Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

Vasárnap, 1978. január 29. 3 mamm^mmm Tíz órát Szegedért! Ütjára indul tehát egy mozgalom. Kezdeményezői pártmunkások, és az ecsetgyári tizenégy tagú szocialista brigád. A felajánlott tíz-tíz óra látszólag nem nagy idő. Néhány szabr.-í szombatos délelőttön vagy munkaidő utáni pár órában mégis sokat végezhetnek az akció résztvevői. Hogy hányan lesznek, s hogy kik csatlakoznak a felhíváshoz — egyelőre kiszámíthatatlan. De sejthető előre, nem marad visszhang nélkül az ecsetgyári asszonyok és a második kerületi párttagok kezdeményezése. Mint ahogy a Tiszta és virágos Szegedért mozgalom tavalyi eredményei, az Egy üzem — egy park elnevezésű akció sikere, a város ifjúkommurristáinak Dolgozz négy órát Szegedért jelszavú mozgalma is bizonyította: a szegediek készek arra, hogy városuk szépítésének részesei legyenek. Szívesen vállalt cél: ki-ki erejéhez, képességéhez mérten legyen társ a lakóhelyi környezet alakításában. Tennivaló bőven akad, hi•zen virágpalántáról, facsemetéről, festékről, a sétaút kavicsáról könnyebb gondoskodni, mint palántázó, ültető, ecsetet tartó, gereblyéző, lapátoló kezet találni. Anyagra, szerszámra, szakmai irányításra futja már a város ereiéből — s lám, segítő szándékban, városszépítő akaratban, önzetlen tenni vágyásban sem szűkölködünk. A parképítők és -gondozók, a játszóterek tervezői és kialakítói, a városszéli erdők telepítői, a pihenőparkok és erdei pihenők karbantartói a megmondhatói : igyekezetük, szakértelmük s a felhasznált nem csekély összeg kárba veszne, ha az egyszeri buzgalmat nem követné rendszeres „utógondozás", ha tavaszodván nem orvosolnák a tél okozta károkat, • ősz felé Az MSZMP szegedi II. kerületi pártvezetősége és a Szegedi Ec3et- és Sepragyár A '.y Endre szocialista brigádja elhatározta, hoTy társada'mimnnka-felajínliscal járul h'z á a várospolitikai célok eredményesebb megvalósításához. Pártszervezetünk, szocialista brigádunk közhasznú társadalmi mu- kaikciót kezdeményez — Tíz órát Szegedért el-.evezés-cl —, amelybsn személyenkért tíz-tíz órát rj n'unk fel — a városi tanács javaslatai ala*>j n — a pr'.iok. játszóterek, város-zíli erdők, spartelísra alkalmas területek és környékük szépítésére, felújítására. Arra kérjük a város szocialista br.'gidjiit, az üzemek, szőve k""ctek. ir.tc-méiyck delgozóit. a város lakóit és tanuló ifjúságát: csatlakozzanak felhívásunk, hoz. Különös jelen'ösíget tulajdonítunk annak, hogy felaj'n'ásun' k~I a Kommunisták Magyaron ági Pírt'a mega'akul sán-k 60. évforduló'a évében cs az J978ban is fol- tatódó m-inkaverseny lendületében járulhatunk hozzá városunk szépítéséhez. Ké-jiík, f-gadjá'c el felhívásunkat, csa'labo-za-ak ho-zírk. t— ebélyc-ediík városi mozgr.lemmá a kezie. tr.é-yezé-ünk A"al-ul'"'n hí remcs versery. ki t~ z "öblét Szegedért. Gyo-sí svk ni"g ezen a mó lon is liöevet'en ! ö r--ezrt.