Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

Ál MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 40. szám 1978. február 16., csülörtök Ara: 80 fillér Kádárlános fogadta Jamaica miniszterelnökét Befejeződlek a tárgyalások Csongrád megyében Meggyorsítható a gépipari vállalatok fejlődése Párt- és tanácsi vezetők megbeszélése dr. Heiczman János miniszterhelyettessel VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János és Michael Manley találkozásának első pillanatai Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Michael Manley, jamaicai miniszterel­nök jelenlététen szerda délelőtt a Duna Intercontinental szállóban az érdekelt ma­gyar és jamaicai vállalatok képviselői aló­irták a szigetországban épülő, évi 600 ezer tonna kapacitású timíöldgyár elótervének elkészítésére vonatkozó megállapodást. Lázár György és Michael Manley veze­tésével délelőtt a Parlamentben folytatód­tak és befejeződtek a magyar—jamaicai hivatalos tárgyalások. Kádár János, az MSZMP KB első titká­ra délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban fogadta a hazánkban hivatalos láto­gatáson tartózkodó Michael Manleyt, Ja­maica miniszterelnökét, a Népi Nemzeti Párt elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón megbeszélést folytattak a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. Michael Manley és kísérete szerdán el­utazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására megjelent Lázár György, s politikai, gazdasági, kul­turális és társadalmi életünk több más vezető személyisége. (A tárgyalásokról ki­adott magvar—jamaicai közös közleményt lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Egy lift, barátsággal Emlékünnepség Szegeden Harminc évvel ezelőtt írták alá Moszkvában a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­nyújtási egyezményt. Az év­forduló alkalmából emlékün­nepséget rendezett az MSZMP Szeged városi bizottsága, a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak pártbizottsága és a MAV szegedi csomópontjának MSZBT-tagcsoportja a Petőfi Sáfndor Művelődési Otthon­ban tegnap, szerdán délután. Az ünnepségen részt vett dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának titkára, dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, valamint a társadalmi és tö­megszervezetek számos tiszt­ságviselője, gyárak és üze­mek dolgozóinak képviselői. A résztvevőket Balogh Jó­zsef, a MÁV Szegedi Igazga­tósága pártbizottságának tit­kára üdvözölte. Méltatta a szerződés megkötésének je­lentőségét, majd az évfor­duló alkalmából dr. Bozó Sándor, a Csongrád megye' tanács vb titkára mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején fölvázolta történelmi multunkat, többe'* között azt, hogy a második világháború mily nagy káro­kat okozott a magyar nem zetnek, több mint 600 ezti magyar vesztette eletét, a nemzet vagyonának közel fele elpusztult. Romokban hevert az ország, de a kom­munisták bízva hirdették: mLesz magyar újjászületés!" A lábadozó országnak baráti jobbot és segítséget nyújtott a Szovjetunió, amikor 1948. február 18-án Moszkvában aláírták a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, elismerve ezzel a független, demokratikus Ma­gyarországot. A harminc évvel ezelőtt megkötött egyezmény kiállta a történelem, az idő próbá­ját. A Szovjetunió mindig segítségünkre volt, a szocia­lizmus védelmében, s a min­dennapok építőmunkájában. Rengeteg példával lehet il­lusztrálni a kölcsönös együtt­működés gyümölcseit. Nép­gazdaságunk zavartalan és kiegyensúlyozott fejlődése el­képzelhetetlen lett volna a szovjet nyersanyagok, ener­giahordozók, és az egyre bő­vülő termelési kooperáció nélkül. Az évforduló alkal­mából méltatta dr. Bozó Sándor azt a sokoldalú együttműködést és baráti kapcsolatot, amely a két nép között kialakult. Az ünnepi beszédet nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők, majd záróakkord­ként a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészei és az ÉDOSZ Szeged együttese adott mű­sort. Az elnökség; dr. Bozo Sándor beszedet mondja Az utóbbi években a ko­rábbiakhoz mérten gyorsab­ban fejlődött a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó megyei vállalatok termelése, annak ellenére, hogy erre az iparágra to­vábbra is jellemző a szét­aprózódottság. Csongrád me­gyében a foglalkoztatottak létszáma alapján a KGM­hez tartozó vállalatok 21 százalékos, az állóeszközök értéke alapján 13 százalékos részarányt képviselnek. Több mint 100 telephely há­rom önálló vállalathoz és 12 gyáregységhez tartozik. Ezen­kívül működik a megyében 14 ilyen jellegű ipari szövet­kezet. Ezek helyzetéről, mun­kájáról, jövőbeni fejlesztési feladatairól tanácskoztak szerdán délelőtt Szegeden, dr. Heiczman János minisz­terhelyettessel és a kíséreté­ben levő főosztályvezetők­kel a Csongrád megyei párt­ás tanácsi vezetők. A meg­beszélésen, amelyet Kovác3 Imre, a Csongrád megyei ta­nács elnökének általános he­lyettese ve""tett, részt vett dr. Komóc„.n Mihály, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Júnosné, a megyei tanács-el­nökhelyettese, Berta István, a szegedi városi pártbizott­ság titkára és Papp Gyula, a szegedi tanács elnöke is. Négy évvel ezelőtt tartot­tak legutóbb koordinációs megbeszélést. Kölcsönösen megállapították, hogy fejlőd­tek a megyében működő üzemek, a Kontakta szentesi, a Magyar Kábelművek sze­gedi gyára, a FÉG makói gyáregysége és az időköz­ben a tárcához került HÓD­GÉP és telephelyei. Ennek ellenére szóvá tették, a me­gyei vezetők, hogy az ötödik ötéves terv időszakára terve­zett. az ágazathoz tartozó be­ruházások nagyobb része nem az előirányzatnak megfelelő­en valósul meg. A beruházá­sok jóváhagyásának elhúzó­dása, a tervezői és építőipa­ri kapacitáshiány, a hosszú idejű gépbeszerzések akadá­lyozzák az ütemes munkát a Kontaktánál, a HÓDGÉP­nél. Az időközben átvett olyan vállalatok, üzemek ter­vezett fejlesztése sem halad a megfelelő ütemben, mint például a Magyar Kábelmű­vek kisteleki, és az Ikarus szegedi gyáráé. E beruházá­sok munkaerőigénye igen magas. Hasonlóan a FÉG és a Medicor fejlesztésénél is. Kérték a minisztérium veze­tőit, hogy vizsgálják meg: miként gyorsíthatnák a munkát, s hogy az eredeti létszám-előirányzat szerint valósuljanak meg ezek a be­'uházások. Elmondották a KGM ve­etói. hogy a Kontakta szen­tesi gyárát jelenleg a vil­lanyszerelési anyagok gyár­tásrekonstrukciójára indított — KGM—OT szinten kiemelt — nagyberuházás érinti. A 392 millió forintos beruházá­si előirányzatból a szentesi üzemet közel 200 millió fo­rint érinti. Ezt egészíti majd ki 86 millió fo­rint forgó alap. Az elmúlt két évbén több gép érkezett a gyárba, ezek egy részét már felszerelték, vagy most van folyamatban üzembe helye­zésük. A galvánüzem építé­sére elkészültek a kiviteli tervek, a DÉLÉP-pel megkö­tötték az építési szerződést. A HÓDGÉP-pel kapcsolat­ban felvetett kérdések közül elsősorban arról szóltak, hogy az Állami Tervbizott­ság által 1977. szeptemberé­ben jóváhagyott fejlesztési koncepcióban a kiemelt ága­zatok között szerepel, a vál­lalat, amelynek fő tevékeny­ségi körét a zöldségtermesz­téshez és betakarításhoz szükséges gépek, valamint a mezőgazdasági rendeltetésű pótkocsik és kiegészítő be­rendezéseik gyártása képezi. Az ötödik ötéves terv célki­tűzései végrehajtásához a tervezett beruházásból eddig a vállalat 100 millió forintot használt fel 1976—77-ben. Az alaptevékenység fejlesztésére két kiemelt vállalati beruhá­zási célt határoztak meg 243 millió forint értékben. A zöldségtermesztés gépesítésé­nek fejlesztési programja a terv szerint az 1978—80-as években indítható. Gondot okoz az anyagmozgató gép­gyártás beruházási programú jának késedelme, bár a fej­lesztési célokat már 1976­ban meghatározták. Ezeket többször átdolgozták, s most ismét a döntésre, illetve ál­lásfoglalásra jogosult szer­vek elé terjesztette pályáza­tát a vállalat. A beruházás indítására 1978-ban aligha kerülhet sor. Ezen a megbeszélésen is foglalkoztak egy korábbi ja­vaslattal, amellyel a Medi­cor gyár lépett fel Makón. Kérte, hogy vonják össze it­teni üzemét a HÓDGÉP gyá­rával. A minisztériumi veze­tők hangsúlyozták; a HÓD­GÉP itteni üzemére a mező­gépgyártásnak feltétlenül szüksége van. Hozzáfűzték, hogy a zöldségtermesztés, betakarítás gépeinek, vala­mint, a mezőgazdasági ren­deltetésű pótkocsiknak a gyártása fontos feladat. A HÓDGEP-en belül a zöld­ségtermesztés gépei gyártásá­nak bázisa a makói gyár. A feladat jelenlegi nagysága már is oly nagymértékű, hogy a vállalaton belül más termelőegységeket is be kell vonni e feladat megoldására. A Magyar Kábelművek kisteleki gyára —, amely a közelmúlt években került az ágazathoz — fejlesztése után 1982-ben eléri a 900 millió forintos termelési értéket. Termelési profilját gyenge­áramú és erősáramú vezeté­kek gyártása képezi. A gyár­egység már átvette a szege­di gyártói a híradástechni­kai vezetékek készítését. A telep további fejlesztését csak 1979-ben tudják elkez­deni. Már folynak a tár­gyalások a DÉLÉP-ps', a ki-' viteiezési kapacitás biztosí­tására. A .tanácskozáson elisme­réssel szóltak arró!, hogy az. _ Ikarus szegedi gyára jól ol­dotta meg a Szombathelyen megszűnt kooperációs gyár­tás átvételét. Az elmúlt év közepétől már eredményesen dolgozik a nagyvállalat ke­retében és alkatrészeket gyárt. Az elmúlt két évben 14 millió forint összegű költ­séggel fejlesztették az üze­met, s máris megtörténtek az előkészületek egy 3 ezer 500 négyzetméter alapterüle­tű csarnok építésére. ' A FÉG makói gyárának munkáját értékelve megálla­pították, hogy az elmúlt években nem jelentett külö­nösebb gondot a munkaerő­utánpótlás. Ma már azonban mind több szakmunkásra, műszaki alkalmazottra lenne szükség. Ezért kérték a mi­nisztérium vezetőit, hogy tá­mogassák egy korszerű ipa­ri szakmunkás- és középká­derképző bázis létrehozását Makón. A gyáregység ko­rábbinál dinamikusabb fej­lesztését a FÉG 1983-ig ter­vezi. Megállapították a tanács­kozáson, hogy nem kielégítő az elektroakusztikai cikkek, háztartási gépek és kismoto­rok alkatrészellátása. A HÓDGÉP-nél a szerszámgé­pek hiánya okoz problémát Ez alkalommal is többször elhangzott, hogy milyen fel­adatok hárulnak a mezőgép­gyártásra, illetve a METRI­POND Mérleggyárra a KGST-feladatok megvalósí­tásában. A szakosítás ered­ményeként a vásárhelyi mérleggyárra hárul az öntő­és darumérlegek, a különbö­ző szalagmérlegekkel kap­csolatos szovjet igények ki­elégítése is. Ahhoz, hogy < feladatokat a gyár megold­hassa, újabb gyáregység lé­tesítését tervezik Csöng, ád megyében. A közeljövőben megvizsgálják, hol és milyen körülmények között létesít­hetne újabb üzemet a MET­RIPOND Mérleggyár. Foglalkoztak a tanácskozás résztvevői a Kéziszerszám­gyár, az Öntödei Vállalat szegedi üzeme fejlesztésének, korszerűsítésének, és a mi­nisztériumhoz tartozó javí­tó-szolgáltató tevékenység fejlesztésének időszerű kér­déseivel. Különösen a ház­táji gazdaságokban haszná­latos gépek alkatrészellátá­sának, -javításának problé­máival. Végül megállapodtak ab­ban, hogy meggyorsítható Csongrád megyében a gép­ipari vállalatok fejlesztése, és a jövőben rendszeresíteni kell a koordinációs megbe­széléseket a fejlődés előse­gítése érdekében. A miniszterhelyettes és a kíséretében levő főosztály­vezetők a délutáni órákban megtekintették a HÓDGÉP. makói gyárát. 4

Next

/
Thumbnails
Contents