Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
Kedd, 1978. február 21. 5 m^s-mmm igények Nagyon hiányzott már a televíziós ismeretterjesztésből olyasmi, amit a most indult, A másik 12 ára című sorozat választott tárgyiul. „A filmek írója és egyben az adások házigazdája Fekete György belsőépítész szombat délutánonként megjelenik majd a képernyőn, s elmondja gondolatait arról, hogyan teremthetjük meg korszerű lakberendezési elvekkel, jól megválasztott bútorokkal és tárgyakkal célszerű, esztétikus otthoni környezetünket" — így a műsorújság beharangozó cikke. Erre gondoltunk, ez hiányzott. Hogy miért7 A tömeges lakásépítések jóvoltából tömegek költöznek összkomfortba, és tömegek töltik meg a modern lakásokat oda nem való berendezési tárgyakkal, dekorálják giccses vagy harmóniátlan díszítő elemekkel. Közös gondunk és igényünk az is, hogy mielőbb válaszoljunk a nagy kérdésre: hogyan éljünk? A sorozat szükségességé. hez tehát nem fér kétség, ha meggondoljuk, hogy enynyien, mint a tévénézők valószínűleg sohasem tájékozódhattak eddig az esztétikus otthon megteremtésének részletkérdéseiről. Vajon ezért látni — akár csak ablakokon keresztül is — anynyi bántóan ízléstelen berendezési tárgyat, világító alkalmatosságot, művirágot és porcelán giccsparádét a modern lakásokban? Mert elégtelen a szóbeli, képekkel és szakszerűséggel megtámogatott ízlésnevelés? Vajon változik-e a helyzet a sorozat megtekintésével? A kérdőjelek vallanak arról, hogy nem vagyok e tárgyban optimistái A sorozat ugyanis dicséretes buzgalommal arra vállalkozott, hogy igényeket ébresszen, a lakás Ideális, tehát sokfélt funkciójának is megfelelő, amellett esztétikus berendezésére buzdítson. Az általános ízlésfejlesztés mellett még praktikus tanácsokkal i3 szolgáljon. Mármost: a figyelmes néző könnyen és gyorsan meggyőzve érzi majd magát, aztán ei ls határozza, hogy az útmutatás szerint próbálja alakítani az otthonát. Pillanatok alatt tapasztalni fogja: az elé rajzolt kép valóban ideális, csak az ideák, az álmok-vágyak világában van létjogosultsága. A eélszerű, modem és szép berendezési tárgyakat Rádiófigyelő nosztalgia Ahogyan figyelem, hétről hétre böngészgetem a rádióújságot, tekintetemnek egyre gyakrabban kell kikerülgetnie a reggeltől estig bemutatott-ismételt műsorok címeit: Slágermúzeum, A tegnap slágereiből. Régi slágerek új feldolgozásban, Egy régi — egy új és a többi. A nosztalgia világméretű, részesei vagyunk csupán. A rock-király Elvls Presley halála csak tovább erósitettegörgette a melankólia-hullámokat, olyannyira, hogy már az egész, ma harminc év kórüli nemzedék került terítékre a rádió egyik nemrégi kabaréműsorában is. S tízegynéhány év után, a nagy reneszánsz idején láthatunk először Beatles- vagy Shadows-lemezeket magyar boltok kirakataiban. Dtseo-őrület ide vagy oda: fújdogál valamiféle antlpasszát, ha nosztalgikusán is. Előbb csöves, azután trapéznadrágokban, hegyesorrú cipókben, tupírozott frizurákkal Jártuk a rocklt meg a shake-t. A beatles fülbemószóan borzongató, nagyszerű muzsikájának áradásában szerelmek születtek és haltak el, miniszoknyás, hosszúhajú lányokat kísérgettek Szegeden is a Festő utcai Móra, a Juhász Gyula, nyaranta pedig az újszegedi Vigadó környékén. A Móra-zenekar csővázas gltárainak dallamaira simultunk