Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

Péntek, 1978. február 3. 3 átgondoltan Hét község vezetőivel találkozott Bibók Istvánné országgyűlési képviselő A felületes szemlélő kí­vánságlistának tarthatta vol­na azoknak a hozzászólások­n -k a sorát, amelyek teg­nap, csütörtökön délelőtt a domaszéki községi tanácshá­za üléstermében elhangzot­tak. Hét szegedi járásbeli község tanácselnökeivel, párttitkáraivai és népfront­titkáraival találkozott Bibók Istvánné, a választókerület országgyűlési képviselője, a jelenlevők tehát aligha vol­tak felületes szemlélői a beszélgetésnek. A téma ugyanis — miként sikerült megvalósítani Röszkén, Pusztamérgesen, Domaszé­ken, Zákányszéken, Ásott­halmon, Mórahalmon és R"­z_án az elmúlt évi községpo­litikai feladatokat, s hogyan tervezték meg a választóke­rült i tisztségviselői idei te­endőiket — tapasztalat- és véleménycserére is alkal­mas. S lehetőséget adott ar­ra is. hogy a járást pártbi­zottság, a megyei tanács és a járási hivatal meghívott­jai közvetlenül válaszolhas­sanak a hét község életét, továbbfejlődését meghatáro­zó kérdésekre. Röszkén bővítették az óvo­dát. és új autóbuszfordulót építettek társadalmi mun­kában, s az iskolaépítés elő­készületei is folynak. A köz­ség lakóinak egészségügyi ellátásában azonban csak a felsőbb tanácsi szervek tá­mogatásával érhetők el eredmények: az egészségház építése ugyanis lassan ha­lad A kultúrház felújítása és a napközi otthonbeli konyha bővítése is időszerűvé vált. F.isztamérgesen félig már elkészült a fogorvosi rende­lő új élelmiszerbolt nyílt tavaly, s már az új terem a házasságkötések színhelye. Az iskola és az óvoda álla­pota sürgős felújítást kíván meg — ehhez kérték a köz­sée vezetői a segítséget Uomaszék is óvodagon­Jokkal jelentkezett a tegna­pi képviselői találkozón. A falu gyermekei eddig ugyan­is csak családi felügyelettel nevelkedhettek: az új óvo­da tervei őszre készülnek el. Bővítették tavaly a vízháló­zatot, kerítést húztak az is­kola köré, társadalmi mun­kában járdát építettek. A község telek- és házhely­gondjai várnak még megol­dásra, s a feketeszéli utat is tendbe kellene hozni. Zá­kányszéken a tanács — együttműködve a szakszö­vetkezettel — tavalyi tervei­be iktatta a vízhálózat bő­vítését, a járdák és a közvi­lágítás korszerűsítését. Nya­ranta, csúcsidőben ugyanis akadozik a vízellátás, a kész tervek alapján mielőbb sze­retnének hozzáfogni a szennyvízcsatorna építéséhez is. A megyei tanács anyagi támogatását sikerült meg­nyerniük az űj iskola fel. építéséhez, mivel ennek költségeit a község önerejé­ből nem tudnák biztosítani. Közös telken, a most épü­lő iskola mellé kerül majd az ásotthalmi óvoda, mely­nek programterve kész már, s ha a pénzfedezet is bizto­sított lesz, a konyhával, ét­kezőteremmel kiegészített egvüttes a falu széo díszévé váJik. A bogárzószéli osztat­lan iskolát szeretnék az ásotthalmiak mielőbb meg­szüntetni. Az idei feladatok közé sorolták a községi víz­mű gáztalanítási programiá­nak megvalósítását, a tűz­rltószertár és a tanácsháza kazánjának felújítását, az öregek otthonának átadását. A község három körzetorvo­si állásából egy betöltetlen, a most készülő belvízelve­zető csatorna tervei módo­sításra szorulnak — ezek a gondok foglalkoztatják most Asotthalom vezetőit. Mórahalom tanácselnöke eredményes év zárásáról számolhatott be. Üjabb OTP-lakásokat adtak át, el­készült a távhívó rendszerbe kapcsolt telefonközpont, az új vágóhíd, 224 házhelyből 80-at már eladtak — az új­osztásnál a villanyhálózat majdnem kész, s a vízveze­ték építése az év első felé­ben megkezdődik. Hat utcá­ban új a járda, bővítették a szociális otthont, három buszváró készült el. Az idén tolylatják a vásártéri terep­rendezést, a parkosítást, az új óvoda építésére 2,5 mii. lió forint jut 1978-ban, i tornaterem felújításához is hozzálát a költségvetési üzem, a