Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

12 Vasárnap, 1978. február 19. Mosoly. Embe­rt mosoly. Az anya mo­solya, amivel észreveszi az első mozautatot, az első kis fogat, az első gil­Ol/ö70 szót, az első lélést. A kisgyerek mosolya, ami­ben a mennybolt kékje tükrö­ződik, amikor felnlllmt és bol­dogan kiált: ..Sárkány!" A lány mosolya, amiben semmi számítás nincs, és a fiúé, ami semmi aljasságot nem rejt. A diák mosolya, amikor le­írja: ..a — b", és a tanáré, amikor olvassa: „a = b". A bolti eladók mosolyi. vagy a villanyszerelőké, amikor a kész leltárkönyvre vagy az utolsónak bekötött kábelra pillantanak. A férfi mosolya, amikor egy nehéz nap éjszakáján a nő fel­néz rá. és a nőé. amikor szü­lés után megfogja a férfi ke­zét. Az idegen mosolya, ami ba­Mosoly ráti válaszra les­ve röppen el, és mindegy, hogy kit talál. A zsúfolt autóbuszban tes­tetlenül feléd szálló mosoly, amiről tudod: mindegy, hon­nét indult el. A m/ennék mosolya, ami nem követel, csak jelez. és az erő­sek mosolya, ami nem gúnyos, hanem biztató. És még egyszer az erőseké, ami nem bizftó. h*nem raa­gabizó. mert viharokban edző­dött keménye, és kőíalak, bálványok porrá omlanak elő'te. És még egyszer a gyengéké, ami elpuszt'tbif'Hn erő^é válik, mert újiiszüli önmagát. A nyuqdij-'S mosolya, ami harmctcsevpként érinti a rózsa szirmát, és az aqoastv'né. ami a tört szembe érkező utolsó fénysugárnak válaszol. Mosoly. Emberi mosoly. Dicsértessél örökké. K.S. Enni vagy helyesen Emlékezés Vernére V erne Gyula, akinek könyve­In világszerte — és nálunk ls — generációk sora ne­velkedett gyermekkorában, ma ls a legnépszerűbb szerzők közé tartozik. Az UNESCO most köz­zétett statisztikája szerint a leg­utóbbi tfz évben müveinek pél­dányszáma alapján a harmadik legolvasottab szerző a világon; könyvei — harminc nyelven — másfé'ezernél több kiadást ér­tek meg. Nálunk a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a felszaba­dulás óta több százezer példány­számban jelentetett meg Verne­könyveket. amelyek közül a leg­népszerűbbeket — Utazás a Hold­ba, Utazás a Hold körül, Bégum ötszá* millióia. Utazás a Föld kö­rül, Hódító Robur, A világ ura, Grant kapitány gyermekei stb. — úinbb és újabb kiadásban teszik elérhetővé a gyermekeknek, a fiataloknak. Vernével kapcsolatban már rég­óta firtatták, jelenleg is mondo­gatják. hogy sokat téved. E kri­tikusok csunán egy dologról fe­ledkeznek m°g: az író oéldául Ho'd-regényeiben nem törekedett arra, hogy az akkor még csak el­kéoze'ésekben éló űrhajózásról va'ami fajta szakkönyvet írton. Céllá elsősorban a szórakoztatás volt: könyvel több-kevesebb pon­tosságai kora természettudomá­nyának eredményeit, megállapítá­sait tükrözik. Semmlkénoen sem az ő hibóia tehát, ha ezek fölött sok tek'ntetten eMárt az idő, Ho'd-r?gónyei mégis nagvlclentő­sógűek. hl-.zen az arztronautika nem egv későbbi világhírű úttö­rőiének kéoze'ctét lobbantották fel. S azért e^v múlt századi író kő-'y-e b-n ta"'őzva, m'ndenkén­pen érdekes élménv űrhajózási motívumokkal találkozni. Verne egvik legkiválóbb ma­gyar Ismerője. Horváth Á-pád, aki kitűnő könwet ls írt róla. a többi között, elmond'a Vernéről, ho"y rendszeres természettudo­mányi és műszaki tanulmányokat nem folytatott Amikor 1820 februárjában a franciaországi I.oire menti kikötővá-osban. Nantes-ben m-gszö'etett. lómódú ap'a ügwédi trodáia örökösének szánta: de hamarosan tapasztal­nia kellett, hoav a cseperedő gyermeket inkább irodaimi nmri­clők 'ütik. Párizsi jogászévek kö­vetkeztek. bohém társaságokkal, ragv mulato-asckkal. de egvnen az írás. a kífeiezés