össze érzelmesen. A Kristályegyüttes blues-számalt kerítéseken fürtökben lógva hallgattuk. A Rolling Stones, a Kinks, a Dave Dee, a Spencer Davis Gröup és a többi csempészett-szerzett nyugati magazinokból kiszegezett istenítelt-képei. Kölcsön-Tesla magnők, jugó lemezek. A világ a szólógitártól a basszuson és az akkordon keresztül a dobszólóig terjed. Azután a magyar kezdemények: Metró, Illés, Omega. A dalok pedig egymást váltod ták, este kilencig tartó össztáncok és klubdélutánok hangulataihoz, érzelmeihez tapadtak, s ahogyan ma újra és Újra felhangzanak, épp olyan hangszerelésben és ugyanúgy, mintha nem U telt volna el annyi, de anynyi év — jelentéktelen, talán röstellni való dolog — újra megmozdul valami. Idősodródásban, a felnőtté válás klébrándító-megszilárdifó élménykavargásai között, cserződvén egykoron kipirult arcunkon az akkor még borotválatlan bór, szavazati joggal rendelkező állampolgárokként, fogyasztókként, munkaerőkként, családfőkként, és albérletnetán lakástulajdonosokként, egy magányos hétköznap estén kezeinket fáradtan ölünkbe hullajtván — egyszer csak felcsendülnek a kérészéletűnek tartott régi-régi nóták. Idézik a múltat, ami — íme a bizonyíték. — már nekünk is van, sajnos. Idézik azt az Időt, amikor a világ istenien egyszerűnek, vagy éppen érdektelennek látszott, s a legfontosabb probléma az volt, elmarad-e az esti koncert, s a Mari eljön-e a randira. A Marik, Évák és Jutkák, akikkel néha gyermekeinket sétáltatva egy modern lakótelep betontömbjei között találkozunk, hogy szemünk egy-egy pillanatra újra összevlllanjon, a másodperc tört része alatt átsuhanva rajta a soha-visszanem-térés átéltségének édesbús keserűsége, s valami hihetetlenül és megmagyarázhatatlanul melengető cinkosság. S ilyenkor ha jobban magunkba nézünk, talán azon kaphatnánk magunkat, hogy együtt motyogjuk Adyval: „Most tán állnánk meg, / Nem cél, nem pálya: / Ez a világ leghülyébb / Komédiája / ,... De öregszünk, öregszünk, öregszünk." Domonkos László ugyanis nem vásárolhatja meg, hiába van rá pénze. Mert nincsenek, vagy csak nagyon ritkán. Illetve: a Képcsarnok Vállalat üzleteiben, külföldi minták alapján és iparművészek keze nyomán — méregdrágán. Nagyon kevesek tudnak innen vásárolni, az előnyös részletfizetési rendszer ellenére is. Az igények és a valóság közötti érthetetlenül mély szakadékról engedtessék egy személyes példa: üveglapú asztalra volt szükségem, Idestova négy évvel ezelőtt, mert a szoba egyéb berendezési tárgyathoz ez „illenék". Megtaláltam az ideális mintát egy német szaklapban, boltra gondolni sem lehet, tehát asztaloshoz fordultam. Lehetetlennek bizonyult megcsináltatni az asztal haj. lított favázát Így aztán azóta sincs asztalom, ez elég kényelmetlen, de jobban sajnálom az utánjárásban elpocsékolt időt. Nyilvánvalóan nem vagyok egyedül a hasonló történetekkel. De mit tehetünk, örüljünk az új sorozatnak, és reménykedjünk, hogy a bútort (tapétát, világítótestet, szőnyeget, kerámiát stb.) gyártó és forgalmazó „illetékesek" ls nézik. És reménykedjünk, hogy olyan méretekben ostromolják ezután az üzleteket a látott — és úgy tűnik, valójában roppant egyszerűen é» olcsón előállítható — használati és dekorációs tárgyakért-anyagokért, hogy egyszer csak ki-ki kénytelen lesz kielégíteni a tömegigényt