Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

Kedd, 1978. február 21. 5 m^s-mmm igények Nagyon hiányzott már a televíziós ismeretterjesztés­ből olyasmi, amit a most in­dult, A másik 12 ára című sorozat választott tárgyiul. „A filmek írója és egyben az adások házigazdája Feke­te György belsőépítész szom­bat délutánonként megjele­nik majd a képernyőn, s el­mondja gondolatait arról, hogyan teremthetjük meg korszerű lakberendezési el­vekkel, jól megválasztott bú­torokkal és tárgyakkal cél­szerű, esztétikus otthoni kör­nyezetünket" — így a mű­sorújság beharangozó cikke. Erre gondoltunk, ez hiány­zott. Hogy miért7 A tömeges lakásépítések jóvoltából tö­megek költöznek összkom­fortba, és tömegek töltik meg a modern lakásokat oda nem való berendezési tár­gyakkal, dekorálják giccses vagy harmóniátlan díszítő elemekkel. Közös gondunk és igényünk az is, hogy mi­előbb válaszoljunk a nagy kérdésre: hogyan éljünk? A sorozat szükségességé. hez tehát nem fér kétség, ha meggondoljuk, hogy eny­nyien, mint a tévénézők va­lószínűleg sohasem tájéko­zódhattak eddig az esztétikus otthon megteremtésének részletkérdéseiről. Vajon ezért látni — akár csak ab­lakokon keresztül is — any­nyi bántóan ízléstelen beren­dezési tárgyat, világító alkal­matosságot, művirágot és porcelán giccsparádét a mo­dern lakásokban? Mert elég­telen a szóbeli, képekkel és szakszerűséggel megtámoga­tott ízlésnevelés? Vajon vál­tozik-e a helyzet a sorozat megtekintésével? A kérdője­lek vallanak arról, hogy nem vagyok e tárgyban op­timistái A sorozat ugyanis dicsére­tes buzgalommal arra vál­lalkozott, hogy igényeket éb­resszen, a lakás Ideális, te­hát sokfélt funkciójának is megfelelő, amellett esztétikus berendezésére buzdítson. Az általános ízlésfejlesztés mel­lett még praktikus tanácsok­kal i3 szolgáljon. Mármost: a figyelmes néző könnyen és gyorsan meggyőzve érzi majd magát, aztán ei ls ha­tározza, hogy az útmutatás szerint próbálja alakítani az otthonát. Pillanatok alatt tapasztalni fogja: az elé raj­zolt kép valóban ideális, csak az ideák, az álmok-vágyak világában van létjogosultsá­ga. A eélszerű, modem és szép berendezési tárgyakat Rádiófigyelő nosztalgia Ahogyan figyelem, hétről hétre böngészgetem a rádió­újságot, tekintetemnek egyre gyakrabban kell kikerülget­nie a reggeltől estig bemu­tatott-ismételt műsorok cí­meit: Slágermúzeum, A teg­nap slágereiből. Régi sláge­rek új feldolgozásban, Egy régi — egy új és a többi. A nosztalgia világméretű, ré­szesei vagyunk csupán. A rock-király Elvls Presley ha­lála csak tovább erósitette­görgette a melankólia-hullá­mokat, olyannyira, hogy már az egész, ma harminc év kórüli nemzedék került terí­tékre a rádió egyik nemrégi kabaréműsorában is. S tíz­egynéhány év után, a nagy reneszánsz idején láthatunk először Beatles- vagy Sha­dows-lemezeket magyar bol­tok kirakataiban. Dtseo-őrü­let ide vagy oda: fújdogál valamiféle antlpasszát, ha nosztalgikusán is. Előbb csöves, azután tra­péznadrágokban, hegyesorrú cipókben, tupírozott frizu­rákkal Jártuk a rocklt meg a shake-t. A beatles fülbemó­szóan borzongató, nagyszerű muzsikájának áradásában szerelmek születtek és hal­tak el, miniszoknyás, hosszú­hajú lányokat kísérgettek Szegeden is a Festő utcai Móra, a Juhász Gyula, nya­ranta pedig az újszegedi Vi­gadó környékén. A Móra-ze­nekar csővázas gltárainak dallamaira