Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

Szerda, 1978. január 11. 5 > Rőzseszüret a folyók mentén Téli munka a hullámtéri erdőkbon Az Alsótiszavidéki Vízügyi lógia sokat fejlődött a mű­Igazgatóság területén 2 ezer anyag térhódításával és al­400 hektárt borítanak hul- kalmazásával, de a lámtéri erdők. Ekkora terű- mányos anyagra, a hagyo­folyók leten a téli hónapokban is termelte rőzsére még hosszú bőven akad tennivaló, az át- ideig szükség lesz, ha nem menetileg szünetelő vízügyi is olyan nagy mennyiségben, epítkezések munkásait is itt mint korábban. foglalkoztatják. Az egyik legfontosabb munka a rőzse­Ugyancsak javában tart a hullámtéri erdők gyérítése, gyűjtés. A Tisza és a Maros az optimálisnál sűrűbb állo­n lenti erdősávokban az öreg mány ritkítása, amelynek fűzfák koronáját lefűrésze- rélja, hogy a fákat egyenle­l(k, és levágják róluk a galy- tesebben érje a napfény, lyakat. Az így nyert rőzsét kedvezőbben fejlődjenek. Az összekötve a gátőrházakhoz időszerű munkák közé tar­szállítják, és a töltéseken tozik még a kipusztult fák hatalmas kazlakba rakva tá- eltávolítása, és a terepren­rolják. Egy Idényben 190 dezés. Ezek után a tél vé­ezer—200 ezer kévét szűre- gén megkezdik a szükség telnek. A .a szerinti telepítést, Illetve folyamszabályozásoknál, pótlást. E teendők egy része partrekonstrukcióknál még tavaly őszről maradt használják fel a legtöbb rő- hátra, á korán beköszöntött fsét, árvizek idején pedig a vízre fektetett, a gáthoz ki­fagyok miatt. A legnagyobb arányú pótlásra a mtndszen­kötött rőzsemúvekkel védik ti Tisza-szakaszon kerül sor, a töltéseket a folyó hullá- összesen tizenöt hektáron. A mainak romboló hatásától, talajviszonyoktól függően Az utóbbi évtizedben az épí- nemes nyár, illetve fűz- és tésl és az árvédelmi techno- hazai nyárfákat ültetnek. Az idei tél első hónapja sékletet, 8,7 Celsius-fokot országszerte tartósan hideg 25-én, a minimális hőmér­időjárást hozott. A november sékletet, —13,5 Celstus-fokpt végén beköszöntött hideg a 0-án jegyezték fel. A napsü­hónap első hetében fokozó- tésés órák havi összege vá­dott, s az ország nagy részét rosunkban 44 volt, a sokévi beborító hótakaró hatására állagnak (52 óra) 85 száza­igen erős lehűlések alakultak léka. ki. így például 6-án hajnal- Az c!múIt év k3zéph6. ban hazank- t" nyomó részén méreéklete városunkban P10,6 « !lh7iJL2» Celsius-fok volt, ami a sok­h Ln? Snérfé éVl átlagnál °'8 CetelUS-fok­hőmérséklet napi középérté- kal alocsoní/abb. Csupan há_ sius-fökkal mafadtak"1z év* rom hónaP (>anuár' {ebruár I l u . . , , , .. március) volt a szokásosnál, szaknak megfelelő szint alatt. melegeb'bi az évstöbbi hó_ 2 LM Í , ^ naPJa hőmérsékleti hiánnyal nnJJZTÍJ?«zárult, ami az elmúlt év hi-[ wftLi™!,/.de« ^legében tükröződött I let felöl beáramló hideg sza- A legnagyobb hőmérsékleti' „Teli esték" előadássorozat A mezőgazdasági termelés­ben a nagyüzemek mellett számottevő a kisgazdaságok tevékenysége. Tavaly példá­ul Csongrád megyében a fel­vásárolt összes burgonya és zöldség mennyiségének 30,9. a gyümölcs 50,2, az állati termékek 34,7, az élőállat 50,2 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok, szak­csoportok és szakszövetkeze­tek értékesítették. A népgaz­dasági célkitűzések teljesíté­se miatt a továbbiakban is számítunk a kisgazdaságok termelésére. Ezért januárban és februárban „Téli esték" címmel előadássorozatot szervez a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. A megye községeiben és a vá­rosok peremkerületeiben, összesen 245 előadásra kerül sor. Az előadásokon a felvé* sárló, feldolgozó és értékesí­tő vállalatok illetékes szak­emberei tájékoztatják az ér­deklődő kistermelöket. Az előadások célja, hogy a ter­melési feltételek a kisgazda­ságokban tovább Javuljanak. Jobb legyen a termelés és az értékesítés összhangja. Tegnap, kedden délelőtt az előadók Szegeden, a megye­tanács székházában találkoz­tak. Megvitatták az irány­elveket, álláspontokat, és a­előadások témáit. Meghall­gatták az előadások szerve­zésével kapcsolatos teendő­ket és szervezési feladatokat. Szakképzés iskolában, munkahelyen A Munkaügyi Minisztérium rom év. A „vas és acél or- 1969: újabb reform aszalt­egyik felmérése szerint' a szága leszünk" jelszó módo. rpunkásképzesrul szóló VI. megkérdezett munkáltatók sítása a szakmunkásképzés- törvény, umely átrendezi a úgy nyilatkoztak, hogy a fia- ben úgynevezett strukturális tanítható szakmak nomenkla­tal szakmunkások nyolcvan átszervezést Jelentett. A vas. túráját, és az oktatás tartal­szazaléka megfelelő szakmai ipari tanulókat, sokszor tan- mi részének ujabb céljait, felkészültséggel került kl az év közben „átirányították" módszereit jelöli meg. iskolákból, sőt, harminc szá- például a könnyűipari szak­zalékuk képzettsége átlagon mákra. felülinek ítélhető. Nem rossz 1958: a mélypont. Alig 9000 arány; mi több: ez az ered- fiatal szakmunkás végzett az mény — figyelembe véve a intézetekben, az 1953. évi 30 szakmunkásképzést ért jó né- ezerrel szemben, hány megrázkódtatást — ked- 1957—1960: némi Javulás, vezőnek mondható. majd 1962-ben hihetetlen gyorsasággal megjelennek az JLrn n'.t els° szakközépiskolák. Alig Kanyargós ur egy évvel azután, hogy az országgyűlés elfogadta az Az utóbbi megjegyzés ma- emlékezetes 1961. évi III. tör­gyarázatául némi Korszerű szerkezet — szélesedő profilok A VI. törvény végre ki­egyenesítette a szakképzés krono- vényt/amelynek alapgondo- * * beVezetö­logikus sorrendben és távirati iata a középiskolai mezeit stílusban fogalmazott —tör- zé8 általánossá tétele, ténetl visszapillantás kíván. kozlk: zottságának határozata 1965 1930—1954: három év he- júniusában: „A népgazdaság „ „t ^.„-.WAL- a™ íyett kettő, Illetve egy évre eherbiró képességét, a mun- f^ZLll nÁ .rnn^ csökkentik a szakmunkás- kaerő-gazdálkodás 'érdekelt képzési időt. Az akkor ér- alapul véve, a középfokú kép­. . —— a megkérde­* zett munkáltatók véleményé. « „,.„,,„ .. bői leszűrhető — eredmények lényegében az elmúlt nyolc esztendő viszonylagos nyu­lgazodva elsősorban a vas-, minden tanuló valamilyen a bánya-, az építő- és a fa- középiskolában tanuljon, ha­Iparban. nem inkább az, hogy a fia­sltható az oktatás módszer. gML^ir-^aí Msrasss lodes egymást koveto staciól­nak figyelmen kívül hagyá­1954: az Iskolákból kikerült talok többsége szakmunkás- SéreltfülT 'f^szalS fiatalok enyhén fogalmazva, tanuló legyen " Ennek értei- g^SSÍietértA k» nem feleltek meg a követel- mében megkezdődik a sietve rű,ité„ _ « a »,=„«,-.iv n ményeknek. Keményebben létrehozott szakközépiskolák 'I™' foga'mazva: szakmájukról, a visszafejlesztése, és ezzel ' rájuk váró munkáról vajmi párhuzamosan a hagyomá­keveset tudtak. nyos szakmai képzés korsze­1955: a képzési idő újra hé- rűsítése. Új pálmaház fazföldi légtömegek hatása hiány szeptemberben, de­^nitvl i" l cemberben és áprilisban mu­MŐ„* ZlaZ^ ' 'átkozott. Az 1977-es év leg­hosszabb időn at nyugalom- melegebb na ja júliU8 3Ue ba s hatásara 12- volt, Bekkor 33 4 Celsius-fokig 24-e között csendes, szaraz emelKeclett Szegeden a hő­hideg időjárás alakult ki, a mérsék)t>t „ whideeehb na" hőmérséklet napi közepei Z ^nufr 'f-én ' vfszont 3-5 Celsius-fokkal