Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

4 Vasárnap, 1978. február 29.' Elhunyt dr. Kovács Lajos Tegnap, szombaton reggel hosszan tartó betegség után, 52 éves korában elhunyt dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr alezredes, a Szeged városi-járási Rendőrkapitányság volt vezetője. Keszthelyen 1926-ban születet. Nyomdal munkásként do'gozott Budapesten. A főváros felszabadulása után jelentkezett korábbi munkahelyén, amely akkor már a Szikra Nyomda volt. 1945 novemberében a budapesti VI. kerületi pártbizottság javaslatára került a rendőrség állományába. 1945-ben lett párttag, 1958 és 1962 között a Szovjetunióban négyéves belügyi-Jogi főiskolát végzett. Tanulmányai után, 1962-től, a szegedi városi-járási rendőrkapitányságot vezette, 1974-ben betegsége miatt ment nyugállományba. A kapitányság vezetőjeként tagja volt az MSZMP Szeged városi Bizottságának, s a szegedi városi tanács végrehajtó bizottságának. Több más hazai és szovjet kitüntetése mellett 1960-ban Kiváló Szolgálati Érdemérmet, 1967-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozatát, 1970-ben és 1974ben Kiváló Szolgálati Érdemrendet kapott, s 1970-ben tüntették ki a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel. Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr alezredes végső búcsúztatásáról hamvasztása után Intézkednek. Elemek az atomreaktorhoz Munkapadokon vannak már Csehszlovákiában a paksi atomerőműbe kerülő első reaktor készülő elemel. Hazánk első atomerőművének építése kapcsán tovább erősödnek Magyarország és Csehszlovákia immár hagyományos műszaki kapcsolatai. A második világháború után az első erőművet Inotán, a Csehszlovák Népköztársaság szállította. A legutóbb a Duna menti és a tiszai hőerőművekben szereltek fel kazánokat és a hozzá tartozó berendezéseket. A magyar—szovjet együttműködés alapján megvalósuló paksi atomerőműben is nagy értéket képviselnek a csehszlovák berendezések. Az elmúlt években a szocialista országok között megtörtént az atomerőművi berendezések gyártásszakosítása. E szerint Csehszlovákia szállítja Paksra az atomerőmű „lelkét" jelentő reaktort is. Jó útviszonyok Szombaton, tegnap a látási viszonyok az ország egész te. rületén jók voltak, csak Baranya délkeleti részéről és a Bükkből jelentettek ködöt. A fő és a mellék közlekedési utak teljes szélességben Járhatók. Az útburkolatok általában szárazak. Az alsóbbrendű utak közül Szolnok, BácsKiskun és Baranya megyékben találhatók átfolyások és jégbordák. Szigetelőanyagok bazaltgyapetból Űj cikkeket kezdenek gyár. tani a Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-gyár tapolcai bazaltgyapotüzemében. A gyár egy éve kezdte meg a termelést. Hazánkban egyedül Tapolcán készítenek bazaltgyapotot, amely a járműiparban, hőtechnlkában és építőiparPártnapok A jövő héten ls folytatódnak a pártnapok a gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről, a tavalyi eredményekről, az idei tennivalókról. Hétfőn, február 27-én: Szegváron, a Puskin Tszben Szabó Sándor tart előadást, délután 3 órakor. Szegeden, a Kőrösy József közgazdasági szakközépisko. Iában délután fél 3-kor dr. Diós József, a KSZV szegedi kenderfonógyárában délután fél 3-kor Rigó Szilveszter, a Dugonics általános iskolában délután 5 órakor Kovács József, Kiskundorozsmán, a József Attila Tsz-ben délután fél 4-kor Csendes Mihály lesz az előadó. A szegedi Járásban, Tiszaszigeten, a művelődési házban délután 3 órakor Farkas János tart pártnapot. Kedden, február 28-án: Szegeden, az MTA Biológiai Kutatóközpontjában délután 4 órakor dr. Tamasi Mihály, a MÁV Petőfi művelődési központjában délután 4 órakor Gulyás János. a MAHART hajójavítójában délután 2 órakor Vincze János, a KSZV jutaárugyúrában fél 3-kor Marcheschi Károly, a kábelgyárban délután fél 3-kor Lajkó Ferenc, a