Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

4 Vasárnap, 1978. február 29.' Ujabb javaslat Belgrádban 0 Moszkva (APN) A belgrádi találkozó záródokumentumára vonatkozó szovjet tervezetet elegendő összevetni a február 21-i, a NATO-tagországok úgynevezett kompromisszumos javasla­taval ahhoz, hogy egyértelművé váljon, ki lép fel az euró­pai együttműködésért és ki a viszályért — jelentette kt a plenáris ülésen Julij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője. Az APN szovjet sajtóügy­nökség ezzel kapcsolatban rá­mutat: E „kompromisszum" szerzői egybegyűjtötték azo­kat a nyilvánvalóan elfogad­hatatlan javaslatokat, ame­lyeket már több ízben meg­vitattak, és a viták során mind a Szovjetunió, rxind más országok küldöttsége el­utasított Ha egy államnak segítség­re van szüksége a záródoku­mentumban foglaltak meg­valósításához, senki sem gá­tolhatja meg abban, hogy se­gítséget kérjen — egyebek között saját állampolgárai­tól. Ezt azonban, mint kívül­ről jövő kötelezettséget, vagy mint megfelelő „Jogot" senki sem kényszerítheti rá. Az ál­lampolgárok jogalt és köte­lezettségeit mindig és min­denütt a szuverén állam tör­vényei szabályozták és sza­bályozzák. A szovjet álláspont szerint megengedhetetlen a helsinki záródokumentum bármilyen megváltoztatása. Noha min­den küldöttség, köztük az Egyesült Államok küldöttsé­ge ls, kijelentette, hogy a helsinki megállapodás reví­ziójának nincs helye, a NATO-tagországok tervezete valójában Helsinki felülvizs­gálatát célozza. A záródoku­mentum „kiigazítására" irá­nyuló kísérletek, még a leg­kisebbek is, veszedelmes pre­cedenst teremthetnek. A szuverenitás elleni bár­milyen támadási kísérlet, a részt vevő államok felruhá­zása a mások belügyeibe való beavatkozást szolgáló „illeté­kességgel" csakis a kapcsola­tok megromlását eredmé­nyezheti. A tanácskozásnak könnyítenie kell az együtt­működés problémáinak meg­oldását, nem pedig viszályt szítani. Elcsépelt taktikai húzás a nyilvánvalóan megvitatásra alkalmatlan javaslatok elő­rángatása azzal a céllal, hogy a megegyezési készség hiá­nyával vádolják azokat, akik a javaslatokat nem fogad­hatják eL Ez az egész talál­kozó munkájának céltalan halogatását vonja maga után. Ez a szándékos időhúzás sem­mivel sem igazolható, és két­ségtelenül árt az ügynek. A NATO-tagországok do­kumentumtervezete érzékle­tes példája a tömbszemlálet­nek, noha a találkozó részt­vevői kötelezettséget vállal­tak az ettől való tartózko­dásra. Ez a szemlélet nem fe­lel meg sem Helsinki betű­jének, sem Helsinki szellemé­nek — hangsúlyozta Julij Vo­roncov. Ezért a dokumentum alkalmatlan arra, hogy a belgrádi fórum munkacso­portjai megvitassák. A belgrádi találkozón a következő ülést hétfőre hív­ják össze, 6 a hét végén a záródokumentum elkészítése érdekében intenzív két- és sokoldalú konzultációt foly­tatnak. Néhány semleges és el nem kötelezett ország újabb nem hivatalos terve­zetet tett közzé, amit megfi­gyelők úgy értékelnek, mint további kísérletet egy előre­mutató okmány elkészítésére. Az NDK hírügynöksége a belgrádi sajtóközpontban úgy értesült, hogy a tervezet sze­rint a részt vevő államok kötelezettséget vállalnának a helsinki záróokmány egészé­nek és egyes részeinek to­vábbi megvalósítására, törek­szenek a katonai enyhülést erősítő lépésekre, s igyeksze­nek megvalósítani a szakér­tői találkozót. A tervezet a továbbiakban rögzíti, hogy a következő, belgrádi jellegű találkozót Madridban tartják. Nyugati hírügynökségek je­lentéséből kitűnik, hogy né­hány agresszív NATO-tagor­szág máris kész erre a ter­vezetre is nemmel válaszolni. Ennek a „nem"-nek az f oka abban keresendő, hogy