Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

4 Vasárnap, 1978. február 29.' A sós buci Még sokan emlékeznek azokra az időkre (1914. aug. 5.), am.nor a nap.tapo/cban megjelent a kormány rendelkezése, mely szerint a sü.öüzemekben Kényé risztből készült zsemlét, „sus bucit" is szabad előállítani és forgalomba hozni. Maguk a pékek a hegenként feldolgozott kznyérliszt mennyiségüknek csak 5 százalékát fordíthatták sós buci előállításira. A zsemlét csak kenyérváltó jegy ellenében szabad volt kiszolgáltatni. A sós buci súlya is kicsi volt, csak 44 dekagramm lehetett. Büntették azt, aki a meghatározott súlytól eltérő súlyú kenyérlisztből zsemlét készített vagy hozott forgalomba. Kihágás alá esett az is, ha a sütőüzemek nem kenyérjegy ellenében szolgáltatták azt ki. Rossz még gondolni is azokra az időkre, hiszen most mindenki dúskálhat abban, amihez kedvet kap. Készül most többféle kenyér: vágott-, csere-, zsúr-, rozs-, stb. Péksüteményből és kalácsból is többféle. Ezzel szemben elszomorító az a látvány, amivel az utcákon találkozik az ember, ha kicsit odafigyel. A kukákban vagy mellettük negyed vagy félkenyerek, kalácsdarabok, a járdán elszórt kiflidarabok vannak. Helyes lenne ha ezeket összegyűjtenék és felajánlanák megvételre azoknak, akik állatok takarmányozására használják fel. De ennek előtte helyesebb lenne a beszerzésnél nagyobb odafigyelés. K.P. Fürdő ábécé A vérnyomás Tanácsok az almafa metszéséhez kiskert A legtöbb újszeged!, baktól vagy kiskundorozsmai kiskertben található almafa. Gyakran nagyon szakszerűen metszett termökaros orsófa. vagy tetszetős sövénygyümölcsös kelti fel az arralárók figyelmét. Sainos. azonban emellett még mindig több kiskertben van elhanyagolt vagy rosszul metszett gyümölcsfa. Az alma'ákat a nyugalmi Időszakban kell metszeni. Ez általában októbertől március végéig tart. Időnket tehát úgy osszuk be, hogy a metszéssel ne csússzunk ki a nyugalmi időszakból. Megfigyelések szerint már a nyugalmi időszak végén metszett fák is rosszabbul fellödnek. A késői metszés a levélfelület csökkenését okozta, illetve a fiatalabb fák esetében gyengébb növekedést eredményezett. Nem tanácsos viszont hideg időben metszeni. A mínusz 4, vagy 5 Celsius-fok alatti hőmérsékleten a fagytól megkeményednek a vesszők, ezért törékennyé válnak. A metszéssel tulajdonképpen kényszerítjük a gyümölcsfákat évenkénti terméshozamra. Beavatkozásunkkal meghatározzuk a termő- és növekedési vesszők arányát. Természetesen a növényi részeket funkcióik ellátásában károsan nem befolyásolhatjuk. A legfontosabb, hogy az almafát sohase akaciuk usn"'"" metszeni, mint az őszibarackfákat. A metszésre vo->at.:o-> általános utasításokat adni nehéz. Akik azonban metszőollót vesznek a kehükbe, az.oknak a következőkre kell különös figyelemmel lenni. Ha a vesszőket hosszúra metszők, siettetjük a termőrefordulást. A rövidre metszés ezzel szemben kés'elteti. Az árak ritkításával a generatív fejlődést, a visszavágással pedig a vegetatív növekedést segítjük elő. A metszés mértékének mindig arányban kell lenni a gyümölcsfa életkorával és termőképességével. Az almafákat a termőre fordulásig a választott koronaformának megfelelően alakító metszésben részesítjük. A termőre fordulás után már rendszeres metszésre nincs szükség, csupán az évről évre szükséges ritkítómetszést kell elvégezni. Ezek alaoián az almafa metszésénél a fő cél a korona kialakítása, a vázágak és vázkarok nevelése oly módon, hogy párhuzamosan a termőre fordulást ls elősegítsük. A termőremetszés lényege, hogy a veszszők és a hajtások különböző mértékű visszametszésével a hajtásnövekedést csökkentiük. s így serkentjük a termőrészek képződését. Az alsó vízszintes ágakat hosszúra metszük. illetve hosszúra hagyjuk. A gyümölcsfa termő'e'iilete az évek során egyre inkább a korona külső részére tolódik, ezért rendszeresen ritkítani kell. A ritkítással, azaz a felesleges ágak tőből eltávolításával a fény és a levegő jobban betűitől a korona belsejébe. A jobb fényviszonyok segítik elő a termőrügyek képződését, valamint éréskor a gyümölcsök színeződését. Főleg a meredeken felfelé törű sűrűsítő hajtásokat távolítsuk el. Ifiító metszést idősebb korú almafákon végezhetünk. Ilyenkor a vastag ágakat visszavágjuk, hogy az alvó rügyekből előtörő hajtásokból új koronát tudjunk nevelni. A letermett és elöregedett termőrészeket is célszerű levágni rendszeresen. így elérjük, hogy a fáink nem kopaszodnak fel idő előtt s ugyanakkor a gyümölcshozam is egyenletesebb lesz. Az almafák tövéről gyakran fakad úgynevezett sarjhaitás. Ezeket is vágiuk le. mert a fától szívják el a táplálékot A metszésnél mindig ügyelni kell arra, hogy csakis éles szerszámokkal dolgozzunk. A metszőollónkat a munka megkezdése előtt gondosan éleztessük meg, hasonlóan az ágfűrészt és a kacor- (kertész-) kést. A metszésnél és ritkításnál minél kisebb sebfelületet hagyjunk, a roncsolást kerüljük el. mert ezzel elősegítjük a károsítók és a kórokozók megtelepedését. A fiatal részeket metszőollóval. az idősebbeket fűrésszel távolítsuk el. Ügyeljünk arra is. hogv ne hasadjon be a fák kérge. Csonkot sohase hagyjunk. mert ez egyrészt a kórokozók fertőzési gócává alakulhat, másrészt csúnyítja a gyümölcsfákat. A nagyobb sebzési felületeket kenlük be oltóviasszal, fasebkátránnyal. vagy fémmentes olajfestékkel. A fatörzsön található üregeket, odvas részeket tisztítsuk ki. oldalukat vágiuk simára. Ezt célszerű cementhabarccsal betölteni. A Jonatán almafákat egyes körzetekben a nagy lisztharmatérzékenység miatt speciálisan metszik. A vesszőket vízszintes helyzetű, kifelé álló haitásokra vágják \ issza, s a kiálló vessző végét is levágják. Tehát a rövid dárdák és a sima termőnyársak kivételével lényegében az összes vesszőt gyengén visszametszik. Ez azonban csak lisztharmat-fertőzés észlelésekor célszerű vidékünkön. 8ZALAY CSILLA Víz nélkül nem tudnánk megélni, sőt bátran mondhatjuk, hogy a víz az élet egyik alkotórésze. Ezen túlmenve már az antik orvostudomány azt is felismerte, hogy a szépség és a víz összetartozó fogalmak. Az ember örült egészséges testének és nagy odaadással fürdött. A legrégibbnek számító fürdőlétesítményeket Afganisztán közelében végzett ásatások alkalmával találták Korukat kb. 8000 évesre becsülik. Ezalatt a nyolc évezred alatt a fürdőkultúra hol felemelkedett, hol lehanyatlott. Hippokratész ókori görög orvos feljegyzéseiben ajánlásokat találunk a növényi és iszapfürdők használatára, melyek gyógy- és kozmetikai célokat szolgáltak. Az 5000 évvel ezelőtti krétai fürdőkben hideg-meleg víz számára csaptelepfélét éoítettek, viszont 100 évvel ezelőtt I. Vilmos császár idejében a berlini palotában nem volt fürdésre lehetőség. Diocletianus császár fürdői még ma is csodálatot keltenek, majdnem 3000 alabástrom kád állt rendelkezésére a felső tízezernek. Ezekben a csarnokokban még padlófűtés is volt. Kozmetikai és fodrászszalonok vették gondozásukba azokat, akik megengedhették maguknak, hogy a kiadós fürdő után szépségüket tökéletesíthessék. A rómalak nálunk Is építettek több fürdőt Aquincumban és Óbudán. Maradványaik ma is láthatók. A török fürdő tulajdonképpen a római fürdő továbbfejlesztett formája. Buda ősi fürdőkultúrájának továbbfejlesztése is nagyjából a törökök érdeme, öt pazar fürdőt építettek a hévízforrások fölé, azonban ezek is csak a főurak kényelmét szolgálták. Népfürdőket csak a XVIII. században találunk, ahol sok évszázad eltelte után visszakanyarodva ismét élvezik a gyógynövények és iszapkezelések gyógyító hatását. Az utóbbi évtizedekben egyre kevesebbek lettek a fürdők és a ma embere számára nemcsak elérhető, hanem igényeljük is és az egészségügy felvilágosító munkája révén a mai fürdőkben a kondíciót javító gyógyító szolgáltatások az egészségvédelem, a fejlett testkultúra részesei. A kérdés: hogyan fürödjünk helyesen? A szakemberek tanácsa szerint először zuhany alatt erős szappanos kefével vagy mosdókesztyűvel alaposan dörzsöljük le testünket, utána tiszta vízben feküdjünk a fürdőkádba, nyugodtan, elernyedve. Ezalatt a pórusok kitágulnak és kitisztulnak. A kellemes fürdő után langyos vízzel újra zuhanyozzuk le testünket, ennek hatására a meleg vízben kitágult pórusok ismét öszszehúzódnak és bőrünk simává, bársonyossá válik. A fürdő után a test szárazra dörzsölése teszi teljessé a fürdőt Ne sajnáljuk az időt és ne mulasszuk el frottlrtörülközővel addig dörzsölni magunkat, mindig a szív irányában, mig kellemes meleget nem érzünk. Általánosságban a következőkre kell ügyelni; ne fürödjünk, ha időjárás A jövő hét a múltban FEBRUÁR Az 1900—1977 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egykorival s megállapítsuk, menynyiben tekinthető rendkívülinek. szélsőségesnek, vagy éppen az évszaknak megfelelőnek, átlagosnak. MÁRCIUS 27 28 1 2 3 4 5 Középhőmérséklet 32 3 5 37 36 36 3.8 3,9 °C Átl. maximum 7,3 7,6 7 8 7.5 7.7 8.0 8,4 °C A ti. minimum —09 —06 —04 —03 —05 —02 —0,2 °C Legmagasabb 17,2 18 0 19 8 19 0 19 9 19.6 18,4 °C hómércék'et 1934 1946 1934 1927 1930 1930 1933 Lcga'ao onyabb —12 4 —12 9 —12 9 —16 8 —12 7 —10 2 —16,9 °C hőmérséklet 1963 1963 1963 1932 1932 1929 1955 nem jó a közérzetünk, ha sietnünk kell valahová, vagy közvetlenül étkezés után. A fürdő utáni testápolás ma már újra nagyon divatos. Az utókozmetikával a bőr természetes védekezőképességét fokozzuk és hibáit javíthatjuk. Az ehhez szükséges készítmények bőséges választéka áll rendelkezésünkre, testápolókrémek, hintőporok, tonikok formájában. A tonikok biztosítják a bőr ideális nedvességtartalmát, rugalmassá, simává teszik. Használatuk egyszerű és kellemes. Törülközés után, mikor még a bőr nem egészen száraz, simító mozdulatokkal bekenjük testünket. (Mindez nemcsak a nőkre vonatkozik, hanem a férfiakra is!) A testhintőpor fürdés után kellemesen hűsít, frissít, illatosít és a test felületét szárazon tartja, ezért bőségesen használjuk. A tisztasági fürdőn kívül ismerünk még bőrápoló — kozmetikai célú fürdőt, nyugtató fürdőket, frissítő és gyógyító célú fürdőket. Ezeket a következő alkalommal ismertetem. CSABA ÉVA es a so A konyhasó — amellett, hoey ételízesítő — élettani szempontból is fontos vegyület, ezért bizonyos mennyiségű konyhasó fogyasztására a szervezetnek szüksége van. Ujabban azonban felismerték. hogy túlzott fogyasztása káros, sőt veszélyes, illetve bizonyos betegségek gyógyítása esetén fontos lehetőséget nyúit a sószegény diéta. Megfigyelték, hogy összefüggés lehet a nagyobb konyhasófogvasztás és a magas vérnyomás között. Szigorú, napi 1 gramm alatti konyhasószegény diéta hatására azt tapasztalták, hogv az érfalizomzat a vérayomá~eme!