széksósi állomás épületében pedig ÁFÉSZ­bolt nyílik. A rúzsai iskola felszerelé­se 000 ezer forinttá] gyara­podott tavaly. kis átalakítás­sal újabb 4 tanteremben ta­nulhatnak a gyerekek, s van már tornaterem is — a mű. velödési házban. A külterü­leti iskolák hasznosítása, a diákétkeztetés és az egész­ségügyi ellátás, az óvodai férőhelyhiány foglalkoztatja most a ruszai vezetőket mijtán a benzinkút az idén már készen lesz. A község beépítetlen belterületének hasznosítására már folynak a tárgyalások az OTP-vel. s kész a Rúzsa—Ullés közöt­ti út is. Lehetőségek és tennivalók ter"ek és távlati elképzelé­sek fogalmazódtak meg az országgyűlési képviselő é' választókerülete vezetőinek tegnapi találkozóján. Fele­lősséggel és átgondoltan kell majd kiválasztaniuk az e'­liangzottakból azokat a cé­lokat. amelyek nem ellenté­tesek a szegedi járás és Csongrád megye idei tervei­veL P. K. A gűtk®m®nc s Kéményóriás Elkészült az ország legma- Vállalat főépftésvezetője el­gasabb kéménye, a 250 mé- mondta: a kémény vasbeton­teres góliát a Tiszai Hőerő- csúszózsaluzatos technológiá­műben. Gál Károly, a Hő- val készült, belsejében acél­technika Építő és Szigetelő födémeket és acélcsöveke: ^MMMMOTBB^^HMMim helyeztek el. Összesen 120C tonnányi acélszerkezete' használtak fel. A födémeke' ötven méterenként építet. ék be, majd a kéménybe légy, egyenként 3,5 méter átmérőjű, 225 tonna súlyú ér 250 méter hosszú füstcsöve' húztak, ezen át távoznak a gázok. Az alul 36, fölül 12 méter átmérőjű betonkolosszus fel. 1 öltöztetése sem volt könnyű feladat, rendkívül alapos, gondos munkát kívánt. A kéményt kívülről tíz centi­méter vastag hőszigetelő­anyaggal vonták be, majd alumínium lemezzel borítot­ták. (MTI) n icoekca ©3 van aretiie M inden bizonnyal, az lenne az ideális, ha minden tekintetben és folyama­to-an fejlődne a gazdarág, ha nem lendü'nénk itt-ott gyors ütemben előre, hogy másutt még az oly annyira szüksé­ges toIdozás-a-foldo7á:ra se igen fossa. Ám ha lépest akarunk tartani a fejlődés­sel, mindenképpen szükség van arra, hogy egyes ágazatokat kiemelten fejlesszünk, igénybe véve a népgazdaság teherbíró­képességének nagyobb részét, más ágaza­tokat pedig kénytelen-keüetlen bizonyos mértékig e'hanyagoljunk. Gyakorta mond­tuk egy időben, hogy tőkeszegény ország vagyunk, s ez érezteti ls hatását fejlődé­sünkben. Olyan tény ez, amellyel mindenképpen számolnunk kell, s amely megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi a minden gaz­dasági ágazatra kiterjedő folyamatos, egyenletes fejlődést. Hiszen a nagyberuhá­zások, a komolyabb fejlesztések, amelyek­re nagyon nagy szüksége van az ország­nak jelene, s még inkább jövője szem­pontjából, hatalmas összegeket visznek el az á lami költségvetésből. Ezeket az ösz­szegaket pedig az állam nyilván a válla­latoktól befizetett adókból képes biztosíta­ni. Ezzel viszont csökkentik a vállalatok saját fejlesztési alaniát, a legtöbb esetben megnehezítve, jó néhány esetben pedig szinte lehetet'enné téve, hogy eg/-egy vál­lalat folyamato-an korszerűsítsen, folya­matosan lépést tartson a technikai fejlő­déssel. Hiába, ezt az árat meg kell fizetnünk ahhoz, hogy gazda-águnkban végrehajtsuk azokat a szerkezeti változásokat, amelye­ket terveink, szükségleteink parancsolóan előírnak. S ha ez többnyire nem is a leg­szerencsésebb dolog, még mindig jóval többet nyerünk a réven, mint amennyit veszítünk a vámon. A gondok csak akkor kezdődnek, amikor intézkedések láncolata születik meg egy gazdasági ágazat fejlesz­tésére, viszont ennek az ágazatnak egy fontos láncszeme évek, vagy inkább évti­zedek óta azok között az iparágak között szerepeh ame'yek fejlesztésére a lehető leg­kevesebb jutott. Kormányprogramok, határozatok sora született például a zö'dségtermesztés fo­kozására. Hasznos döntés volt, hiszen egy­aránt figyelembe vette jó adottságainkat, s piaci igényeinket. Az átgondolt, jó ren­de'kezések eredményeit már tavaly ta­pasztalhattuk, élvezhettük a bőséges piaci ellátás előnyeit Igaz, már tavaly is be­széltünk gondokról, arról pé'dáu'. hogv a fölvásárló kereskedelem nem volt felké­szülve erre az árudömpingre, hogy hatal­mi szóval kellett kiadni a parancsot: min­den, fogvasztásra a'ka'mas zöldséget föl kell vásárolni. S időnként tudósítottunk arról is, hogy a konzervgyárak szinte ful­ladoznak a paradicsomban vagy a papri­kában. S talán éppen ez az utóbbi ér meg néhány mondatot, hiszen a zö'dség nyer­sen hamar tbnkremegv, viszont konzerv­ként hosszú ideig alkalmas fogyasztásra. S éppen ezért a konzervinarnak igen nagy szerepe ke'l, hogv legyen a zö'dségnrog­remban, hiszen rá hárulna elsősorban a fö'fts mennyiségek fölhasználása, megmen­tébe, s a konzervek — az exoort'ehetőé­g"k mel'ett — k'egvensúlyoző szereoet tölthetnek be a jó és rossz évek között. Csakhogy a konzervipar is azok közé az inarsgak közé tartozik, ame'ynek fejlesz­tésére az utóbbi években megtohotősen kevés jutott. S ígv van ebben az ötéves tervben is. Hiszen oéldául a szegedi kon­zervgyár egyetlen komolyabb beruházása, egy nagyobb kanacitású naradic-omföldol­gozó vonal építése, elviszi az ötéves terv­ben rendelkezésükre álló fejlesztési lehe­tőségeknek vagy kétharmadát S ez a fej­lesztés — az igények szorításában — csu­pán csepp a tengerben. Mondhatnánk, soha ilyen jól kezdődő éve nem volt a konzerviparnak, ahol év elején már kötik a gazdaságokkal a ter­meltetési szerződéseket, hogy kitől, mit és milyen mennyi.égben vesz át a gyár a sze­zonban. Január közepéig a szegedi kon­zervgyár például minden erőfeszítés nél­kül zöldségfeldolgozó kapacitásának 115 százalékára kö.ött szerződéseket Ráadásul egyre-másra érkeznek az újabb es újabb ajánlatok, paradicsomra, paprikára, ubor­kára stb., viszont a konzervgyár képtelen többre szerződni. Képtelen még űgy is, hogy több tucat vagon paradicsomra kö­tött úgy szerződést, hogy azokat más vál­lalatoknál, például Kecskeméten fogják feldolgozni. Érihető, hogy a gazdaságok szívesen ajánlkoznak, szívesen termelnének minél többet. Hiszen tavaly például átlagosan 60 ezer forint bevételt értek el hektáronként a paradicsomtermesztéssel, előnyös felté­telekkel vásárolhatnak gépeket, s így mun­kaerőgondjaik sem olyan szorongatóak. Ugyanakkor a konzervgyárak régi gépei képte'enek megbirkózni ezzel a mennyi­séggel, még ha mindennap, a vasárnapo­kat is beleértve, három műszakban dol­goznak. S lévén régi, korszerűtlen gépek, a gépi szedésű zöldség sem az ő „profil­juk". Hiszen például a zöldbab hihetetlen mennyiségű szármaradvánnyal érkezik be a gyárakba, ha géppel szedik, s ezt ott, a gyári szalag mellett, kézzel kellene meg­szabadítani szárától. Ez természetesen nem sikerülhet, ami pedig óhatatlanul a minő­ség rovására megy, veszélyeztetve ezzel a magyar konzervipar jó hírét és jövendő­beli exportlehetőségeit Mindez csak ízelítő azokból a gondok­ból, amiket a nagyon hasznos és szükséges zöldségprogram következményei fölvetnek, mivel az élelmiszeripari háttér messze el­maradt a mezőgazdaság fejlődésétől, s így hiánvzik az az egvséges szerkezet, amely­re oly nagy szükség lenne. Az emberben okvetlenül fölvetődik a gondolat hogy ha nehézségek lesznek a termékek értékesíté­sében, ismét lanyhulhat a termelési kedv, amelyet jókora áldozatok árán, meglehe­tősen nehezen hoztunk létre. Hiszen már megtörtént jó néhányszor, hogy néhány jó évet hullámvölgy követett, mert a jó ter­mést nehéz volt értékesíteni, és alacsony­ra, túlságosan alacsonyra estek az árak. Ezt nyilván nem szabad hagvnunk, s ha nem akarjuk hagyni, az jó néhány intéz­kedést követel. Például űj piacok fölkuta­tását. a konzervinar gyorsabb fejlesztését, a MÁV ösztönzését, hogy a friss zöldségek exportjához igen is folyamatosan biztosít­sa a szük-éges vagonokat, s nem utolsósor­ban azt is, hogy a mezőgazdasággal most már egveztetni kellene a piaci igénveket, a fö1do'<*ozó kapacitásokat a termelési adósságokkal és lehetőségekkel. B kocka el van vetve — szokás mon­dani. Igen, elindultunk végre egy nagyon hasznos és szükséges úton a zöldségprogrammal, ame^y jól megfelel adottságainknak, hazai piaci igényeinknek, s exporlérdekeinknek egyaránt. De ha to­vább akarunk jutni ezen az úton, ha nera akarjuk, hogv a feltételek, adottságok hiá­nyosságai ctokkentség, vagv éppen idővel visszafordítsák ezt a feúődést, akkor a zöldségprogramot va'óban komplexszé kell tennünk, kiterie-ztve e'őnyös feltéte­leit a feldo'gozó iparra, jobb munkára készte'nünk a kül- és belkereskedelmet, a szállítást stb. egyaránt Szávay István Ár- és belvízvédelmi iölkészíilés Az Alsó-Tisza vidéki Ár. és Belvízvédelmi területi bi­zottság dr. Perjési László­nak, a Csongrád megyei ta­Pártnapok gazdaság! munkánkról Másfél millió forintért készítettek a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregységében 4 hőzónás alagútkemencét, amely lényegesen javítja a precíziós öntöde termékeinek minősé­gét, csökkenti a fizikai munkát. Fontos szempont az is, hogy teljesítménye nagyobb, m'nt az eddigi két kemencéé együttvéve. Felvételünk az alagútkemence beállításáról készült Csongrád megyében párt­napokat tartanak 'ehruár 15­től gazdasági épltőmunkánk időszerű kérdéseiről. A me­gye pártnapi előadói számá­ra tegnap, csütörtökön dél­után Szegeden, a megyei párt. és tanácsszékház nagy­termében megbeszélést tar­tottak. Dr. Koncz Jánosnak, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak megnyitója után dr. Ko­mócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tar. tott figyelmet keltő előadást gazdasági építőmunkánk idő­szerű kérdéseiről. Szólt ta­valyi eredményeinkről és idei országos és megyei te­endőinkről. A pártnepi elő adók hasznos ismeretekke' gazdagodtak, s ezeket is is­mertetik . majd hallgatósá­gukkal. A februári pártnapok is a dolgozók tájékoztatását, a kölcsönös eszmecserét szol­gálják. náes elnökének elnökletével Szegeden a vízügyi igazgató­ság I/l-es számú gátőrházá­ban most tartotta ülését. Az összejövetelt a télvégi és a tavaszi ár- és belvízvédelmi felkészülés tette időszerűvé. Az elnöki megnyitót kö­vetően dr. Simády Béla víz­ügyi igazgató tájékoztatott az ATIVIZIG ár- és belvíz­védelmi, valamint vízminő­ség-védelmi felkészüléséről. Beszámolt az 1977-ben vég­zett védekezési munkákról, majd ismertette az idei esz­tendő felkészülési terveit. Külön szólt az igazgatóság­nak az ország bármely pont­ján bevethető védelmi osz­tagáról. a védekezés szemé­lyi állományának felké­szültségéről, a honvédséggel, i belügyi szervekkel, vala­mint a Volán 10. sz. Válla­lattal való folyamatos együttműködésről. A hidrometeorológiai hely­zetről dr. Vágás István tá­jékoztatott. Arra a megálla­pításra jutott, hogy az eset­leges időjárási fordulat mind az ár-, mind a belvízvédeJ kezés tekintetében intézke­déseket tehet szükségessé a következő hónapokban. Meg­állapította azt is, hogy egyes területeken — így például a Marostól délre — a talajvíz, szint magassága a mezőgaz­daságnak már azelőtt káro­kat okozhat, mielőtt a fel­színi vizek megjelennének. A tájékoztatók elhangzása után, a vitát követben a te­rületi bizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek és a helyi tanácsok figyelmét ar­ra, hogy a belvízvédelmi in­tézkedéseket időben kell meglenni. Az üzemi csator­nák es átereszek kitisztítás­ra, folyamatos karbantartás­ra szorulnak, el kell készí­teni a mezőgazdasági táblák vízvezető árkait. A jelenle­gi, belvizektől mentes idő­szak ugyanis akár az eset. leges februári havazások, akár a tavaszi esők követ­keztében bármikor véget ér­het, s ez a mezőgazdasági és a lakott teriileteket nem érheti váratlanul.

Next

/
Thumbnails
Contents