Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

A Z M S Z M P SZEG E D VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 9. szám 1978. január 11., szerda Ara: 80 fillér Csongrád megye úthálózata A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Tömegközlekedésünk fő érrendszere, a közutak hálózata építésének, korszerűsíté­sének helyzete állandóan a közérdeklődés előterében áll megyénkben is. Ezekről az időszerű feladatokról, s ezzel kapcsolatban a KPM Szegcdi Közúti Igazgatóságának tevékenységéről tanácskozott kedden dél­előtt a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Perjési Lászlónak, a me­gyei tanács elnökének vezetésével a tes­tület előbb több előterjesztést fogadott el. A többi között az idegenforgalmi propa­ganda támogatásáróL Majd határozatot ho­zott a lakóház-felújítási tevékenység to­vábbfejlesztése érdekében, s kötelezte Sze­ged megyei város és Kistelek nagyközségi tanácsának végrehajtó bizottságát, hogy 1918-ban tűzzék üléseik napirendjére az állami lakásfenntartási tevékenység közép, távú tervének megtárgyalását. Elfogadta a sportegyesületek támogatására rendelke­zésre álló ez évi költségkeret elosztására tett javaslatot, valamint a Pusztaszeri Nemzeti Emlékpark fejlesztéséről és to­vábbi feladatairól szóló tájékoztató jelen­tést. Jóváhagyta a Csongrád megyei KT­SZÖV alapszabályának módosítását, s megtárgyalta a megyei Növényvédő és Ag­rokémiai Állomás munkájáról szóló je­lentést. E napirend vitájában részt vett dr. Kovács Imre, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának főigazgatója is. A testület a KPM Szegedi Közúti Igazgatóságának je­lentése alapján tárgyalta meg a megye országos közútháló­zata fejlesztésének az V. öt­éves tervben szereplő, ezzel kapcsolatos eredményeit, és megjelölte a legfontosabb tennivalókat A végrehajtó bizottság tagjainak kérdései­re Németh Sándor igazgató, és Cseri István, a KPM fő­osztályvezetője válaszolt A jelentés, majd a kérdé­sekre pdott válaszok után a testület tagjai megállapítot­ták, hogy az igazgatóság öt évvel ezelőtt történt beszá­moltatása óta, bár nem prob­lémamentesen, de dinaipiku­can fejlődik Csongrád megye úthálózata. Jelentős út- és hídépítési munkák fejeződtek be megyénkben. A többi kö­zött az 5-ös és a 43-as szá­mú főutak megyei szakaszá­nak komplex korszerűsítése a városi átkelési szakaszok­kal együtt Megépültek, jó minőségben, a szentesi, a csongrádi és a hódmezővá­sárhelyi belterületi országos főutak is. Elkészült az al­győi közúti Tisza-, a makói Maros-hid, valamint Szege­den a rókusi felüljáró. Még­kezdődött Szegeden a II. Ti­sza-híd, valamint a Csong­rád—Szentes közötti híd épí­tése. Az előbbi befejezésére 1979-ben. az utóbbira 1980­ban kerül sor. Az útépítések­kel egyidöben jó együttmű­ködéssel korszerűsítették a közműhálózatot A forgalmi igényeltnek megfelelően ala­kították ki az útcsatlakozá­sokat és csomópontokat. A közúti Igazgatóság jól gazdálkodik a rábízott anya­giakkal. Folyamatosan és jól szervezetten végzi a közel 1300 kilométer hosszú úthá­lózatának fenntartó munká­ját Útszélesítési és burkolat, megerősítési tevékenyságének mérvét alapvetően a pénz­ügyi fedezet határozza meg. Jól készítette elő V. ötéves tervjavaslatát, figyelembe vette az adott útszakaszok forgalmi terhelését, a burko­lat teherbíróké^ességát, szé­lességét, az