Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
10 Vasárnap, 1978. január 29. Kézilabda VB Magyarország— NDK 12:10 (7:6) Sportműsor VASÁRNAP AtrkC--*: Megyei ifjúsági II. korcsoportos kötött- es szabadfogású bajnokság, Rebrlts szakközépiskola tornaterme, 10. Kézilabda / Terem Kupa-mérkőzések a DÉLÉP SC Szóregi utl Sportcsarnokában: DÉLÉP SC-Tápé (női, városi), I. Algyő—Tervezők, (női, városi), 8.45. H. Spartacus-H. Porcelán (női, II. oszt.), 10.15. Tanárképző Főiskola—H. Porcelán (női, I. oszt.), 9.30; KSZV SE -Csongrád (női, 1. oszt.), 11. MEZOGÉP-Mr.lcói Spartacus (férfi, L oszt.), 11.48. Csongrád megyei Vend ég látő—Szegedi Vízügy (férfi. Ifjúsági, alapfok A), 12.40. MEZŐGÉP—SZOTE (női. II. oszt.). 13.25. Textilmüvek II.Konzerv SK II. (női. II. oszt.), 14.10. Algyó—AFIT (férfi alapfok. A), 14.55. Volán KISZ—Tejipar (női. alapfok), 15.40. Csongrád megyei Vendéglátó—Csongrád megyei Tanács (női, alapfok), 19.25. Textilművek I.-Konzerv SK L (női. 1. oszt.), 17.10. Tanárképző Főiskola—Szegedi Vízügy (fért. I. oszt.), 17.55. Terem Kupa-mérkőzések NB-s csapatok részvételével az újszeged! Sportcsarnokban: Hunyadi SE (Hódmezővásárhely)—Szentesi Kinizsi (férfi), 8. Ojklgyós-Bekéscsabat Vízmű (férfi), 9.05. Békéscsabai Előre-Spartacus—Soltvadkert (női), 10.10. H. Porcelán -Konzerv SK (női), 11.05. Kiskunhalas-Szentesi Kantakta (női). 12. Kosárlabda NB I. Nök: SZEOL AK-Bp. Spartacus, újszegodl Sportcsarnok, 14, Bánsági M., MakiarL Esbjergb, 3000 néző, v.: Rogil és Olsson (mindkettő dán). MAGYAROKSZAG—NDK 12:10 (7:6) Magyarország: Bartalos — Kenyeres (3), Kovács (3), Szilágyi, Kocsis, Gubányi (1), Jánovszki. Csere: Molnár (4 — 7 méteresből), dr. Süvöltős (1), Veróczi, Kontra. Minden dicséretet megérdemel a magyar kézilabdaválogatott azért a fegyelmezett játékért, amelyet szombaton az NDK elleni igen fontos találkozón nyújtott. Elsősorban védekezésben Kosárlabda múlta felül ellenfelét a magyar gárda, és a támadások kialakításánál volt türelme addig játszani, amíg az igen erőszakosan fellépő németek hibáztak saját kapujuk előtt. Meglepő volt az NDK együttesének gyenge támadó játéka, ez különösen a második félidőben tűnt fel, amikor csak büntetőből tud. tak a magyar kapuba találni. A magyar válogatottból ezen a találkozón Bartalos és Kenyeres játéka emelkedett ki, de a védőmunkáért valamennyi társuk dicséretet érdemel. Középpontban a moszkvai olimpia Eredmények — helyezések — gondok TFSE—SZEOL AK 72:69 (31:35) NB l-es férfimérkőzés. Űjszegedi Sportcsarnok, 800 nézó. Vezette: Juhász, Simó. A csapatok összeállítása. TFSE: Demeter (13), Farkas (14), Daróczi (15), Horváth (9), Kinter (10). Csere: Csorba (—), Szilassy (3), Tóth (8), Sapszon (—). Edző: Pálinkás József és Banki Ferenc. SZEOL AK: Bo. ros (8), Kecskés (9), Dörmő (14), Szilágyi (8). Varga (10). Csere: Pataricza (16), Kertész dr. (—), Reísz (4). Edző: dr. Faragó József. Alacsony színvonalú, sok hibával tarkított, gyenge játék. Az elsó játékrészben a kék-feketék akár nagyobb arányú vezetésre is szert tehettek volna, azonban sokat hibáztak az ellenfél palánkja alatt. Izgalmasan alakult a hajrá. 