Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

10 Vasárnap, 1978. január 29. Kézilabda VB Magyarország— NDK 12:10 (7:6) Sport­műsor VASÁRNAP AtrkC--*: Megyei ifjúsági II. korcsopor­tos kötött- es szabadfogású baj­nokság, Rebrlts szakközépisko­la tornaterme, 10. Kézilabda / Terem Kupa-mérkőzések a DÉ­LÉP SC Szóregi utl Sportcsar­nokában: DÉLÉP SC-Tápé (női, városi), I. Algyő—Tervezők, (női, városi), 8.45. H. Spartacus-H. Porcelán (női, II. oszt.), 10.15. Tanárképző Főiskola—H. Porce­lán (női, I. oszt.), 9.30; KSZV SE -Csongrád (női, 1. oszt.), 11. ME­ZOGÉP-Mr.lcói Spartacus (férfi, L oszt.), 11.48. Csongrád megyei Vend ég látő—Szegedi Vízügy (fér­fi. Ifjúsági, alapfok A), 12.40. MEZŐGÉP—SZOTE (női. II. oszt.). 13.25. Textilmüvek II.­Konzerv SK II. (női. II. oszt.), 14.10. Algyó—AFIT (férfi alapfok. A), 14.55. Volán KISZ—Tejipar (női. alapfok), 15.40. Csongrád megyei Vendéglátó—Csongrád megyei Tanács (női, alapfok), 19.25. Textilművek I.-Konzerv SK L (női. 1. oszt.), 17.10. Tanár­képző Főiskola—Szegedi Vízügy (fért. I. oszt.), 17.55. Terem Kupa-mérkőzések NB-s csapatok részvételével az újsze­ged! Sportcsarnokban: Hunyadi SE (Hódmezővásárhely)—Szentesi Kinizsi (férfi), 8. Ojklgyós-Be­késcsabat Vízmű (férfi), 9.05. Bé­késcsabai Előre-Spartacus—Solt­vadkert (női), 10.10. H. Porcelán -Konzerv SK (női), 11.05. Kis­kunhalas-Szentesi Kantakta (női). 12. Kosárlabda NB I. Nök: SZEOL AK-Bp. Spartacus, újszegodl Sportcsar­nok, 14, Bánsági M., MakiarL Esbjergb, 3000 néző, v.: Rogil és Olsson (mindkettő dán). MAGYAROKSZAG—NDK 12:10 (7:6) Magyarország: Bartalos — Kenyeres (3), Kovács (3), Szilágyi, Kocsis, Gubányi (1), Jánovszki. Csere: Molnár (4 — 7 mé­teresből), dr. Süvöltős (1), Veróczi, Kontra. Minden dicséretet megér­demel a magyar kézilabda­válogatott azért a fegyelme­zett játékért, amelyet szom­baton az NDK elleni igen fontos találkozón nyújtott. Elsősorban védekezésben Kosárlabda múlta felül ellenfelét a ma­gyar gárda, és a támadások kialakításánál volt türelme addig játszani, amíg az igen erőszakosan fellépő németek hibáztak saját kapujuk előtt. Meglepő volt az NDK együttesének gyenge táma­dó játéka, ez különösen a második félidőben tűnt fel, amikor csak büntetőből tud. tak a magyar kapuba talál­ni. A magyar válogatottból ezen a találkozón Bartalos és Kenyeres játéka emelke­dett ki, de a védőmunkáért valamennyi társuk dicséretet érdemel. Középpontban a moszkvai olimpia Eredmények — helyezések — gondok TFSE—SZEOL AK 72:69 (31:35) NB l-es férfimérkőzés. Űj­szegedi Sportcsarnok, 800 nézó. Vezette: Juhász, Simó. A csapatok összeállítása. TFSE: Demeter (13), Farkas (14), Daróczi (15), Horváth (9), Kinter (10). Csere: Csorba (—), Szilassy (3), Tóth (8), Sapszon (—). Ed­ző: Pálinkás József és Ban­ki Ferenc. SZEOL AK: Bo. ros (8), Kecskés (9), Dörmő (14), Szilágyi (8). Varga (10). Csere: Pataricza (16), Kertész dr. (—), Reísz (4). Edző: dr. Faragó József. Alacsony színvonalú, sok hibával tarkított, gyenge já­ték. Az elsó játékrészben a kék-feketék akár nagyobb arányú vezetésre is szert te­hettek volna, azonban sokat hibáztak az ellenfél palánk­ja alatt. Izgalmasan alakult a hajrá. 20 másodperccel a befejezés előtt, 70:69-es TFSE-vezetésnél a főiskolá­sok birtokában volt a labda, kosárra törtek, ám a támadó játékos szabálytalanságot követett el. A bírók sajnos, nem így látták... Alapok nélkül nincs építmény A tavaszra készülnek a SZEOL AK labdarúgói Alapozás. Ha ezt a szót meghallják a labdarúgók — persze nem kivételek ez alól a más sportágat választók sem — hideg szánkázik a hátukon. Mindent megtenné­nek azért, hogy valami mó­don kitérjenek a felkészülés ilyen fajta „örömei" elől. Beidegződött rossz szokás ez, pedig valamennyien jól tud­ják, alapok elkészítése, lera­kása nélkül nincs építmény; az „állapotlétet" biztosító legfontosabb tényező ez a sportban is, mint az élet egyéb területein. Találomra az egyik dél­előtt, meglátogattuk a SZEOL AK NB l-es labdarúgóit, ók vajon hogyan készülnek a sokatmondó, sorsukat eldön­tő tavaszi fordulókra. Mert nekik bőven akad pótolni valójuk, van miért szoríta­niuk. Az ószi, megnyugtató­nak egyáltalán nem mond­ható idényzárás után az utolsó előtti, kiesést jelen­tó 17. helyről várják a foly­tatást. Esetükben ha valaha szükség volt a lelkiismeretes, becsületes munkára, összefo­gásra, akkor ez most nagyon időszerű... • A gyors átöltözést követő­en Himer István vezető ed­ző vette számba, megjelent-e mindenki, közölte ki miért maradt távol — vizsga, orvo­si kezelés stb. — majd is­mertette a délelőtti progra­mot A közös bemelegítés után két részre oszlott a tár­saság. Egyik csoport az eme­leti küzdőtéren maradt, ahol Rábay László irányításával a technikai elemeket sulykolta, a másik a kondicionáló ter­met vette birtokába. őket követtük. Kíváncsian vártuk, milyen intenzitással csinál­ják a Pataky Tamás pálya­edző diktálta, a követel­ményrendszerben előírt, ál­lóképességet fejlesztő, har­minc percig tiü-tó nonstop gimnasztikázást. Amint befejezték, Nagy István csapatkapitánnyal váltottunk szót. . — Többször ls pihenőt en­gedélyezett magának a gya­korlatok közben... Mielőtt válaszolt volna, mutatóujjával a nyakára, combjára mutatott. Apró, szúnyogcsípéshez hasonló pi­ros pontokat fedeztünk fel. — Az előző nap Pozsony­ban voltam Kozma Zolival Binyovszki professzornál, aki mindkettőnket akupunktúrás kezelésnek vetett alá. Hat­hat tűszúrást kaptunk ... Nem valami kellemes érzés, fáj a helye, a sérült izom is, de remélem nem sokáig. Fel­mentést kaphattam volna, de nem akarok edzést kihagyni! * A nagyterem felé vettük utunkat. Különbözö páros fe­jelőgyakorlatok váltogatták egymást, majd gyors labda­vezetés után kapuralövés kö­vetkezelt. Nem sok dolguk akadt a kapusoknak, Nagy­nak és Újhelyinek, a labdák rendre célt tévesztettek. Hi­mer edzó nem is hagyta szó nélkül. — Tessék jobban kon­centrálni, senki sem zavar benneteket! Ne csak jobb lábbal, a