előforduló bal­esetek számát, a pénzügyi le­ttősíget, a takarékossági Jada'okat és a kivitelezői paeitáit. Igényli a megyei Irt- és ta-iá-si szervek, és jel ikes vezetőinek tanácsait, -""gítsígét Megállapította a. végrehaj­tó bizottság, hogy a főúthá­lózat korszerűsítési és bur­kolat-megerősítési munkák eredményeként ma már két­íorgalmi nyoniszélességű, rög vid szakaszoktól eltekintve megfelelő felületű, érdes, víz­záró burkolattal rendelkezik. Gondot okoz azonban me­gyénkben például a 60-as évek ele jói korszerűsített szegedi városi átkelési, a nagykörúti útszakasz fenn­tartása. Több külső szaka­szon nem megfelelő a vízel­vezetés. Mivel nem kellő te­herbírású az altalaj, a közel­múltban ezen utak megerő­sítésére volt szükség. Pél­dául a 43-as fő közlekedési úton Klárafalva és Ferenc­szállás között. Az elmúlt évek során 11 nagyobb forgalmú, úgyneve­zett fontosabb összekötő út­nál végrehajtott korszerűsí­tések eredményeként megfe­lelő szélességű és felületű burkolat áll rendelkezésre. Általában a fontosabb össze­kötő utak környezete, nö­vényzete, padkái és útárkai is megfelelő állapotban van­nak. Ma már a 6 méteres, vagy ennél szélesebb burko­lat bossza Csongrád megyé­ben 765 kilométer. Ez a ki­épített úthálózat 59 százalé­ka. Közel 530 kilométer hosz­szúságű alsóbbrendű útháló­zat burkolata azonban még 6 méternél keskenyebb, és szé­lesítésre vár. Ezek teherbí­rása sem kielégítő. Különö­sen a kiszombori, kübekházi körzetben' jelentősen meg­rongálódtak, ahol az olajku­tatás és -kitermelés nehéz járművei nagy számban köz­lekednek. Az utóbbi időben több, a minisztériummal folytatott megbeszélés alkalmával, s most is szóvá tették a vég­rehajtó bizottság tagjai az Algyő—Hódmezővásárhely közötti útszakasz problémáit S azt is, hogy az algyői köz­úti Tisza-híd feljáró szaka­szain a töltés megsüllyedt, és az út korrekcióra szorul Ez­zel kapcsolatbán elmondotta az igazgatóság vezetője,' hogy az utóbbi időben jelentős ösz_ szegű kártérítést kaptak az olajipari vállalattól ;az út­rongálások miatt. Kérte a végrehajtő bizottság támoga­tását, hogy a jövőben jobb együttműködéssel, az olajku­tatási és -kitermelési felada­tok tervé-ek ismeretében előbb er"sítvessék meg az utakat, és ehhez a munká­hoz kapjanak anyagi támo­gatást, így jóval kevesebb lesz a népgazdasági kár a megyében. A Szeged—Hód­mezővásárhely közötti út a legterheltebb, amelynek kor­szerűsítése sürgető feladat. Ez 25 millió forintot igényéi. A testület felhívta a fi­gyelmet a VI. ötéves tervben a vállalatra háruló felada­tokra. Részletesen foglalko­zott a különböző összekötő utak építésének, korszerűsí­tésének kérdésével. Végül a végrehajtó bizottság elisme­rését fejezte ki a KPM Sze­gedi Közúti Igazgatósága ve­zetőinek és dolgozóinak a megye úthálózata korszerűsí­tésének érdekében végzett eredményes munkájáért. Majd úgy határozott, hoey ö-.szegező, értékelő jelentést készít, amelyet a Közlekedés' és Pbstaügyi Minisztérium vezetőivel ez év második fe­lében tartandó koordinációs értekezleten . vitatnak meg Ismételten értékelik az V. ötéves tervnek a megye or­szágos közúthálózata fejlesz­tésével kapcsolatos felada­tainak teljesítését, hogy ez­zel is elősegítsék Csongrád megye úthálózatainak to­vábbi dinamikus fejlődését. Óvári Miklós az NSZK-ba érkezett A Német Kommunista Párt