20 másodperccel a befejezés előtt, 70:69-es TFSE-vezetésnél a főiskolások birtokában volt a labda, kosárra törtek, ám a támadó játékos szabálytalanságot követett el. A bírók sajnos, nem így látták... Alapok nélkül nincs építmény A tavaszra készülnek a SZEOL AK labdarúgói Alapozás. Ha ezt a szót meghallják a labdarúgók — persze nem kivételek ez alól a más sportágat választók sem — hideg szánkázik a hátukon. Mindent megtennének azért, hogy valami módon kitérjenek a felkészülés ilyen fajta „örömei" elől. Beidegződött rossz szokás ez, pedig valamennyien jól tudják, alapok elkészítése, lerakása nélkül nincs építmény; az „állapotlétet" biztosító legfontosabb tényező ez a sportban is, mint az élet egyéb területein. Találomra az egyik délelőtt, meglátogattuk a SZEOL AK NB l-es labdarúgóit, ók vajon hogyan készülnek a sokatmondó, sorsukat eldöntő tavaszi fordulókra. Mert nekik bőven akad pótolni valójuk, van miért szorítaniuk. Az ószi, megnyugtatónak egyáltalán nem mondható idényzárás után az utolsó előtti, kiesést jelentó 17. helyről várják a folytatást. Esetükben ha valaha szükség volt a lelkiismeretes, becsületes munkára, összefogásra, akkor ez most nagyon időszerű... • A gyors átöltözést követően Himer István vezető edző vette számba, megjelent-e mindenki, közölte ki miért maradt távol — vizsga, orvosi kezelés stb. — majd ismertette a délelőtti programot A közös bemelegítés után két részre oszlott a társaság. Egyik csoport az emeleti küzdőtéren maradt, ahol Rábay László irányításával a technikai elemeket sulykolta, a másik a kondicionáló termet vette birtokába. őket követtük. Kíváncsian vártuk, milyen intenzitással csinálják a Pataky Tamás pályaedző diktálta, a követelményrendszerben előírt, állóképességet fejlesztő, harminc percig tiü-tó nonstop gimnasztikázást. Amint befejezték, Nagy István csapatkapitánnyal váltottunk szót. . — Többször ls pihenőt engedélyezett magának a gyakorlatok közben... Mielőtt válaszolt volna, mutatóujjával a nyakára, combjára mutatott. Apró, szúnyogcsípéshez hasonló piros pontokat fedeztünk fel. — Az előző nap Pozsonyban voltam Kozma Zolival Binyovszki professzornál, aki mindkettőnket akupunktúrás kezelésnek vetett alá. Hathat tűszúrást kaptunk ... Nem valami kellemes érzés, fáj a helye, a sérült izom is, de remélem nem sokáig. Felmentést kaphattam volna, de nem akarok edzést kihagyni! * A nagyterem felé vettük utunkat. Különbözö páros fejelőgyakorlatok váltogatták egymást, majd gyors labdavezetés után kapuralövés következelt. Nem sok dolguk akadt a kapusoknak, Nagynak és Újhelyinek, a labdák rendre célt tévesztettek. Himer edzó nem is hagyta szó nélkül. — Tessék jobban koncentrálni, senki sem zavar benneteket! Ne csak jobb lábbal, a másikkal is lőjetek! Helyet foglaltunk a lelátón, s miközben a vezetőedző félszemmel a játékosait figyelte a csapatról, a körülötte történtekről beszélgettünk. — Azzal kezdeném, hogy január 9-én, az első edzésnapon játékosértekezletet tartott a szakosztály vezetése — mondta. — Ismertettük a közel hathetes felkészülés rendjét, hogyan kívánjuk kivitelezni a napra, órára kidolgozott munkát. Helyzetünk megszabja tennivalóinkat. A bajnokság tavaszi szezonja két hónap alatt lezajlik, ez komoly idegi, fizikai megterhelést ró játékosra, vezetőre egyaránt. Ezért nemcsak fizikailag, pszichésen is megfelelő állapotba kell hozni a csapatot. Legfontosabbnak tartóin a fegyelem megszilárdítását, helyreállítását. Vonatkozik ei mind a magánéletre, mind az edzésmunkára. Valamenynyi játékostól elvárom, hogy kölcsönösen tiszteljék, becsüljék egymást, bajtársak legyenek jóban, rosszban egyaránt. Véleményemet nem rejtettem véka alá, közöltem, nem teszek kivétett, egyformán büntetek, ha kell, s a juttatás is a végzett munkával lesz arányban. Mindenkiről van személyi lap, azon ellenőrizheti bárki, mit, hogyan csinál a játékos, mi az erénye, mi a hibája. Az edzésmunkáról a következőket jegyezte meg az edző. — Az edzéseken 29 játékos vesz reszt, velünk gyakorol Pctró Dezső is, akit a Kossutti SE-től akarunk igazolni. Korabban Csongrádsn játszott. Délelőttönként 120, délutánonként 90 percet töltünk a Sportcsarnokban, illetve a pályán. A