Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
4 (Csütörtök, 1978. február 92. 3 Merre halad a Tejútrendszer? Minden mozog Vera C. Rubin amerikai csillagász megvizsgálta hatalmas csillagvárosunknak, a Tejútrendszernek mozgását — a környező világszigetékhez (más csillagrendszerekhez) viszonyítva.' A mérési és megfigyelést adatok szerint, a Galaxis sebessége a kozm'kus környezethez képest. 450—470 kilométer másodpercenként. Csillagvárosunk a térnek abba az irányába halad, amerre az égbolton a Perseus csillagképet látjuk. E felfedezés jelentőségét talán akkor értjük meg, ha visszalapozunk a csillagászat történetének könyvében* hogyan is ismerte fel az ember a helyét a végtelenben, hogyan határozta meg a Föld és a Nap helyét és mozgásait? Szökik a Sirius Panta rhei — minden mozog (szó szerint: folyik), azaz változik és fejlődik — tanította Herakleitosz görög filozófus két és fél ezer évvel ezelőtt. Ez az örök érvényű állítás mindenre: atomra, csillagra, élőre és élettelenre egyaránt vonatkozik. A korai görög materialistáknak ezt az állítását — eleinte — nehéz volt bizonyítani, hiszen az atomok láthatatlanok. Látszólag a Föld is mozdulatlannak tűnt, csupán az égi ..szférák" forognak körülötte. Sokan sejtették a Föld forgását, sőt a Nap körüli keringésre is „gyanakodtak". Mindez azonban ellenkezett a látszattal és a Földközepű, ptolenvaioszá világképpel. A Föld igazi — számszerűen is kifejezhető — mozgását, keringését csak Kopernikusz, Kepler és Newton törvényalkotása utón ismerhettük meg. A Föld keringési sebességét és pályájának hosszát csak akkor tudták meghatározni, amikor a Naptól való pontos távolság mérhetővé vált. Az év időtartama 365 nap 5 óra, 48 perc, 48 másodperc. Csakhogy panta rhei — így az év hossza is változik. A csillagászat ezért — jelenleg — az 1900as évet tekinti alapnak, ennek időtartama 31 556 925, 9747 másodperc. A Földpálya hossza 942 millió kilométer. A Föld sebessége minden időpillanatban más és más lesz. Ennek az örökös „játéknak" is egyszerű a magyarázata. A pálya nem kör. hanem ellipszis alakú. Perihéliumban — napközelben — (január 2-án) a sebesség 30,276 méter másodpercenként. Fél évvel később aféliumban — naptávolban — a Föld keringési sebessége 29,271 méterre csökken; ezután ismét gyorsulás következik. Az előzőekben láttuk, hogy a tudomány a Földet ..egyszerű bolygóvá alacsonyította", elvette a világ közepéről. A dogmatikus, ortodox szemlélet ekkor a „Napba kapaszkodott", azt állítván, hogy a bolygók keringenek ugyan, ám a Nap már nem mozog, egy helyben áll — természetesen a világegyetem közepén. Edmund Halley (1656—1742) angol csillagász — a róla elnevezett híres üstökös felfedezője — ütötte az első rést ezen az ósdi elképzelésen. Kereken 260 évvel ezelőtt új csillagtérképet készített, s ezt összehasonlította a régi ókorlakkal. Észrevette, hogy a csillogó Sirius (a Föld égboltján a legfényesebb csillag) elmozdult a környezö csillagokhoz képest. A Sirius egy-; szerűen „nincs a helyén" — másfél telihold átmérővel, azaz másfél fokkal tovahaladt az égbolton.' Halley feífedezése megszüntette az évszázados „állócsillag" fogalmát. Egy évszázad sem telt el a Sirius „szökésének" felfedezése