Lehet, hogy a Cigánykerék című tévéfilm alkotói is arra gondoltait, tömegigényt elégítenek ki. Ha filmre visznek egy valósághitelű, mert könnyen megtörténhető eseménysort — mindenféle „művészkedés" nélkül. Az, hogy egy nyári építőtáborban megtetszenek egymásnak fiatalok, néha egyetlen lány két fiúnak is, és ebből különféle konfliktusok kerekednek — valóban megtörténhet. De nincs sok értelme a pőre valóságot művészi körülmények között újrajátszani, és lefényképezni sok gonddal, fáradsággal és pénzért, ha annak nincs valami „jelentése". Vagy csak annyi, amennyit amúgy ts ismerünk, mint például: hat gen, így is viselkednek ezek a fiatalok. De hogy miért? Hogy milyenek valójában? Azt leginkább — röviden és egyszerűsítve — a valóságelemeket meg a fikciót művészetté formáló alkotásokból lehet megtudni. A Cigánykerék sajnos nem ilyen bár Csinyi Miklós rendezői tehetségéből is felvillant egyet-mást (gondoljunk a csónakázás utáni „túlpart!" jelenetekre) és főszereplője, a stábból egyedül hivatásos színész, Köhalmy Attila tehetségéből is. A szegedi Tömörkény gimnáziumból a K! mit tud? után a színművészeti főiskolára került Katona Ágnes az amatőr szerentőkkel együtt kedvesen, de nagyon bizonytalanul mozgott a kamerák előtt. A fiatal, ugyancsak Szegeden végzett rendező következő filmlét is hamarosan bemutatják, őszintén reméljük: az jobb lesz. Sulyok Erzsébet Hazánk és a világpiac (3.) anyagok belföldi és külkereskedelmi ára között mutatkozó esetleges különbséget is. A probléma mögött jelentős mértékben a limitárak A termelő és a külkeres- tében elégítsen ki. A jelen- alapján tudná kialakítani az kedelml vállalatok együtt- legi szabályozás — s ezzel értékesítési árra vonatkozo működésében sok kedvező, sok termelő és külkereske- javaslatát, figyelembe véve fejlődésre utaló jelenséggel delmt vállalat egyetért — a gyártáshoz felhasznált találkozhattunk az elmúlt nagymértékben forrása a időszakban. Számottevően vállalatok közötti érdekelmegnüvekedtek az ipari lentéteknek, vállalatok, küjpnöeen a je- A termelők például Joglentős mértékben exportra gal kifogásolják, hogy a termelő vállalatok vezetői- külkereskedelmi vállalatok rendszere húzódik meg. A nek külkereskedelmi ls- munkája számukra túlsá- limitár az a minimális elmeretei. Ma már nehezen gosan drága. Egyebek kö- adási ár, amelyet a termelő képzelhető el olyan vállalati zött arra hivatkoznak, hogy vállalat minimálisan érvévezetés, amely (legalábbis a a külkereskedelmi ágazat- nyesíteni kíván, s azon iesaját termékeit, valamint a ba tartozó vállalatok 1977- lüli többletárbavételből a termeléshez felhasznált fon- re várható bruttó nyeresé- külkereskedelmi vállalatot tosabb Importcikkeket Illető- ge meghaladja a 10 mllll- meghatározott arányban réen) eredményesen tudna árd forintot, miközben bér- szesíti. A gyártó a limltdolgozni a külső piaci hely- költségük az 1 milliárd fo- árat magasan, a külkereskezet folyamatos és alapos is- rintot sem éri el. De nem dő pedig alacsonyan akarja merete nélkül. A statisztikák alaptalan a külkeres- megszabni. Kétségtelen, hogy azt jelzik: külkereskedelmi kedelml vállalatok ellenve- ez a rendszer — legalábbis céllal nagyobbrészt az Ipari tése sem, nevezetesen: a az esetek egy részében, ahol szakemberek utaznak. Mind- bruttó nyereség