simultunk össze érzelmesen. A Kristály­együttes blues-számalt kerí­téseken fürtökben lógva hall­gattuk. A Rolling Stones, a Kinks, a Dave Dee, a Spen­cer Davis Gröup és a többi csempészett-szerzett nyugati magazinokból kiszegezett is­tenítelt-képei. Kölcsön-Tesla magnők, jugó lemezek. A vi­lág a szólógitártól a basszu­son és az akkordon ke­resztül a dobszólóig terjed. Azután a magyar kezdemé­nyek: Metró, Illés, Omega. A dalok pedig egymást váltod ták, este kilencig tartó össz­táncok és klubdélutánok hangulataihoz, érzelmeihez tapadtak, s ahogyan ma újra és Újra felhangzanak, épp olyan hangszerelésben és ugyanúgy, mintha nem U telt volna el annyi, de any­nyi év — jelentéktelen, ta­lán röstellni való dolog — újra megmozdul valami. Idősodródásban, a felnőt­té válás klébrándító-megszi­lárdifó élménykavargásai között, cserződvén egykoron kipirult arcunkon az akkor még borotválatlan bór, sza­vazati joggal rendelkező ál­lampolgárokként, fogyasz­tókként, munkaerőkként, családfőkként, és albérlet­netán lakástulajdonosokként, egy magányos hétköznap es­tén kezeinket fáradtan ölünk­be hullajtván — egyszer csak felcsendülnek a kérészéletű­nek tartott régi-régi nóták. Idézik a múltat, ami — íme a bizonyíték. — már ne­künk is van, sajnos. Idézik azt az Időt, amikor a világ istenien egyszerűnek, vagy éppen érdektelennek látszott, s a legfontosabb probléma az volt, elmarad-e az esti koncert, s a Mari eljön-e a randira. A Marik, Évák és Jutkák, akikkel néha gyer­mekeinket sétáltatva egy modern lakótelep betontömb­jei között találkozunk, hogy szemünk egy-egy pillanatra újra összevlllanjon, a má­sodperc tört része alatt át­suhanva rajta a soha-vissza­nem-térés átéltségének édes­bús keserűsége, s valami hi­hetetlenül és megmagyaráz­hatatlanul melengető cinkos­ság. S ilyenkor ha jobban magunkba nézünk, talán azon kaphatnánk magunkat, hogy együtt motyogjuk Ady­val: „Most tán állnánk meg, / Nem cél, nem pálya: / Ez a világ leghülyébb / Komé­diája / ,... De öregszünk, öregszünk, öregszünk." Domonkos László ugyanis nem vásárolhatja meg, hiába van rá pénze. Mert nincsenek, vagy csak nagyon ritkán. Illetve: a Képcsarnok Vállalat üzletei­ben, külföldi minták alapján és iparművészek keze nyo­mán — méregdrágán. Na­gyon kevesek tudnak innen vásárolni, az előnyös részlet­fizetési rendszer ellenére is. Az igények és a valóság közötti érthetetlenül mély szakadékról engedtessék egy személyes példa: üveglapú asztalra volt szükségem, Idestova négy évvel ezelőtt, mert a szoba egyéb beren­dezési tárgyathoz ez „ille­nék". Megtaláltam az ideális mintát egy német szaklap­ban, boltra gondolni sem le­het, tehát asztaloshoz fordul­tam. Lehetetlennek bizonyult megcsináltatni az asztal haj. lított favázát Így aztán az­óta sincs asztalom, ez elég kényelmetlen, de jobban saj­nálom az utánjárásban el­pocsékolt időt. Nyilvánvaló­an nem vagyok egyedül a hasonló történetekkel. De mit tehetünk, örüljünk az új sorozatnak, és remény­kedjünk, hogy a bútort (ta­pétát, világítótestet, szőnye­get, kerámiát stb.) gyártó és forgalmazó „illetékesek" ls nézik. És reménykedjünk, hogy olyan méretekben ost­romolják ezután az üzleteket a látott — és úgy tűnik, va­lójában roppant egyszerűen é» olcsón előállítható — használati és dekorációs tár­gyakért-anyagokért, hogy egyszer csak ki-ki kénytelen lesz kielégíteni a tömeg­igényt