Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

Vasárnap, 1978. január 8. II hatékonyság útjai Export — terven felül A Jászberényi Hű'őgépgyár főbb termékei a hazánkban és külföldön egyaránt küzRmert házt: rtási cs kereskedelmi hű'őszck enyek. szóda- és babszifonok, radiátorok, jirművizilűtök. A gyár tavalyi tőkesexport-tervét m'ntcgy 110 százalékra teljesítette. Képünkön: rzalagon szerelik a közismert Lehel hűtőszekrényeket A tudomány termelőerő Beszélgetés Gyuris Szilveszterrel, a MAE megyei titkárával 36 évet zárt tavaly Csongrád megye mezőgazdasága. A kedvező eredményekhez hozzájárultak az agrotechnlk iban, a gépesítésben és a szemléletben érezhető változások. Az új ás korszerűbb termelési módszerek gyors elterjesztéséhez, gyakorlati bevezetéséhez nagy segítséget nyújtott a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, amelynek jelenleg ezer szakember — mérnök, üzemmérnök, technikus — a tagja. Az egyesület életéről Gyuris Szilveszter megyei titkár tájékoztatott. —" A. megye elméleti és gyakorlati szakembereit a legfontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítására mozgósítjuk. Különböző rendezvényeken ismerhetik meg a szakemberek az agrártudományban elért korszerű technológiákat, az iparszerű termelési rendszereket, a szakosított állattenyésztési telepeket, a komplex gépesítést, a jobb üzemi és munkaszervezési fogásokat. Az agrárpolitikai és a mezőgazdaság fejlesztési célkitűzéseken túl a tudományos célok megvalósításában is részt veszünk. Munkánkban támaszkodunk a megyében található agrár- és élelmiszeripari felsőoktatási intézményekre, a Gabonatermesztési Kutató Intézetre, a szakmunkásképző iskolákra, a pártoló-taggazdaságokra, vállalatokra, intézményekre; ezek biztosítják az egyesület működésének gazdasági feltételeit. Szakembereik aktiv tevékenységet folytathatnak szakosztályainkban. — Milyen a szervezeti élet? — Van állatenyésztési, állategészségügyi, növénytermesztési, kertészeti, növényvédelmi, gépesítési és agrárgazdasági szakosztályunk. A megye városaiban önálló helyi csoportok te működnek. Szegeden rendszeres összejöveteleket tart az agrárklub. A szakosztályok azonban nem zárkóznak el egymástól. Nagyon sok a közös rendezvény. Szükség is van rájuk: a növénytermesztési kérdések szorosan összefüggnek a gazdálkodással, a gépesítéssel, s a nővén y védelemmel. — Több előadást meghallgattam már, s mindannyiszor érdekes problémákról esett szó. A szakemberek hogyan értékelik rendezvényeiket? — A múlt évben a száznál te több rendezvényünkre közel 7 ezer érdeklődő szakember jött el. Egyöntetű volta véleményük: a termeléshez hasznos tanácsokat, jó gyakorlati ismereteket szereztek. Ilyenek voltak —, hogy csak a főbbeket említsem — a termelési rendszerek tájékoztatói és tapasztalatcseréi, vagy a meliorációról és belvízrendezésről tartott előadások. Ez utóbbi megyénkben elsőrangú feladat. A rét-legelő gazdálkodás korszerűsítésére eddig nem fordítottak kellő gondot üzemeink, pedig a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséhez ez már elengedhetetlen. Ezért te volt sikeres az ezzel kapcsolatos bemutatónk. A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének javításáért pedig a „Téli esték" tanfolyamon tettünk sokat Szakembereinknek bemutattuk a takarmánytermelés és a tárolás legúiabbmódszereit. Megismertettük velük — mur.ka közben is — a legkorszerűbb nagy teljesítményű gépsorokat — Hogyan ítéli meg külkapcsolataikat? — Több éves és jó a kapcsolatunk a jugoszláv, a lengyel, az NDK és a bolgár testvéregyesületekkel. Rendszeresen szervezünk tanulmányutakat ezekbe az országokba, valamint Csehszlovákiába és Romániába te. A megyei szakemberek így külföldre te eljuthatnak, hogy az ottani eredményeket megismerjék, s tapasztalataikat hasznosíthassák idehaza. A külföldi tanulmányutak gyakorlati