szakmai munka mellett sok más is szóba került, így a fegyelem, a fegyelmezés kérdése is. — Kollegáimmal őszinte hangon cseréltünk véleményt, kértem őket, a jövőben következetes szigorral lépjenek fel, ugyanolyan jogkörrel rendelkeznek mint én, ha szükséges, büntessenek! Főleg távollétemben fordul elő lazítás, kényelmeskedés, a jövőben viszont nem leszünk elnézőek. — Mosolyt most senkitől sem várok, annál inkább hitet, kitartást, összeszorított fogakkal végzett kemény munkát — jegyezte meg Himer István búcsúzóul. — A határtalan akarás április 22én, a bizonyítványosztásnál derűt fakaszthat. Nem kérek lehetetlent, amikor azt mondom, mindenki adjon több21 eddigi önmagához képest, s ha ez így lesz, hiszem, hogy ne.n búcsúzunk az elsó osztálytól! Ehhez csak annyit, azt a bizonyos bizonyítványt mindenki maga formálja. Hogy miként, az elsősorban a játékostól, nem utolsósorban az őt körülvevő koUektívától is függ... Gyürkí Krnó 2 A SZEOL AK kajak• kenu szakosztályában a négy felnőtt válogatotton kívül (Csanó, Svidró, Gaál, Korom) még heten kerültek be az idei válogatott keretekbe. Balázs Antal, Berta László, Gera Ferenc és Lábdi Ágnes a junior válogatottba, Bereczki Sándor, Lichtenstein József és Váradi Sándor pedig az ifjúsági válogatottba. Most pedig nézzük az 1977. évi eredményeket, azok közül is a legkiemelkedőbbeket. A pancsarevói világbajnokságon a Csapó—Svidró páros bronzérmet szerzett. (Képünkön a két szegedi kajakos az eredményhirdetésen.) Nemzetközi versenyek: Csehszlovákia (Prága), Gaál Ferenc K. IV. 1000 méteren második. NDK (Grünau), nemzetközi junior versenyen Lábdi Ágnes K. I. 500 méteren ezüstérmes. Angii? (Nottingham), K. IV. 1000 méteren Csapó Géza első NDK (Grünau), Nagy László Kiss Gyula K. II. 1000 méteren második. Bulgária (Szófia), Lichtenstein József, Bereczki Sándor K. IV. 1000 méteren első.. Jugoszlávia (Belgrád), Korom Ferenc, Svidró József K. IV. 1000 méteren harmadik. Felnőtt Magyar Bajnokság: Csapó Géza K. I. 500-on bajnoki címet, K. I. 1000 méteren ezüstérmet szerzett. A K. II. 5Ö0 méteren a Csapó— Svidró páros első, K. IV. 1000 méteren a Csapó, Svidró, Gaál, Korom négyes második lett. ' A K. IV. 500 méteres női döntőben a SZEOL AK négyese (Lábdi Ágnes, Vári Judit, Szabó Erika, Serfőző Magdolna) bronzérmet szerzett. Ifjúsági Európa Bajnokság: Berta László a C. VlI-es hajóegységben Európa Bajnoki címet szerzett. Hingl László azonnal jellemzést ad a fiatal tehetséges kenusról. „Kitűnő adottságokkal rendelkezik, fokozatosan fejlődik. Bízom benne, hogy Gera Ferenccel ők lesznek az első szegedi kenus válogatottak. Mindkét versenyző a SZEOL AK saját nevelése." Ifjúsági Barátság Verseny (Snagov): Szegedről négy versenyző szerepelt. Balázs és Lichtenstein (kajakosok), valamint Gera és Berta (kenusok). Balázs. Antal K. IV. 500 méteren ezüstérmet szerzett, csakúgy, mint Lichtenstein. A Gera—Berta páros C. II. 500 on és 1000 méteren hatodik helyezést ért el. Magyar Bajnokság, (serdülő, ifjúsági, junior, úttörő): Az utánpótlás gárda 79 olimpiai pontot gyűjtött. Váradi Sándor, a Rózsa Ferenc Gimnázium tanulója serdülő kora ellenére C. I. 500 és 1000 méteren ifjúsági bajnoki címet szerzett és. az idén bekerült az ifjúsági válogatottba. Edzője: Kása Ferenc. A serdülök között Csanádi Attila és Horváth Zoltán a PC. II. 1000 méteren második lett, a Gurzó Mihály—Vágó Sándor páros pedig harmadik. As ifjúságiak K. IV. 1000 méteres döntőjén a szegedi négyes (Lichtenstein, Bereczki, Balázs, Császár) bajnoki címet szerzett. A Gera—Berta páros pedig a C. II. 500 és 1000 méteren ezüstérmes lett. A juniorok versenyében K. I. 1000 méteren Gaál Ferenc