Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

8 (Csütörtök, 1978. február 96. 3 m lö H g o [H JB Műszermatuzsálemek ,. -ív-**1 !., ' > g-B«gMgMMM| Kopjafarímek Az ötvenes évek elején élte vi­rágkorát a hazai literatúrában az úgynevezett sírversek divatja. Érde­kességük főképp abban rejlett, hogy olyanokról írták, akik még éltek, sőt akik többnyire kitűnő egészség­nek örvendtek, ám akikről ellenfe­leik igencsak szerették volna, ha konkurrenciának számító lényük — és munkásságuk — mielőbb kikü­szöbölődnék az irodalomból. Később azonban a divat — mint minden divat — aláhanyatlott. S a tiszavirág é'etű műfai reprezentatív műve'ői időközben ráébredtek, jobb és célravezetőbb, ha sírversek he­lyett inkább jó regényeket, verseket, novellákat, drámákat írnak — a végső ítélkezést pedig rábízzák az idő rostájára, valamint a kétségkí­vül igazságosan ítélkező elmúlásra. A sírverseknél jóval tartósabbnak bizonyult viszont a „kopjafák költé­szete". Az e'mú'ás eseményéhez és szenvedő alanyaihoz kapcsolódó tré­fás székely rigmusok változatlanul dacolnak az idővel, népszerűségük maradandónak tűnik. Talán éopen ezért, mert sok bennük az eredendő báj, a természetesség ha'.mazállaoo­tát megőrzött gondo'at, és nem utol­sósorban a szelíd humor, no meg persze az emberség megbocsátó in­dítékú derűje is. Csíkszentmártoni kedves baráta­ink juttatták el hozzánk a napok­ban Romániából az 1978-as Hargita Évkönyvet. Lapozgatása közben örömmel fedeztük fel benne két he­lyütt is a „Fejfák humora" című összeállítást. S mindjárt az első versike megmozgatta képzeletünket: „Itt nyugszik Peski / Ki a sírból les ki. / Nem kell neki túrós csusza, / Mert ő rég sírba csusza." Tömör ténymeghatározás. A kö­vetkező azonban már ada'ékot szol­gáltat a sírba dőlés indokelőzmé­nyeihez is: „Aki itt fekszik, azt a szél / Majd elfútta még az idén / Azért kellett idetenni / Innen el nem fújja semmi." Nehéz lenne tömörebben érzékel­tetni a hirte'en elmúlás történetét ennél: „Éppen akkor érte ./ A halál zord szele / Mikor a konyhában / Nyers tormát reszele." Halál ellen nincs orvosság, íme: „Agglegény vót / Mégis meghót." Néha a bai eseménytörténetére is történik uta'ás, melyben részint a kóre'őzmény is benne foglaltatik: „Csereoes András leült a székre / A gutaütés egy he'yben érte / De az volt itten nagyobbik és főbb dolog. / Előbb a hordóval igen tanácsko­zott." Történet, némi tanulsággal: „Azért kerültem / e szomorú helyre / mert ittas fővel / megpróbáltam / Erős-e egy medve / S biza erős vót." Drima, egy felvonásban: „Pihe­nünk itt ketten / Ez alatt a fa alatt 1 Hárman voltunk egy kocsmában / De a harmadik elszaladt." Egy példa rá, a modernség milyen verbális bravúrjaiig is fel tud emel­kedni a kimeríthetetlen népi kép­ze'et: „Kece Pál bíró / sz. 1811 — mh. 1882 / Élete híres volt / Halála hirtelen." A kopjafarímes játékoknak jelleg­zetessége a bő humorral átszőtt évődés is. A halál itt nem valamifé­le végső sorscsapásként jelenik meg, hanem természetes fináléként. Han­gulata olyan, amilyent az elhunyt életének summája kölcsönöz neki. Azt mondja, hogy „Nem jöttem so­sem / Kocsin temetőbe / Csak mi­kor a sógor / Vágott engem főbe." Vagy: „Époen disznót bökött / Su­lyok Feri kertbe / Mikor feleségit / Hidegrázás lelte / ö még nem volt beteg / Először volt baja / De az utolsó is / Mert ebbe be'ehala." Jó­tanács: „Ez az élet füst és pára / Ne másszatok körtefára / Mert a fáját átok veri / így pottyant le Butyka Feri / A fa alatt nem volt szalma / Békés legyen nyugodalma." Törekedjünk arra, nehogy ezt véssék majd fejfánkra: „Itt nyugszik Sós Benedek / Ki sohase tett egye­bet." De ezt se: „Hosszú az élet / a tied rövid volt ./ Állította feleséged." S bánjunk csínján a társaságbeli tréfálkozás tú'haitásával is, mert még rávésik majd a kopjafára: „Vicceiddel minket öltél / S most magad is sírba dőltél." Valami ilyesféléket ajánlgattak egymásnak kü'önben annak idején, az ötvenes évek elejének sírvers­fabrikátorai is... Papp Zoltán Eső, hó A Meteoro'ógiai Intézet Kitaibel Pál utcai székháziban számos rég', az időjárást előrejelző, valamint csillagászati mű*zert őriznek. A több mint százéves mérőeszközök ma már csupán a szobák d'széül szo'gá'ha'nak. Kénünkön: szélmérő-regisztráló berendezés a múlt század 93-es éveiből OLAJSZŰRŐ BETÉTEK CSANAOPALOTARÓL A KGST-országokban ls tzámon tartják már a gép­kicsialkatrészeket gyártó kis­llzemet, amelyet a Csongrád megyei Csanádpalotán léte­sített nemrégiben a Szegedi Tömegcikk Ipari Szövetkezet. Más hazai céggel kooperálva az idén már félmillió olaj­szűrő betétet készítenek a Zsiguli gépkocsikhoz. Idei új gyártmányuk a visszapil­lantó-tükör, amelyből több tízezret készítenek tehergép­kocsikhoz. Ezekből számos szocialista országnak is szál­lítanak. Ugyancsak külföldön — a Zágrábi Nemzetközi Vá­sáron — sikert arattak: aranyérmet nyertek a mun­kaasztalból és szerszámokból álló gyerekbarkácskészlettel, amelyből most százezer gar­nitúrára szóló megrendelést kaptak Jugoszláviából. TANYÁK VILLAMOSÍTÁSA A tervezett határidő előtt csaknem két hónappal villa­mosították a . Hajdú-Bihar megyei Nyíradony község ha­tárában a tanyákat a Tiszán, túli Áramszolgáltató Vállalat hajdúhadházi kirendeltségé­nek dolgozói. A tanyákon élő ötven család lakásában gyul­lad ki <a közeli hetekben a :ény. GÉPKOCSIVEZETŐK TOVÁBBKÉPZÉSE Az ásotthalmi TIT-szerve­zet a Csongrád megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanáccsal együttműködve, hét előadás­ból álló sorozatot indít hiva­tásos gépkocsivezetők részére. Az első előadást holnap, pén­teken este 6 órai kezdettel tartják a könyvtárban. DOHÁNYIPARI TÁJÉKOZTATÓ A dohánytermesztés fej­lesztésére hozott központi in­tézkedések nyomán a mező­gazdasági üzemek növelték a dohány termőterületét — két év alatt csaknem ezer hek­tárral —, három év alatt 30 százalékkal fokozták a nagy hozamú, korszerűbb fajták arányát, és az 1975-ben hek­táronként 10,9 mázsás hoza­mokat tavaly 14,4 mázsára emelték — mondotta Bor­dács István, a Dohányipari Tröszt vezérigazgató-helyet­tese szerdai sajtótájékoztató, ján. A továbbiakban közölte, hogy az üzemekben hozzá­láttak a gépesítés színvonalá­nak növeléséhez. Az ipar március végétől valamennyi cigarettadoboz csomagoló­anyagán feltünteti, hogy a dohányzás ártalmas az egész­ségre — ily módon végre­hajtják az idevonatkozó ren­delkezést. Várható időjárás csütörtök estig: megnövekvő felhőzet, várható havazás, havaseső, eső. A déli, délnyugati szél a Dunántúlon megélénkül. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet csütör­tökön: 0, plusz 4 fok, GÉPKOCSINYEREMÉNY­BETÉTKÖNYVEK SORSOLÁSA Az Országos Takarékpénz­tár február 27-én és 23-án Budapesten rendezi a gépko­csinyeremény-betétkönyvek idei első, sorrendben 67. sor­solását, amelyen az október 31-ig váltott és a január 31-én mág forgalomban levő betét­könyvek vesznek részt. A kétnapos húzáson több mint 900 nyereményautót sorsol­nak ki. Kritika Papa, tudsz nekem 50 forintot adni? — kérdi a kis Jóska. — Nem. — Bezzeg gyereket mindenki akar — dohog Jóska —, de csak úgy, hogy semmibe se kerül­jön! EURÓPA LEGÉSZAKIBB BORVIDÉKE Rekordtermést szüreteltek tavaly Európa legészakibb szőlővidékén, az NDK-beli Halle megyében. A Saale" egyik mellékfolyója, az Unstrut völgyében 300 hek­táron termett szőlőből 4,5 millió üveget töltöttek meg borral. Az Unstrutot körülve­vő domboldalakon ezer év óta termesztenek szőlőt. Mély fajdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen ferj, édes­apa, fiú, testvér, vő, unoka és rokon. CZ1KOK ALBERT életé­nek 23. évében tragikus körül­mények között, január 29-én el­hunyt. Temetése február 2-An délután 3 órakor lesz az Algyői temető ravatalozójából. A gyá­szoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, gyermek és testvér, SIMON JÁNOSNÉ Illés Etelka életének 29. évében 1978. január 30-án tragikus körülmé­nyek között elhunyt. Temetése február 3-án (pénteken) 14 óra­kor lesz a Dugonics temecó ra­vatalozójából. A gyászoló család. 22 670 Mély megrendüléssel tudatjuk, bogy a szeretett fiú, testvér, só­eor, keresztapa és rokon, NAGY 1 A:.Z..O eletének 21. évében, tü­relemmel viselt, sú yos betegség útin hirtelen elhunyt. Temetése február 3-án (pénteken) !2 óra­kor lesz a Dugonics-temető ra­vatalozójából. A gyászoló család. 22 671 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy felejthetetlen sógornőnk. BÖNGVIK GYU'ANE Varjú Pi­roska hamvasztás utáni búcsúz­Gyász­keziemények tatása február 3-án 15 órakor lesz az Alsóvárosi temető kápolnájá­ból. A gyászoló család. 22 205 Tudatjuk, hogy FODOR IST­VÁN életének 43. évében elhunyt. Temetése február 2-án II órakor lesz az Alsóvárosi temető kápol­nájából. A gyászoló család. 22 204 Szomorú szlwel tudatom, hogy feledhetetlen férjem, FRANK ANDRÁS, a Csemege Ker. Vál­lalat volt nyugdíjasa, életének 78. évében, rövid szenvedés után elhunyt. Kívánságára elhumvasz­tatjuk. Búcsúztatása hamvasztás utan lesz. Gyászoló felesége — Attila u. 22. 22 293 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen édesanya, nagymama, dédmama. anyós és testvér, DAJKA ROZÁLIA éle­tének 76. évében elhunyt. Búcsúz­tatása hamvasztás után lesz. ­A gyászoló család - Teréz u. 35. 22 208 Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen ha­lottunk. RÓZSA ISTVAN temeté­sén megjelentek, és fájdalmunk­ban osztoztak. A gyászoló család. 