nagyobb ré- a limitárak valós és nem ez hozzájárul ahhoz, hogy szét, mintegy 85 százalékát formális funkciót töltenek be a külső piacot, áruink kül- a költségvetés elvonja. A — segíti az alaposabb külföldi fogadtatását, a ver- jelenlegi szabályozás tehát kereskedelmi ármunkát, de senytársakat, a termékeink- a külkereskedelmi vállala- nyilvánvalóak az együttműkel szemben jelentkező lgé- tokra valamiféle „adóbesze- ködésre gyakorolt kedvezőtnyeket, sőt a külföldi mű- dő" szerepet juttat. A prob- len hatásai is. szaki fejlesztési tendenciákat léma megoldására több Ja- A problémakör átfogó, is a korábbinál sokkal ala- vaslat készült: az eddigi kl- mélyreható értékelésével kel. posabban megismerjék. sérletek azonban nem hoz- lene megtalálni a különböző Emellett az utóbbi idő- tak eredményt. Az illetékes érdekeket optimálisan kiben javult a külkereskedel- Irányító minisztériumokra elégítő megoldást. Ennek kemi vállalatok által a ter- vár az a feladat, hogy akü- retében kellene megvlzsgálmelőknek adott tájékozta- lönbözó szempontokat, az nl azt a termelővállalatok rétás is, elsősorban a napi eddiginél jobban összeegyez- széről hangoztatott észremunkát érintő kérdésekben, tethető megoldásokat dolgoz- vételt ls, amely szerint a A termelővállalatokat fel- zanak ki. külkereskedelmi vállalatok ügyelő ágazati miniaztériu- A termelő- és a külkeres- Jelenlegi érdekeltségi rendmok és a külkereskedelmi kedelml vállalatok kapcso- szerében túlzottan erős a minisztérium egvaránt nagv latalnak formái az utóbbi volumenérdekeltség, a külgondot fordít arra, hogy erő- években differenciáltakká kereskedelmi munka minősöd j ék a vállalati együttmű- váltak. Jellemző például, ségi vonásainak elismerése ködéa szervezettsége, ösz- hogy a korábban széles kör- vi:.zont a szükségesnél gyenszehangoltsága. Az éves fel- ben alkalmazott egyszerű bi- gébb. adatok koordinálására a vál- zományi üzletek a teljes ex- A Központ! Bizottság oklaletok közős akcióprogramot portforgalomnak mindössze tóber 20-1 határozata töbkészftenek, meghatározva a 20 ezázalákát ölelik fel, s bek között irányelveket tartermelés és a külkereskede- jelentősen növekedett a vál- talmaz a termelő- és kü'ke!em legfontosabb felada- lalatok közös érdekeltségét reskedelml vállalatok együtttalt elvileg jobban érvényesítő működésének fejlesztésére A korábbinál harmoniku- társesági üzletek. Illetve a ls. Ez fontos feltétele annyeresógérdekeltséggel kom- nak, hogy a termelési strukbinélt bizományi üzletek túra, a termelés és az exaránya. port gyártmányszerkezete Ennek ellenére szinte csak fejlesztésének, a hatékobelső szervezete is: olyan kivételesen fordul elő. hogy nyabb értékesítési és beegységeket hoztak létre, a külkereskedelmi vállalat szerzési munka kialakuláamelyek a nagyobb ter- az ipar önköltségi kalku- sának nagy feladatait sikermelővállalatokkal való ösz- lációját Ismerné — ehhez rel megold'"V. szehangoltabb együttműkö- ugyanis a gyártónak nem (Vége.) dést, a korszerűbb értéke- fűződik érdeke — és annak K. Ny. J. sítési formák alkalmazását szolgálják. Az eredményeik ellenére a termelő és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatainak javításában még sok a tennival. Régóta vitatott a külkereskedelem jövedelemszabályozási, érdekeltségi rendszere. A