az említett okmány nem utal az emberi jogokkal kapcsola­tos rágalmakra, továbbá sem­mi olyasmit nem tartalmaz, amit úgy lehetne értelmezni, mint a más országok bel­ügyeibe való beava'kozásra szóló felhatalmazást. Ezen kö­rök számára a tervezet nyil­vánvalóan még mindig „túl sok lényegest" tartalmaz. Óhajuk csupán egy „szűksza­vú" záródokumentum, lehe­tőleg minél kevesebb konk­rétummal. A szocialista és az el nem kötelezett országok egyértel­műen leszögezték, hogy az ilyen mesterkedések nem hiú­síthatják meg a belgrádi ta­lálkozó 6ikeres befejezését. RÁDIÓTELEX HAZAÉRKEZETT MAHÓTHY LÁSZLÓ Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára szombaton hazaérke­zett Berlinből, ahol részt vett a Demokratikus . Ifúsági Vi­lágszövetség X. közgyűlésén. II HETE A VILÁGŰRBEN Szombaton véget ért a Szaljut—6 két utasa, Juri.i Romanyenko és Giorgij Grecsko számára a 11. mun­kahét a világűrben. IBARRURI BELGRÁDBAN Dolores Ibarruri, a Spa­nyol Kommunista Párt el­nöke pénteken pihenésre Belgrádba érkezett. Mint is­meretes, a La Pasionaria a közelmúltban műtéten esett át SZAKÉRTŐI TANÁCSKOZÁS Kilenc szocialista ország küldöttségének részvételével megtartott szakértői tanács­kozás ért véget szombaton Budapesten. A véleménycse­rén előkészítették a szocia­lista országok felsőoktatási minisztereinek 11. értekezle­tét, amelyet 1978 őszén tar­tanak Magyarországon. GENFBE UTAZOTT A M1GYAR BÉKEKÜLDÖTTSÉG A február 27-én kezdődő nemzetközi és nemzeti nem kormányszervezetek genfi le­szerelési világkonferenciájá­ra szombaton délelőtt Buda­pestről elutaztak a magyar küldöttek. Az Országos Bé­ketanács delegációjában Pethó Tibor, az OBT elnök­helyettese, Berend T. 'Iván és Straub F. Bruno akadé­mikusok, valamint Lőrinc Tamás, az Országos Béke­tanács tagjai keitek útra. fCülscsi A hét 3 A hét moszkvai krónikája nem szű­kölködött a fontos diplomáciai esemé­nyekben sem — elegendő a szovjet— líbiai közleményre, s a szíriai elnök utazására emlékeztetni —, ám a szov­jet fővárosból keltezett hírek minde­nekelőtt egy évfordulóval foglalkoz­tak. Megalakításának 60. évfordulóját ünnepelte a szovjet hadsereg, s vele együtt az egész szovjet nép, a haladó emberiség. Idézték a múlt hőstetteit, s a jelen realitásalt. amikor az erővi­szonyok. s nem utolsósorban a katonai erőviszonyok alakulása, a stratégiai egyensúly létrejötte rendkívül fontos tényező a békéért, az enyhülésért ví­vott harcban. Figyelmeztetés lehet ez újélag mindazoknak, akik változatla­nul nem tettek le egyoldalú előny­szerzési próbálkozásaikról, s magatar­tásukkal gátolják a leszerelési tárgya­lásokat. a katonai enyhülés kibonta­koztatását. Természetesen, ezen a héten sem hiányoztak a meglepő, s nem kevéssé drámai történésekről szóló tudósítá­sok. elsősorban a larnacai repülőtér­ről. 0 Miért é'eződöft ki Egyiptom és Ciprus viszonya? A nemzetközi terrorizmus gyakran állítja nehéz választás elé a kormá­nyokat, mllven lénéseket tegyenek adott esetben az ártatlan túszok ki­szabadítása érdekében, meddig vállal­ják a kockázatokat, például egy kom­mandóakció során. Van azonban egy alapszabály: nem lehet olyan választ adni. ami a terrort még veszélyesebb ellenterrorral súlyosbítia. A nlcoslai gyilkosság, az Afroázsial Szolidaritási Mozgalom ülésének megzavarása mély felháborodást váltott kl világ­szerte. Egyiptom azonban nem elége­dett meg azzal, hogv a ciprusi kor­mány. felelőssége tudatában, megtette a szükséges léoéseket, s közeledett a megoldáshoz, hanem a sziget szuve­renitását megsértve. Nicosia hozzájá­rulása nélkül, saját szakállára cseleke­dett. Alighanem igazuk van azoknak a nyugati lanoknak. amelyek úgv