iránti vágy hatá-ozott kialakulásával ls a fia­tal Vernében. Érdeklődése természettudomá­nyos és műs-akl kérdések felé fordult Bújnt kezdte a könyveket s mivel katonai szolgálatot sem tellesített a hozzáférhető ilyen jellegű munkákat Ez iránvú tu­dását tehát olvasmányaiból me­rítette. A technika álmodóla a^ért na­gyon sok mindent előre látott. Vagy talán fogalmazzunk úgy: megsejtett. É-demes csak leltársrerűen fel­sorolni. mi mindenről hallott ál­modott — és írt — Verne Gyula mindnyájunk kedvenc ifjúsági irója! tme a legfontosabbak: fé­kezőrakeU, űrhajó, mesterséges Verne, aki a világot mozgatja (Gill rajza) hold. óriás löveg, televízió, gép­fegyver. a levegő Kondicionálása, mesterséges fagyasztás tervezett város előregyártóit lakások, gőz­autó. traktor füstemésztés. nagy teljesítményű calvántelep. atom­bomba. folyók és vízesések ki­használása energiatermelésre, kor­mányozható hadi léghaió, pneu­matikus gyorsvasút, utazás a sar­ki tenger iege alatt, a sarki íég­tfkaró megolvasnád, könnyűbú­vár'elsze"elés. klímaszabályozás, a földmelcg kihasználása, mester­séges úsz.0 s'iget. hangszóró, te­leutosráf telex, nagv kapacitású akkumulátor, ha-gosfilm. mély­tengeri búvárhajó, zseb-ten«er­a'attjá-ő ra"v sebességű gépko­csi. elektronikus számológép, komputer, különleges kombinált Jármű (gépkocsiból, repülőgépből, halóból és tengeralatt'áróból). szuperszónikus repülés, helikop­ter, mesterséges beltenger, kes­keny nyalábú energia- (lézer-) sugárzás, szuoer könnyű és nagy szilárdságú műanyag, óriási tük­rös távcső, könnyűbúvárok hadi­hajók ellen, beszélő levél, villa­mos akna. tévé és telefon kombi­nációjaként úgynevezett picture­phone stb., stb. Könyveinek tudományos értéké­ről lehet vitatkozni De műveinek hasznosságáról, fantáziagyújtó hatásáról, az emberi elme nagy lehetőségeit felvillantó jelentősé­géről nem lehet és nem is s*abad. U.L. E nni és helyesen táplálkozni két különböző dolog. Ha valaki úgy érzi, jól beebé­delt, lehetséges, hogy nagyon rosszul táplá kozott. A következő szcm'.é'et a helyes: azért eszünk, hogy táplá kőzzünk. Az élelem a mennyiség, a táplálék a minőség a mennyiségben. A kémiailag és bio'ógiailag meghatározó anyago­kat szervezetünk az anyagcsere bonyolult vegyi folyamatai köz­ben fe'dolgozza, magába építi. Az energiát termelő folyamatok mechanizmusának tisztázásában úttörő je'entőségl munkát vég­zett War'ourg, Wieland és Szent­Györgyi Albert. Mindhármukat No^el-díjlal tüntették ki, mert az élet a'aoját, a sejtek energiael­látását tisztázták. A szervezet körülbelül hatvan­féle anyagot használ fel energia­terme'é i, anyagcsere-folyamatai­ban. Ezek sorából legfontosabbak a fehérjék. A fehériék azonban nap mint nap rendszeresen le­bom'anak, folyamatos utánpót­lásra szoru'nak. tehát pótolni kell őket. A fehérjék a fe'elősek mind a fiatal szervezet növekedéséért, mind a felnőtt szervezet regene­rálódásáért Az éhező világ fe­szültségei főleg a fehériehiány miatt je'en'kcznek, az emberiség fehérieéhségbon szenved. A fe­hérjék aminosavakból épülnek fel, de az is igaz, hogy a mint­egy hű^éle am:r.o;avnak a felét szervezetünk maga is képes elő­á'lí'ani a többihez viszont táplá­lékaink révén jutunk. Fehérjét nagyobb mennyi-égben á'lati ere­detű táplá'ékaink, kisebb mér­tékben a növényi eredetűek tar­talmaznak. De szervezetünk szá­mára nélkülözhetetlenek az úgy­nevezett esszenciá'is am'no-avak, amo'vek mindegyikét főként az állati eredetű fehériék tartalmaz­zák. Ezért ezek bio'óyiai értéke feltilmú'ja a növényi fehériéket. A szervezetünk számára szüksé­ges nani "1—100 «ramm fehérié­nek