gondot alapvetően az okozza, hogy a külkereskedelem, jellegénél fogva viszonylag kis létszámú apparátussal dolgozik, és igen nagy forgalmat bonyolít le. Nehéz olyan rend szert kimunkálni, amely a különböző, egyébként külön-külön Jogos követelnyeknek ,(a külkereskedelmi vállalatok munkájának hatékonyságával arányos Jövedelemképződés; az ármunka minőségi színvonalának növelésében való érdekeltség stb.) egyidejűleg és egyetlen szabályozás keresabb kapcsolatok kialakulását segítette, hogy az elmúlt években változott a külkereskedelmi vállalatok „Köszöntünk VII, köszöntünk Havanna" Ezzel a címmel hirdették Kuba földrajza, gazdasági meg az országos vetélkedő- élete; időszerű külpolitikai sorozatot, amelyen a XII. Vi- kérdések; Magyarország 30 lágifjúsági és Diáktalálkozó- éve; a VIT története, a ra készülnek fel a fiatalok. A DÍVSZ; olimpiák és univervetélkedőre benevezett csa- ziádék története. A vetélkepatoknak a TIT városi szer- dőre nevezett csapatok közül vezete is segíteni kíván a azok, akik valamely témafelkészülésben. Munkatársai ban igénybevennék a segítelőadásokat tartanak, kérdé- séget, jelentkezhetnek Muncz sekre válaszolnak és segíte- Károlynál, a TIT városi titnek eligazodni a szakiroda- káránál (Kárász u. 11.) — lomban — a következő té- lehetőség szerint 8—10 napmákban: Kuba története, po- pal az előadás kívánt időlitikai és kulturális élete; pontja előtt, Felavatták Darvas József síremlékét — Darvas József emberi Országos Tanácsának tttkáteljességében az író és a po- rai, Csák Gyula, Fábián ZolUtlkus kölcsönösen feltéte- tán, az írószövetség titkárai lezte, építette és kiegészítette helyezték el a megemlékezés egymást, ezzel a kettős, de virágait. Elküldte koszorúja! azonos emberi töltésű kötött- a síremlékre a Magyar Népséggel volt ő egy tömbből köztársaság Elnöki Tanácsa faragott férfi — mondta Ga- is. Lerótták kegyeletüket a rai Gábor Kossuth-dfjas köt- családtagok, barátok, a tisztő, az írószövetség főtitkára telők, szülőföldjének, Oroshétfőn a 66 évvel ezelőtt szü- házának képviselői, a Darvas letett Darvas József Kossuth- Józsefről elnevezett iskola és díjas író síremlékének avató- szocialista brigád küldöttei, ján a Mező Imre úti temetőben. — Leküzdhetetlen belső parancsainak engedelmeskedett, amikor az Elnöki Tanács tagjaként, országgyűlési képviselőként, szülővárosa, Orosháza és a Magyar Írók Szövetsége elnökeként az egész magyar írótársadalom cselekvő szolgálatára szegődött. Aki írói hivatását a népért és a nép alkotta nemzetért vállalt küldetésként élte át kezdettől fogva, nem tehetett másképpen, amikor a történelmi lehetőség megadatott, még akkor sem, ha a valóság olykor válságokkal volt terhes, és ezek a válságok az ő szivét is szaggatták kíméletlen. Az avatón Rátkai Ferenc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője, S. Hegedűs László, Molnár Béla, a Hazafias Népfront Honihv Hanna kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Honthy Hanna Kossuth-díjas, kiváló művésznek. több évtizeden át nyújtott kiemelkedő színészi alakításai elismeréseként — 85. izületésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn, a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át, jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Cseterkl Lajos, az Elnöki Tanács titkára.