jelentősége abban is megmutatkozik, hogy az intenzív külföldi fajták a növénytermesztésben és az állattenyésztésben gyorsabban elterjednek. Egy-egy út során a nagyüzemek vezetői például közvetlen kapcsolatba léphetnek küRö'di merőgazdasági üzemekkel. így jött létre a jugoszláv vajdasági üzemekkel gyümölcsöző együttműködés. A ktshatárforgalmi egyezmény keretében tenyészállatok és új növényfajták vetőmagjai kerültek a megye egyes üzemeihez. — Az idei programtervezet ismét sok érdekes előadást sejtet. — Programjainkat igyekeztünk úgy összeállítani' minden szakember megtalálja, 67 megyei rendezvényünkön és 16 belföldi tanulmányútunkon a számára érd°kes előadást, bemutatót A termelés, a kutatás és az oktatás színvonalának emelését tart juk elsődleges feladatunknak. — A közeli vamokban lesznek az egyesület tisztújító taggy álései. — A tisztújítás eélia, tvxrv újabb aktiv szakembereket vonjunk be a megyei és a szakosztályi munkába. El akarjuk érni. hogy valamenyr.yi vezetőségi tag és választott tisztségviselő szorosabb kapcsolatban álljon a szakemberekkel. Radlcs Ferenc - * Ösztöndíj diáknak A Borsod megyei középiskolák diákszociális bizottságainak javaslata alapján döntés született, amely szerint több mint ezer gimnáziumi, valamint szakközépiskolai tanuló kap az idén ösztöndíjat Borsodban. Az Állami Ifjúsági Bizottság által juttatott összeget a Borsod megyei, valamint a miskolci városi tanács egészítette ki. Ezzel egvütt több mint két és fél millió forint ösztöndíjjal segítik a tehetséges középiskolás gyermekeket. Kölcsön telefonra — nyugdíjasoknak Az Országos Takarékpénztár vezérigazgatóságának döntése értelmében a nyugdíjasok kölcsönt kaphatnak a telefonbelépési díj kiegyenlítéséhez. Ezentúl tehát azok a nyugdíjasok, akik a postától értesítést kapnak a telefon felszerelésére, annak igazolásával, belépési díjkölcsönt igényelhetnek a lakóhely szerint illetékes OTP-től. A hitel felső határa a bekapcsolási díj teljes összegének 75—80 százaléka. A

nemzeti jövedelem öt százalékos nö. vekedésének a fejlődés minőségi tényezőin, a hatékonyság fokozásán kell alapulnia. Különösen fontos, hogy a vállalatok fokozzák a korszerű gének és berendezések hatékony kihasználását, . a versenyképes termékek gyártását. A beruházási forrásoknak az eddiginél nagyobb hányadát szükséges a munkaerőt megtakarító és a termelési szerkezetet javító, műszaki fejlesztésre fordítani. íme, néhány a most kezdődött gazdasági év legfontosabb feladataiból... A feltéte'ek pedig... Az ioari foglalkoztatottak száma nem növelhető, az ipari centrumokban csökkenéssel is számolni kell. És nem is kismértékűvel. Ahhoz néldául. hogv a szolgáltatások és az építőipar fejlődése zavartalan legyen, az elköve"'e-ő ót e^'e^dőben s^ázcer ezi^smek kell odahagynia a mezőgazdaságot. Más forrás nincs. Hazánkban él ugvan félmillió muikavéies korú nő há-'artás^eiiként. de aktivizálásukra nincs sok remény. nagy részük szétszórtan, községekben ó'; s-akkécet'enek, s gyermekeik nevelése köti le őket. A félmillióhoz ad lünk hozzá további háromszázezret — ennyi fiatal anya veszi igénybe át'agosan a gyermekgondozási szabadság intézményét Az extenzív feilesztés lehetősége illúzióvá válí raniainkra: az extenzió kora — múlt idővé. Eljött az intenzifikáció kora — szükségként, parancsoló kötelességként. Az első teendő, hogy felszámoljuk a kényelmes. a semmilyen kockázatot nem vállaló. biztonságosnak látszó konzervatív szemléletet és magatartásmódot. Nemrégiben olvastam valahol, ho°v a <?azdn«áoirárvítás minősé00 abóan ff.iezö'üií kJ; bngvan reagál a változó világ „kihívásába", miként kéoes a nemzetközi és hazai gazdasági folyamatokat érzékelni és közvetíteni, s hogyan tud'a a tá-sa'telmat mozgó«-ítanj az időről időbe változ.