Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

Péntek, 1978. február 24. 5 Megkezdődött Szegeden a lengyel fiímhét ünnepélyesen nyitották meg tegnap, csütörtökön Szegeden, a Szabadság filmszínházban a lengyel—magyar kulturális egyezmény megkötésének 30. évfordulója alkalmából rendezett lengyel filmhetet. Az ünnepségen — amelyen megjelent Kowal Czeslaw, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa, Ógórek Wieslaw, a követség munkatársa, Karikás Péter, a Kulturális Minisztérium íilmfóigazgatóságának helyettes vezetője, valamint dr. Bánfalvi József a megyei pártbizottság tagja, a Radnóti gimnázium igazgatója, dr. Valkusz Palné. e szegedi városi párt-vegrel.ajlóbizottság tagja — Rácz Tibor, a Szegedi Nemzeti Színház műrésze köszöntötte <J megjelenteket, majd dr. Müller Józsefné, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezető) i mondott ünnepi beszédet. Utalt a két nép hagyományosan jó kapcsolataira, melyek a két kultúra kölcsönös bemutatásában is megnyilvánulnak. Megállapította, hogy Csongrád és Lódz megyék között kialakult testvéri kapcsolat szép eredménye c mostani lengyei filmhét. Rácz Tibor bemutatta a közönségnek a dísielőadás filmjének két főszereplőjét: Alicija Jackiewicz-et és Stefan Smidt-e t, majd bemutatták a Zsófia c. filmet A lengyel filmhét — melynek keretében lengyel plakátkiállítás is nyílt a Szabadság filmszínházban — mai programjában az érdeklődők a Dulszka asszony erkölcse című filmet tekinthetik meg. Szedik a tulipánokat Ezer négyzetméternyi területen díszlenek tulipánok a szeged-mlhályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet termálvízzel fűtött üvegházában, ahol már tavasz van. Bontogatják. szirmaikat a virágok. amelyeknek megkezdték a szedését. Az elmúlt két héten 15 ezer szálat küldtek a szegedi üzletekbe, illetve adtak át a partnergazdaságnak, a Budapesten is értékesítő szegedi Felszabadulás Tsz-nek. A píros, ciklámenrózsaszín, sárga és egyéb változatos, tetszetős színű fajták szaporító anyagát Hollandiából hozatták. Bimbós állapotban, hosszú szárral szedik a tulipánokat, és mindjárt az üvegházban tízesével csomagolják kartondobozokba, mert így nem sínylik meg a szállítást, nem törődnek a virágok. Sándorfalvi változások . Könyvtárat, múzeumok a közművelődés szoliálaísiign Az új kezdeményezéseknek, művelődési formáknak is tulajdonítható, hogy a közművelődéül könyvtárak olvasóínak száma a tévé elterjedése óta sem csökkent; évek óta 56—58 millió könyvet kölcsönöznek — tájékoztatta a sajtó képviselőit Gönyei Antal, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti és közgyű^cményi főosztályának vezetője csütörtökön a Fészek-klubban. A múzeumok ez évi gazdag kiállítási programját is ismertette Kiemelte, a múzeumok tovább keresik azokat az új formákat, amelyel;f:el az eddiginél is hatékonyabban hozzájárulhatnak a lakosság művelődéséhez, az iskolai oktatáshoz. Tegnap Sándorfalván, a művelődési házban együttes ülést tartott a nagyközsági közös tanács és a Hazafias Népfront sándorfalvi bizottsága Dr. Úcsai József tanácselnök beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Kónya József, a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette a múlt évi költségvetés és fejlesztési alap tervének végrehajtását. • lálint Sándorné, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának titkára az 1977-es esztendő tanácsi gazdálkodásáról adott számot. írásunk a nagyközség fejlődéséről ad mozaikot * A hétköznapok csendessége jellemző Sándorfalvára. Nincsenek látványos, darus-paneles építkezések, nincsenek szívet-szemet szomorító, emlékmelengető épületbontások. A hajdani uradalmi falu mostanára már lelökte magáról a múltból örökölt héjat, kikelt magányából, éli mindennapjait. Mindez nem jalenti azt, hogy nem fejlődik, nem formálódik a nagyközség. Tavaly nyártól új úton járhatnak az autók, a kerékpárok és a lovas kocsik. Megrövidítették aZsombőról induló kövesutat, átvágták a veszélyes, a falut kettéosztó „kunkort", hogy