22 183 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, barátoknak, a vállalat dolgozóinak, akik felejthetetlen halottunk, KOVÁCS JÓZSEF te­metésén megjelentek, részvétük­kel és virága'kkal mély fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek. — A gyászoló család - Pálfy u. 49. 22 176 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, a Szabadság Filmszín­ház dolgozóinak, valamint a Va­kok Intézete vezetőségének és dolgozóinak, akik felejthetetlen halottunk, ÜJVARI MIKLOSNf temetésén megjelentek, részvé­tükkel és virágaikkal mély fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek. Kös-önetet mondunk továbbá ar I. kórház belgyógyászati osztálya orvosainak és ápolóinak áldoza­tos munkájukért. A gy'szoló család. 22180 SZERDAI PIACI ARAK A tojás darabja 1,30—1,50, a burgonya kilója 4—5, a sárgarépáé 4—4.50, a gyöké­ré 5—6, a vöröshagymáé 6—7 forint volt a tegnapi piacon. A fejes káposztát 3, a kelká­posztát 6—7, a karalábát 4—5, a fokhagymát 16—18, a parajt 30, a gombát 60 fo­rintért kínálták. Az alma ki­logrammját 4—8, a dióét 24 —25, a száraz babét 30, a sa­vanyú káposztát 8—10. a mák literjét 40 forintért lehetett kapni. KI NYER MA? — SZEGEDEN Szegedre, a Virág cukrász­dába látogat a rádió népsze­rű Ki nyer ma? rejtvénymű­sora. A nolnap, pénteken 12 óra 20 perckor kezdődő „já­ték és muzsika" vetélkedőre az adás kezdete előtt tíz perccel jelentkezhetnek a versenyezni szándékozók. HAJNALMADARAK A Mecsekben ritka mada­rak tűntek fel: a magas, szik­lás hegységekben élő hajnal­madarak. A Kárpátok bércei között tanyázó színes tollú, rigó nagyságú madarak rit­kán jutnak el hazánk déli tájaira. Valószínűleg a magas hegységekben uralkodó zord idő hatására vonultak az eny­he éghajlatú Mecsek vidé­kére. Megkapóun szép ez a madár: tollazata alul sötét­szürke, felül hamuszürke, fe­kete szárnyait pedig feltűnő pirosas foltok díszítik. Nevét is a pirkadatra emlékeztető piros-rózsaszínű szárnyfelüle­téről kapta. A magányosan kószáló hajnalmadarak ott­honosan érzik magukat a Mecsekalján, olykor még Pécsre is berepülnek. GAZOLT A VONAT Szegeden, a Rendező pá­lyaudvaron egy személyvonat elütötte a kerékpárját toló Kispéter Imre 53 éves segéd, munkás, szegedi lakost, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A baleset oka, hogy a ke­rékpáros a leengedett sorom­pót megkerülve, figyelmetle­nül ment át a síneken. MEGÖLÉSSEL FENYEGETTE FELESÉGÉT Leittasodott és baltával fel­aprította lakásán a berende­zési tárgyakat a 66 éves Ko­vács Ferenc Opusztaszer, Kis­szer 288. szám alatti lakos. Ezzel sem elégedett meg; fe­leségét megfenyegette, hogy megöli. A rendőrség veszé­'yes fenyegetés szabálysértése miatt 30 nap elzárással súj­totta. Népűnk hagyományvilágából Időjós-e a medve ? Február második napján már a százesztendős kalen­dárium is jeles napról, gyertyaszentelőről beszél. Tavaszkezdő ünnepként sze­repel, és eredete a klasszi­kus görög és a római míto­szok idejébe nyúlik vissza. Erdélyben még ma is egyes házaknál a tűzhelyek kiol­tott lángját ezen a napon gyertyalánggal élesztik újra. A lobogó gyertyák világá­val köszöntik a fényt, amely végül is legyőzi a téli éjsza­kák sötétjét. Gyertyaszentelő jeles nap­jához fűződő néphit szerint, ha ezen a napon enyhe az idő, később még