vo fek _^^ Celsius-fokot jegyei alacsonyabbak ebben az ido- k 'M Az évi csapajé^sz. cfolrKoei o PriL-íisM oUaÖnol r szakban a sokévi átlagnál. Gyökeres változás állott be 25-én, óceáni szeg 512 mm volt, a szoká­.. , sósnak csupán 89 százaléka. nrg f? Az évi csapadékhiány kere­légtömegek arasz oU ken 60 t u ^ , ték el az országot, s valto- ' zékony, csapadékosabb, és mérsékelten száraz esztendö­az évszakhoz képest enyhe re utal. Az év 12 hónapja időjárást okoztak. Ez az kbzül 5 volt az átlagosnál enyhe idő a hónap végéig csapadékosabb (januári íeb. eltartott. 'K . ... ' ruár, április, augusztus, no A }ehuUZn A f«Pad,ék vember), a többi 7 hónap mennyisége a Tiszántúl kele- " ti részének és a Duna—Ti- csapadékmerlege hiánnyal sza-köze déli területeinek ki- zárult. A legkisebb havi ösz­vételével országszerte keue- szeg 7 mm Volt októberben, «ebb volt a szokásosnál a mí legtöbb csapadék (74 Dunántul északi felén még a " ..... sokévi átlag 50 százalékát mm> novemberben esett. A sem érte el. A hónap eleji legnagyobb 24 órai csapadék havazások elsősorban a Ti- augusztus 13-án hullott vá­ezántúlon és at Északl-hegy- rosunkra, ezen a napon 33 vidék térségében adtak vas- mm-t mértek. A napsütéses tágabb hótakarót, amely ott órák évi összege 2039 volt, 25-ig kitartott Jelentősebb ez a sokévi átlaghoz (2102 mennyiségű országos csapa- óra) képest mérsékelt hiányt dék csupán 6-án, 24-én és jelez. 28-án hullott. A Dél-Alföld területének nagyobb részén mérsékelt csapadékhiány mutatkozott, amint azt a következő ada­tok jelzik: Bácsalmás 32 mm (76%), Kiskunhalas 42 mm (105%), Kiskunfélegyháza 30 mm (76%), Kistelek 29 mm (67%), Szeged 28 mm (74%). Makó 40 mm'(105%), Mező­hegyes 42 mm (116%), Oros­háza 33 mm (82%). Szegeden a havi középhő­mérséklet —2,0 Celsius-fok volt ez a sokévi átlagnál 3,4 Celsius-fokkal alacso­nyabb, A maximális hómér. Dr. Pécccly György egyetemi tanár Elutazott a jemeni delegáció A Jemeni Népi Demokra- MÉM-államtitkárral, vala­tlkus Köztársaság gazdasági mint Udvardi Sándor ktilke­küldöttsége, Maidar Abu reskedelmi miniszterhelyet­Bakr al-Attasz építésügyi tessel, és különböző magyar miniszter vezetésével eluta- vállalatok képviselőivel a zott Magyarországról. A de- magyar—jemeni gazdasági legáció tárgyalásokat folyta- kapcsolatok .bővítési lehető­tott dr. Ábrahám Kálmán ségeiről. A delegációt a Fe­építésügyi és városfejlesztési rihegyi repülőtéren dr. Ab­miniszterrel, dr. Soós Gábor rahám Kálmán búcsúztatta. A szegedi József Attila Tudományegyetem füvészkertjében clk^ziilt a pnlmnhíz. Virágzik az afrikai pozsgás növény, egy dél am-rikii bromél'aféle. és Icszü-ct Kék az idei cit­romlcrmést. Képünkön: a citronuzü.-ct Givasok a gyermekek egészségügyi ellátásáról tudományos ülést rende- alapján címmel megtartott zett tegnap, kedden a Szege- egésznapos konferencián di Akadémiai Bizottság és részt vett dr. Végh Gyula, a az Orvostudományi Egyetem megyei pártbizottság munka­a SZAB-székházban. A gyer- társa, Deák Béla. a városi mekék egészségügyi ellátásá- pártbizottság titkára és Bá­nak helyzete és feladatai nyainé dr. Birkás Mária, a Csongrád megyei adatok városi tanács elnökhelyette­se ls. Dr. Tóth Károly egyetemi tanár bevezetője után refe­rátumok hangzottak el, majd szimpózium kezdődött, mely­témaköre: a gyermekkorban megoldásra váró feladatok a felnőttek szakellátásának ta­pasztalatai alapján. A jövő teendőinek föl­vázolása után dr. öry Imre főosztályvezető Az Egészség­ügyi Minisztérium súlyponti célkitűzései a gyermekek egészségügyi ellátásának fej­lesztésében címmel tartott előadást. A tudományos ülés hozzászólásokkal, javasla­tokkal zárult Palota házasulóknak Leningrád egyik új lakó­telepén felépült a házasság­kötő palota, amelyben három teremben fogadhatják ünne­pélyesen a fiatal párokat, s az ezüst- és aranylakodalmu kat ünneplő idősebbeket. Hideg idő, csúszós utak Keddre virradóra meglehe­tősen hideg Időre ébredt az ország. A hőmérséklet álta­lában mínusz 5, mínusz 12 fok között volt a hajnali órákban, de néhány helyen mínusz 15 fokot ls mértek. Elsősorban a hegyvidékeken, így a Mátrában, valamin!) Szabolcsban sűrű köd volt. A meteorológiai előrejelzések szerint az óceán felől érkező léghullámok hatására kisebb változás várható időjárá­sunkban egyes helyeken a 'elhőzet is felszakadozik Egyelőre azonban napközben is általában 0. mínusz 5 fok körüli hőmérsékletre szá­míthatunk, később valame­lyest enyhül a levegő. Az Utinform jelentése sze­rint a fő- és mellékvonala­kon nincs hóakadály, zavar­talan a közlekedés. A főútvo­nalak általában szárazak, az útburkolat azonban néhány helyen nedves, síkosság nincs. Zala, Vas, Pest, Nóg­rád, Borsod, Szabolcs, Hajdú és Szolnok megye alsóbbren­dű útjain azonban síkosság tapásztalható, ezeket mint­egy 100 munkagép szórja. A gépjárművekkel közlekedők figyelmét felhívják az óvato­sabb vezetésre, elsősorban a városokban, a kockakövekkel borított utcákban. A hétvégi és hétfői hava­zás nem okozott gondokat a tömegközlekedésben. Kedden reggel is menetrendszerűen indították a vonatszerelvé­nyeket, távolsági autóbuszo­kat. Még a hegyvidéki jára­tokon sem késtek a szokásos­nál többet az autóbuszok. (MTI) s a hangsúly a a struktúrára, nem pedig a képzési, oktatási rendszerre helyezendő. Tervezik az egyes szakmák profiljának szélesítését, ösz­szevonás, integrálás, illetve az alapszakmák kialakítása által, továbbá az ismeretek átrendezésével, új ismeretek beépítésével az egyes szak­mák belső, tartalmi fejlesz­tését is előirányozták, ily módon is segítve a szakkép­zettség elméleti megalapozá­sát, a műszaki gondolkodás, illetve a szakmai szemlélet fejlesztését. (Például: vala­mennyi ipari szakmában be­vezetik az elektrotechnika, a műszerek és mérések, vala­mint az üzemgazdaságtannal 'cap-solalos tudnivalók okta. 'ását.) S hogy az egvszerűbb szak­mák oktatása ne terhelje a szakmunkásképző intézeteket, a jövőben mód nyilik ezek munkahelyi oktatására, a vál. 'alatoknál szervezett tanfo­lyamok keretében (általában olyan szakmák esetében, ahol a képzési idő 6—12 hónapot igényel). Az efféle oktatás megszervezése és bevezetése is elősegítené, hogy a szak. munkásképző intézetek, a jelenlegi, körülbelül 190 szakma helyett csak 128 szak­ma oktatásával foglalkozza­nak. (Megjegyzendő: az isko. la elvégzését igazoló szak­munkás-bizonyítvány a jövő­ben is igazolja az adott szakmai képesítést, és jelzi 0 szűkebb szakosodást.) N A folyamat nem zárul !e S ami talán a leglényege­sebb: a jelzett változtatások, finomítások bevezetésére fo­kozatosan kerül sor; olyan ütemben, ahogy a megfelelő oktatási anyagok, segédletek elkészülnek, és oly módon, hogy e változások ne okoz. zanak különösebb fennaka. dást az oktatás jelenlegi rendjében. E módosítások ugyanis — az elképzelések szerint — nem az oly sok reformot megért szakmun­kásképzés újabb átformálá­sát jelentik, hanem a meg. levő oktatási rend és mód­szer napjaink, s még inkább a közeljövő műszaki-gazda­sági követelményeihez való hozzáigazítását ígérik. Annak a kézenfekvő ténynek a fel­tételezésével, hogy a szak­képzés folyamata nem zárul le a szakiskola elvégzésével. Vértes Csaba 5

Next

/
Thumbnails
Contents