a falu közepétől a csongrádi műútig gyorsabban elérjenek. Így lett a hajdani garasos útból milliós út. A múltban a piacozókról, az oda járó szegényember napi bevételéről kapta a nevét a majdnem két kilométeres útszakasz, ma az Alkotmány körutat rója az arrajáró. Még a nevéből is eltüntették a múltat a sándorfalviak, hiszen mindnyájuk büszkesége, az egész falu évtizedes álma a hét méter széles út. Jól kiürítette a nagyközségi tanács kasszáját az 1 millió 400 ezer forint, amit az útépítéshez adtak. Bár így is az 6 pénzük a kevesebb, hiszen az út több mint hétmillió forintba került Amióta megépült a „faluátjáró", a Közúti Építő Vállalat emberei talán már el is feledték Sándorfalvát. Mert nekik ez is csak olyan munka volt, fiancicskozasa A Szegedi Postaigazgatóság szocialista brigád vezetőinek területi tanácskozása után, tegnap, csütörtökön a műszaki és forgalmi dolgozók tartottak konferenciát Szegeden, a Postás Művelődési Házban. A három megyéből meghívott hivatalvezetőket és szocialista brigádvezetőket Keresztes Mihály, az igazgatóság szakszervezeti tanácsának titkára köszöntötte, majd Rózsa István, az igazgatóság vezetője szóbeli kiegészítést adott az írásban kiküldött beszámolókhoz. Elmondotta többek között, hogy a posta dolgozói az 1977. évi tervet túlteljesítették, annak ellenére, hogy egész évben munkaerőhiánynyal küszködtek. Jó szervezéssel, a munka gépesítésével ellensúlyozni tudták a munkaerőgondokat, s a termelékenység jelentősen növekedett. A szolgáltatások színvonala a tervezett szerint alakult. A levélpostai küldemények darabszáma több mint 7 százalékkal, a hírlapok száma közel 5 százalékkal növekedett és meghaladta a tervezettet. Forgalmas napokon zsúfoltság mutatkozott a hivatalokban, így a szolgáltatás néha akadozott. A szegedi távbeszélő központ üzembe helyezése után javult a vezetékes távközlés; jelentősen csökkent a várakozási idő. A telefonközpontok befogadó képessége korlátozott, kihasználtságuk az igazgatóság területén közel 100 százalékos. A telefonra várakozók száma állandóan emelkedik. A múlt év végén már meghaladta a 16 ezer 390-et. A vita során több javaslat hangzott el, mind a szolgáltatások, mind pedig a hivatali munka korszerűsítésére Befejezésként a műszakiforgalmi konferencia résztvevői is csatlakoztak a Láng gyáriak felhívásához. Elhatározták, hogy a munkaverseny-mozgalmat kiszélesítve közös erővel javítják a postai szolgáltatásokat mint a többi. Szélesebbre vették, megtoldották a régit, hogy aztán továbbmehessenek. Persze azért akad még tennivalója bőven a tanácsnak, mert az utak némelyike esős időben szinte járhatatlan. Tudják ezt ők ls, de nem lehet egyszerre mindent megoldani. Tavaly hozzáfogott a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat, hogy leereszszék a faluról a fölösleges vizet. A terv szerint haladtak és kibetonozták a lefolyócsatornákat több mint négy kilométeren. Az Ady Endre, a Mátyás és az Árpád utcában a csatornákat betonlappal kirakták. És ha az idő engedi, nemsokára befejeződnek a munkálatok a Hunyadi utcában is, hogy ne pocsarasodjanak, ne gazosodjanak el a lefolyók. Ügy kalkuláltak a tanácsnál, mire „megcsapolják" Sándorfalvát, eltelik négy-öt esztendő, és elvisz közel tízmillió forintot. Két éve tanyai orvosi ren delőbe járnak a Kéri dűlő környékiek. Nemrégiben a vizet is odavezették, hogy könnyebb legyen a gyógyítás. Maradt azért dolog az idei esztendőre is. Dócon törpe vízmű építésébe fogtak, a nagyközségben a Szabadság téri autóbuszfordulót áthelyezik. Eddig ugyanis a buszok a tanácsháza előtt, az útkereszteződésben fordultak meg, ott volt a végállomás. Ahogy elkészült az új út, a buszvezetők „manőverei" akadályozták a közlekedést. Fél kilométernyi kövezett út segít csak a'bajon, amit a2 idén meg is építenek. Miután két műút áll a sándorfalviak előtt, amelyiken a sövényházi útra kimehetnek, a tanácstagi beszámolókon új buszmegállókat sürgettek. Az Ady Endre és a Mátyás utca találkozásához, a Borbola