Lehet, hogy a Cigányke­rék című tévéfilm alkotói is arra gondoltait, tömegigényt elégítenek ki. Ha filmre visznek egy valósághitelű, mert könnyen megtörténhe­tő eseménysort — mindenfé­le „művészkedés" nélkül. Az, hogy egy nyári építőtá­borban megtetszenek egy­másnak fiatalok, néha egyet­len lány két fiúnak is, és ebből különféle konfliktusok kerekednek — valóban meg­történhet. De nincs sok értel­me a pőre valóságot művé­szi körülmények között új­rajátszani, és lefényképezni sok gonddal, fáradsággal és pénzért, ha annak nincs va­lami „jelentése". Vagy csak annyi, amennyit amúgy ts ismerünk, mint például: hat gen, így is viselkednek ezek a fiatalok. De hogy miért? Hogy milyenek valójában? Azt leginkább — röviden és egyszerűsítve — a valóság­elemeket meg a fikciót mű­vészetté formáló alkotások­ból lehet megtudni. A Ci­gánykerék sajnos nem ilyen bár Csinyi Miklós rendezői tehetségéből is felvillant egyet-mást (gondoljunk a csónakázás utáni „túlpart!" jelenetekre) és főszereplője, a stábból egyedül hivatásos színész, Köhalmy Attila te­hetségéből is. A szegedi Tö­mörkény gimnáziumból a K! mit tud? után a színművé­szeti főiskolára került Kato­na Ágnes az amatőr szeren­tőkkel együtt kedvesen, de nagyon bizonytalanul moz­gott a kamerák előtt. A fia­tal, ugyancsak Szegeden végzett rendező következő filmlét is hamarosan bemu­tatják, őszintén reméljük: az jobb lesz. Sulyok Erzsébet Hazánk és a világpiac (3.) anyagok belföldi és külke­reskedelmi ára között mu­tatkozó esetleges különbséget is. A probléma mögött je­lentős mértékben a limitárak A termelő és a külkeres- tében elégítsen ki. A jelen- alapján tudná kialakítani az kedelml vállalatok együtt- legi szabályozás — s ezzel értékesítési árra vonatkozo működésében sok kedvező, sok termelő és külkereske- javaslatát, figyelembe véve fejlődésre utaló jelenséggel delmt vállalat egyetért — a gyártáshoz felhasznált találkozhattunk az elmúlt nagymértékben forrása a időszakban. Számottevően vállalatok közötti érdekel­megnüvekedtek az ipari lentéteknek, vállalatok, küjpnöeen a je- A termelők például Jog­lentős mértékben exportra gal kifogásolják, hogy a termelő vállalatok vezetői- külkereskedelmi vállalatok rendszere húzódik meg. A nek külkereskedelmi ls- munkája számukra túlsá- limitár az a minimális el­meretei. Ma már nehezen gosan drága. Egyebek kö- adási ár, amelyet a termelő képzelhető el olyan vállalati zött arra hivatkoznak, hogy vállalat minimálisan érvé­vezetés, amely (legalábbis a a külkereskedelmi ágazat- nyesíteni kíván, s azon ie­saját termékeit, valamint a ba tartozó vállalatok 1977- lüli többletárbavételből a termeléshez felhasznált fon- re várható bruttó nyeresé- külkereskedelmi vállalatot tosabb Importcikkeket Illető- ge meghaladja a 10 mllll- meghatározott arányban ré­en) eredményesen tudna árd forintot, miközben bér- szesíti. A gyártó a limlt­dolgozni a külső piaci hely- költségük az 1 milliárd fo- árat magasan, a külkereske­zet folyamatos és alapos is- rintot sem éri el. De nem dő pedig alacsonyan akarja merete nélkül. A statisztikák alaptalan a külkeres- megszabni. Kétségtelen, hogy azt jelzik: külkereskedelmi kedelml vállalatok ellenve- ez a rendszer — legalábbis céllal nagyobbrészt az Ipari tése sem, nevezetesen: a az esetek egy részében, ahol szakemberek utaznak. Mind- bruttó nyereség nagyobb ré- a limitárak valós és nem ez hozzájárul ahhoz, hogy szét, mintegy 85 százalékát formális funkciót töltenek be a külső piacot, áruink kül- a költségvetés elvonja. A — segíti az alaposabb kül­földi fogadtatását, a ver- jelenlegi szabályozás tehát kereskedelmi ármunkát, de senytársakat, a termékeink- a külkereskedelmi vállala- nyilvánvalóak az együttmű­kel szemben jelentkező lgé- tokra valamiféle „adóbesze- ködésre gyakorolt kedvezőt­nyeket, sőt a külföldi mű- dő" szerepet juttat. A prob- len hatásai is. szaki fejlesztési tendenciákat léma megoldására több Ja- A problémakör átfogó, is a korábbinál sokkal ala- vaslat készült: az eddigi kl- mélyreható értékelésével kel. posabban megismerjék. sérletek azonban nem hoz- lene megtalálni a különböző Emellett az utóbbi idő- tak eredményt. Az illetékes érdekeket optimálisan ki­ben javult a külkereskedel- Irányító minisztériumokra elégítő megoldást. Ennek ke­mi vállalatok által a ter- vár az a feladat, hogy akü- retében kellene megvlzsgál­melőknek adott tájékozta- lönbözó szempontokat, az nl azt a termelővállalatok ré­tás is, elsősorban a napi eddiginél jobban összeegyez- széről hangoztatott észre­munkát érintő kérdésekben, tethető megoldásokat dolgoz- vételt ls, amely szerint a A termelővállalatokat fel- zanak ki. külkereskedelmi vállalatok ügyelő ágazati miniaztériu- A termelő- és a külkeres- Jelenlegi érdekeltségi rend­mok és a külkereskedelmi kedelml vállalatok kapcso- szerében túlzottan erős a minisztérium egvaránt nagv latalnak formái az utóbbi volumenérdekeltség, a kül­gondot fordít arra, hogy erő- években differenciáltakká kereskedelmi munka minő­söd j ék a vállalati együttmű- váltak. Jellemző például, ségi vonásainak elismerése ködéa szervezettsége, ösz- hogy a korábban széles kör- vi:.zont a szükségesnél gyen­szehangoltsága. Az éves fel- ben alkalmazott egyszerű bi- gébb. adatok koordinálására a vál- zományi üzletek a teljes ex- A Központ! Bizottság ok­laletok közős akcióprogramot portforgalomnak mindössze tóber 20-1 határozata töb­készftenek, meghatározva a 20 ezázalákát ölelik fel, s bek között irányelveket tar­termelés és a külkereskede- jelentősen növekedett a vál- talmaz a termelő- és kü'ke­!em legfontosabb felada- lalatok közös érdekeltségét reskedelml vállalatok együtt­talt elvileg jobban érvényesítő működésének fejlesztésére A korábbinál harmoniku- társesági üzletek. Illetve a ls. Ez fontos feltétele an­nyeresógérdekeltséggel kom- nak, hogy a termelési struk­binélt bizományi üzletek túra, a termelés és az ex­aránya. port gyártmányszerkezete Ennek ellenére szinte csak fejlesztésének, a hatéko­belső szervezete is: olyan kivételesen fordul elő. hogy nyabb értékesítési és be­egységeket hoztak létre, a külkereskedelmi vállalat szerzési munka kialakulá­amelyek a nagyobb ter- az ipar önköltségi kalku- sának nagy feladatait siker­melővállalatokkal való ösz- lációját Ismerné — ehhez rel megold'"V. szehangoltabb együttműkö- ugyanis a gyártónak nem (Vége.) dést, a korszerűbb értéke- fűződik érdeke — és annak K. Ny. J. sítési formák alkalmazását szolgálják. Az eredményeik ellenére a termelő és a külkereskedel­mi vállalatok kapcsolatainak javításában még sok a ten­nival. Régóta vitatott a kül­kereskedelem jövedelem­szabályozási, érdekeltségi rendszere. A gondot alap­vetően az okozza, hogy a külkereskedelem, jellegénél