vél­ték. hogv Szádat jópontokat akart gyű'teni külföldön és otthon egv vak­merő rajtaütéssel, tekintélyét és nép­szerűségét sze-ette volna emelni. Az osztag váltakozása azonban ku­darcba fulladt, s Kairó most. minden­kit okol. csak az igazi felelősöket nem. Fékevesztetten rága'maz-ák Cinrust, elmennek egészen Kiorianu elnöki mandátumának kétségbevonásáig, s visszautasítják Nicosia rendezési Ja­vasltait. (Ciprus, amelynek éopen elég baja van saját válságával, példa­mutató türelmet és önmérsékletet ta­núsít. láthatólag nem akar ürügyet szolgáltatni a viszony további élezé­séhez.) Az egyiptomi vezetés azonban még továbbment. Jóllehet a PFSZ határozottan elhatárolta magát a gyil­kosságtól. mindenért a palesztin moz­galmat okolják. Mintha az Izraellel különtárgyalásokba bonyolódott kairói kör csak erre várt volna: ít»v szabad az út az alkudozás előtt hiszen nem kell törődni a „hálátlan és cselszövő palesztinekkel". A larnacai repülőtéren lejátszódott dráma ily módon utóhangot kapott, s Kairóban azt a célt szolgálja, hogy megpróbálják igazolni az igazolhatat­lant... Mit je'ez a kínai nagyhét"? „belpolitika! Ülésezett a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a kulturális for­radalom óta először tanácskozott Pe­kingben az ország népfront jellegű testülete, s összehívták a parlament ülését Mindezeket az eseményeket •észben előre is bejelentették, amivel igazolják, hogy Kínában előre haladt a „nagy rendteremtés" folyamata. A parlament funkcióját ellátó orszá­gos népi gyűlés olyan kérdésekben hivatott dönteni, mint a tízéves gaz­daságfejlesztési terv, az új alkotmány­tervezet s több fontos állami tisztség, köztük a miniszterelnöki és elnöki poszt betöltése. A kínai belpolitikai nagyhét ezért bizonyos kérdéseket tisztázhat, s esetleg betekintést enged­het a világ legnépesebb országában fo­lyó hatalmi harc kulisszái mögé. Ha nyilvánosságra kerülnek a nevek, szá­mok. adatok, irányzatok — ezekből talán le lehet maid vonni a következ­tetéseket, milyen elképzelések, s fel­tehetően kiknek az elképzelései érvé­nvesültek. Viszont azt sem lehet ki­zárni: a kompromisszum jegyében, olyan általános megtogalnMizásokat hallunk majd. s az új állami tisztség­viselők olyanok lesznek, hogv legfel­jebb átmeneti kiegyezésről lehet szó, s nem véglegesnek tűnő megoldások­ról. Az eddigi lelek arra utalnak, hogv a hatalmi küzdelem korántsem zá-ult le. Még a négyek bandáját elítélő ha­tározatok is óvatosan foga1 manódnak: mindig egv folyamatban levő kam­pányt érzékeltetnek. Ugyanakkor a Kína-szakértők szinte egyöntetűen vallják: miközben a ielenlegí vezetés egységesen látszik fellépni a négyek­kel szemben, ez az egység más terü­leteken már nem ilyen acélos. Előfor­s a. dúlhat, hogy a Tlenanmen téri parla­menti épületből érkező, s nyilván ala­posan megszűrt jelentések is tudósí­tanak majd róla. 0 Miért húzódik az olasz kormány­válság? Lassan két hónapja tart már az olasz kormányválság. Egyelőre azonban nem látni az alagút végét, s a keresz­ténydemokrata pártban húzzák-ha­lasztják az érdemi döntéseket. Az Olasz Kommunista Párt ezért sürget­te olyan határozottan, hogv hagvlanak végre fel a terméketlen időhúzás tak­tikájával. A döntés azért sem várathat ma­gára. mert szilárd kormány hiánvában úira lefékeződött az olasz gazdasági élet kilábolása a válságból: egyre na­gyobb batok vannak a közbiztonság­gal. s Róma a nem-etközi porondon is többé-kevésbé tehetetlenségre van ítélve. Leláróban van Leone köztársa­sági elnök megbízatása, s nehezen le­hetne feleUsségteHes légkörben új államfőt vá'asztani. amikor kabinetet sem képesek alakítani. A hatnárti tárgyalások két kulcsele­me