lega'ább a fr'e állati eredetű leg-'on, mert ezek a testépítésre sokkal alkalmasabbak. A zsírok és a szénhidrátok: erőforrások, en°»-riát adó táo­an"agok. A zsír'é'ék több mint kétszeres energiamennyiséget tudnak a szervezetnek szolgáltat­ni. mint a szénhidrátok va^v a fehér'ék. Minden gramm zsír 9,3 ka'óriát ad, míg a szénhidrát vagy a fehérje csak 4 1 kalóriát. Bár energia- és ka'órlatartalom­ban, vagv hiz'a'ó hatásban nincs különbség az állati és a növényi eredetű z-írok, fő'.eg az olaj kö­tött, biológiailag viszont az utób­oiak az értékesebbek, mert ezek tarta'mazzák az állati zsírokból hiányzó, de a szervezet számára fe'tét'cnül szükséges, úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsava­kat. Ezek bizonyos védőhatást fejtenek ki, és feltételezik, hogy az ére'me-ze-edés megelőzésében is szerepük lehet. Szervezetünk számára az a kívánatos, hogy tslrfogyacztásunknak lega'ább fe­le növényi zsírokból, olajokból álljon. A vaj értékes A- és D-vi­tamint tartalmazó zsiradék, kü­lönösen gyermekkorban. A szénhidrátok kémiai elneve­zésén a növényekben és állati szervezetekben található egysze­A jövő hét a múltban Az 1900—1977 között naponta végzett szegedi meteorológiai megfigyelések feljegyzése és rendszerezése jó alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a jelenlegi napi időjárást az egy­korival s megállapítsuk, meny­nyiben tekinthető rendkívüli­nek. szélsőségesnek, vagy ép­pen az évszaknak megfelelő­nek átlagosnak. FEBRUÁR 20 21 22 23 24 25 26 Kö-éphő'rér'-ék'et 16 14 16 19 23 26 26 °C Art. iraxlmum 52 4 9 54 59 62 6.6 6,7 °c Atl. mínimvm —20 -2 1 —22 — 22 —1 6 —1 4 —1 5 °c I.cgiragaabb 16 0 16 1 19 5 18 2 152 168 15 6 °c hőmérék'et 1977 1906 1966 lp03 1968 1977 1903 T ca'acoryabb —20 0 - 15 5 18 3 - 19 C -14 0 17 0 M 6 °c hőmérséklet 1932 1929 1929 1991 1956 1951 1954 •ű és összetett cukrokat értjük. Egyszerű cukor van a gyümölcs­ben, gyümölcskészítményekben, a tejben, a mézben, összetett cukor a keményítő. Keményítőt tartal­maz a liszt, a kenyér- és tészta­félék. a rizs. a kukorica, a bur­gonya. a száraz- és zöldfőzelékek. A gabonafé'ék az egész világ alapé'e'mezésében meghatározó jel'egűek. A kenyér jelképe mindannak, amivel é'ünk. A ga­bonákkal kapcsolatos táolálkozás­egész-égügyi problémáink tulaj­donképpen onnan erednek, hogy a magvakat a ma'mokban hántol­ják vagv koptatják, és emberi éle'mezésre csak a belső fehér, keményítőben gazdag rész ke­rtil. Ebben nedig már jóval ki­sebb az ásványisó- és vitamin­tartalom. A szénhidrátokról ma már nemcsak azért kell sokat beszél­nünk, mert a zsír mellett fő energiaforrásaink, hanem mert hiz'.a'ó hatásuk különösen jelen­tős. Ebből a szempontból a szén­hidrátok különböző fajtáit más­képpen értékeljük. A keményítőt tartalmazó kenyér, a tészta'élék és a rizs szükségleten felüli fo­gyasztását közismerten úgy ítél­jük meg, hogy csupán a hízást segítik elő. Ugyanakkor a keve­sebb szénhidrátot tartalmazó, de fehérjében sem szegény, bő ásvá­nyi sóban és vitaminokban gaz­dag burgonyát biológiailag érté­kesebb tápláléknak tartjuk. A szénhidrátok közül a. fdbű­nösnek ma a cukrot tarthftjük, különösen az egyre növekvő mér­tékben fogyasztott répacukrot. \ répacukor hiz'al. növe'.i a vér zsírtartalmát, elősegíti a fogak romlását, fokozza az érelmesze­sedés veszélyét. A vitaminok 1 táo'á'ékainkban kis mennyiségben előforduló, az anvagcere-szabályozásban ~él­kü'özhetetlen anyagok. A vitami­nokat ma már szintetikusan ia előállítiák, de ezek felszívódásá­hoz. hasznosulásához előnvörebb. ha természetes formában, élelmi­szerekben vesszük magunkhoz. Fő vitaminforrása!nk: a hús — B,-, B?