Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

40 Csütörtök, 1978. február 23: a Leglelsiii Bíróság Jogos-e ax egy műszak? Kártérítést fizet a téesz Egy háromgyermekes as«szony. aki egy v.dóki gy.trban dolgozott, betegségéből ! felépttlve. munkára Jelentkezett, de orvoel bizonyítvánnyal Igazolta, hogy egészségi állapota miatt az eddigi három műszak helyett csak egyben dolgozhat. Kúráiét ennek ellenére sem akarták teljesíteni, mire munkahelyétől három hétig távol maradt. Ekkor írásban felszólították: ha nem veszi fel a munkát, Önkényét kilépőnek tekintik. Az asszony megjelent a gyárban, s előbb a munkaügyi osztályon, majd a főművezetőnek bemutatta az orvosi bizonyítványt, mégis Ismételten ragaszkodtak a háromműszakos beosztáshoz. A munkaügyi osztályon közölték vele, hogy egy műszakban csak akkor foglalkoztathatják, ha leszázalékol tatja magát. Mindennek az lett a vége. hogy munkakönyvét „kilépett" bejegyzéssel kiadták. Ezek után az asszony előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, majd amikor elutasították, a munkaügyi bíróságon pert Indított amelyben alkalmaztatásának helyreállítását és munkakönyve kijavítását kérte, szintén eredménytelenül. A jogerős Ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az al; ófoku ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés Indokolása szerint a Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó nem köteles teljesíteni az utasítást, ha a végrehajtása egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti vagy pedig az érdekeit védó jogszabályokba ütközik. Amennyiben az asszonyt három műszakban kívánták foglalkoztatni, ez az intézkedés a Munka Törvénykönyvébe ütköző munkáltatói Intézkedésnek tűnik, mert a dolgozó egészségét valószínűleg közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Amennyiben ez a helyzet, az asszonynak Joga volt a munkáltatói utasítást megtagadnia. Mindezt n munkaügyi bíróságnak az «JÍ eljárásban tisztáznia kell. Végül azt is meg kell állapítania, hogy a vállalati kollektív szerződés tartalmaz-e olyan rendelkezést, ami a három- vagy többgyermekes anyának három műszakban történő foglalkoztatását tiltja. Az sincs tisztázva, hogy a munkábalépés elmaradásáért a dolgozót vagy a gyár Illetékes vezetőit terheli-e felelősség. Ez utóbbiak ugyanis mereven elzárkóztak az egymüszakos foglalkoztatástól, ^olott dolgozójuk Ilyen orvoel Javaslattal rendelkezett. Csak mindezek Ismeretébern lehet eldönteni, hogy az asszonynak a kereseti követelése mennyire megalapozott • Egy község külterületén a helybeli tsz több napon át Vegyszeres permetezést végzett. Az ehhez szükséges vizet az egyik lakos tanyájához közel eső belvízcsatornából vette. A gazda nagy mennyiségű baromfi hizlalására szerződött, de a permetezés időszakában á'latéllományának fele elhullott. A tetemekből a körzeti állatorvo-3 többet beküldött a megyei állat-egészségügyi intézetnek. A kórbonctani vizsgálat megárapítctta, hogy az elhullást mójelfajulás, tüdóödérm éi bélhurut okozta. Később, amikor a pusztulás tömeges lett, uz állatorvos több baromfihullát felboncolt és mérgezést állapított meg. Hasontó elhullások történtek még két állatneveiénél ls. A községi 'tnnics szakigazgatási szervének vÍ2mlntafelvételéröl szuló Jegyzőkönyv szerint a csatorna oldalán levő növényzetben, egészen a vízszintig, védőszar nyomalt találták, ezenkívül több elpusztult halat ls. Ilyen előzmények után a tanyatulajdonos a tsz ellen kártérítést pert indított. A szövetkezet azzal védekezett, hogy dolgozói a szükséges óvintézkedéseket megtették, a baromfik elhullását a csatornavíz nem okozhatta. Az alsófokü bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a tsz kártérítési kötelezettségét megállapította. A határozat Indokolása szerint mezőgazdasági nagyüzemek a vonatkozó rendeletben felsorolt növényvédő szereket állóvizek {halastó, tő, tározó), folyó, vagy vízfolyás mellett, csak az abban szabályozott módon használhatják. A parttól számított 200 méteres sávban csalt az illetékes egészségügyi hatóságnak, a vízügyi szerv által megállapított előírások figyelembevételével adott szakvéleménye alapján, szabad az Ilyen anyagokat felhasználni. A tsz a szükséges engedélyt nem szerezte be, tehát alaptalanul hivatkozik arra, hogy a permetezést a2 előirt rendelkezéseknek megfelelőm végezte. Megállapítható, hogy a baromfiak elhullása a permetezés napján kezdődött és a befejezéstől számított néhány napban tömegessé vált. Ezt alátámasztja a vízvételről készült tanácsi jegyzőkönyv Is. Aki fokozott veszéllyel Járó tevékenységet folytat — szögezte le a határozat —, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Hajdú Endre JH wyoasfcsftjuri Wroclawban, a Fadroma gyárban olyan hidraulikus rakodógépet építettek, amelynek markolókanala 12 torina kőzetet tud befogni. Ezt a 400 lóerő teljesítményű, kétmotoros gépóriást elsősorban a bányában alkalmazzák. A külföldi vevők érdeklődést tanúsítanak a Fadrotma újdonságai iránt — a gyár egyike azon keveseknek Európában, amelyek ilyen fajta gépeket gyártanak. A Fadroma 1077. évi megrendelései közül 668 rakodógépre vonatkozott A megrendelők között szerepelt a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária, Irán, Svédország, az NSZK, Pakisztán ós Venezuela is. (MTI) laiézkeliek! Viszonylag gyakran tapasztaljuk, ha lapunk hasábjain valamilyen káros Jelenséget, sértő intézkedést olvasóink levele alapján szóvá teszünk, sorainkat nemegyszer kihegyezett fullánkoknak vélik illetékesek. Holott nyilvánvaló, hogy a kellemetlennek talált glosszák íróját ls a javító szándék vezeti. Az ls természetes, hogy a dicséretet mindenki szívesebben veszi, mint a bírálatot, éppen ezért kívánkozik említésre az a levél, melyet nemrég az Universnl Ipari Szövetkezettől hozott szerkesztőségünkbe a posta. A levél válasz egyik gloszszénkra, erro, amelyikben szóvá tettük, kér, hogv a szövetkezet ÚJ, s rövid Idő alatt Is népsze űvé vált termékéről a Skála dezodorról hiányzik a szórónyílást lezáró védőkupak. így addig próbálgatják a vásárlók az új desodor Illatát, amíg iócskán megcsappan a doboz tartalma. Reklamáltunk amiatt la, hogy a flakonokon hincs feltüntetve a gyártás Időpontja, így a szavatosságról szóló tájékoztatás hiányos. A szövetkezet vezetői a Jó áru védelmében írt glosszát olyan érzelmekkel fogadták, amilyenekkel az született. Sértődés helyett közölték. Intézkedtek, hogy a vásárlóknak a Jövőben ne legyen okuk panaszra, s ez iv második felében — amint megérkezik az új aerosolos töltőgép — már feltüntetik a töltősúlyt, és a gyártás időpontját a palackon. Példás gyorsasággal tettek annak érdekében ls, hogy ezután minden doboz origlnált szó. Tófejjel kerüljön forgalomba. A bírálatot elfogadták, a ezzel nemcsak a fogyasztók járnak jól. Az Universal új terméke ezután minden tekintetben állja a kritikát, méltán veheti fel a versenyt a legkedveltebb hazai ós külföldi desodorokkal. L. Es. Múzeumi pályázatuk Erre az évre két pályázatot hirdetett a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága. Az ÜJ- és legújabbkorl történeti pályázat része az országos történeti pályázatnak. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen alapuló, vagy saját tapasztalatból, visszaemlékezésből kiinduló (esetleg levéltári kutatáson alapuló) eredeti ismeretanyagot feltáró pályamunkákkal, amelyek nyomtatásban még nem jelentek meg. A pályamunkák által tárgyalt korszak a XVIII. század elejétől napjainkig terjedhet. A dolgozat támaszkodjon még fel nem dolgozott történelmi forrásokra, muzeális értékű tárgyakra, dokumentumokra, fotóanyagra, egyéb ábrázolásokra (azok lelőhelyének feltüntetésével). Tárgykörét tekintve a pályamunka foglalkozhat a politika, a munIcásmozgalom, a helytörténet, a gazdaság-, a társadalom-, a művelődéstörténet és az életmód bármely területével. Részt vehetnek nemzetiségi témákról, Illetve nemzetiségi nyelven írott dolgozatokkal is. A pályázatot három kategóriában — felnőtt egyéni, ifjúsági (10 évig) és csoportos — hirdették meg azok számára, akik múzeumi gyűjtéssel és történetírással hivatásszerűen nem foglalkoznak. A másik pályázat, az ez évi megyei néprajzi is nyelvjárásgyűjtő pályázat része a XXVI. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatnak. Pályázni lehet helyszíni gyűjtésen alapuló, vagy a paraszti élet saját tapasztalatán (esetleg levéltári kutatáson) nyugvó, eredeti Ismeretanyagot feltáró pályamunkák beküldésével, amely nyomtatásban még nem Jelent meg és más pályázaton még nem vett részt. A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet hivatásos kutatók kivételével. Ezt a pályázatot két kategóriában — felnőtt és ifjúsági — hirdették meg. A két pályázat határideje 1978. augusztus 31. A pályázatok eredményhirdetésére októberben, a múzeumi hónap keretében kerül sor. Mindkét pályázat felnőtt. Illetve csoportos kategóriájában az első díj 2500 forint, a második díj 2000, a harmadik 1500 forint. A történeti pályázat ifjúsági kategóriájának első díja 1500, második 1000, harmadik 1300 forint. A díjakat a kiíró szervek megoszthatják. Ezeken kívül a résztvevők pénz- és könyvjutalmat nyerhetnek. A pályamunkákat két példányba" kell beküldeni a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága (8720. Szeged. Roosevelt tér 1—3.). A pályázni óhajtó gyűjtők és kollektívák bővebb tájékoztatást (ajánlott témakörök listáját és egyéb tudnivalókat) a szegedi Móra Ferenc Múzeumnál kaphatnak. Autópálya épül Jugoszláviában Megkezdődtek a Jugoszláviát .északnyugatról délkeleti irányban, az osztrák határtól a bolgár és görög határig átszelő autópálya építés! munkálatai. Az új hatsávos, 1200 kilométeres út nemcsak Jugoszlávia legfontosabb Ipari központjait köti összes hanem a legrövidebb útat ls biztosítja Közép- és Délkelet. Európa között. 1005-ben aa új autópályán, melynek építésére 40 milliárd dinári Irányoztak elő, megindulhat az autók tömege. Papp Ignác—Szentirmai László Hogyan élnek a szegedi termelőszövetkezeti tagok? 3. Mennyit dolgoznak? napokon elsősorban a nem gépt munkán dolgozó állattenyésztőknek, a növénytermesztésben gépi munkán dolgozóknak és a betanított, illetve segédmunkásoknak kellett a vizsgált Időszakban dolgozniuk. A közösben hétköznap munkára fordított idő a termelőszövetkezetek szerint is differenciálódik. Különösen a Rákóczi, a Tiszatáj, a Felszabadulás és a M'ra Ferenc Termelőszövetkezetben magas azoknak az aránya, akik 10 óránál többet dolgoztak. Az életmód tevékenységstruktúrájának alapvető részét Jelentő munkához kapcsolódik a háztájiban végzett munka. A mezőgazdasági munkára ma is a magas óraszám a Jellemző. A kikérdezés Időszakában, 1076 novemberében—decemberében 79,3% dolgozott napi 8 óránál többet, ezek közül 21,2% napi 10 óra felett A közösben és a háztájiban végzett munka nem korlátozódik a munkanapokra, jelentős százalékban és Intenzitással végzik a munkaszüneti napokon ls. Iláztájiban dolgozott hétköznap, munkaszüneti nap(ok)on 1. nem dolgozott 33,0% 30,1% 2. 1—4 órát dolgozott 52,0% 20,0% 3. 4,1—8 órát dolgozott 12,9% 25,5% 4. 8 óra felett dolgozott 2,1% 24,3% közösben munkaszüneti nap(ok)on dolgozott 1. nem dolgozott 53,6% 2. 1—8 órát 26,7% 3. 8,1—10 órát 13,5% 4. 10,1 óra felett 5,8% 0. nem válaszolt 0,4% A közösben hétköznap végzett munkaidő mennyisége differenciálódik. A differenciálódás egyik ismérve az életkor. 10 óránál többet elsősorban a 40 évnél idősebbek dolgoztak. A fiatalabb termelőszövetkezeti tagok jelentős százaléka munkaszüneti napon is ledolgozza a napi 10 óráját, de efölötti erőfeszítésre már csak Inkább az idősebbek hajlandók. Hétköznap a 10 óra feletti munkavégzés elsősorban a férfiaknál mutathatók ki. A nemek szerinti differenciálódás a munkaszüneti napokon is megmarad. A férfiak közel fele, a nőknek „mindössze" agyharmada dolgozott munkaszüneti napon a közösben. A közösből származó jövedelem és a közösben végzett munkaórák nagyoága között egyenes összefüggés van. Meg kell jegyeznünk, hogy nem találtunk ellentétet a háztájiból származó jövedelem nagysága és a közösben hétköznap, illetve vasárnap végzett munka óraszáma között. Feltételeztük, hogy a háztájiból származó jövedelem emelkedésével