vezetőségének meghí­vására kedoen délelőtt a Német Szövetségi Köztár­saságba érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, Óvári Miklósnak, az MSZMP Foiitikai Bizottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezeté­sével. A magyar vendége­ket a kölni pályaudvaron Frltz Rische, az NKP elnök­sége gazdaság- és szociál­politikai osztályának ve­zetője fogadta. Jelen volt Hamburger László, a Magyar Népköztársa­ság NSZK-beli nagyköve­te:. Szovjet— japán tárgyalások Moszkvában kedden foly­tatódtak és befejeződtek a hétfőn megkezdett szovjet— japán külügyminiszteri tár­gyaiások. A japán külügy­miniszter a szovjet kor­mány meghívására hivata­los látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Anürcj Gromiko és Szo­noda Szunao keddi meg­beszélésein folytatták a kétoldalú kapcsolatok kér­déseinek megvitatását és véleményt cseréltek néhány kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nem­zetközi problémáról. A két külügyminiszter kö­zött levélváltásra került sor, amely meghosszabbította a kulturális kapcsolatokról 1972-ben kötött megálla­podás hatályát w Uton ven a Szo;uz-27 Újabb űrhajósok indultak a Szaljutra A Bajkonuri űrrepülő­térről kedden délután, moszkvai idő szerint 15.26 órakor, útnak indult a Szo­juz—27 űrhajó, hogy csat­lakozzék a Szaljut—6 űrál­lomáshoz, amelynek fedél­zetén éppen egy hónapja dolgozik" két másik szovjet űrhajós: Jurij Romanyenko és Georgi) Grecsko. A Szo­juz—27 az űrállomás „főbe­járatánál" hajthatja végre az. új összekapcsolást, an­nál a kikötőhelynél, amely­nek műszaki állapotát a Szaljut űrállomás kéttagú személyzete a világűrben el­lenőrizte. A Szojuz—27 parancsno­ka üzbegisztáni származású: ! Vlagyimir Alalcszandrovics i Dzsar.i'oekov alezredes. Az • űrpilóta 1942-ben született, 1965-ben végezne el a re­| pülőtiszti iskolát, és hosz­I szabb ideig oktató volt a ! szovjet légierőknél. Társa, ' Oleg Grigorjevics Makarov, már tapasztalt űrhajós. A Szojuz—27 fedélzeti mérnö­ke, aki 1933-ban született, 1973-ban, a Szojuz—12 fe­délzetén már járt a világ­űrben. A moszkvai rádió beszá­molt az űrhajó rajtjáról. A két új űrhajós két órával a rajt előtt foglalta el helyéi a kabinban, s jelentette: minden a legnagyobb rend­ben van, rajtra készen áll­nak. A rajt szinte század­másodpercnyi pontosággal történt. Erre azért volt szükség, mert az űrhajónak bonyolult pályát kell meg­tennie, hogy csatlakozzék az űrállomáshoz, és a legkisebb eltérés a megszabott idő­től nagyobb pályamódosí­tást tenne szükségessé. A rajt teljes rendben sike­rült. A két űrhajÓ3 állan­dó kapcsolatot tartott , az irányító központtal, jelenlett minden mozzanatot, beszá­molt közérzetéről — ez ki­tűnőnek bizonyult —, és az űrhajó útjáróL A Szojuz—27 a rajt után mintegy 500 másodperccel már pályájára állt r Epül a kabai cukorgyár A cukor-éra-'ermcz'és cgy'k alföldi központ jóban. Kibán épül a Hajt'ú ági Cukorgyár. Lengyel—magyar államközi Cjyrzniíny értelmiben az új gyárat a lengvel Pcl'rnax Ce­kep Vá'l"I~t épül. A kivitelezésen kétezer lengyel szakem­ber (lolgo-'k. A cukorgyár naponta C03 vagon, egy-~jy kam­pányba-* 05—70 ez-r vag n cukorrépát dolg-z mu.il fel. Ké. Fűnkön a készülő kétezer vagonos betonsilók A gépipar idei tervei Javuló ellátás A gépipar minden eddigi­nél többet és nagyobb vá­lasztékban gyárt az idén tar­tós