-, Br,-, Bír-, és nikotinsav­tartalmával —. a mái A-. D-. a tojás A-. B-,-. a t°l termékek A-, B-. D-, a színes főzelékek, salá­ták. evümö'esök C- és A-vitamin­tartalmukkal. É'etfontosságü táoanvagalnk közé tartozik a nani 1—1 5 liter vízen túl a mintegv 18-féle ás­ványi e'em. Különfé'e mennyiség­ben, de mindegyik egyformán szükséges: a nátrium, a kalcium, a kálium, a foszfor, a magnézium, a kén, a vas, a jód, a cink és a többiek. Ezeket akkor kapja meg kellő mennyiségben a szervezet, ha az ételek változatos sorát fo­gyasztjuk. BÁTYAI JENŐ Budapest szabad n 2 3 4 5 3 7 8 9 10 3 • TT • j 3 9 14 © 15 16 9 17 • • 18 n 79 xT 21 • 9 22 23 9 9 24 25~ • 26 27 9 28 29 © 30 31 32 33 9 34 9 © 35 36 • 9 38 \ 9 39 40 9 41 • 42 43 e e 44 45 • © 46 47 48 • 49 « 50 51 • 52 • 53 54~ • 55 © 56 9 57 9 58~ 59~ # 60 © • 67 62 9 63 • 64 © 65 66 9 67 68 9 £ 69" J Budapest szabad — ezzel a fő­címmel jelent meg 1945. február 13-án az Új Szónak, a Szovjet Hadsereg magyar nyelvű lapjá­nak rendkívüli kiadása. 12. szá­mú sor) vezetésével keletről, il­letve délről a 2. és 3. (13. számú sor) előkészítette az ország fel­szabadításának harmadik szaka­szát, s 1914. október 28—1945. február 13. között fei^'abadították a fővárost. Hogy Budapestet meg­kímédjék, (1. számú sor). A sa­rokkockák betűi: N, O. E. L. VÍZSZINTES: 2. (Beküldendő.) 11. Sereg. 14. Kötszer. 15. Hélium vegyjele. 17. Mázol. 18. Valaha. 19. Kutya. 20. Tréfa. 22. Országos Rendező Iroda. 24. Zsalu része. 25. Göngyöleg. 26. Borsos ára van. 28. Névelős deszka. 29. Szúrófegyver. 30. Feiealia. 32. Ultrarövid hul­lám 33. A nagyszülő nagvszülőie. 34. Filmkomikus pár egvike. 35. Trfőeg'-ség. 37. Szeméivnévmás. 38. Öv. 39. KoDasz. 41. Heves megyei község 42. Lángol 44. ösi hang­szer. 46 Noha. 47. Harapdál 49 Maaa után húz. 50. Sza'ag fele. 51. Ül "bútor 12. Prémes á"->' 53. r. 54 Elme értsem. 56 M-"ka 58 Ví-o- Jugosz'á"'úhan 59 For­dított h»tárrao 60 He-á't '-os. 61 Kf-rt vo't. fii A-— hn'űk 61 Tdőhíif*rorá névutó 65 Villanykörte. 66. Épületmarad­vánv. FÜGGŐLEGES: 1 (Bekülden­dő.) 3. Indulatszó. 4 Házikó. 5 1978-as 6. Indíték. 7 ^aks-'e-­vezeti ' izegt^ág (az e'*" ko-kába kétjegjú mássalhangzó). 8. Kilá­tásba helyez. 9. Megfagyott víz. 10. Kétjcgvű mássalhangzó. 13. (Beküldendő.) 16. Élenjárók. 19. Eliutott. 21. Orosz uralkodó címe volt. 22. Érzékszerv. 23. Vissza: becézett női név. 24. Mint víz­szintesen. 26. Eurónai nép. 27. A ki'og-sta'an. 30. Lóca. 31. Jegves. 34. Sütőlnaros. 36. Szülő. 39. Ma­lőr. 40. Virág (—'). 43. Díjazás. 44. Sző. 45. Pálca. 46. Földrész. 48. Mint a 14. számú sor. 50. Vágány. 55. Mezőgazdasági munkát végez. 57. Öltögrt. 60. Labda'átékok kel­léke. 62 A'onos be'űk. 64. Á'lat­lakás. 65. ÉE. 66. Vissza: férfi ro­kon. 68. MS. 69. Római ezres. MFGFFJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény helyes meg'eitése: Nem használ kapkodás / Még kevésbé bánat / Az csak bűnt szaporáz ) Ebből új bűn támad. A megfejtők közül sorsolással nyertek és személyezen vehetnek át vá'ár'ási utalványt a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárá'z ura). ahol azonnal vásá­rolhatnak is ért»: dr. Börcsök Bodor Saro'ta. Szeged Partizán utca 22. Ho'ló Lá"zló Szeged, Psn'.c'ei sor 1. dr. Eodá Mihály, Szeged. C öndes utca 11. "Csaba Pá'né. Szered. Sz.illéri «ugírút 75 D, Fövén-es An 1 rá iné. Sze­ged, Szi''éri sor 5'B. A m*g,e1té~eket postai levcle­"5'aoon ké-i-ík bekü'deni Bekül­lé-i h-i' Vldő a mr-w-mé-H' ?zá­mított hat nan. C'műnk- 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Thumbnails
Contents