visszatér a hideg, és hosszú lesz a tél. A nép szerint a medve ezen a napon téli álmából fel­ébredve kijön barlangjából, és ha napos időt talál, meg­ijed saját árnyékától, visz­szabújik, még hosszú lesz a tél. Amint azt a meteoroló­gusok időjárási feljegyzé­sekből megállapították, az esetek igen nagy részében, ha enyhe a január vége, február eleje, úgy február vége, március eleje hideg, mert a téli időjárásban je­lentkező szakaszosságnak ez a törvényszerűsége. Igaza volna a medvének? Megérzi előre az időjárás alakulá­sát? Magam is szerettem volna meggyőződni erről. Csíki székely barátaim ka­lauzoltak fel a medvék te­lelőhelyeire. Ezek déli fek­vésű hegyoldalak járhatatlan részein találhatók. A medve téli pihenőhelyét gaurának hívják a hegyik lakók. Leg­többször a gaura kidőlt óri. ási fa gyökérzete által kité­pett földtömeg alatti mélye­désben van, ide húzódik a nagytestű állat. Amikor megkezdi téli pihenését, na­gyobb ágcsomót húz maga után, így "elzárja a bemene­ti nyílást. A hóesés eltakar minden nyomot, s a medve békességben pihenhet. Egy napsütötte, enyhe február eleji napon nagy utat bejár­tunk, hogy találkozzunk az időjós medvével, de késő délutánig hiába bujkáltunk, bukdácsoltunk a derékig érő hóban. Hirtelen távcsövem ablakán — a Nap búcsúzó sugaraival egyirányban — vékony párafelhő tűnt fel egy közeli kidőlt fa hóbuc­kájából. A gaura szellőző­nyílásából kiáramló, alig lát, ható párafelhő volt — alat­ta aludt a medve. Óvatosan ereszkedtünk le, nehogy megzavarjuk álmában. A következő enyhe napokban sem láttuk, hogy elhagyta Vőlna telelő vackát. Másik évben vad, hideg kará'ésony utáni nap mókus­csapdákat ellenőriztünk. A sűrű hóesésben barátom elő­rement. Egyszer csak mö­göttem hallom lihegését, mozgását; nevetve dicsértem ügyességét — választalanul. Szürke alakjához kapasz­kodva, félúton ismertem fel egy hatalmas medvét, amint lassan ereszkedett a hegy­oldalban. Mozog a medve nagy hi­degben, és alszik napfényes olvadásban?! Azóta nem hi­szek a medve időjós érzéké­ben. Bár igaz, meteorológu­saink is tévednek néha, csak a medvének nem sza­bad? Mit tehetünk gyertya­szentelő napján? Várunk és bizakodunk! Reméljük, nem­sokára nagyon kék lesz az ég. fehérek a szél mosdatta felhők, és akkor már biztos tüdőrepesztő mély lélegzet­tel szívhatjuk magunkba az áradó vizekből, fakadó lom­bokból kevert csodálatos ta­vaszillatot ... Csizmazia György AZ ÖTÖDIK PECSÉT BELGRÁDBAN Az előző év legsikeresebb filmjeinek néhány nap múl­va Belgrádban kezdődő ha­gyományos szemléjén bemu­tatják Fábri Zoltán „Az ötö­dik pecsét" című alkotását is, amely a tavalyi moszkvai nemzetközi filmfesztivál fő­diját nyerte el. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: P NAGY ISTVAN Főszerkesztő-helyettes: SZ SIMON ISTVAN Szerkesztőség és kladőhivatal: 6746 Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. - Telefont 12-933 Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLÚ A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky ntea 29. Nyomdaigazgató: DOBO JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20 forint - Index: 25053 ISSN: 0133—023 s » » t

Next

/
Thumbnails
Contents