másikkal is lője­tek! Helyet foglaltunk a lelá­tón, s miközben a vezetőed­ző félszemmel a játékosait figyelte a csapatról, a körü­lötte történtekről beszélget­tünk. — Azzal kezdeném, hogy január 9-én, az első edzés­napon játékosértekezletet tartott a szakosztály vezeté­se — mondta. — Ismertettük a közel hathetes felkészülés rendjét, hogyan kívánjuk ki­vitelezni a napra, órára ki­dolgozott munkát. Helyze­tünk megszabja tennivalóin­kat. A bajnokság tavaszi sze­zonja két hónap alatt lezaj­lik, ez komoly idegi, fizikai megterhelést ró játékosra, vezetőre egyaránt. Ezért nemcsak fizikailag, psziché­sen is megfelelő állapotba kell hozni a csapatot. Leg­fontosabbnak tartóin a fe­gyelem megszilárdítását, helyreállítását. Vonatkozik ei mind a magánéletre, mind az edzésmunkára. Valameny­nyi játékostól elvárom, hogy kölcsönösen tiszteljék, be­csüljék egymást, bajtársak legyenek jóban, rosszban egyaránt. Véleményemet nem rejtettem véka alá, kö­zöltem, nem teszek kivétett, egyformán büntetek, ha kell, s a juttatás is a végzett munkával lesz arányban. Mindenkiről van személyi lap, azon ellenőrizheti bárki, mit, hogyan csinál a játé­kos, mi az erénye, mi a hi­bája. Az edzésmunkáról a kö­vetkezőket jegyezte meg az edző. — Az edzéseken 29 játé­kos vesz reszt, velünk gya­korol Pctró Dezső is, akit a Kossutti SE-től akarunk iga­zolni. Korabban Csongrádsn játszott. Délelőttönként 120, délutánonként 90 percet töl­tünk a Sportcsarnokban, il­letve a pályán. A szakmai munka mellett sok más is szóba került, így a fegyelem, a fegyelmezés kérdése is. — Kollegáimmal őszinte hangon cseréltünk véleményt, kértem őket, a jövőben kö­vetkezetes szigorral lépjenek fel, ugyanolyan jogkörrel rendelkeznek mint én, ha szükséges, büntessenek! Fő­leg távollétemben fordul elő lazítás, kényelmeskedés, a jövőben viszont nem leszünk elnézőek. — Mosolyt most senkitől sem várok, annál inkább hi­tet, kitartást, összeszorított fogakkal végzett kemény munkát — jegyezte meg Hi­mer István búcsúzóul. — A határtalan akarás április 22­én, a bizonyítványosztásnál derűt fakaszthat. Nem kérek lehetetlent, amikor azt mon­dom, mindenki adjon több21 eddigi önmagához képest, s ha ez így lesz, hiszem, hogy ne.n búcsúzunk az elsó osztály­tól! Ehhez csak annyit, azt a bizonyos bizonyítványt min­denki maga formálja. Hogy miként, az elsősorban a já­tékostól, nem utolsósorban az őt körülvevő koUektívától is függ... Gyürkí Krnó 2 A SZEOL AK kajak­• kenu szakosztályában a négy felnőtt válogatotton kívül (Csanó, Svidró, Gaál, Korom) még heten kerültek be az idei válogatott kere­tekbe. Balázs Antal, Berta László, Gera Ferenc és Lábdi Ágnes a junior válogatottba, Bereczki Sándor, Lichten­stein József és Váradi Sán­dor pedig az ifjúsági váloga­tottba. Most pedig nézzük az 1977. évi eredményeket, azok közül is a legkiemelkedőbbe­ket. A pancsarevói világbaj­nokságon a Csapó—Svidró páros bronzérmet szerzett. (Képünkön a két szegedi ka­jakos az eredményhirdeté­sen.) Nemzetközi versenyek: Csehszlovákia (Prága), Gaál Ferenc K. IV. 1000 méteren második. NDK (Grünau), nemzetközi junior versenyen Lábdi Ágnes K. I. 500 mé­teren ezüstérmes. Angii? (Nottingham), K. IV. 1000 méteren Csapó Géza első NDK (Grünau), Nagy László Kiss Gyula K. II. 1000 mé­teren második. Bulgária (Szó­fia), Lichtenstein József, Be­reczki Sándor K. IV. 1000 méteren első.. Jugoszlávia (Belgrád), Korom Ferenc, Svidró József K. IV. 1000 mé­teren harmadik. Felnőtt Magyar Bajnokság: Csapó Géza K. I. 500-on baj­noki címet, K. I. 1000 méte­ren ezüstérmet szerzett. A K. II. 5Ö0 méteren a Csapó— Svidró páros első, K. IV. 1000 méteren a Csapó, Svidró, Gaál, Korom négyes második lett. ' A K. IV. 500 méteres női döntőben a SZEOL AK négyese (Lábdi Ágnes, Vári Judit, Szabó Erika, Serfőző Magdolna) bronzérmet szer­zett. Ifjúsági Európa Bajnokság: Berta László a C. VlI-es ha­jóegységben Európa Bajnoki címet szerzett. Hingl László azonnal jellemzést ad a fiatal tehetséges kenusról. „Kitűnő adottságokkal rendelkezik, fokozatosan fejlődik. Bízom benne, hogy Gera Ferenccel ők lesznek az első szegedi kenus válogatottak. Mindkét versenyző a SZEOL AK saját nevelése." Ifjúsági Barátság Verseny (Snagov): Szegedről négy versenyző szerepelt. Balázs és Lichtenstein (kajakosok), valamint Gera és Berta (ke­nusok). Balázs. Antal K. IV. 500 méteren ezüstérmet szer­zett, csakúgy, mint Lichten­stein. A Gera—Berta páros C. II. 500 on és 1000 méte­ren hatodik helyezést ért el. Magyar Bajnokság, (serdü­lő, ifjúsági, junior, úttörő): Az utánpótlás gárda 79 olim­piai pontot gyűjtött. Váradi Sándor, a Rózsa Ferenc Gim­názium tanulója serdülő kora ellenére C. I. 500 és 1000 mé­teren ifjúsági bajnoki címet szerzett és. az idén bekerült az ifjúsági válogatottba. Ed­zője: Kása Ferenc. A serdü­lök között Csanádi Attila és Horváth Zoltán a PC. II. 1000 méteren második lett, a Gurzó Mihály—Vágó Sándor páros pedig harmadik. As ifjúságiak K. IV. 1000 méte­res döntőjén a szegedi né­gyes (Lichtenstein, Bereczki, Balázs, Császár) bajnoki cí­met szerzett. A Gera—Berta páros pedig a C. II. 500 és 1000 méteren ezüstérmes lett. A juniorok versenyében K. I. 1000 méteren Gaál Ferenc bajnok, csakúgy, mint a sze­gedi négyes (Gaál, Nagy László, Kiss Gyula, Gyuris Lajos). A Nagy László—Kiss Gyula páros K. II. 1000 mé­teren második, K. II. 500-on pedig harmadik helyezést ért el. Az úttörők között az IC IV. I—II. kcs. 2000 mé­teres küzdelmén a szegedi négyes (Sreiter György. Va­jas Attila, Teimel Zsolt, Tö­rök' Csaba) bronzérmes lett. Az IC. IV. III—IV. kcs. 2000 méteres döntőjén pedig a Rétfalvi Róbert, Bodó Attila, Nagy Zsolt. Tóth Bence né­gyes bajnoki címet szerzett. Az egyesületek közötti olimpiai pontversenyben a SZEOL AK a második he­lyen végzett az ifjúságiak mezőnyében. — Hány versenyzője van a szakosztálynak, hány ed­zővel dolgoznak, milyen szempontok alapján neveztek az elmúlt évi versenyekre? — kérdeztük Pónyai Sándor technikai vezetőt. ,— A szakosztály létszáma 200 fő. Nyolc edző dolgozik a kajak-kenusokkal. A kaja­kosok vezető edzője Kovács László. Az ifikkel Kemecsey Imre foglalkozik, a serdülők­kel Pusztai Ferenc, a nőkkel Balázs Andrásné, és a köz­vetlen utánpótlást biztosító, úgynevezett előkészítő mun­kával Váradi Márton. A ke­nusok vezető edzője Hingl László. A serdülőkkel Kása Ferenc, az úttörőkkel pedig Adók János foglalkozik. Az elmúlt évi versenyekre olim­piai pont centrikusán neve­zett a szakosztály. Ez volt a szövetség kérése is. Azt hi­szem sikerrel teljesítettük az elvárást is. — Az egyesületek közötti rangsorban hol végzett a SZEOL AK, hány minősített versenyzője van? — Kilenc A kategóriás egyesület van az országban. Köztük a SZEOL AK is. Az 50 kajak-kenu szakosztály közül pedig 1977. évi 309 pontunkkal az ötödik (!) he­lyen végzett az egyesület I. osztályú versenyző: 8. II. osztályú: 7. III. osztályú: 11. Aranyjelvényes: 12. Ezüst­jelvényes: 12. Bronzjelvé­nyes: 13. — A Magyar Kajak-Kenu Szövetség négyéves olimpiai felkészülési programjából milyen feladatok várnak a szegediekre? — Azt hiszem a legponto­sabb, ha idézzük. „A négy­éves ciklus alatt 1980-ig, mindhárom szakágban leg­alább hét olyan versenyzőt kell kiállítania, akik folya­matosan beépülve az olim­piai felkészülésbe, részt vesz­nek az olimpiai keret mun­kájában, ezekből legalább három főnek meg kell sze­reznie az olimpiai kiküldetés jogát..." A szegedi kajak-kenusok november 15. óta általános erőféjlesztő és állóképesség! alapozással készülnek az idei versenyekre. A váloga­tottak jelenleg sítáborban vannak, majd vízi alapozó táborozáson vesznek részt. — Milyen szereplést vár­nak a szegediektől az idei jugoszláviai világbajnoksá­gon? — Szeretnénk, ha az olim­piai távon Csapó Géza az 1—3. helyezés valamelyikét megszerezné. Ezen a világ­bajnokságon teljes erőbedo­bással kell küzdeni, hiszen ez lesz a moszkvai olimpia főpróbája. Az olimpiai ke­retet is a VB-szereplés után állítják össze. — Milyen segítséget kop­nak a bdzisszervtöl? — Az NKFV szegedi üzem­egysége minden segítséget megad a sikeres szerepléshez. De sorolhatnánk a vízi sport támogatóit, így az Ikarus szegedi gyára, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium, a tarjáni I—II—III-as számú általános iskola, a gedói ál­talános iskola — Milyen gondokkal küsz­ködnek? — A létesítményt kezdjük kinőni. Űj tanmedence és kondícióterem kellene, de hajóparkunk is elhasználó­dott. Nem megfelelő az él­vonal és az utánpótlás hajó­ellátása sem. Állandóan vál­toznak a típusok. A minősé­gi munkához nagy szükség lenne állóvizes versenypályá­ra, hogy különböző mérése­ket végezhessünk. Búcsúzóul a sportiskola! munkáról került fel a szó. A szakfelügyelő értékelése alapján a SZEOL AK SI je­les Osztályzatot kapott, az országos egyesületi rangsor­ban pedig a Rába ETO. az Újpesti Dózsa, a KSI, a DVTK és az MTK-VM után a hatodik helyen végzett. Bagaméry László

Next

/
Thumbnails
Contents