sarokra busz leállósávot és járdaszigetet terveznek, de szóba kerültek más helyek is. Üj útburkolat kerül, mintegy 250 méteren a Dózsa György utcába, a saroktól a volt malom épületéig. Ha mindezek a változások nem is olyan feltűnőek, mint a városban az új panelházsorok, de a növekedést mérő centi Sándorfalván is többet mutat most, mint korábban. M. T. A Csongrád megyei múzeumok igazgatósága is elkészítette a múlt évi munka mérlegét, és kitűzte idei feladatait. Mint már évek óta, most is kiemelkedő eredményekről számolhatnak be. Már maguk az adatok is beszédesek: 1977-ben a megyében 16 állandó kiállítás, 50 időszaki tárlat és 39 vándorbemutató fogadta a közel 400 ezer látogatót. Szegeden a nyolc állandó, tizenöt időszaki és tizennyolc vándorkiállításnak alig kevesebb, mint 330 ezer nézője volt.' Ehhez, a teljesség kedvéért adalék; a szegedi tárlatokon 78 tárlatvezetést tartottak, és 398 egyéb múzeumi programot (ismeretterjesztő előadást, filmvetítést, hangversenyt, vetélkedőt) rendeztek. A megyei múzeumi rendszer egészéből most a szegedi Móra Ferenc Múzeum eredményeit igyekszünk leltárba venni. Tevékenységük az ötödik ötéves tervre kidolgozott irányelvek szellemében zajlott a munka minden területén (gyűjtés, konzerválás, tudományos-feldolgozó tevékenység, közművelődési munka). Az elmúlt évi eredmények közé tartozik, hogy végre megszületett a múzeum reprezentatív díszterme, mely a múzeumi rendezvények mellett városi programok lebonyolítására — hangversenyek, előadások, vetítések stb. — is alkalmas. A múlt év végén hozzákezdtek az épület elektromos vezetékeinek felújításához, és az új természettudományi, illetve néprajzi állandó kiállítás előkészítéséhez. Létrehozták a múzeum közművelődési osztályát, mely elsősorban kiscsoportos foglalkozások keretében, a különböző rétegigények és speciális feladatok (gyerekek, iskolai tanulók, szocialista brigádok stb.) megoldására vállalkozott. A megkezdett munkák mellett a hazai és külföldi kapcsolatok továbbépítése jegyében rendezték meg többek között a pécsi képzőművészek szegedi tárlatát, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntve az odesszai képzőművészek szegedi bemutatkozását. Újszerű kezdeményezésként a szegedi kendergyár centenáriumi eseményeként üzemtörténeti bemutatót rendeztek. Szegeden tartották a művészrestaurátorok országos konferenciáját, és a régészeti társaság vándorgyűlését. Két új kötettel gazdagodott a múzeumi kiadványok sora, egy magas színvonalú tanulmánykötettel, és Bálint Sándor A szögedi nemzet című monográfiájának első kötetével. Sok új és értékes darabbal gazdagodott a régészet is, néprajzi, képzőművészeti, helytörténeti és természettudományos gyűjtemény. Régóta küszködnek a hely szűkösségével. A régészeti és néprajzi anyag egy részét a domaszéki általános iskolában helyezték el. Ugyancsak nagy és sürgető feladatuk a meglevő hatalmas anyag megóvása, tisztítása, restaurálása és konzerválása. Ezt a munkát nagyban elősegítené, ha létrejönne egy központi laboratórium. A tudományos és feldolgozó munka minden múzeumi területen nagyot lépett előre csakúgy, mint a közművelődési és ismeretterjesztő tevékenység. A múzeum harminc szocialista brigáddal kötött szerződést, melynek keretében részint a munkásoknak tárlatvezetéseket, hangversenyeket, vetítéseket rendeznek, részint a brigádok tagjai segédkeznek a szállításoknál, ásatásoknál, felméréseknél. A szegedi olajmező Március 15. szocialista brigádja például elvégezte egy, majdan a Pusztaszeri Nemzeti Emlékparkba kerülő régi traktor teljes karbantartási munkáit. Az 1978-as évre elkészített tervek megvalósítását segíti a díszterem mind nagyobb népszerűsége, de gátolják a felújítási munkálatok. Ez utóbbiak miatt valószínűleg egy-két hónapra be keli zárni a múzeum állandó kiállításait, de a díszterem rendezvényeit ez idő alatt is megtartják. Folytatódnak a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark kialakításának munkálatai, ehhez kapcsolódik, hogy az