fogva viszonylag kis létszá­mú apparátussal dolgozik, és igen nagy forgalmat bo­nyolít le. Nehéz olyan rend szert kimunkálni, amely a különböző, egyébként kü­lön-külön Jogos követel­nyeknek ,(a külkereskedelmi vállalatok munkájának ha­tékonyságával arányos Jö­vedelemképződés; az ármun­ka minőségi színvonalának növelésében való érdekelt­ség stb.) egyidejűleg és egyetlen szabályozás kere­sabb kapcsolatok kialaku­lását segítette, hogy az el­múlt években változott a külkereskedelmi vállalatok „Köszöntünk VII, köszöntünk Havanna" Ezzel a címmel hirdették Kuba földrajza, gazdasági meg az országos vetélkedő- élete; időszerű külpolitikai sorozatot, amelyen a XII. Vi- kérdések; Magyarország 30 lágifjúsági és Diáktalálkozó- éve; a VIT története, a ra készülnek fel a fiatalok. A DÍVSZ; olimpiák és univer­vetélkedőre benevezett csa- ziádék története. A vetélke­patoknak a TIT városi szer- dőre nevezett csapatok közül vezete is segíteni kíván a azok, akik valamely téma­felkészülésben. Munkatársai ban igénybevennék a segít­előadásokat tartanak, kérdé- séget, jelentkezhetnek Muncz sekre válaszolnak és segíte- Károlynál, a TIT városi tit­nek eligazodni a szakiroda- káránál (Kárász u. 11.) — lomban — a következő té- lehetőség szerint 8—10 nap­mákban: Kuba története, po- pal az előadás kívánt idő­litikai és kulturális élete; pontja előtt, Felavatták Darvas József síremlékét — Darvas József emberi Országos Tanácsának tttká­teljességében az író és a po- rai, Csák Gyula, Fábián Zol­Utlkus kölcsönösen feltéte- tán, az írószövetség titkárai lezte, építette és kiegészítette helyezték el a megemlékezés egymást, ezzel a kettős, de virágait. Elküldte koszorúja! azonos emberi töltésű kötött- a síremlékre a Magyar Nép­séggel volt ő egy tömbből köztársaság Elnöki Tanácsa faragott férfi — mondta Ga- is. Lerótták kegyeletüket a rai Gábor Kossuth-dfjas köt- családtagok, barátok, a tisz­tő, az írószövetség főtitkára telők, szülőföldjének, Oros­hétfőn a 66 évvel ezelőtt szü- házának képviselői, a Darvas letett Darvas József Kossuth- Józsefről elnevezett iskola és díjas író síremlékének avató- szocialista brigád küldöttei, ján a Mező Imre úti temető­ben. — Leküzdhetetlen belső parancsainak engedelmeske­dett, amikor az Elnöki Ta­nács tagjaként, országgyűlé­si képviselőként, szülővárosa, Orosháza és a Magyar Írók Szövetsége elnökeként az egész magyar írótársadalom cselekvő szolgálatára szegő­dött. Aki írói hivatását a népért és a nép alkotta nem­zetért vállalt küldetésként élte át kezdettől fogva, nem tehetett másképpen, amikor a történelmi lehetőség meg­adatott, még akkor sem, ha a valóság olykor válságok­kal volt terhes, és ezek a válságok az ő szivét is szag­gatták kíméletlen. Az avatón Rátkai Ferenc, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának helyettes vezetője, S. Hegedűs László, Molnár Béla, a Hazafias Népfront Honihv Hanna kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Honthy Hanna Kos­suth-díjas, kiváló művész­nek. több évtizeden át nyúj­tott kiemelkedő színészi ala­kításai elismeréseként — 85. izületésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést hétfőn, a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át, jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Cseterkl Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára.

Next

/
Thumbnails
Contents