~"k. a vár~s kc-é-ck rt-lróul-sót, fejlcdé»é-ek ü'cmct. Erjsít"ük tovább társadel~n;man!:avállMára'nkk-1 is a s~o-'alisía brljádmozgalom jí hírét. A váTalások-t 1578. inárr,'--.a eleejé'g vártuk, a városi t""';cs «"rsrd?'mi íni-k't sze-vezö sz-vkbizrtts~ra c'mén: Szeged, Széchenyi tér 10., I. emelet 110. szoba. Szeged, 1978. január. /•3C S'S"MP SZEGEDI II. KERÜLETI PÁRTVEZETŐSÉGE A SZEGEDI ECSET- ÉS SEPRÜGVÁR ADV ENDRE SZOCIALISTA BRIGÁDJA rmBBilciiislü közeledvén nem óvnák, nem védenék meg, ami a következő nyárra átmenthető. A város üzemei, szövetkezetei, intézményei, a fizikai és szellemi munkások, az iskolák KISZ-ozervezetei eddig sem voltak tétlen szemlélői a városszépítés sokrétű folyamatának: a gyermekintézmények patronálásában, a köztéri szobrok, emlékművek karbantartásában, a város tavaszt nagytakarításában, a kommunista műszakok ellenértékének összegyűjtésében voltak támaszai a társadalmimunka-akcióknak A felajánlásokat ezután is a városi tanács társadalmi munkát szervező szakbizottsága gyűjti össze, az ott dolgozó munkatársak irányítá. savai biztosítható, hogy minden parknak, játszótérnek legyen önkéntes gazdája, minden erdőbe jusson önzetlenül dolgozó társadalmi munkás. Tavaly körülbelül negyvenmillió forinttal lett gazdagabb a város, s bár a társadalmi munkákat előre megtervezni szinte lehetetlen. várható, hogy az idén sem adjuk alább. Tíz órát — s talán annál is többet — egy év alatt könnyűszerrel áldozhatunk városunknak: magunknak szépítjük Szegedet w Építészeti bravúr Átmenetileg dupla csarnokban termel a Fűzfői Papírgyár nagy teljesítményű papírgépe, és ezzel a megoldással mintegy 20 millió dolláros kiadásától mentesítik a népgazdaságot. A sajátos építészeti megoldásra azért volt szükség, mert az 1930ban bauxit betonból épült régi csarnok, ma már nem biztonságos. A több mint 2000 tonna súlyú gépóriást új csarnokba kell elhelyezni. A számítások szerint az új épület két év alatt készült volna el, és addig importból kellett volna beszerezni az egyedül itt gyártott legértékesebb papírfélesége: az ofszet- és a számítógéppapírt. A termeléskiesés csökkentésére fogott össze a papírgyár, és a Könnyűipari Szerelő Vállalat. Valóságos építészeti bravúrral jelentősen csökkentik a szükséges állásidőt. A régi csarnok köré ugyanis felépítették az új épületet, és ezt követően bontják le az elavult csarnokot. Csak a legkritikusabb munkáknál állítják le a ter melést. Ezzel a módszerrel a tervezett 8 hónapos állásidőt már eddig 50 nappal csökkentették. Export 20 országba Megkétszerezi exportja 1978-ban az elmúlt évihez viszonyítva — a kazincbarcikai 3orsodi Vegyi Kombinát, és várhatóan a kiszállított áruk értéke meghaladja majd az egymilliárd forintot. A gyár mintegy húsz euró. nai és tengerentúli országba köztük Brazíliába, Ausztráliába. Pakisztánba, az NSZKba, Svájcba és Angliába — szállít elsősorban műanyag • termékeket. Az export túlnyomó része — az elmúlt évihez hasonlóan — az idén is a pvc-por és a granulá tum, de műanyag készter • mékek szállítására is tore kednek. -1 H

ány óra is a nyolc óra? Első hallásra értelmetlen a kérdés, a tanárjelölt meg is kapná érte a magáét, mondván: kollega, ez a kérdés nem kérdés. Márpedig nemcsak a közgazdászokat, szociológusokat foglalkoztatja manapság a válaszkeresés, hane.n a közvéleményt is. Mindazokat, akik napi 8 órai munkájukért kapják bérüket. Csakhogy ha ez szóba kerül, a mutatóujj mindig valaki másra mutat, sohase fordul önnön gazdája felé. Tartsunk csak egy kis önvizsgálatot! Mondjuk hétkor kezdődik a munkaidő. Kinek van arra ideie, kedve, hogy a hajnali sötétségben még a reggelivel is kínlódjon. „Odabonn" kényelmesen, nyugodtan lecsúsznak a falatok, s eközben még az előző esti tévéműsort is értékelni lehet. Azután pedig jól esik népi italunk, a gőzölgő kávé is: újságolvasás közben apró kortyokban magunkba tö.tjük a naphoz szükséges indító energiát. Futja is belőle három-négy órai munkára. De aztán delet harangoznak, s ez jel a gyomornak. S ami ebéd után jön, az egyénektől, munkhelyektől, lehetőségektől függőón változik. A ruhagyárból szalag mellől bajos ugyan elfutkosni „csak egy harisnyát veszek a gyereknek" jelszóval. De akad munkahely, ahonnan ilyen-olyan ürügygyei el lehet kéredzkedni. S ha egyik nap megteszi Nagy, másik nap él a lehetőséggel Kis és Apró is. Miért ne? Hisz annyi az elintézni való ügy! Ehhez-ahhoz hatósági bizonyítványt kell beszerezni, rég lejárt a személyazonossági, érvényesíttetni kellene, sürget az adóbefi eté; határideje is, ki tagadná, állampolgári kötelesség, hogy költözködéskor kijelentkezzék az ember a régi lakásból, cs bejelentse magát új lakóhelyére. „Anyakönyvi kivonat, tejjegy" — ismételgeti az ifjú apa, el ne felejtse bokros teendői közepette egyiket sem. Ha meg valaki ingatlant vásárolt, netán építkezni kezd, ugyanssak van futkosni valója elég. ICo_ rábban ezért a hivatalokat szidtuk, a bürokratizmust, az ügyfél időtrabló ide-oda küldözgetését. (Akkor nem egyszer a szabadság terhére szaladgáltunk, ami persze megint csak rossz gyakorlat.) A tanácsok politikai feladatuknak érzik a lakosság ügyeinek gyors és kultúrált intézését. Sokat is tesznek ezért, noha tudjuk, a megrögzött szokásokat egyetlen intézmény sem képes egycsapásra sutba dobni. Tőrvé nyek, jogszabályok tartják kordában az ügyintézés me netét, s ez kötelezi a taná esi dolgozókat is. Korábban például értetlenül és mérge sen állt a járási földhivatal előadója előtt az, aki új in- j gatlana telekkönyvi bejegy-. zésekor kénytelen volt 5001 —1000 forint büntetést fizetni, a néhányszáz forintos okmánybélyegen kívül. Miért: Mert senki nem világosította fül, hogy amikor az illetékhivataltól kéri az átírási illeték kiszabását, jelentkezzék azonnal a földhivatalnál is, noha ott majd csak az illeték kifizetése után írják nevére a telket. Az illogikus, fölösleges szaladgálást, ellenkező esetben büntetést eredményező paragrafust szerencsére azóta törölték, s épp a napokban jeíent mzg az új rendelet: ezután a két hivatal egymás között teszi meg ezeket a lépéseket. A

z ügyfelek kényelme érdekében tehát történik egy és más. Szegeden beszédes példája ennek a már négyéves múltra visszatekintő ügyfélszolgálati iroda. S hogy valóban szolgálatnak tekinti munkáját, ott a Belváros szívében, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kísór.etképpen a hét 2 napján, hétfőn és szerdán nyújtott munkaidőben dolgozik, azaz este 6-ig nyitva az ajtó mindenki előtt. S a tapasztalat? Tavaly mintegy 130 ezerszer lépték át küszöbüket az ügyes-bajos dolgaikkal beköszönő ügyfelek. Hogy mikor? Délelőtt, délután, de fél 5 után, ha valaki be is toppant, az bizonyára nem vállalati dolgozó, hanem nyugdíjas, gyesen levő édesanya volt. S melyik időszakban a legnagyobb a forgalom? Fél 11 és 2 között. A miértre adott a magyarázat: az öntudatnál erősebben hat a törvényesített, tálcán kínált lehetőság. Aki ugyanis a 8 órás munkaidőből 4-et ledolgozott, annak a hátralevő négy órát — ha el is kéredzkedik — átlagórabérben kifizetik. Na már most, aki reggel 0-kor kezdi a munkát, tíz óráig „megtette kötelességét"... Annyi szó esik manapság a munkafegyelemről, a munkaidő kihasználásáról. Íme, itt