a kommunisták és a keresztény­demokraták áiiásfeg'a'ása. Az Otasz Kommunista Párt 1945 óta egyetlen választásból sem került ki rosszabb aránnyal, mint az előzőből, ma a sza­vazópolgárok egyharmadának rokon­szenvét élvezi, s többé nem lehet ki­rekeszteni a politikai életből és veze­tésből. A Jelenlegi bonyolult és nehéz helyzetben a kommunisták vállal iák a felelősséget, de annak fejében meg­felelő részvételt kívánnak. Nem ok­vetlenül miniszteri posztokat, hanem tényleges beleszólást az olasz nén érdekeit szolgáló politika formálásába. Nem lehet kormányozni azonban a kereszténydemokrata párt nélkül sem. Ezért lenne célravezető az együttmű­ködés egy széles körű nemzeti szük­ségkormány vagy kormánytöbbség ke­retei között, csakhogy a keresztényde­mokraták nem jutottak még el az igen kimondásáig. Az olasz belpo'ítika fő frontvonala ezért most a kereszténydemokrata párton belül húzódik, ahol a különbö­ző nézetek összecsapnak. A mielőbbi tisztázódást kívánná meg az olasz krízisből történő kibontakozás ügye: máris túl sokat vesztegettek el az ér­tékes időből. Réti Ervin 6 Szakosodik » Las - Naranjos környéki me­zőgazdaság is. Az egyik inkább az állattenyészlést vállalja, a másik citrus­ültetvényeket telepít. S ér­demes egy kicsit elidőzni a citrusféléknél. A kubai nö­vényvilág egyébként ls igen változatos és sokrétű. A táj mindenütt olyan, mintha a bibliai világot idézné: kar­csú kírálypálmák. fenyők, mahagonifák, vajpálmák, cédrusok, ceibafák, kaktusz­'élék, páfrányok és így • to­vább, legalább 8 ezer féle és fajta növény- és faféleség. ; A spanyol gyarmatosítók ! idején föllendült a szigetor­! szágban néhány növényféle­ség, főzelékfélék, rizs, bab kávé, olajbogyók, banán, mangó, avogádó, sárgadiny­nye és mások termelése. A citrusfélék termelésében Ku­ba ma ls előkelő helyen áll a világon de az ötéves terv végére a legelső szeretne len­ni. Nem csupán a csodálatos Isla de Pinos szigetén — amelyet különben az Ifjúság szigetének is neveznek —, nagy kiterjedésű a citrusfé­lék kertje, hanem az egész országban nagyszabású tele­pítési munkálatok folynak. A matanzasi megyei veze­tők mondták el, amikor ott, a Népek Barátsága épületé­ben beszélgettünk, hogy kör­nyékükön 80 ezer hektárnyi citrusültetvény alakul. — Ekkora kiterjedésű gyü­mölcsöskert aligha van a világon másutt — említette az elnök nem kis büszkeség­gel. S én most utólag hozzá, teszem, hogy olyan sincs máshol a világon, hogy ezt a 80 ezer hektárnyi citrom-, narancs- és grape fruit ül­tetvényeket majdan iskolás fiúk és lányok gondozzák. Tavaly még csupán 20 ezer hektár termőterületük volt, és ezt 35 kihelyezett Iskola (cheiba) diákjai tartották rendben, de 1980-ra már meglesz a tervbe vett 80 ezer hektár, s azon majd 152 ki­helyezett iskola tanulói dol­goznak a három plusz ötórás rend szerint. Egyedülálló dolog, amit Itt, Matanzas megyében csinál­tak a citrusültetvények tele­pítésekor. Az elnök mondja: — Megyénk nagy területet foglal el, kiváló a talaj, és kedvező az időjárás is. Ta­valy is itt volt a legjobb a cukornádtermés, s bőven termett burgonya is, volt eső elegendő. A tengermelléki talajban elég magasan van a vízszint! de akad olyan terület, ahol sziklás, köves a felszín. Ezért újszerű meg­oldást választottunk, kis mé­retű dinamitrudakkal lazí­tottuk a csemeték helyét. A citrusültetvények területe minőségileg így néz ki: 13 ezer hektár kitűnő porha­nyós föld, 20 ezer hektár köves, de még jó talaj, s 47 ezer hektár a köves, ahogyan mi mondjuk, dinamltos föld. Itt lyukat fúrunk, abba he­lyezzük a dlnamitrudat és durr! A kőzet megrepedezik, a talajvíz jól táplálja a fák gyökerelt. — Mikor terem az elülte­tett citrom- vagy narancsfa és meddig? — A telepítéstől számítva öt év múlva szépen terem mind. Azt szoktuk mondani, hogy 10 éves korában le­gényember, 20 éves korában meglett férfi és 30 éves ko­rára nagyapó a dtrusfa. A ktsparcellákon ls sok a na­rancs- és citromfa. Mondja néhány idős barátom: van nekik 50—70 éves jól termő fájuk is. Elmagyarázza az elnök, hogy ők komolyan veszik a KGST-tagságukat, s mivel az európai szocialista orszá­gok éghajlata nem alkalmas citrusfélék termelésére. Ku­ba majd ellát minket citrom­mal és naranccsal. Az állami gazdaságok és szövetkezetek mindjobban megerősödnek. A kisgazdaságok területe is jelentős még. közel másfél millió hektár földön (az ösz­szes mezőgazdaságilag mű­velt terület 21 százaléka) 240 ezer ember gazdálkodik. De amit korábban említettem, nem oly nehéz ezeket a kis­farmereket meggyőzni a nagyüzem előnyeiről, s ami egyben életkörülményeik gyors és minőségi megválto­zásával is együtt jár. A legősibb mezőgazdasági termék a kubai dohány, amely közismerten a legki­tűnőbb a világon. Állítólag Kolumbusz katonái kincskeJ resés közben fedezték föl a füstrudakat. s maguk is rá­pipáltak az illatos levelek­ből. ízlett nekik és maguk­kal hozták a magját Euró­pába Azóta fúliuk a füstöt mi is — bár ne hozták vol­na át a nagy vízen! Ha va­laki természetesen a doháv nvosok közül, azt mondja, szivar, gondalatalban csakis a havannai jelenik meg. g ha va'aki azt mondja. Havanna, lelki szemei előtt ott parázs­lik a világ legfinomabb szi­varja. Valamikor csak Havanná­ban 54 ielentősebb szivar­gyár működött, s természe­tesen rengeteg kisiparos is sodorta a híres kubai do­hány leveleit. Ma is számos dohánygyárat ismernek a fővárosbari. közölük négy na"yobbat (az államosítások után kialakított üzemek ezek). Az egvikbe volt sze­rencsém ellátogatni. A ha­vannai óváros réei éoü1 eté­ben. a valamikor Rafae1 Gon­zales üzemében alakították ki a Il-es számű Fabrica de Tabacos dohánvgvárat. pon­tosabban szivarsvárat. A cu­kor után a dohány követke­zik Kuba exportranelistáián. Sőt. amikor az amerikaiak gazdasági blokádta miatt a cukoré1 adás majdnem nullá­ra csökkent, a szivart nem tudták ..ktaekkelnl". ba kel­lett. kerülő utakon, de az amerikaiak is megszerezték. Jelenleg ls eljut a kubai szi­var a világ minden tátóra. Moszkvától Londonig és Sid­neytől Zürichlg. Az öreg épületben az első emeleten va-mak a soirómű­h el vek. Amikor a liftből ki­léptünk és benyitottunk a nagyterembe, érdekes kén tá­rult elénk. A deszk rendsze­rű elhelyezésben a főnök új­ságc'kket olvasott föl a dol­gozóknak. akik be1 emé1 véd­ték a szivargvártásba. Maid a ..hangosban" minket, ma­gyarokat is üdvözölt és be­mutatott a dolgozóknak akik föl sem tekintettek munká­jukból. hanem a dohánwávó szerszámukkal megveregették az asztal lantát.. í®v fogadták és viszonozták köszönésünket. Érdeklődő tekintetünk egy pillanatra sem zavarta őket megszokhatták a vendégeket, nyugodtan és beidegzett tem­póban sodorták a szivart. A sodrás a legnagyobb művé­szet. a minőséget ellenőrző emberek is a szín. az egyen­letes szfnárnvaiat mellett a sodrás minőségét vizsgálják árgus szem-'-'-®' Gazdagh István (Folytatjuk.) Magyar kulturális egyesület Lfubianáhan A ljubljanai tanács leg­utóbbi ülésén foglalkozott a város magyar lakosainak kulturális életével — jelen­tette a Delo c. lap. Az ülésen megál1 apították, hogy a szlo­vén székvárosban élő mint­egy 2000 magyarnak „feltét­lenül szüksége van saját kulturális egyesületére, amely ápolja a magyar kulturális hagyományokat, s erősíti a magyar és a ""lóvén nép kö­zötti együttműködést".

Next

/
Thumbnails
Contents