után, amikor William Herschel (1739—1822) angol csillagász az egyik legnagyobb felfedezéssel lepte meg a világot: bebizonyította a Nap mozgását. Pontos megfigyelésekkel kimutatta, hogy a mi csillagunk másodpercenként 19,5 kilométeres sebességgel halad a Herkules csillagkép felé. A Nap mozgásának irányát apexnek nevezzük. Apex irányban a csillagok szóródni, egymástól távolodni látszanak. Ha visszafelé nézünk — amerről Jöttünk —, abban az irányban a csillagok sűrűsödni látszanak. Ez a híres alagúthatás. Merre halad a Nap? A Nap Herschel-féle mozgása csak afféle lokális — helyi — jellegű, azaz a környező és viszonylag közeli csillagokhoz viszonyított. A fizika törvényei szerint az „abszolút" mozgást kimutatni egyszerűen azért nem lehet, mert a Világegyetemben nincs „fix" pont, amihez a mozgást viszonyíthatnánk. Most már csak az a kérdés, van-e vagy lehet-e a Napnak valami másfajta, esetleg jellemzőbb, „magasabb rendű" mozgása? Ha ugyanis a Nap a Herkules csillagkép felé halad, akkor fel kellene tételesni, hogy mozgása valamilyen egyenes vonallal írható le. A haladó tudománynak itt ismét a visszahúzó erőkkel kellett megküzdenie. Sokan úgy vélekedtek, hogy a Nap végeredményben a Tejútrendszer középpontjában van. J. C. Kapteyn (1851—1822) holland csillagász volt az első, áki érdekes rendszerességet vett észre a csillagtenger látszólagos rendszertelenségében. Érdekes, hogy ez az egyetlen felismerés elég volt, hogy a káoszból kiutat találva felépítsék a csillagok „hierarchiáját". Kapteyn megvizsgálta az összes — akkoriban — ismert mozgású csillagokat, s üj észlelési adatokkal egészítette ki a listát. Feltűnt neki, hogy valámennyi csillag besorolható két — egymással ellentétes irányú — csillagáramlásba. Nem káosz tehát, ha egyik csillag közeledik, a másik meg távolodik (a Naphoz viszonyítva), hiszen éppen ez n rend, a törvényszerűség bizonyítéka. Jan Oort holland és Bertil Lindblad svéd csillagász mondta ki először: valamennyi ismert (és ismeretlen) csillag egy hatalmas csillagrendszer, a Galaxis (gravitációs) középpontja körül kering. Ezt a fontos jelenséget később így fogalmazták meg: a Tejútrendszer forog, azaz rotációs mozgást végez. Csillagvárosunk spirális szerkezetű, a csillagok egy része spirálkarokba tömörül. (Egy-egy spirális ágat láthatunk a téli és nyári égbolton, ezt népszerűen Tejútnak nevezik.) Több tízmilliárd csillag alkotja a a Galaxis magját, centrumát (amely a Földről nézve a Snglttartus — Nyilas — csillagkép irányában van). A százmilliárd csillag alkotta Galaxis átmérője 96—100 ezer fényév, a Nap a „város peremén", halad, a központtól való távolságunk körülbelül 30 ezer fényév. Egy fényévnyi út a honfoglalás óta Ha Napunk mozgását nem a környező csillagokhoz, hanem a Tejútrendszer közé ppont jához viszonyítjuk, fontos adatokat kapunk. Álla Maszjevics szovjet csillagász számításai szerint a Nap sebessége a centrumhoz képest 250 kilométer másodpercenként, egy keringése — a Nagy • Kozmikus Év — 210—230 millió év. A Nap pályája ellipszis alakú, hossza 200 ezer fényév. A Nap a születése óta, tehát 20—25 keringést végzett. A magyar honfoglalás óta a Nap mindössze 1 fényévnyi, a civilizációk kialakulása óta 6 