ó yiszo"vok között megoldandó feladatokra. A dettnfció tanulságai ternTtezet^se-, a kisebb gazdasági egységek íránví+á'á-a is érvényesek. Az egrik „kihívás": a világgazdasági helyzet. Ettől nem tudiuk függetleníteni magunkat, bár az elmúlt évedben me°tanultunk rugalmasabban reagálni a változásokra. A másik ..k'bfvás": gazdasági életünk belső belvzete. Veevük szemügyre az emberi ténvezőket. Vitathatatlan ténv. hogv a szakképzettségi és szakTnastr"ktü*-ínok kidesszfireoe van e°v o>-<-zág gazdaságának növekedésében. fejlődésében: viszonylagos s*abilitásánál fng-a lassitbatla vagy gvorsí*hatta a társadalomban lezailó folyamatokat. Eev kö7°neseo feilett országban pedig — ezek közé tartozik hazánk is — akkor kell különösen szorgalmazni a munkaerő kénzését. ba az extenzív források k'anadnak. Ekt-or a nagyobb szervezettsépre énfuő e-űszak' feügr-r+Aa a terbn'ka rekonstí-ukcióia válik s-üi<-«éoes«é — ez viszont csak akkor valósítható meg. ha a munkás alkalmazkodni tud a mog->snhb követelményekhez. \ nanokhan köz. zé a .szakmtinVáaVZn-Z^ Szakmai szerkezetét módeifó lavaslatot. amely már ezt a tendenciát tükrözi. Az eddig ok+p*n+t szakmák h°t százaláko eneccá vált; rtüorj°n száz s-a,rmq köziil barminnnnk+atását az Úi követel mán vekhez kell Igazítani. Az egv°s szakmák oktatásinak tartalmi feiie«z*á«Zvei. az isrnere+ok átrendea szakkénaettcáz rltaVa+f menat-ne, zását a rni"~—hí vnn-lnlkn'táct a Rzflv*anj szemlélet fejlődését kívánjuk előmozdítani. © A hatékonyság függvénve a szakképzettségnek. Ugyancsak az emberi oldalhoz tartozik a hatékonyság fokozásának egyik más lehetősége is. Ha kihasználtuk a munkaidőt, kevesebb lesz a veszteség, azaz ha lobban gazdálkodunk az élőmunkával — jelentős belső tartalékokat szabadíthatunk fel. Csak egyetlen nélda. A textiliparban súlyos munkaerőhiány van, ami már-már a feladatok tellesítését is veszélyezteti; ugyanakkor nincs kellőképpen megszervezve és géoesítve az anyagmozgatás. A belső tartalékok kialakulásában —• ez ma már világosan látható — a közgazdasági és bérszabályozó intézkedések kezdeti fogyatékosságai játszottak közre. A tíz éve bevezetett bérszínvonal-szabályozási rendszer létszámnövelésre, pontosabban szólva, hígításra ösztönzött... Aztán az ágazati iparfejlesztés sem vette mindig figyelembe a munkaerőhelyzet várható alakulását. Amikor világossá vált, hogy kevés a munkára fogható ember — elkezdődött a munkaerő-csábítás korszaka. És ez is véget ért. A belső tartalékok azonban rr-°vannak. B'zonvság reá. hoev egy szerencsés know-how vásá'-iással a Szegedi Ruhagyár bác°a.lmási telepén ötven százalékkal emelkedett a termelékenység, a sze°edi Üzemben r»edlr# egy soQl"g áfsze**vezérével százzal több öifönvt állítanak elő műszakonként A szalagon, csodák csodáia, negyvennel kevesebben dolgoznak, mint. azelőtt. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Üiszegedi Szövőgyárában létszámfogyás mellett vállalták, hogv tizennégy százalékkal töhb nol'o+ilén zsákot áliífanak elő: az egv munkásra 1utó termelési értéket kilenc százalékkal emelik. Felajánlásuk azt jelenti. hogy huszonnégymillió forinttal több keriii a népgazdaság asztalára. A közvetlen termelésirányítás javítására a Kábelgyár lehet a példa. Itt úgy gondolták, hogy a művezető akkor látja el jól a munkáját, ha valóban vezet, s nem géoet kezel, viselvén közben a művezetői ti'ulust, megfelelő munka, jog és hatáskör nélkül. Nem elhanyagolható dolog, hogy ezzel a rendszerrel a munka verseny ben résztvevők száma is szaporodott. Szólhatnék még az újítómoz°alomrál, s az ú'ahban szerencsére terjedőben levő szökásró! is: ötletnapokat rendeznek a vállalatok. Ez utóbbiak azért is érdekesek, mert számos apróság is javíthatia a munkát. Egy-egv ió javaslat ugyan nem ér fel egy űütással, de az ötletnek kár volna elvesznie. Megvalósulása pedig feltétlenül megér egy-egy százast! Nem is beszélve arról, hogv ezek az alkalmak e-ősíthetik a do'go'ók tulajdonosi szemlé'etét. ami a fegyelmezett munka egyik alapja lehet G Eszembe jut erről egy csepeli példa: egy interjútan olvastam róla két éve. Felállt egy fiatalember az egyik üzemben, s azt tanácsolta. hogy a samott-téglát — igen sokat használnak beiőle a Cseoel Művekben, főleg a kohászok — ne dobják ki, hanem őröljék meg, s adják el a samottlisztet, a magnezitipar szívesen megvásárolja. A fiatalember a szakirodalom böngészése közben jött rá, hogy a szilikát hiánycikk a világoiacon... Felhívta a Magnezit Iparműveket telefonon, meggyőződött róla, hogy tényleg megveszik-e. s aztán előállt a javaslattal. A Csepel Műveknek ez rövid idő alatt kétszázezer forint hasznot hozott. A tanulság- a fiatalember nvílván satátjáénak érzi a gyárat... Csepelen egy idő óta anyagilag és e-kölcsileg is ösztönöznek a takarékos gazdálkodásra. Driat is alapítottak. A Kiváló sazdálkodó címet (húszezer forint 'ár vele) kollektíva is, egy embe- is kaphatja. És ez csak egyik lehetséges módszer a be'ső lartp'ákok fei'^-ásfra. Mkalmas reá például a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer is. főként akkor, ha teljes körben vezetik be. A hitakatas'fer könyörtelenül megmutatta a gvártás fogva'ékossásait. s tulaidonkéunen maeában reiti a mezoldás ú'4át is. A DH azonban sainos sokkal lassabban teried a kívánatosnál. Az egvik helyen dok'ori disszertáció készül róla. másutt azt hisrik. hoev azonos a „ne adj tovább hibás án;t" mozgalommal. Ez a véglet a szemlélőt változásának viszonylagos lassúságát jelzi. © A termelékenység növekedése persze nemcsak az emberektől függ. gátat szab neki a géppark minősége is. Nyilvánvaló, hogy a korszerűbb gépeket kell jobban, az elavultakat kevésbé dolgoztatni. Summásan így összegezhető a dilemma: több gép és kevesebb műszak, vagy kevesebb gép és több műszak? (Ez a probléma a nyár közepén került reflektorfénybe amikor bevezettük a műszakpótlék-emelést. A második után húsz. a harmadik után negyven százalék kiegészítés jár. ugyanakkor a többi, eddig különféle címeken kifizetett pótlék megszűnt.) A dilemma általánosságban eldönthetetlen. A műszakszám növelése ugyanis káros a kivénhedt aéoekkel. szervezetlen körülmények között dolgozó üzemekben. Ahol a géppark modern — természetesen szorgalmazni keli a műszaks-'ám-növekedést. Gondot azokban a gyárakban okoz a döntés, ahol egy munkafolyamat technológiai sorában cgvaránt vannak úi és régi gépek... Pe-sze. itt más baj is van. A régi technika fékezi az úíat. s hozzáteszem; konzervál'a az emberi tudást is. s a további feilesztés gát Iává válik. © A Központi Bizottság határozata nyomán gazdaságunkban a nemzetközi mércével mér gazdasági hatékonysági követelményeket kell erősíteni, s meg kell valósítani a szelektivitást A gazdaságtalan termelés nem számíthat támogatásra; ugyanakkor növekednie kell a vállalkozókedvnek — miután a vállalatok fejlődési lehetősége teljesítményüktől függ. Így váRk lehetővé annak megmérése, hogy melyik gazdasági szervezet versenyképes, melyik fejlesztési akció éri el célját De nem csak erre van szükség. A Központi Bizottság egyik legutóbbi ülésén állapították meg: ..A termelés előirányzott növeléséhez szükséges anyag és energia — takarékos felhasználással — a hazai termelésből. importból és a készletekből biztosítható. Ehhez azonban szükséges, az alapanyaggyártó, kereskedelmi, felhasználó és általában a kooperáló vállalatok szervezettebb és jobb együttműködése is. A vállalati kapcsolatok erősítésével, a szerződésekben vállalt kötelezettségek teli építésével mérsékelni kell a félkésztermékés alkatrész-behozatalt." A

világgazdaságban számunkra kedvezőtlen változások mennek végbe. S ez különösen nagy terheket ró ránk exportérzékenységünk miatt. A hatásokat csak jobb munkával ellensúlyozhatjuk. Ez pedig az irányítók és a dolgozók felelősségét növeli. PETRI FERENC « i