kéziszerszámgyárban délután fél 3-kor Arval László, ugyanekkor a tejüzemben Bíró Jánosné, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalatnál délután 3 órakor Dékány László, a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál délután 3 órakor Illés Tóth István, a DÉMASZ üzemigazgatóságán délután 4 órakor Balog István tart előadást A szegedi járásban Damaszéken, a tanácsházán délután 3 órakor dr. Masa István, Pusztaszeren, a községi klubban délután 4 órakor Gruber János, Ásotthalmon, a művelődési házban déltitán 5 órakor Reményik Istfwnk Pusztamérgeseit a művelődési házban délután 5 órakor Krasznai Mihály lesz a pártnapi előadó. Szerdán, március 1-én: Szentesen, a városi kórházban délután fél 3-kor dr. Koncz János, Szegeden, a rókusi pártházban az egészségügyi dolgozóknak délután fél 3-kor dr. Bessenyei Sándor tart előadást. Csütörtökön, március 2-án: Szegeden, a Szegedi Nyomdában délután fél 3-kor dr. Veress Ferenc lesz az előadó. Pénteken, március 3-án: Szegeden, a ruhagyárban délután fél 3-kor dr. Komócsin Mihály tart előadást Március 6-án, hétfőn: Szegeden, az MHSZ vezetőségének délelőtt 9 órakor Topor István tart pártnapot. ban egyaránt fontos segédanyag. A modern, svéd technológiával működő üzem kapacitása évente másfél millió négyzetméter bazaltgyapot lemez. Tavaly az év második felében Olaszországból is érkeztek berendezések, s mód nyílt rá, hogy a gyártmányok körét bővítsék. Az új termékek a bazaltgyapot paplan, amely az építőiparban a födémekhez használható, csőhéj, amely a nagy gőzvezetékek szigetelését oldja meg. A szigetelő paplan például húszszázalékos költségcsökkenést eredményez. Szakemberek szerint a bazaltgyapot felhasználása hazánkban a következő tervidőszak végére megháromszorozódik. (MTI) Jogásznap Tegnap, szombaton délelőtt 10 órakor jogásznap kezdődött Nyíregyházán a megyei tanács nagytermében. Előadást tartott dr. Antalffy György egyetemi tanár, a JATE rektora, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, amit korreferátumok követtek. A gyógyító egyetem A SZOTE - madártávlatból Ha azt mondom: egyetem, oktatási intézményre gondolok. Az orvostudományi egyetem azonban ennél több: egészségügyi intézmény is. S az már természetes, akár a többi felsőfokú „iskolánál", hogy oktatói kutatással is foglalkoznak. Noha a három feladat elválaszthatatlan egységbe ötvöződött már a mindennapos munkában, mi most — és a későbbiekben is — a gyógyító, megelőző tevékenységre figyelünk jobban, arra, milyen szerep jutott az egyetemnek itt, Szegeden és tágabb környékén az egységes, színvonalas egészségügy megteremtésében. Az egyetemen folyó munkáról dr. Petri Gábor rektor tájékoztatott. * Tudjuk, az egészségügy másik gazdája a tanács — a városi, a megyei —, járóbeteg-intézménye, speciális gondozói, kórházai révén. Az egyetemet azonban úgy tartjuk számon, mint a megye, sőt Délkelet-Magyarország legnagyobb egészségügyi intézményét. Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyéből érkeznek Ide a betegek, de gyakran megfordulnak itt Szolnok megyeiek is. Az ottani kórházakkal kialakult kapcsolat azonban kölcsönös: a gyógyítást az oktatásban nyújtott segítséggel viszonozzák. Meghatározott program szerint fogadják a gyakorlatra érkező orvostanhallgatókat. A saját megyéhez azonban szorosabb szálak ls fűzik az egyetemet Olyanynyira, hogy a megyei tanácscsal • szerződésben rögzítették azt a kapcsolatot. Tudvalevő, korábban a szentesi kórház megyei kórházként működött, azaz szakfőorvosai hivatalból felügyeletet gyakoroltak a saját berkeiken kivül dolgozó szakorvosok munkája fölött is. Mióta megszűnt a szentesi kórház megyei jellege, általában a klinikák igazgatói vagy docensei látják el ezeket a feladatokat. (Nem merev rendszer ez, a szentesi traumatológiai osztály és a szegedi kórház urológiaosztályának vezetője például megyei szakfőorvos.) Vannak bizonyos speciális szakterületek, amelyeknek egy-egy egyetemi klinika az „atyja". Ez azt jelenti, hogy a környező városok kórházaiból ide utalják a különleges ellátást igénylő betegeket. így megvalósulhat a gyakorlatban is az egészségügyi törvénynek az a követelménye, hogy minden beteg a betegségének megfelelő, lehetőség szerinti legmagasabb szintű ellátásban részesüljön. Amennyiben ezt az alapelvet vallja minden orvos, így irányítja a beteget a körzeti rendelőtől a klinikáig. Emellett az igazságos teherviselésre is törekszik a város: a felvételi ügyeleteket úgy osztották meg, hogy az összes kórház, klinika méltányos arányban részesüljön a felvételes napokból. A betegellátási hálózat révén tehát adottak a minden igényt kielégítő egészségügyi munka feltételei. Ez a szoros együttműködésre való törekvés egyébként része az Egészségügyi Minisztérium úgynevezett integrációs programjának is. Hogy az egyetemen dolgozó orvos hármas feladata mennyire elválaszthatatlan egymástól, bizonyítja, hogy a továbbképzés, a tanulás és a tanítás nélkül el sem képzelhető a lelkiismeretes gyógyító munka. Az egyetem orvosai nemcsak oktatnak, maguk is részt vesznek az orvostovábbképzésben. A klinikáknak joguk és kötelességük a szakorvosképzés, a szakvizsgáztatás, amely egyébként az orvostovábbképző intézet felügyelete alatt, országos méretekben folyik. „Házon belül" ls meg kell teremteni az egységes szemléletet, hiszen a beteg gyógyulását nem elég, ha csak az orvos akarja. A rendszeresen szervezett szaktanfolyamokon a középfokú végzettségű egészségügyi dolgozókat képezik tovább. Az egyetem oktatói részt vesznek az ápolónők elméleti és gyakorlati tanításában is. Kapcsolatot tartanak a más városi Intézményekben dolgozó hallgatókkal is, szakmai bemutatókra hívják meg őket. S hogy teljes legyen a SZOTE-t madártávlatból láttató kép, essék szó az itt folyó kutatásokról is. A vizsgálódások nagyrészt az országos távlati kutatási terv feladatai szerint folynak. Emellett természetesen a központi programtól eltérő témákban is dolgoznak az orvosok. Az egyetemi intézetek és klinikák dolgozói úgynevezett külső megbízásoknak is eleget tesznek, a megbízó leggyakrabban a gyógyszeripar. Hogy Szeged kihasználja-e az. egyetem közelségét, szellemi értékeit? Néhány klinika speciálisan üzemegészségügyi témában nyújt segítséget szegedi vállalatoknak. A városi, a megyei tanács sem nélkülözi az egyetemi tanárok közreműködését szakmai kérdésekben: többen tagjai az egészségügyi bizottságnak, és aa úgynevezett koordinációs bú. zottságnak is. Az összkép: megnyugtató. Ami a betegellátás kiépített egységes hálózatát, a minisztériumi, az egyetemi, a megyei és a városi törekvéseket illeti, a jelenlegi és a leendő betegeknek nem lehet okuk panaszra. Chlkán Ágnes Magyar napok Gdanskban A kulturális életünk követeiként működő külföldi magyar intézetek rendezvényeikkel az utóbbi időben mind gyakrabban keresik fel a működési székhelyeiktől távolabb eső városokat, hogy a vidéki lakosság számára is hozzáférhetővé tegyék a magyar kultúra értékeit. E dicséretre méltó törekvés jegyében legközelebb a Varsói Magyar Intézet rendez magyar napokat Gdanskban. A február 28-tól március 3-lg tartó rendezvénysorozat keretében képzőművészeti kiállítással, hangversenyeit. kel, színházi, művészettörténeti és művészetpolitikai előadásokkal adnak ízelítőt hazánk kulturális és művészeti életéből. A tervezett képzőművészeti kiállítást a sopoti városi galériában március 3-án nyitják meg. Itt — a szombathelyi Savaria Múzeum textilművészeti anyagából — öt magyar művész 60 alkotását, faliképeket, függönyöket és textilkompozíciókat tekinthetnek meg az érdeklődők. Papp Ignác — Szentirmai László Hogyan élnek a szegedi termelőszövetkezeti tagok? 