Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

Péntek, 1978. február 3. 3 átgondoltan Hét község vezetőivel találkozott Bibók Istvánné országgyűlési képviselő A felületes szemlélő kívánságlistának tarthatta volna azoknak a hozzászólásokn -k a sorát, amelyek tegnap, csütörtökön délelőtt a domaszéki községi tanácsháza üléstermében elhangzottak. Hét szegedi járásbeli község tanácselnökeivel, párttitkáraivai és népfronttitkáraival találkozott Bibók Istvánné, a választókerület országgyűlési képviselője, a jelenlevők tehát aligha voltak felületes szemlélői a beszélgetésnek. A téma ugyanis — miként sikerült megvalósítani Röszkén, Pusztamérgesen, Domaszéken, Zákányszéken, Ásotthalmon, Mórahalmon és R"z_án az elmúlt évi községpolitikai feladatokat, s hogyan tervezték meg a választókerült i tisztségviselői idei teendőiket — tapasztalat- és véleménycserére is alkalmas. S lehetőséget adott arra is. hogy a járást pártbizottság, a megyei tanács és a járási hivatal meghívottjai közvetlenül válaszolhassanak a hét község életét, továbbfejlődését meghatározó kérdésekre. Röszkén bővítették az óvodát. és új autóbuszfordulót építettek társadalmi munkában, s az iskolaépítés előkészületei is folynak. A község lakóinak egészségügyi ellátásában azonban csak a felsőbb tanácsi szervek támogatásával érhetők el eredmények: az egészségház építése ugyanis lassan halad A kultúrház felújítása és a napközi otthonbeli konyha bővítése is időszerűvé vált. F.isztamérgesen félig már elkészült a fogorvosi rendelő új élelmiszerbolt nyílt tavaly, s már az új terem a házasságkötések színhelye. Az iskola és az óvoda állapota sürgős felújítást kíván meg — ehhez kérték a közsée vezetői a segítséget Uomaszék is óvodagonJokkal jelentkezett a tegnapi képviselői találkozón. A falu gyermekei eddig ugyanis csak családi felügyelettel nevelkedhettek: az új óvoda tervei őszre készülnek el. Bővítették tavaly a vízhálózatot, kerítést húztak az iskola köré, társadalmi munkában járdát építettek. A község telek- és házhelygondjai várnak még megoldásra, s a feketeszéli utat is tendbe kellene hozni. Zákányszéken a tanács — együttműködve a szakszövetkezettel — tavalyi terveibe iktatta a vízhálózat bővítését, a járdák és a közvilágítás korszerűsítését. Nyaranta, csúcsidőben ugyanis akadozik a vízellátás, a kész tervek alapján mielőbb szeretnének hozzáfogni a szennyvízcsatorna építéséhez is. A megyei tanács anyagi támogatását sikerült megnyerniük az űj iskola fel. építéséhez, mivel ennek költségeit a község önerejéből nem tudnák biztosítani. Közös telken, a most épülő iskola mellé kerül majd az ásotthalmi óvoda, melynek programterve kész már, s ha a pénzfedezet is biztosított lesz, a konyhával, étkezőteremmel kiegészített egvüttes a falu széo díszévé váJik. A bogárzószéli osztatlan iskolát szeretnék az ásotthalmiak mielőbb megszüntetni. Az idei feladatok közé sorolták a községi vízmű gáztalanítási programiának megvalósítását, a tűzrltószertár és a tanácsháza kazánjának felújítását, az öregek otthonának átadását. A község három körzetorvosi állásából egy betöltetlen, a most készülő belvízelvezető csatorna tervei módosításra szorulnak — ezek a gondok foglalkoztatják most Asotthalom vezetőit. Mórahalom tanácselnöke eredményes év zárásáról számolhatott be. Üjabb OTP-lakásokat adtak át, elkészült a távhívó rendszerbe kapcsolt telefonközpont, az új vágóhíd, 224 házhelyből 80-at már eladtak — az újosztásnál a villanyhálózat majdnem kész, s a vízvezeték építése az év első felében megkezdődik. Hat utcában új a járda, bővítették a szociális otthont, három buszváró készült el. Az idén tolylatják a vásártéri tereprendezést, a parkosítást, az új óvoda építésére 2,5 mii. lió forint jut 1978-ban, i tornaterem felújításához is hozzálát a költségvetési üzem, a széksósi állomás épületében pedig ÁFÉSZbolt nyílik. A rúzsai iskola felszerelése 000 ezer forinttá] gyarapodott tavaly. kis átalakítással újabb 4 tanteremben tanulhatnak a gyerekek, s van már tornaterem is — a mű. velödési házban. A külterületi iskolák hasznosítása, a diákétkeztetés és az egészségügyi ellátás, az óvodai férőhelyhiány foglalkoztatja most a ruszai vezetőket mijtán a benzinkút az idén már készen lesz. A község beépítetlen belterületének hasznosítására már folynak a tárgyalások az OTP-vel. s kész a Rúzsa—Ullés közötti út is. Lehetőségek és tennivalók ter"ek és távlati elképzelések fogalmazódtak meg az országgyűlési képviselő é' választókerülete vezetőinek tegnapi találkozóján. Felelősséggel és átgondoltan kell majd kiválasztaniuk az e'liangzottakból azokat a célokat. amelyek nem ellentétesek a szegedi járás és Csongrád megye idei terveiveL P. K. A gűtk®m®nc s Kéményóriás Elkészült az ország legma- Vállalat főépftésvezetője elgasabb kéménye, a 250 mé- mondta: a kémény vasbetonteres góliát a Tiszai Hőerő- csúszózsaluzatos technológiáműben. Gál Károly, a Hő- val készült, belsejében acéltechnika Építő és Szigetelő födémeket és acélcsöveke: ^MMMMOTBB^^HMMim helyeztek el. Összesen 120C tonnányi acélszerkezete' használtak fel. A födémeke' ötven méterenként építet. ék be, majd a kéménybe légy, egyenként 3,5 méter átmérőjű, 225 tonna súlyú ér 250 méter hosszú füstcsöve' húztak, ezen át távoznak a gázok. Az alul 36, fölül 12 méter átmérőjű betonkolosszus fel. 1 öltöztetése sem volt könnyű feladat, rendkívül alapos, gondos munkát kívánt. A kéményt kívülről tíz centiméter vastag hőszigetelőanyaggal vonták be, majd alumínium lemezzel borították. (MTI) n icoekca ©3 van aretiie M inden bizonnyal, az lenne az ideális, ha minden tekintetben és folyamato-an fejlődne a gazdarág, ha nem lendü'nénk itt-ott gyors ütemben előre, hogy másutt még az oly annyira szükséges toIdozás-a-foldo7á:ra se igen fossa. Ám ha lépest akarunk tartani a fejlődéssel, mindenképpen szükség van arra, hogy egyes ágazatokat kiemelten fejlesszünk, igénybe véve a népgazdaság teherbíróképességének nagyobb részét, más ágazatokat pedig kénytelen-keüetlen bizonyos mértékig e'hanyagoljunk. Gyakorta mondtuk egy időben, hogy tőkeszegény ország vagyunk, s ez érezteti ls hatását fejlődésünkben. Olyan tény ez, amellyel mindenképpen számolnunk kell, s amely megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi a minden gazdasági ágazatra kiterjedő folyamatos, egyenletes fejlődést. Hiszen a nagyberuházások, a komolyabb fejlesztések, amelyekre nagyon nagy szüksége van az országnak jelene, s még inkább jövője szempontjából, hatalmas összegeket visznek el az á lami költségvetésből. Ezeket az öszszegaket pedig az állam nyilván a vállalatoktól befizetett adókból képes biztosítani. Ezzel viszont csökkentik a vállalatok saját fejlesztési alaniát, a legtöbb esetben megnehezítve, jó néhány esetben pedig szinte lehetet'enné téve, hogy eg/-egy vállalat folyamato-an korszerűsítsen, folyamatosan lépést tartson a technikai fejlődéssel. Hiába, ezt az árat meg kell fizetnünk ahhoz, hogy gazda-águnkban végrehajtsuk azokat a szerkezeti változásokat, amelyeket terveink, szükségleteink parancsolóan előírnak. S ha ez többnyire nem is a legszerencsésebb dolog, még mindig jóval többet nyerünk a réven, mint amennyit veszítünk a vámon. A gondok csak akkor kezdődnek, amikor intézkedések láncolata születik meg egy gazdasági ágazat fejlesztésére, viszont ennek az ágazatnak egy fontos láncszeme évek, vagy inkább évtizedek óta azok között az iparágak között szerepeh ame'yek fejlesztésére a lehető legkevesebb jutott. Kormányprogramok, határozatok sora született például a zö'dségtermesztés fokozására. Hasznos döntés volt, hiszen egyaránt figyelembe vette jó adottságainkat, s piaci igényeinket. Az átgondolt, jó rende'kezések eredményeit már tavaly tapasztalhattuk, élvezhettük a bőséges piaci ellátás előnyeit Igaz, már tavaly is beszéltünk gondokról, arról pé'dáu'. hogv a fölvásárló kereskedelem nem volt felkészülve erre az árudömpingre, hogy hatalmi szóval kellett kiadni a parancsot: minden, fogvasztásra a'ka'mas zöldséget föl kell vásárolni. S időnként tudósítottunk arról is, hogy a konzervgyárak szinte fulladoznak a paradicsomban vagy a paprikában. S talán éppen ez az utóbbi ér meg néhány mondatot, hiszen a zö'dség nyersen hamar tbnkremegv, viszont konzervként hosszú ideig alkalmas fogyasztásra. S éppen ezért a konzervinarnak igen nagy szerepe ke'l, hogv legyen a zö'dségnrogremban, hiszen rá hárulna elsősorban a fö'fts mennyiségek fölhasználása, megmentébe, s a konzervek — az exoort'ehetőég"k mel'ett — k'egvensúlyoző szereoet tölthetnek be a jó és rossz évek között. Csakhogy a konzervipar is azok közé az inarsgak közé tartozik, ame'ynek fejlesztésére az utóbbi években megtohotősen kevés jutott. S ígv van ebben az ötéves tervben is. Hiszen oéldául a szegedi konzervgyár egyetlen komolyabb beruházása, egy nagyobb kanacitású naradic-omföldolgozó vonal építése, elviszi az ötéves tervben rendelkezésükre álló fejlesztési lehetőségeknek vagy kétharmadát S ez a fejlesztés — az igények szorításában — csupán csepp a tengerben. Mondhatnánk, soha ilyen jól kezdődő éve nem volt a konzerviparnak, ahol év elején már kötik a gazdaságokkal a termeltetési szerződéseket, hogy kitől, mit és milyen mennyi.égben vesz át a gyár a szezonban. Január közepéig a szegedi konzervgyár például minden erőfeszítés nélkül zöldségfeldolgozó kapacitásának 115 százalékára kö.ött szerződéseket Ráadásul egyre-másra érkeznek az újabb es újabb ajánlatok, paradicsomra, paprikára, uborkára stb., viszont a konzervgyár képtelen többre szerződni. Képtelen még űgy is, hogy több tucat vagon paradicsomra kötött úgy szerződést, hogy azokat más vállalatoknál, például Kecskeméten fogják feldolgozni. Érihető, hogy a gazdaságok szívesen ajánlkoznak, szívesen termelnének minél többet. Hiszen tavaly például átlagosan 60 ezer forint bevételt értek el hektáronként a paradicsomtermesztéssel, előnyös feltételekkel vásárolhatnak gépeket, s így munkaerőgondjaik sem olyan szorongatóak. Ugyanakkor a konzervgyárak régi gépei képte'enek megbirkózni ezzel a mennyiséggel, még ha mindennap, a vasárnapokat is beleértve, három műszakban dolgoznak. S lévén régi, korszerűtlen gépek, a gépi szedésű zöldség sem az ő „profiljuk". Hiszen például a zöldbab hihetetlen mennyiségű szármaradvánnyal érkezik be a gyárakba, ha géppel szedik, s ezt ott, a gyári szalag mellett, kézzel kellene megszabadítani szárától. Ez természetesen nem sikerülhet, ami pedig óhatatlanul a minőség rovására megy, veszélyeztetve ezzel a magyar konzervipar jó hírét és jövendőbeli exportlehetőségeit Mindez csak ízelítő azokból a gondokból, amiket a nagyon hasznos és szükséges zöldségprogram következményei fölvetnek, mivel az élelmiszeripari háttér messze elmaradt a mezőgazdaság fejlődésétől, s így hiánvzik az az egvséges szerkezet, amelyre oly nagy szükség lenne. Az emberben okvetlenül fölvetődik a gondolat hogy ha nehézségek lesznek a termékek értékesítésében, ismét lanyhulhat a termelési kedv, amelyet jókora áldozatok árán, meglehetősen nehezen hoztunk létre. Hiszen már megtörtént jó néhányszor, hogy néhány jó évet hullámvölgy követett, mert a jó termést nehéz volt értékesíteni, és alacsonyra, túlságosan alacsonyra estek az árak. Ezt nyilván nem szabad hagvnunk, s ha nem akarjuk hagyni, az jó néhány intézkedést követel. Például űj piacok fölkutatását. a konzervinar gyorsabb fejlesztését, a MÁV ösztönzését, hogy a friss zöldségek exportjához igen is folyamatosan biztosítsa a szük-éges vagonokat, s nem utolsósorban azt is, hogy a mezőgazdasággal most már egveztetni kellene a piaci igénveket, a fö1do'<*ozó kapacitásokat a termelési adósságokkal és lehetőségekkel. B

kocka el van vetve — szokás mondani. Igen, elindultunk végre egy nagyon hasznos és szükséges úton a zöldségprogrammal, ame^y jól megfelel adottságainknak, hazai piaci igényeinknek, s exporlérdekeinknek egyaránt. De ha tovább akarunk jutni ezen az úton, ha nera akarjuk, hogv a feltételek, adottságok hiányosságai ctokkentség, vagv éppen idővel visszafordítsák ezt a feúődést, akkor a zöldségprogramot va'óban komplexszé kell tennünk, kiterie-ztve e'őnyös feltételeit a feldo'gozó iparra, jobb munkára készte'nünk a kül- és belkereskedelmet, a szállítást stb. egyaránt Szávay István Ár- és belvízvédelmi iölkészíilés Az Alsó-Tisza vidéki Ár. és Belvízvédelmi területi bizottság dr. Perjési Lászlónak, a Csongrád megyei taPártnapok gazdaság! munkánkról Másfél millió forintért készítettek a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységében 4 hőzónás alagútkemencét, amely lényegesen javítja a precíziós öntöde termékeinek minőségét, csökkenti a fizikai munkát. Fontos szempont az is, hogy teljesítménye nagyobb, m'nt az eddigi két kemencéé együttvéve. Felvételünk az alagútkemence beállításáról készült Csongrád megyében pártnapokat tartanak 'ehruár 15től gazdasági épltőmunkánk időszerű kérdéseiről. A megye pártnapi előadói számára tegnap, csütörtökön délután Szegeden, a megyei párt. és tanácsszékház nagytermében megbeszélést tartottak. Dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának megnyitója után dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tar. tott figyelmet keltő előadást gazdasági építőmunkánk időszerű kérdéseiről. Szólt tavalyi eredményeinkről és idei országos és megyei teendőinkről. A pártnepi elő adók hasznos ismeretekke' gazdagodtak, s ezeket is ismertetik . majd hallgatóságukkal. A februári pártnapok is a dolgozók tájékoztatását, a kölcsönös eszmecserét szolgálják. náes elnökének elnökletével Szegeden a vízügyi igazgatóság I/l-es számú gátőrházában most tartotta ülését. Az összejövetelt a télvégi és a tavaszi ár- és belvízvédelmi felkészülés tette időszerűvé. Az elnöki megnyitót követően dr. Simády Béla vízügyi igazgató tájékoztatott az ATIVIZIG ár- és belvízvédelmi, valamint vízminőség-védelmi felkészüléséről. Beszámolt az 1977-ben végzett védekezési munkákról, majd ismertette az idei esztendő felkészülési terveit. Külön szólt az igazgatóságnak az ország bármely pontján bevethető védelmi osztagáról. a védekezés személyi állományának felkészültségéről, a honvédséggel, i belügyi szervekkel, valamint a Volán 10. sz. Vállalattal való folyamatos együttműködésről. A hidrometeorológiai helyzetről dr. Vágás István tájékoztatott. Arra a megállapításra jutott, hogy az esetleges időjárási fordulat mind az ár-, mind a belvízvédeJ kezés tekintetében intézkedéseket tehet szükségessé a következő hónapokban. Megállapította azt is, hogy egyes területeken — így például a Marostól délre — a talajvíz, szint magassága a mezőgazdaságnak már azelőtt károkat okozhat, mielőtt a felszíni vizek megjelennének. A tájékoztatók elhangzása után, a vitát követben a területi bizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek és a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy a belvízvédelmi intézkedéseket időben kell meglenni. Az üzemi csatornák es átereszek kitisztításra, folyamatos karbantartásra szorulnak, el kell készíteni a mezőgazdasági táblák vízvezető árkait. A jelenlegi, belvizektől mentes időszak ugyanis akár az eset. leges februári havazások, akár a tavaszi esők következtében bármikor véget érhet, s ez a mezőgazdasági és a lakott teriileteket nem érheti váratlanul.