idén szeretnék felépíteni a leendő falumúzeum két egységét, egy Szeged környéki tanyát és egy makói házat. Folytatják a régi mezőgazdasági gépek gyűjtését, és a Feszty-körkép restaurálási munkáit Bővítik a közműv elődési és ismeretterjesztő tevékenységet. mind több embert szeretnének megnyerni a múzeumoknak Rendelet A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekről A mezőgazdasági termékértékesítési szerződések új jogszabálya egységes értelmezésben, átfogóan szabályozza a korábban sokszor áttekinthetetlen, s részben elavult rendelkezéseket azzal, hogy a szerződéses partnerek alkalomadtán még ettől is eltérhetnek, amennyiben sajátos érdekeik kü'c-n'eges szerződési feltételeket kívánnak. A Polgári Törvénykönyv előírásaival, annak általános elveivel természetesen nem kerülhetnek szembe, az egyéb tekintetben mindenképpen rugalmas szabályozás viszont kétségkívül nagyobb teret enged majd a mezőgazdasági termelés jellegéből adódó, tehát nagyfokú alkalmazkodást kívánó együttműködéshez mind a termelők, mind a felvásárlók, illetve a feldolgozók részére. A szerződési gyakorlattól korábban idegen volt — és ez a rendelet lényegesebb új vonása —. hogy a kétoldalú szerződések létrehozói a tarSzedőkombájnok A szántóföldi, nagyüzemi zöldbabtermesztést, a konzervgyárak folyamatos ellátását segítő szedőkomMjnok sorozatgyártásába fogtak a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat szentesi üzemében. Az új típusú berendezésből az idén már 260-at adnak át a hazai és a külföldi megrendelőknek. Az országos zöldségprogram megvalósításának is fontos eszközei ezek a nagy teljesítményű gépek. tós, több éves kapcsolatot feltételező megállapodásoknál a közös kockázatvállalás és a nyereségmegosztás elvét alkalmazhatják. Amikor az új szerződés alapján egyegy gazdaság hosszú távra berendezkedik a felvásárlók, az ipar vagy a külkereskedelem igényeinek legjobban megfelelő fajta vagy hibrid termesztésére, a feldolgozott késztermák vagy az exportra küldött nyers termény értékéből réezt kérhet és kaphat, mégpedig a szerződések előírásainak megfelelő arányban. Mindez nemcsak a termelői biztonságot szolgó'ja, hanem az ipar, valamint a bel- és a külkereskedelem felvásárlási lehetőségeit is bővíti, és — ami további előnyt — a mezőgazdasági irányítás szempontjából is „tervezhetőbbé" teszi a termeltetést és az ipari feldolgozást. További új vonás, hogy 10 százalékos szerződés túlteljesítése vagy Ilyen mértékű elmaradás miatt nem alkalmazhatnak szankciókat a felvásárlók a termelőüzemekkel szemben. Mindez nem tekinthető valamiféle elvtelen előnynek, miután a mezőgazdasági termelés előre megtervezhetetlen tényezői gyakran kész helyzet elé állítják magukat a gazdákat is, s emiatt nem érheti őket újabb hátrány. Viszont a iogszabály kötbér- és kártérítési kötelezettséget állapít meg a szerződést saját hibájukból megszegő termelőkkel és természetesen megrendelőikkel szemben ls. A kötbér mértékét pontosan meghatározták, de nincs kizárva, hogy a szerződők ennél nagyobb összegű kártérítést is kiköthessenek, s ennek alapján lehetővé tegyék, hogy szigorúan eljárjanak a mezőgazdasági termékértékesítési kapcsolatban semmiképpen meg nem engedhető ügyeskedések ellen. Az ipar a szerződések teljesítését az új jogszabály alapján tőrvényesen megkönnyítheti azzal, hogy előfeldolgozó gépeket, sőt alapvető speciális művelési eszközöket ad használatra a gazdaságoknak, annak reményében, hogy alkalmazásukkal nő a termelői kínálat, ami egyúttal kiszélesíti a feldolgozás lehetőségeit is. A jogszabály intézkedik a mennyiségi és minőségi átvétel rendjéről, összefüggésben azzal, hogy a kényelmeskedés, a felü'etesség vagy a tervszerűtlenség minőségromlást és nagyösszegű népgazdasági károkat okozhat. A kistermelőket a jogszabály alapján a több éves termékértékesítési szerződések után továbbra is megilleti a felár, s árujuk értékesítésére tetszés szerint választhatják meg a legelőnyösebb szerződési feltételeket kínáló partnert.