ő anyagokra és hatásokra a szokottnál kisebb mértékben reagál. A mérsékelt égövben az ember napi konyhasószükségletét 1 —2 grammra becsülik, a fogyasztás pedig az iparilag feilett országokban napi 10—20 grammot tesz ki. Hasonlóan előnyös a csökkentett konyhasófelvéM a különböző tíDusú ödémák 'setében is. amely együtt jár a folyadékfelvétel csökkenésével. Czabán Samu ; 2 3 4 5 6 7 6 9 10 n 1 13 0 7T 0 ~Í5~ 16 17 0 16 • 19 20 • 21 22~ 23 24 ~25~ 26 27 ír xT JÖ~ 31 32 | 1 ir ~34~ ír 1 36 37 36 39 W 7T 43 44 U5| JT # 47~ u • ír 50 5) i 52 P 5T 55~ 0 56~ 57 55 59~ 60 0 61 £ ír 63 64~ 65~ 0 66 57" © 68 ŐST W • 71 ír ü E J ? A száz éve, 1878. februárjában született Czabán Samuról szól (15. számú sor) 1912 tavaszán írott költeményének kérdése: „Itt volna hát szent, (33. és 1. számú sor). Czabán Samu, a rozsnyói csizmadia tanító fia, az Állami Tanítók Egyesületének elnöke állt ki először (vízszintes 50. és függőleges 12.), 6 kezdte meg a tanítók szakszervezetbe tömörítését. VÍZSZINTES: (Beküldendő). 12. Becézett női név. 13. Régi germán törzs. 14. Napszak. 15. (Beküldendő). 16. Kétjegyű mássalhangzó. 17. Tagadószó. 19. Esetleg. 21. EF. 22. Lakoma. 23. Vízzel tisztít 25. Egyik minisztériumunk névbetűi. 27. Forma. 29. Rajta hát! 31. n. 33. (Beküldendő). 36. Becézett férfinév. 37. Neves szovjet sakkozó. 38. Egyiptomi Arab Köztársaság. 39. Téli sport. 40. Lám. 42. Római ötszáznégyes. 44. Fordított határrag. 45. Kiváló, pompás. 47. Fölnagyít. 48. Testnevelési Főiskola. 50. (Beküldendő). 52. Névelő. 53. Csatorna. 55. Rátelepedett. 56. Július 3-án van a névnapja. 58. Lapos, egyenletes. 60. Azonos betűk. 62. Bizományi Áruház Vállalat. 63. Ház kétharmada. 64. Ultrarövid hullám. 66. Határozatlan számnév. 68. Kicsinyítő képző. 69. Nyomtatványűrlap, adózók részére. 71. Bagoly. FÜGGŐLEGES: 2. Számnév. 3. Mint a 39. számú sor. 4. Megyeszékhely. 6. Azonos betűk. 7. Juttat. 8. Hibázik. 9. Régi nép. 10. Ezen a napon. 11. Férfinév. 12. (Beküldendő). 17. Későn. 18. Alga. 20. A győzelem istennője. 22. Rózsafajta. 23. Jelenleg. 24. Légmozgás. 26. Istentisztelet. 28. Becézett férfinév. 29. Lant fele. 30. Rangjelző. 32. Illat. 34. Villamoskocsiszín. 35. Tessék! (Fölkiáltás, mutatvány végén.) 40. Arab állam. 41. Arab fejedelmi cím. 42. Pusztított. 43. Szavazat. 46. Névelős ruhadarab. 47. íróészköz, 49. Párkány alatti domborműves mező. 51. Meneszt. 52. Toktermésű növény, névelővel. 54. Indíték, 57. Folyó a Szovjetunióban. 59. Királyi szék. 61. Melyik helyre. 64. Vissza: üreg 65. Víz feletti átkelőhely. 66. Kemencelyuk. 67. Kinek a tulajdona. 69. Ezüst vegyjele. 70. Vonat eleje. 71. Kicsinyítő képző. 72. Kripton vegyjele. 73. K. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes megfejtése: A szecsuáni jólélek — Haal — Augsburg — Száz vers — Leninbékedíj — Galilei élete — Kritikus — Berliner Ensemble. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyesen vehetnek át vásárlási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca), ahol azonnal vásárolhatnak is érte: Bátyai Edina Szeged, Petőfi S. sgt. 55—61., Tóth Mihályné Szeged, Moszkvai krt 24'B.. Harmos Istvánná Szeged, Fe'sőváros 115., Pusztai László Szeged. Sólyom u. 9/B., Orlovszky Károlyné Szeged, Szamos u. 8., Kassai Jenő Szeged, Háló u. 11. A megfejtéseket postai leve'ezőlapon kérjük beküldeni. Beküldési határidő a megielenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.