6. A munka eredménye A közösben és a háztájiban végzett munka eredménye a megszerzett Javakban is megmutatkozik. Családi házban lakik tulajdonosként vagy családtagként a termelőszövetkezeti tagok döntő többsége, 84%. A többiek tanácsi lakásban. OTP-öröklakásban vagy szolgálati lakásban. Mindössze 2% lakik átmenetileg albérletben. A lakásokat igen szépen felszerelték. Több mint felében 1970 után vásárolt új bűtor található. Igen sok lakásban nem kell a hagyományos fűtéssel bajlódni, mert minden három közül két termelőszövetkezeti tag olajkályhával fűt Mosógép, centrifuga könnyíti a háztartási munkát. 100 lakás közül 93-ban mosógéppel mosnak, 63-ban centrifugával készítik elő szárításra a ruhát. A boltban sem kell mindennap megfordulni, mert 100 lakásból 79-ben hűtőgép segítségével lehet tárolni a megvásárolt élelmiszert, ezt pedig 100 lakás közül 91-ben gáz- vagy villanytűzhelyen lehet elkészíteni. Televízió, rádió csaknem minden lakásba behozza a művelődés, szórakozás minimumát. Rádiója minimális kivétellel mindenkinek van, televízió pedig 1976-ban 100 lakás közül 90-ben volt található, de azóta biztosan emelkedett a százalékuk, akárcsak a többi tartós fogyasztási eszközöké. A szegedi termelőszövetkezeti tagoknak közel fele motorkerékpáron közlekedik, 27 százaléknak pedig személygépkocsija van. A motorkerékpár- és személygépkocsiállomány meghaladja az 1974. december 31-i országos és megyei átlagot. 1974-ben a három délalföldi megyében (Bács. Békés és Csongrád megyében) egy fő évi keresete a közösből 22 042 Ft volt. A szegediek keresete — vizsgálatunk szerint — ennél több. Évi 20 001—30 000 Ft közötti kereset 30 százaléknál. 30 001 Ft-nál magasabb kereset a szegedi termelőszövetkezetek aktív tagjainak 46 százalékánál mutatható ki. A közösből származó pénzösszeget növeli a differenciált nagyságú háztáji jövedelem. A házastársak közül igen kevés a háztartásbeli, 79 százaléknak önálló jövedelme van. A szemléletváltozás és a múlthoz képest jelentős anyagi felemelkedés eredménye, hogy közel 50% jövedelmének felhasználásában elsősorban a nagyobb beruházásokra; lakásépítésre, lakásbővítésére, lakásvásárlásra, háztáji gazdaság félújítására, gépkocsi-, telekvásárlásra való takarékoskodás szerepel. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulása kedvező politikai légkörben, a szocialista állam gazdasági, jogi, erkölcsi támogatásával következett be. A szövetkezeti tulajdon jogi helyzetének megszilárdulása, az anyagi biztonság, a rendszeres jövdelem, a szociális juttatások növekedése fokozta a termelőszövetkezetek vonzerejét. Mindez ösztönzőleg hat a közösben végzett munkára, a szocialista tulajdonosi tudat fejlődésére. Az elmúlt évtizedek bizonyították. hogy helyes politikai döntés volt a háztáji gazdaságok rendszerének kialakítása. A háztáji gazdaságok a jelenlegi támogatási rendszer mellett a népgazdaság fontos tényezői, a termelőszövetkezeti tagok családjainak jövedelemnövelő eszközei, jelentőségük van aa életforma alakításában, fontos szerepet játszanak a szabad idő eltöltésében. A termelőszövetkezeti parasztság egységesedik abban az értelemben, hogy eltűnőben vannak a régi magántulajdon alapján álló rétegkiilönbségek. Ezzel együtt differenciálódási tendencia jelentkezik a munka menynyisége, minősége, jellege, a jövedelemszerzés módja (nyugdíjas, járulékos, aktív), a termelőszövetkezet adottságai stb. szerint A szakképzettség előtérbe kerülésével egyre kevesbé lehet hagyományos paraszti munkáról beszélni. A termelőszövetkezeti parasztság a munkavégzés jellegében, egész életmódjában közeledik a munkásosztályhoz. Gyorsul a hagyományos paraszti életmód felbomlásának üteme. Ebben fontos szerepet tölt be a nagyváros, Szeged közelsége, gazdasági, kulturális hatása, amely a környék termelőszövetkezeti parasztságának sajátos lehetőséget és arculatot ad ÍVége.)