bajnok, csakúgy, mint a szegedi négyes (Gaál, Nagy László, Kiss Gyula, Gyuris Lajos). A Nagy László—Kiss Gyula páros K. II. 1000 méteren második, K. II. 500-on pedig harmadik helyezést ért el. Az úttörők között az IC IV. I—II. kcs. 2000 méteres küzdelmén a szegedi négyes (Sreiter György. Vajas Attila, Teimel Zsolt, Török' Csaba) bronzérmes lett. Az IC. IV. III—IV. kcs. 2000 méteres döntőjén pedig a Rétfalvi Róbert, Bodó Attila, Nagy Zsolt. Tóth Bence négyes bajnoki címet szerzett. Az egyesületek közötti olimpiai pontversenyben a SZEOL AK a második helyen végzett az ifjúságiak mezőnyében. — Hány versenyzője van a szakosztálynak, hány edzővel dolgoznak, milyen szempontok alapján neveztek az elmúlt évi versenyekre? — kérdeztük Pónyai Sándor technikai vezetőt. ,— A szakosztály létszáma 200 fő. Nyolc edző dolgozik a kajak-kenusokkal. A kajakosok vezető edzője Kovács László. Az ifikkel Kemecsey Imre foglalkozik, a serdülőkkel Pusztai Ferenc, a nőkkel Balázs Andrásné, és a közvetlen utánpótlást biztosító, úgynevezett előkészítő munkával Váradi Márton. A kenusok vezető edzője Hingl László. A serdülőkkel Kása Ferenc, az úttörőkkel pedig Adók János foglalkozik. Az elmúlt évi versenyekre olimpiai pont centrikusán nevezett a szakosztály. Ez volt a szövetség kérése is. Azt hiszem sikerrel teljesítettük az elvárást is. — Az egyesületek közötti rangsorban hol végzett a SZEOL AK, hány minősített versenyzője van? — Kilenc A kategóriás egyesület van az országban. Köztük a SZEOL AK is. Az 50 kajak-kenu szakosztály közül pedig 1977. évi 309 pontunkkal az ötödik (!) helyen végzett az egyesület I. osztályú versenyző: 8. II. osztályú: 7. III. osztályú: 11. Aranyjelvényes: 12. Ezüstjelvényes: 12. Bronzjelvényes: 13. — A Magyar Kajak-Kenu Szövetség négyéves olimpiai felkészülési programjából milyen feladatok várnak a szegediekre? — Azt hiszem a legpontosabb, ha idézzük. „A négyéves ciklus alatt 1980-ig, mindhárom szakágban legalább hét olyan versenyzőt kell kiállítania, akik folyamatosan beépülve az olimpiai felkészülésbe, részt vesznek az olimpiai keret munkájában, ezekből legalább három főnek meg kell szereznie az olimpiai kiküldetés jogát..." A szegedi kajak-kenusok november 15. óta általános erőféjlesztő és állóképesség! alapozással készülnek az idei versenyekre. A válogatottak jelenleg sítáborban vannak, majd vízi alapozó táborozáson vesznek részt. — Milyen szereplést várnak a szegediektől az idei jugoszláviai világbajnokságon? — Szeretnénk, ha az olimpiai távon Csapó Géza az 1—3. helyezés valamelyikét megszerezné. Ezen a világbajnokságon teljes erőbedobással kell küzdeni, hiszen ez lesz a moszkvai olimpia főpróbája. Az olimpiai keretet is a VB-szereplés után állítják össze. — Milyen segítséget kopnak a bdzisszervtöl? — Az NKFV szegedi üzemegysége minden segítséget megad a sikeres szerepléshez. De sorolhatnánk a vízi sport támogatóit, így az Ikarus szegedi gyára, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium, a tarjáni I—II—III-as számú általános iskola, a gedói általános iskola — Milyen gondokkal küszködnek? — A létesítményt kezdjük kinőni. Űj tanmedence és kondícióterem kellene, de hajóparkunk is elhasználódott. Nem megfelelő az élvonal és az utánpótlás hajóellátása sem. Állandóan változnak a típusok. A minőségi munkához nagy szükség lenne állóvizes versenypályára, hogy különböző méréseket végezhessünk. Búcsúzóul a sportiskola! munkáról került fel a szó. A szakfelügyelő értékelése alapján a SZEOL AK SI jeles Osztályzatot kapott, az országos egyesületi rangsorban pedig a Rába ETO. az Újpesti Dózsa, a KSI, a DVTK és az MTK-VM után a hatodik helyen végzett. Bagaméry László