csökken azoknak a százalékaránya, akik hétköznaponként 10 óránál többet dolgoztak, és növekszik a munkaszüneti napokon nem dolgozók aránya. Ilyen tendenciát azonban nem tudunk megállapítani. Mind hétköznapon, mind munkaszüneti napon a közösben végzett munkaórák mennyiségének lényegében differenciáló tényezője, hogy a termelőszövetkezet melyik ilzzmigíban dolgozik a megkérdezett. Hétköznap a gépi mur.kán dolgozó növény termsezt ők, a vezetők és a kisegítő üzemágak szakmunkásai voltak napi 10 órán túlmenően igénybe véve. Munkaszüneti A háztájiban végzett munka és az életkor között szőrös összefüggés van. Hétköznapokon a fiatalabb korosztályok (40. életévig) lényegesen kevesebb időt töltenek a háztájiban végzett munkával, mint az idősebbek. Megállapításunk szerint a szegedi termelőszövetkezeti parasztság között kialakulóban van egy csoport, amely elsősorban a közösben végzett munkát tartja fontosnak. Fennmaradó szabad idejében csak annyit dolgozik a háztáji gazdaságban, amennyi feltétlenül szükséges. Igen nagy százalékban találtunk olyanokat, akik a háztájiban Végzett munkát egyáltalában nem tartják elsődleges életcéljuknak. A háztájiban való munkából inkább az asszonyok veszik ki részüket, mint a férfiak. A háztájinak kiadott földterület adottságai, a háztáji művelésének hagyománya, a növénykultúrák munkaigényassige termelőszövetkezetek szerint ls differenciálják az általános kínét. Aúa'alnk szerint a vizsgált időszakban legtöbben a Tiszatáj, a Felszabadulás, a Komszomol és a Tisza—Maros Termelőszövetkezetből nem dolgoztak háztáji gazdaságban. Az átlagosnál magasabb óraszámot a Rákóczi, az Űj Élet és a Móra Ferenc termelőszövetkezetekben találtunk. A háztájiban végzett munkaidő nagyságának differenciálódásánál is fontos tényező, hogy a megkérdezett a termelőszövetkezet melyik llzemágában dolgozik. Adataink azt mutatják, hogy a növénytermelésben és az állattenyésztésben foglalkoztatottak töltenek jelentős időt háztáji gazdaságuk megművelésével. Azt tapasztaltuk, hogy a háztáji gazdaság a gépesítés megoldatlansága miatt ma még jelentős, magas óraszámú művelést igényel mind hétköznap, mind a munkaszüneti nap(ok)on. A háztáji művelésben érdekeltek mind a hagyományos mezőgazdasági, mind a már ipari jellegű munkát végző tagolt. A háztáji gazdaság önellátó és jövedelemkiegészítő szerepe közül elJőiorbai az utóbbi dominál, hisz Szeged p'aca és a mezőgazda-ági termékek kereskedelmével foglalkozó vállalatok korlátlan mennyiségben felveszik a primőr és egyéb háztáji termékeket. Mind a közösben, mind a háztájiban végzett munka erősen Igénybe veszi a szegedi termelőszövetkezeti tagok munkabírását. Ha csak az átlagot nézzük, akkor ls minden ötödik dolgozó 10 óránál többet dolgozik a közösben. A háztáji munka átlaga azt mutatja, hogy minden 6—7. dolgozó naponta 4 óránál többet tölt saját gazdaságában, de bizonyos termelőszövetkezetekben ennél magasabb óraszámot ls kl tudtunk mutatni. A közösben és a háztájiban végzett munkaidő összehasonlítása alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szegedi termelőszövetkezetek aktív tagjainak mintegy fele magas munkaidőben, munkaerejének maximális kihasználásával dolgozik mind a közösben, mind a háztáji gazdaságban. A fiatalabb termelőszövetkezeti tagoknál Inkább megtalálhatjuk a racionálisabb Időgazdálkodásra való törekvés csíráit, mint az Idősebbeknél. A kérdés az, hogy ez a törekvés találkozik-e az adott korszakban a népgazdaság mezőgazdasági szektorának, és konkrétan az adott termelőszövetkezetnek érdekeivel? Adataink azt mutatják, hogy mindenfajta munkát: közösben, háztájiban, házkörül együttesen számolva, a szegcdi termelőszövetkezeti tagok 53,3 százaléka hétköznap 12 óránál többet • dolgozik. Legtöbbet a 40 éven felüliek vállalnák magukra. Ez egyben azt is Jeléotl. hogy a tevékeny* ígstruktúra más elemei, miit például a kulturális-művelődési, vagy közéleti-politikai tevékenység — a munkatevékenységhez képest — háttérbe szorulnak, i ezzel vezető, irányító szerveinknek is számolniuk kell. (Folytatjuk.) é 1