fogyasztási cikkekből, egyebek közt bojlerből, tűz­helyből : és kerékpárból is, bár e termékekből valószí­nűleg így is. csak importtal együtt tudják kielégíteni az igényeket. Hűtőszekrényből, mosógépből, porszívóból, grillsütőből, és néhány hír­adástechnikai cikkből a bel­kereskedelem' rendelései alapján meg felélő mennyi­ségben és választékban szál­lítana'? az üzletekbe. A fogyasztási javakat elő­állító KGM-ioarvállalatok cb'cen az évben a tavalyinál •átlagosan 10 százalékkal több fogyasztási cikket biztosíta­nak a keretke delemnek, ezen belül a legfontosabb háztar­tási műszaki cikkekbál 9. a -•astömegáruból 15 százalék­kal, több, hazai gyártmányt értékesítenek belföldön. Az éves tervek kidolgozá­sánál az érintett vállalatok bevonásával a KGM a Bel­kereskedelmi Minisztérium­mal egyeztette az igényeltet a szállítási lehetőségeitkel. Ennek nyomán a tárca 56­féle vas-műszaki cikk, köz­tük húszféle tartós fogyasz­tási termék gyártását és fej­lesztését kiemelten kezeli. Ezekből összességében az idén csaknem 10 milliárd forint értékben szállítanak belföldre. A legkeresettebb tartós fo­gyasztási termékek közül hagyományos mosógépekből 180 ezer. vagyis 12,5 száza­lékkal több készül, mint ta­valy Az automata úgyneve­zett helytakarékos mosógé­pek sorozatgyártása a múlt évben elhúzódott, de az Idén már 23 ezer kerül a boltok­ba. Az NSZK - cégekkel koo­oerációban készülő grillsü* tőkből a vártnál lényegesen nagyobb a kereslet, ezt elé­g'tik ki, amikor az év vé­géig háromszor annyit szál­lítanak a kereskedelemnek, mint 1977-ben. Olajkályhá­ból 35 százalékkal, mosoga­tókból 27 százalékkal, mag-. netofonokból pedig 60 szá­zalékkal állítanak elő töb­bet, és megkétszereződik az utóbbi időben igen keresett zuhany tálcák gyártása is. A múlt évivel azonos mennyi­ségben, de a választékot újabb típusokkal bővítve szálb'tanak a vállalatok hűtő­szekrényeket és televízlókat, ezekből ugyanis fokozatosan telítődik a piac, a vásárlök jórészt a régi készülékeket cserélik ki új típusokra. Bár villanytűzhelyből 30, gázvízmelegítőkből 13, gáz­kályhákból 12, kerékpárok­ból 26, villanybojlerek' 5J pedig 7 százalékkal töb' et állítanak elő az idén, m tt a múlt évben, minden igé -­nek továbbra sem tudr k eleget tenni. Az erelle s hiányokat importból fede a Az ipar arra töreki, C, hogy gyártmányfejlesztés 1, licencvásárlással bővítse a választékot, és gazdaság -s sorozatnagyságot alakítson ki. Az év során forgalom a kerülnek a komfort gáztűz­helytípust felváltó NSZK-be­li Boeckler-licenc alap' ip készülő biztonságtechrr ti alkatrészekkel fölszerelt t helyek, valamint a Lam; saját fejlesztésű Luna-Lux -gáztúzheiycsaládjának típu­sai. A bojlerek élettartamát megnövelték azzal, hogv ezentúl licenctechnológiával belülről is zománcozzák azokat, öntöttvas kádakból tovább bővül a gyártás. 165 ezret adnak át a kereskede­lemnek, csaknem kétszer annyit, mint ahány új lakás épiii. Bővítik a vastömegcikke' ­bel is a termelést, emellett azonban szögekből, szeg ­esekből, csavarokból és ké • ­szerszámokból nagyobb té­teleket importálnak. Gépipa­runk 67 százalékkal több mezőgazdasági kisgépet gyárt ebben az évben, KGST-sza­ltosodás alapján csehszlovák és bolgár kisgépeket is ka­punk, s a választékot né­hány nyugati importtétellel bővítik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents