Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

Kedd, 1978. január 31. 3 Őszintén - időszerű kérdésekről Dr. Komócsin Mihály képviselői beszámolója A képviselőnek sokszorosan nehéz a dolga; országié döntések születéséné! kell felelősen bábáskodnia — világhoz mérni a hazát; máskor, egy fogadóóráján egy embert kell meghallgatnia, akinek gondjai, legalábbis saját szemszögéből nézvést, ugyanolyan fontosak. Mert a képviselő munkájának ez is fontos része; ahogyan az is, hogy részt vesz az immár esztendők óta hagyományos találkozókon, melyeken választókerületének pórt- és gazdasági vezetőivel, s választóival találkozik. Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, Szeged országgyűlési képviselőié tegnap délután az Ingatlankezelő Vállalat kultúrtermében időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta választóit, s válaszolt előadásában a hozzáintézett szépszámú kérdésre is. Bevezetőben a világgazdasági helyzetet, s annak az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásait elemezte. Beszélt a tőkés világban kialakult válság okairól, s népgazdaságunkra gyakorolt hatásáról. A legfejlettebb tőkés országokban egyre növekszik a munkanélküliség, csökken az ipari fejlődés évenkénti üteme — ennek következtében erősödik az inflálódási folyamat A másik kedvezőtlen jelenség: megváltoztak a világpiaci árarányok. Ez a nyersanyagexportőrökre kedvezően. a behozatalra szoruló országok gazdaságára kedvezőtlenül hat. A magyar gazdaság ki tudja azonban védeni ezeket a hatásokat ha tőlük magát függetleníteni teljes mértékben nem is sikerül. Ipari fejlődésünk extenzív korszaka lezárult, az intenzív szakaszba léptünk. Ez a helyzet megköveteli, hogy átalakítsuk, korszerűsítsük termékeink szerkezetét, hatékonyabban termeljünk. Dr. Komócsin Mihály szólt életszínvonal-politikánk alapkérdéseiről is. A lakosság személyes jövedelme továbbra is dinamikusabban nő, mint az árszínvonal. Ezt bizonyítják az idei gazdasági év tervszámai is. Az árak négv, a jövedelmek hét százalékkal emelkednek 1978ban. A témával összefüggő dolog — a kérdések között szerepelt —, hogy miként érinti mindez a nvugdíjasokat. akikből egymillió-nyolcszázhetvenegvezer él országunkban. Elsősorban az alacsony nyűg-Inakat emelik nagyobb mértékben, s az árarányok kialakításánál is figyelembe veszik az idős emberek érdekeit. A jelentősebb hatósági áremeléseket eddig kompenzálta az állam. A gazdaság, a világé, s benne az országé folyamatosan változik, változásai milliókat érintenek — a termet zsúfolásig megtöltő hallgatóság meggyőződhetett róla hogv mennyire fontos ezeket a változásokat meg is érteni inert tulajdonképpen, a világproblémák megértése nélkül nem lehet pontosan meg ítélni például egy szegedi utca ügyes-bajos dolgait sem. Mert szó esett ezekről, ilyenekről is. Arról például, hogy ma már nincs forgalmi adó az élvezeti cikkeken, s behozatalukat nem is dotáljuk. Körülbelül a világpiaci áruknak megfelelő értékű forintokért vesszük ezeket a boltban. S hogy élvezeti, tehát nem közszükségleti cikkekről lévén szó, ez is a helyes árpolitika. Van olyan kávéfajta, amelynek egyetlen tonnája hatezer dollárba kerül. Az állam zsebéből pó.tolni a behozatalból adódó veszteséget hiba volna. Sokunkat érdekel, sokunknak gondja: o lakáshelyzet. Szegeden a Fodortelep és aa Északi városrész fejlődik dinamikusan. Fiatal házasok kapják a kiutalható lakások kétharmad részét, épül még néhány újabb garzonház is az eddigi kettő mellé. Fejleszteni a gazdaságot, építeni a várost, csak a megfelelő erőforrások okos beosztásával lehet. Van — hallottuk — olyan szegedi választópolgár, aki sok-sok uszodát szeretne — a realitás: az újszegedi medencesort kell továbbépíteni több okból ri: a Tisza újabban évente többször is kiönt, az új vízlépcső megépítése után pedig emelkedik a folyó vízszintje. Gondunk, sokszor bosszúságunk forrása is: a közlekedés. Itt is fejlődés elé néz a város; épül a második vágány a négyes villamos vonalán, nemsokára jönnek a trolik, s jövetelük a város levegőjének állapota szempontjából sem közömbös; , a buszpark is tovább újhodik, s bővül is. Hódmezővásárhelyen már megpróbálkoztak vele, s bevált a lépcsőzetes munkakezdés. Szeged — a tapasztalatok összegzése és elemzése után — követi majd a példát. Nemrégiben gondot okozott az, ami a korábbi években panaszforrás volt: nehezen birkóztak meg a felvásárlók a zöldséggel-gyümölccsel, burgonyából pedig ugyanakkor meg sem termett megyénkben a szükséges mennyiség. Szervező munkával sikerült változtatni ezeken az aránytalanságokon, s ez végül is a fogyasztóknak jó. Képviselői beszámolójában a világgazdaságtól a város gazdálkodásáig vezető utat mutatta meg előadásában dr. Komócsin Mihály, fejlődésünk követendő perspektíváit ismertetve. Petri Ferenc A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai 1977ben jelentős mértékben továbbfejlődtek, újabb kezdeményezéseket tettek az egységtörekvések előmozdítására — állapította meg hátfői ülésén a SZOT elnöksége. Lényegében kiépültek a kapcsolatok Európa va'amennyi szakszervezetével, beleértve azokat is. amelyek a miénktől eltérő irányzatokhoz tartoznak. Fokozták a fejlődő országok szakszervezeteinek politikai, erkölcsi, anyagi támogatását. Mélyült és erősödött az osztályharcos szakszervezetek összefogása. Növekedett a szocialista országok szakszervezeteinek nemzetközi befolyása, s a Szakszerveze' i Világszövetséghez tartozó többi s-aVs——^cettel együtt — az SZVSZ IX. kongresszusára készülve — fokozták a világszövetség munkáiénak megújítását szolgáló tevéken vséaüket. Az elnökság ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájában még mindig sok a formális elem. a külsőség, nem mindig hasznosítják a külföldi tapasztalatokat, nem kielégítő a munka tervszerűsége. A magvar szakszervezeteknek továbbra is alapvető célja, hogy segítsék erősíteni a szakszervezeti világmozgalomban kibontakozó pozitív | tendenciákat. Azon a nemzetközi munkásszolidaritás szellemében támogatják továbbra is azt a harcot, amelyet a munkások és szervezeteik szerte a világon a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért, a dolgozók közvetlen létérdekeiért vívnak. A további nanirendi pont során a SZOT elnöksége arról is határozott, hogy a különböző szintű szakszervezeti szervek — alulról felfelé menő rendszerben — ez év márciusától szeptember végéig terjedő időszakban tartják meg 1978. évi beszámolóikat. Munkaerő, szervezettség Példaként akár az építőipar is szolgálhat. A népgazdaság fejlődése szemportjából e meghatározó fontosságú ágazat az utóbbi másfél-kéfc évtizedben gyorsan korszerűsödött — szakkifejezést használva: iparosodott —, s eközben egy ideig a foglalkoztatottak számának növelésére is képes volt. A létszámemelkedés — ha szerényebb mértékben is — a hetvenes évek elején is folytatódott, erre alapozva számítottak néhányan, hogy még az ötödik ötéves terv időszakában is szó lehet a munkásállcmány bővítéséről. E feltételezések nem váltak valóra: 1975. óta az építőipari létszám ugyancsak csökken, s a kitűzött célok teljesítéséhez hatékony állami támogatásra. póthitelekre van szükség. E kört szűkíthetnénk: az iparban foglalkoztatottak száma tavaly több mint 7 ezerrel csökkent, s e folyamat várhatóan az idén is folytatódik — eközben viszont az ipar termelése 1977-ben 7 százalékkal nőtt, az 1978. évi terv pedig 5,5—6 százalékos növekedést irányoz elő. A technológiai fejlesztés, a gyártási módok korszerűsítése önmagában mindehhez kevés. S nemcsak azért, mert takarékosan kell bánni a fejlesztésre, beruházásra fordítható forintokkal, hanem azért is, mert — bármennyire közhelynek tűnik is, a korszerű berendezések még igen sok tartalékot rejtenek. Méltánytalan lenne említés nélkül hagyni, hogy amióta a munkaszervezés igénye előtérbe került, érdemi változások történtek. Hiszen szervezési intézkedések nélkül 1970. óta aligha javult volna a termelékenység az állami iparban évente átlagosan több mint 6. a szövetkezeti iparban pedig csaknem 8,5 százalékkal (jelesül az ipari termelés növekedése elsősorban a termelékenyebb munka javára írható). Mégis hadd utaljunk az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatára, amely egyebek mellett kimondta: „Szükség van időről időre az üzem- és munkaszervezés átfogó értékelésére, elemzésére, széles körű továbbfejlesztésére. Napjaink egyik fő jellemzője a gyorsuló műszaki-technikai haladás, amelynek során a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek ki, hanem a korábbi helyes szervezési elvek is elavulnak, új módszerek alkalmazását kívánják meg." Következésképp ami tegnap előre vitt, az holnap olykor már csak a helybenjáráshoz elég. de még az is elképzelhető, hogy visszahúzó erőként hat. A szervezés: tudomány. Szerte a világon könyvtárakra rúgó irodalma van, •s licencként értékesíthető szervezési módszerek is ismeretesek. Ilyen módszer a külföldről származó 3M is. amely a hetvenes évek elején vált ismertté hazánkban. Az első M a mozdulatelemzésre utal. Érdemes felidézni a vidéki gyárrészlegekkel is rendelkező Vörös Október Ruhagyár példáját: ők az elsők között adaptálták a 3M-et. Tudományos alapossággal — és kellő szakértelemmel — azt mérték fel, hogy a munkamozdulatok közül mennyi a fölös, az időrabló, miként lehetne a dolgozók mozgását is célszerűbbé tenni. Szinte új koreográfiát készítettek a termelőmunkához; arra törekedtek, hogy a panta'lók zakók készítői minél könnyebben kézbe vehessék a megmunkálásra váró anyagikat, és így kisebb energiával hatékonyabban dolgozzanak. S hogy a dolgozóknak is megérte a „koreográfia" megtanulása: túl azon, hogy a korábbiaknál kevésbé fáradtak el, csupán e szervezés eredményeként a hónap végén átlagosan 200 forinttal lett vastagabb a borítékuk. Nincs olyan területe a munkának — hozzátehetjük: mindennapi életűnknek —, amely ne lenne szervezhető. A jó vezető is kellően megszervezi egyegy munkanapját, azokra a feladatokra vállalkozva csupán, amelyek feltétlenül az ő döntését igénylik, s a többit munkatársaira hárítja. Csaknem mindenütt szervezettebbé tehető az irodai munka (s ezzel létszám is megtakarítható), vagy a megfelelő útvonal kijelölésével, az áru fogadásának megszervezésével, gyorsításával hatékonyabbá válhat a szállítás. Folytathatnánk a példálózást a népgazdaság valamennyi ágazatából. Ezekre a tennivalókra utaló szavak az országgyűlés legutóbbi, téli ülésszakán, az idei költségvetés vitájában is elhangzottak. Az előterjesztés előadója mondotta egyebek között: „Az előrehaladás feltétele a szervező munka javítása a termelési, de az értékesítési folyamatban is. Több nagyvállalatnál a szervezés fokozatosan beépült a vezetési tevékenységbe. A hazai jó példák, a nemzetközi összehasonlítások, de még inkább a tapasztalható fogyatékosságok azonban arra utalnak, hogy még számos tennivaló van. A vállalatok még nem élnek megfelelően a számvitel-és ügyvitel-szervezési megoldásokkal sem". Az ötödik ötéves tervidőszak középső esztendejéhez érkeztünk; mindaz, amit idén teszünk, meghatározó jelentőségű célkitűzéseink teljesítése szempontjából. Nem kizárólag, de jórészt a vállalatokon és vezetőiken múlik. hogy az idei összegezéskor mind a parlamentben, mind más fórumokon kevesebb fogyatékosságról és még több követendő jó módszerről essék szó. Földes Tamás I Nedves, síkos utak A KPM közúti igazgatóságaitól kapott jelzések szerint tegnap az ország főútvonalhálózatának nagyobb részén nedves, vizes útburkolat késztette óvatosabb közlekedésre a járművek vezetőit. A síkos útszakaszok burkolatát homokozzák, több mint száz gépkocsi dolgozott. A Pásztó—Galya—Mátraháza összekötő utakat hó borítja. Ebben a térségben havat takarítanak a közúti igazgatóság járművei. A meteoro'ógiai jelzések szerint Nógrád. Heves, Pest i Zala és Bács-Kiskun megyé. j ben reggel a párásság miatt j alig száz méterre, helyenként' pedig csak 20—30 méterre láthattak el a járművezetők. Az ország más részein a látási viszonyok megfelelők voltak, (MTI) Epiii a mélyállomás Budapesten, az észak—dé'.i metróvonal építése új szakaszához érkezett, a metró KÉV-szakemberci már az Arar.y János utcai mé'.yáttomás kialakításán de>oznak. Képünkön: betonozás előtt milliméter pontosságú szintezést végeznek. ml U| szálloda Február végétől már vendégeket fogad a modern Zemplén Szálló Sátoraljaújhelyen. A város központjában emelt épület első emeletén százszemélyes étterem lesz. Hegnyílt az öthőnapos pártiskola Tegnap, hétfőn delelőtt a megyei pártbizottság újszegedi oktatási igazgatóságán ünnepélyes keretek között 61 pártalapszervezeti titkár, illetve vezetőségi tag és pártalapszervezeti aktíva kezdte meg öthónapos pártiskolai tanulmányait. Megnyitó beszédet mondott dr. Szilágyi Júlia, a megyei oktatási igazgatóság vezetője. Az ünnepségen Szabó Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is részt vett 1 |