egy kis kapu, amelyen ki lehet bújni a felelősség alól. Szép és társadalmunkban külön elismerésre méltó dolog, ha valaki ennyire igyekszik haza a családjához. Tiszteletre méltó tulajdonság az otthonszeretet. És ki ne tudná, aki gyermeket nevel, mennyi, de mennyi teendő, gond és persze öröm vár a szülőkre, amíg az apróságok felnőnek. De hát a neveléshez példaadás is kell. Ha e mindennapos, vagy akárcsak gyakori a „hol a munka, hadd kerüljem" viselkedés a családban, milyen munkaerkölcsöt itat a gyermekbe ez a légkör? A napokban 9 óra tájt megjelent az SZTKban vérvételre egy nagyobbacska lány. Dolga végeztével, mi sem természetesebb, kérte az iskolai igazolást. Pedig délután is van rendelés a laboratóriumban is. Az' SZTK, a Posta, a MÁV-szolgálat, még az Állami Biztosító, a Patyolat is gondoskodik arról, hogy a rájuk szoruló emberek szabad idejükben is tárt ajtókat .találjanak. Az ügyfélszolgálati iroda dolgozol fölvetették, vállalnák, hogy két műszakban dolgoznak, s a hét minden napján villanyfénynél is fogadják a hozzájuk fordulókat. Sőt, a fővárosi példát követve, még jobban is tudnának igazodni a többség munkabeosztásához: két nap korán reggel nyitnának, két nap pedig késő estig maradnának. A hivatal szándéka tisztességes, és a közösségi érdek diktálja. A szándék azonban önmagában kevés. Furcsa, hogy nem a vállalatok vezetői fordultak ezzel a kéréssel a tanácshoz. Hisz nem lehet, hogy az egyes munkahelyeken nem tűnt föl annak a százezernyi embernek a hiánya, aki föltehetően do. logidőben nem dolgozott tavaly. Persze, még most sem késő. Érdemes lenne utána nézni, akárcsak egyhónapon belül is, hány ember teszi le a munkát a munkaidő vége előtt. S ebből már könynyen kiszámítható, mekkora kár ér emiatt egy-egy vállalatot, és szinte fölbecsülhetetlen, mekkora éri a népgazdaságot S

ami hiány a nemzeti jövedelemben, az hiány az egyes családok életszínvonalában is. Az otthon légkörét kevésbé sebzi meg az egyszeri, kétszeri, egyórás távollét, mintha va.'aki, valakik órákra leteszik a szerszámot, a ceruzát, leállítják a gépeket. Hány óra is a nyolc óra? Sajnos többször 4—5, minthogy szemet lehetne hunyni fölötte. A kétszer-kettő igazságát azonban egyformán komolyan kell venniük a paragrafusok alkotóinak, a váL Ialatok vezetőinek, dolgozóinak, a hivataloknak. Közös érdekből — mindanynyiunknak. Chikán Agncs Védett fasor Az ország egyik leghíresebb, védett fasora, a nagycenki hársfasor felújítását az idén tovább folytatják. A 250 éves fasor gondozására, felújítására az elmúlt években jelentős összeget fordítottak. Sikerrel fejeződött be az a négyéves kísérlet, amelynek során az öreg hársak terméséből suhángokat neveltek, s azokat elültették a fasorba. Mennyit ér a kilátás? A lakás árában nincs benne, hogy az ott lakók ablakából messzire látni-e. vaav csak a szomszéd tízemeletes ház erkélyei, konyhái figyelhetők meg. A lakás árához nem számítják hozzá a .jianorámás" felárat, sem azt, hogy a tekintet az Északi városrészből még Tarjánon túlra is szabadon elér. Megfizethetetlen — szoktuk mondani, ha valami nagyon szépet fizetség nélkül tálal fel az élet. Szemben a Rózsa utcával. a Csongrádi sugárút bal oldaSomogyi KArolyné lelvétele Ián lakók is bizonyára elmondták néhányszori beköltözésük napján: ez a kilátás minden pénzt megér. Felvételünk segíthet az állítás igazának bizonyításában.