fényévnyi, az ember születése óta pedig 2000—4000 fényévnyi utat futott be. A Föld számára tehát a jelenlegi Nagy Évnek az utolsó „hete" nagyon mozgalmas volt... Az ember, mint láttuk, a mozgások tanulmányozása révén ismerte fel, helyét a végtelenben. Az immár klasszikus felfedezésekhez most már újabb mérföldkövet illeszthetünk: a Tejútrendszer (relatív) mozgásának felfedezését a környező galaktlkákhoz képest. Gauscr Károly I vár másik oldala Téglát hordanak a szekerek a fölsővárosi rezervátumba. A panelházak között megmaradt földszintes vagy egyemeletes házak kis csoportját mondja rezervátumnak az itteni beszéd, és ezen mindjárt kettőbe is hasad a közvélemény. Az egyik fele azt mondja, ha nem akarlak kiköltözni belőlük a tulajdonosok, a maszekok, oda kellett volna állítani „ lánctalpas traktorokat a ház sarkához, kertet, házat majd simára borotválták volna azok. A másik felekezet nem híve az erőszakos cselekményeknek, a hernyótalpasokat látni se szereti, ha emberi sorsokat és állásfoglalásokat akarnak eldönteni, és különben is azt mondja, jó ez a rezervátum. Kert is van benne, diófával, cseresznyével, tavasztól őszig legalább zöldet lehet látni. A városépítészet gazdasági számításait ők nem nagyon veszik figyelembe. Azért mondom hosszan a bevezetőt, mert csupa ilyesmiről akarok most beszélni. Lehet valamit így is nézni, meg ügy is. Sárból veregetett kis házat rogyasztottak öszsze a nyáron, helyébe hozzák a téglát. Fölrakják a közterület és a magánövezet natárán hatalmas rakásokba, de ne zavarjon senkit, hiszen a játszótér felét legalább két éve sóderből és marosi homokból rakott buckák borítják és dacolnak az idővel. A felnőttek azt mondják, jobb lenne bokor, de méginkább fa a helyükön, de a felnőtt önző, és nem veszi észre, micsoda fergeteges Vizsgahumor Ismét véget ért egy vizsgaidőszak egyetemeinken, íme legfrissebb „borzalmaiból" egy csokorra való: Több órás vizsgáztatás után a tanár az utolsó vizsgázóhoz: — Vázolja kérem a történettudomány sajátosságait, különös tekintettel... hm ... különös tekintettel az idegeimre. Keresztkérdés államvizsgán: — Hogyan állapítja meg a gyakorlatban, hogy jól végezte-e el a műveletet? — Megkérdezem u főnökömet? — És ha nem lesz ott a fönöké? — Akkor minek végezzem el a műveletet? — Kati, légy szíves, figyeld, mikor forr feli — azzal elszáguld. Amikor viszszatér, a rezsón feketére ég a tej a lábason. Felsikít: — Kati! Kértelek, figyeld, mikor forr fel! Mire szobatársa könyvébe1 fel sem nézve, angyali nyugalommal közli: — Évikém, én figyeltem. Közlöm veled, hogy pontosan kilenc óra tizenegykor forrt fel a tejed! Díákbölcsesség: Az a vizsgázó, aki nem a felelőnek ad igazat, részrehajló! Tankönyvben -olvastuk: „Az alkohol alig tekinthető ma már gyógyszernek..." Tanári vélemény egy vizsgázóról: — Maga olyan, mint egy összekötő láncszem. — És mit kötök össze? — Az állatvilágot a gépi mechanizmusokkal. Párbeszéd: — És mondja, kolléga, mikor folyhat a vezetékben áram? — Ha belül üres... A zárthelyi dolgozat eredményhirdetésekor a gyenge jegyek miatt elkomorodó hallgatókat a tanár imígyen vigasztalta: — Ne keseredjenek el, jobb. ha tudják, hogy az én mércémmel mérve az abszolút helyes megoldás csak az lehet: amit én személyesen csinálok meg. A várakozók faggatni kezdik a vizsgáról kilépőt: — Na, milyen a tanár? — Magas, fekete, szikár... Kissé hosszúra nyúlt vizsga vége felé a jegyen meditáló tanár megkérdezi a diákot: — Mondja, kolléga. mit szeretne? — Enni! — Jellemezze a dicián gáz fizikai tulajdonságait! — Színtelen, szagtalan, Íztelen ... — Hát, nem egészen íztelen. — Evett már keserű mandulát? — Igen. — És milyen ízű volt? — Nagyon finom! VizsgaidŐ6zaki eset: A kollégista lányok a teakonyhában is tanulnak. Berohan Éva, u rezsóra teszi kis lábaskában a tejet, odaszól tanulótársának: Januári visszhang: — Mi a pedagógia fogalma? — ... alma, alma, alma ... Szabó Magdolna harci játékok zajlanak a kupacok két- oldalán. A homok természetesen fogy, mert ruhában-cipőben fölviszi a gyerek a lakásba, eldugul tőle a mosógép csöve, de ki számolná meg a homokot, mennyi fogy, és mennyi marad? Amiótf, a bozótot kiirtották, Doberdóra emlékeztetnek a sóderból rakott kupacok. Jön a sok tégla, sokkal jobb mint a sódor. A kocsis még a kanyarban lehet, a rakás tetején már nyüzsög a gyerek. Tervrajzuk nincsen, ennélfogva engedélyük sincs, olyan szabályos várat építenek belőle napestig mégis, megfutna tőle a török bizonyosan, A likacsos téglákból mellvédet raknak, lőréseket hagynak, és természetesen bástyákat is igazítanak. Mit ér a lőrés, ha ágyú nincsen? Padlószőnyegek gurigáiból ittmaradt papírhengerekből olyan hosszúcsövű ágyúk lesznek, ha gólyót találnának, talán el is sülne mind. Az Illúzió a fontos, nem baj, ha golyó nincsen. Most kezd ketyegni a szülők feje. Ne menj oda, édes fiam, mert a fejedre esik egy tégla! Magva van az aggodalomnak, nincs koponya, amelyik ezt a téglát kiállná. Legföljebb a tulajdonos beszélne másképp, és neki is igaza van. Mert az a tégla, amelyik melléesik, összetörik, és olyan házépítő nincsen, amelyik az apró téglát többre becsülné, mint az egészet. Olyan is van, aki hosszabb pányván futtatja az eszét, és a példával megkontrázza az okosok nézeteit. Azt hallotta valahol, ne szidjuk gyermekeinket, amiért ilyenre sikerültek, Inkább szálljunk magunkba: ugyan kitől tanulták ezt vagy azt? Azt mondja a kontra, ne tartsunk bűnbánatot, nem tanul el tőlünk mindent a gyerekünk. Meglehet, hogy építőiparban dolgozik a várépítők felének az apja. Onnan tehát ezt a nyüzsgést nem tanulhattak el. Úgy dolgoznak, mintha háromszorosára emelték volna a normát. Mit tesz az apa az építőiparban? Tesz mást is, akinek nem inge, ne vegye magára, de ott van az is, aki kiírja az új ház ajtajára, hogy brigádtársaival a kiiencórás nyitásra elment a Kék Golyóba. Ne kajtasson utána, aki netán a fizetését hozza. Köztük lehet annak a gyereke is, aki az új lakás szőnyegpadlóján hasal és sakkozik. Annyian hasalnak mellette, ahányan odaférnek. Megint optikája válogatja, ki mit vesz észre ebből? Van, aki azt mondja, kell az a nehezék az új padlón, talán így oda ragad. A másik meg azt mondja, jó jel kérem, nagyon jó jel, ha hasalnak rajta. Bibircsókos némely szőnyeg alatt a beton, akkora púpok maradnak rajta, hogy fölbukik, aki nem vigyáz. Az ilyen padlóra természetesen nem hasal le sakkozni az építő. Amelyikre ráfekszik, az a padló tehát kibírja a garanciát. Kell-e még győzködnöm* hogy nem mindent tanulnak el tőlünk a gyerekek? Nem mennek el bambit inni, nem kezdenek sakkozni, amikor olyan szoros a határidő, hogy bármikor Itt teremhet a téglák gazdája. Áll is a vár, mondom, irigyelni lehet. Azt már tőlünk tanulhatták, ha elérik a falegyenest, hozzák a zöld ágat. Lehet, hogy abból sem áldomás lesz, csak álcáznak vele. Szép zöld karácsonyfákkal ültetik be február első napjaiban a vár tetejét. Szeretik a szépet, mondhatnánk erre, szemük éhes a zöldre, de mást is mondhatunk. Fondorlatos módon kerülhettek ide a fenyők. Kiszolgálták a karácsonyt, egy hónapnál több is eltelt azóta, és levelüket még mindig nem hullajtják. Amit az állami kereskedelem hivatalosan hozott, félig megkopaszodott már karácsony első napján. A gyerek ha levett egy szaloncukrot, édesanyját kirázta a hideg. Az öröm karácsonyát a bosszúság fája alatt ünnepelte sok ezer ember. Másik tégtórakást is hordanak a szekereit, abból lesz az ellenség vára, zöld fa természetesen arra is jut. Testvériesen osztozkodnak a szembenálló felek. Kukacos ember ebben is azt látná, hogy valakiknek valahová már régen el kellett volna takarítaniok a karácsonyi fákat, de olyan hiábavaló beszéd ez, kár szót vesztegetni rá. Ágyúcső se lenne, ha valaki valahová minden szemetet elvinne. Soká lesz még, amikor a kint sé'á'gató merint telles hittel mondhatja: Szeged város tiszta város. ÜJkorl várépítőink előtt én tehát kalapot emelek. Tehetem, mert az én gyerekeim már kinőttek az ilyen ambíciókból. Nagyon sajnálnám természetesen, ha munkahelyi baleset származna, de úgy látom, téglára ls. egymásra ls vigyáznak. Egyetlen ődöngő kölköt láttam csak, aki akkor mászol föl a vártára, amikor a várvédők az iskolában tanulták Bornemissza Gergelyt. Nézelődött jobbra-balra, meglökött egy bástyát, és megnézte, leesett-e. Nagy boldogság önthette el lelkét. Azért tehette, mert ahol ő lakik, nincsen rezervátum. Horváth Dezső divatközpont A CNSM-kezdőbetűkről ismert bolgár intézmény, a Divatáruk Szófial Központja számos szakértő bevonásával, valamint széles körű nemzetközi kapcsolatok kiépítésével segíti az öltözködési kultúra fejlesztését, a mindennapok esztétikájának kialakítását. A dtvatközponlnak több kísérleti részlege van, s hozzá tartozik a legnagyobb bolgár divatház, a LADA. A CNSM-nek vidéki kísérleti műhelyeiben próbálják kl az új anyagokat, többek között a hazai textíliák alkalmazásának széles körű lehetőségeit. A műhelyekben tervezett modellek alapján dolgozik a konfekcióipar is. Az öltözködés mellett a lakáskultúra kialakításán is fáradoznak. Az egyik kutatórészleg azzal foglalkc^ik, hogyan alkalmazható az Üveg és a porcelán a mai otthonokhoz. A szófiái központ a közelmúltban együttműködést szerződést kötött szovjet, és magyar dlvatezervezetekkel, s hasonló kapcsolatok kialakítására törekszik az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia Jivatlrányítólval. A nemzetközi kapcsolatok bővítését szolgálják a CNSM külföldi szereplései is: eddig Bécsben, Oslóban, Kölnben, Párizsban, Tokióban rendeztek bemutatót egy-egy bolgár divatkollekcióval. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS)