Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

Szombat, 1978. január 28. 3 Népünk hagyományvilágából HVBcE|»Eem@Bite Megrázó képeket sugárzott Osztozkodáskor úgy bizto­a televízió Lakatos Vince sítja magát a két öreg, hogy Bács-Kiskun megyei öregek- egy részt megtartanak ma­rói készített filmjéből. Az guknak, és legvégül azé lesz, elhagyatottságukban halált aki ápolja, majd eltemeti váró öregek döbbenetes na­turalizmusa a legmélyebb érzéseket kavarta föl ben­nünk. Csak kevésnek adatott meg az öregek napközi ott­honában való elhelyezkedés lehetősége. Ott is nehezen megy a közösségbe illeszke. cés. A bizalmatlanság lég­köre, ami okkal vagy ok nél­kül alakult ki a társtalan öregek között, nehézzé teszi életüket Néprajzi gyújtőutakon mi is találkoztunk Alsótanyán őket. Ha nincs család, a szociális otthont keli vállal­ni, vagy más lábakapcája­ként tengődik, vagy magános farkasként éli utolsó nap­jait. Második gyermekkor ez, ami abban is kifejezésre jut, hogy olykor a dolgozni nem tudó öreget a macskaasztal mellé ültetik, és kéztül kap­ja az ennivalót. A módosab­bak haszonélvezet kikötésé­vel biztosítják a nyugodt öregkort. A szigorúan beosz­ityen magukra maradt öre- tott életvitel mellett megta­gekkeL Pedig szociális ott- karított pénzecskéjükből, va­hon van Morahalmon. Szö- , ,..„_ ,_,„ _____ génház az kérőm! Mindönt késztű kapnak, Münk oda nem mönyünk! Ha valaki télidőben rájuk nyitja az ajtót, örömmel beszélgetnek, kiváló adatközlók. A kora este leszálló köd hazaparan. csolja a látogatót, és az öre­gek maradnak. Lámpást nem gyújtanak, mert fogy a pet­TÓ. A reggel befűtött b a­nyakemönce kihűlt, és ha­mar ágyba parancsolta őket a hideg. Kétszer esznek naponta. A früstök délelőtt 10 óra táj­ban, az ebéd és a vacsora délután négy óra körül szo­kott lenni. A néhány tyúk és a disznó etetése nem tart sokáig. Egyetlen szellemi termék a kalendárium, sar­kába fűzött madzagon lóg a mestergerenda alatti szegen. Tartalmát célszörű ókulláré­val napközben többször is átböngészték. Mi marad más hátra, mint a lefekvés. Kö­rülalusszák az órát. A fali­óra „harsantása", majd üté­se, no meg a kakas kukoré­kolása szabdalja az éjszakát darabokra, amit állandóan lamelyik jeles napon, bútort vagy ruhafélét vettek csa­ládjaiknak. Végül is tudatosan készül­nek a halálra, öreg pásztor­emberrei történt, aki nem volt ugyan beteg, de úgy érezte itt a vég. Egy dézsá­ban megfürdött, ünneplős ruhájába öltözött, hanyatt feküdt az ágyon, és valóban meg is halt. Gyakran még életükben megvásárolták a koporsót, és föltették a pad­lásra. Újszegeden történt az ínséges világban, hogy a te­metkezési vállalat megszo­rultságában kölcsönkérte az egyik ilyen koporsót. A szál­lítmány megérkezése után visszaadták. Ez többször megismétlődött. A szomszé­dok rosszat sejtve bejelen­tették a rendőrségnek, ahol rövid úton tisztázták az ügyet. Gyakori jelenség nap­jainkban is a síremlék előre való elkészítése. A hatóság jelentős adóval terheli, még­is egymást túlszárnyaló sír­köveket állítanak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy életszínvo­ben, a tisztaszobában felra­vatalozzák. A fejénél két ol­dalt egy-egy gyertyát gyúj­tanak. A fal melletti lócá­kon ülve halotti énekeket énekelve virrasztanak. A következő napon van a te­metés. A papnak, kántornak egy­egy fehér kendőt adnak. A templomi lobogókra s a ko­porsót vivő kocsi lovainak fejzőjére is fehér kendőt kötnek. A temetés után még napjainkban is halotti tort tartanak. A módosabbak birkát vágnak, és mindenkit kiszolgálnak. Hagyományőr­ző családok — evés után bor mellett — a Kánaán mönnyegzője című vallásos népi rigmusokat énekelték. Szerényebb megoldás volt, amikor érett túró, puha ke­nyér és bor került az asz­talra. Állva ettek, ittak, mél­tatták az elhalt érdemeit — a halottról jót vagy semmit! A halotti tor lassan kivesző­ben levő hagyomány. Börcsök Vince Vitaestek, kiállítások Gazdag programot kínál 1978-ra a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. Az érdek­lődőket politikai és kulturá­lis, rendezvények egész sora várja — mondotta Ivan Va­sziljevics Szalimon, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követésgének tanácsosa a ház ez évi terveiről tartott pén­teki sajtótájékoztatóján. Ter­veik között figyelmet érde­melnek a politikai előadá­sok, vitaestek, amelyeken a XXV. kongresszus határo­zatait, a Szovjetunió új al­kotmányát népszerűsítik majd kiváló előadók. Hat megyében rendeznek barát­sági heteket, s közösen emlé­keznek meg Magyarország és a Szovjetunió nagy ünne­peiről is. Ellátogat hazánkba 1978-ban a Sztanyiszlavszkij— Nyemlrovlcs—Dancsenko színház híres balettegyüttese, s a ház egy este otthont ad já­tékuknak. Ez évi kiállításaik közül a legérdekesebbnek Ígérkezik a kazah grafikusok kiállítása, valamint a finn­ugor népek művészetének bemutatója. érzékölnek. Ha elnyomják az nálunk emelkedése a teme­egyik oldalukat, a másikra tőkben is fölmérhető. fordulnak, és várják a reg­gelt. Hat órakor kikászolód­nak az ágyból, befütik a ke­mencét, ellátják a jószágot, és a kemence padkáján Ül­dögélnek. Ha az embör mén el ha­Előkészítik azokat a ruha­darabokat, amelyikbe felöl­töztetik a koporsóba tevés előtt. A 30-as években az asszonyokat fehér ruhába öl­töztették, azzal, hogy az Ür jegyese lesz. Az egyik mó­marabb, az asszony jobban mhalmi asszony férje kopor­el tudja látni magát. Ha az sójába pénzt tett. Szerette a asszonyt szólítja a halál, az cmbör gyámoltalansága ha­mar kiütközik, s ha valaki a van-jáért nem gondosko­dik róla, hamar elkallódik, követi az asszonyt a másik világra. bort, hát lögyön neki péze rá, a másik világon is. A halottat megmosdatják, a férfiakat meg is borotvál­ják, szemhéjára pénzt tesz­nek, az állát felkötik. Ahol nincs ravatalozó a temető­Pályázati felhívás középiskolai katonai kollégiumi felvételre A Honvédelmi Minisztérium fizikai dolgozók gyermekei, pályázatot hirdet középisko- az egy szülő által eltartot­lai katonai kollégiumi fel- tak, az állami nevelőintéze­vételre. A felvételi követel- tekben átlagon felüli ered­ményeknek megfelelt tanú- ménnyel és szorgalommal lók a Magyar Néphadsereg tanulók, a fegyveres erők egri, nyíregyházi vagy tatai távoli helyőrségeiben szol­középiskolai katonai kollé- gálatot teljesítő hivatásos giurnának növendékei lesz- állományúak gyermekei és nek és a városi középisko- azok a jó képességű, tehetsé­lákban — gimnáziumokban, ges fiatalok, akiknek tovább­szakközépiskolákban — foly- tanulását családi és szociá­tatják tanulmányaikat. A Us körülményeik egyébként tanulmányi idő alatt teljes nem teszik lehetővé, és ingyenes ellátásban ré- A jelentkezési lapot.arész­szesülnek. letet önéletrajzot az iskola­Azok a nyolcadik osztály- igazgatók útján a megyei ban tanuló fiúk pályázhat- hadkiegészítési és területvé­nak a felvételre, akik von- delmi, (Budapesten a fővá­zódnak a hivatásos katonai rosi hadkiegészítő) parancs­pályához és vállalják, hogy nokságnak kell benyújtani, a középiskola eredményes A jelentkezés nem zárja ki befejezése után továbbta- más, közép- vagy szakmun­nulnak a Magyar Néphad- kásképző iskolába történő sereg valamelyik katonai egyidejű jelentkezés lehető­főiskoláján. ségeit. A jelentkezésnél előnyben A pályázati határidő: 1970. részesülnek a nagycsaládos február 20. Szemetelő szél?! Felsővárosról a tél csípős szele papírt, hulladékot meg mindenféle lomot so­dor szanaszét. Van mit széthordania az összeszed­nivaló alíájából-omjegájá­ból. Másik városrészekben is akad söpörnivaló, de hí­rül sincs annyi, mint a fel­sővárosi panelházak kör­nyékén. Bizonyára csak a szem­lélődő érzi ilyen boron­gósnak és csípősnek ezt a „szelet", és csak ő látja munkáját a gazerdőben, az égig érő száraz kórók kö­zött. Elsősorban a lobogó újságpapírokat, üres halom, ba hordott tejfölös flako­nokat. Ha akar, pillanatok alatt képet alkothat ma­gának a fejlődő városré­szek lakóinak változatos táplálkozásáról. Mert any­nyi mindent összehord er­refelé a szél. Csak azt nem tudni, honnan? Tele a tájék lécdara­bokkal, ottfelejtett földká­bel-csikkekkel, kiszolgált, rossz olajos rongyokkal, je­lét adván, hogy itt valaha dolgoztak, valamit vezet­tek. Itt ott még ritkaság is lelhető, lyukashasú mosó­gép, sárba taposott televí­zió-képernyő, sánta Luna­tűzhely, nyilvánvalóan nem a szél hordta ide. A Tabán ABC közelében a szanált telkek úgy néznek ki, mint a senki földje, és mindenki szemetese. Hogy kerül a csizma az asztalra, jobban mondva, a szemét Felsővárosba? Azt hihetné bárki, hogy éjnek idején rosszarcú és gonosz lelkű „városrész­szennyezők", hajnali szét­dobálok titkon és meg­rögzötten ártani akarnak a szépnek, a rendnek, és ki borigatják a kukákat, ki rámolják ósdi udvarok lomjait. Pedig ez nem így van Dolgozók, járókelők hagy ják ott. Vagy talán a szé hozza ide a hulladékot a szomszéd városrészből? A Szilléri sugárút kör nyékének láttán ez a gon dolat is torzszülött, hiszen innen a böjti szelek is csak vinni tudnának. De lehet más következ­tetés is, ha tovább göm­bölyödik az elmélkedés. Ta­lán direkt marad meg nyá­ron a (leendő) tereken, parkokon a gaz —, kör­nyezetvédelmi szempontból — nehogy ilyenkor a Ti­szába hordja a szél a sze­metet. Ezért nem ölik vegyszerrel. És itt a végső következ­tetés : emberek szemetel­nek. Dolgozó emberek, sé­táló emberek, hanyag em­berek, akik félbehagyják a munkát, eldobják a papírt, meg mi mindent. És em­berek nem hordják el on­nan azt! Nem állhat minden em­ber mellé tisztasági fele­lős, s ezért bízunk, majd csak jön a tavasz és a szétszórt hulladékok java­része elrothad. Hogy mi lesz a tejes­zacskókkal, meg a többi műanyag széjjelséggel, mert az sokáig tűri a vi­zet, ki tudja? Majoros Tibor Tájékoztató a mezőgazdasági könyviionaprói Februárban, 21. alka- könyvhónap alatt ország­lommal rendezik meg a me- szerte több mint 1200 író­zőgazdasági könyvhónapot, olvasó találkozót is tarta­amelynek programját pén- nak a gazdaságokban, ter­leken sajtótájékoztatón is- melőszövetkezetekben. mertették a szervezők. . A mezőgazdasági könyv­A könyvhónapot február hónapra hat kiadó gondozá­3-án Makón nyitják meg. sában 50 új mü jelenik meg, Ezzel egy időben a város több mint félmillió példány­ft286' Művelődési ban A ]egtöbb könyvúj­központjában nagyszabasú . mezőgazdasági szakkünyvkL donsugot a Mezőgazdasági állítást is rendeznek. A Kiadó udju ki. vatal főosztályvezetője prog­ramot terjesztett elő a tej­demokratizmusa és a családtagok egymáshoz va­ló pozitív érzelmi elkötelezettsége, az egymásért Vállalt felelősség. A szocialista embereszmény további nélkülöz­hetetlen része a társadalmi fegyelem betartása, a törvények tisztelete. Ez a vonatkozás bizonyos mértékig egybeesik az erkölcsiséggel, de annál többet ls Jelent; ugyanis az erkölcs kapcsolódó elvárásai adott esetben nem tartalmaznak konk­rét szabályokat, míg a törvények egyértelműen előírják a magatartásmódokat. A társadalmi fe­gyelem betartása az élet szinte minden területén követelményeket állít fel az egyén számára, és itt az alapelvárás ezeknek a követelményeknek a lelkiismeretes betartása. Egy másik oldalról a társadalmi fegyelem azt is megköveteli, hogy harcolni kell a fegyelmezetlenek, a társadalmi törvényeket felrúgok ellen. A sokoldalúan fejlett személyiség egyik lénye­ges jellemzője: a magas szintű műveltség, kul­turáltság. A műveltség egyrészt szakmai művelt­séget. szakképzettséget jelent; másrészt magában foglalja a korszerű általános műveltséget ls. A szocializmus embere a sokoldalúan művelt em­ber. aki számára a rendszeres művelődés lét­szükséglet. Ahhoz, hogy a magas szintű művelt­ség és kulturáltság általános emberi jeggyé vál­hasson. számos feltétel szükséges, többek között a társadalom megfelelő iskolai képzési rendsze­re, közművelődés jól működő mechanizmusa, va­lamint a közvélemény, a közfelfogás megfelelő hozzáállása. A kulturáltságnak szükségkéopenl velelérója a művészetek szeretete és sokoldalú ismerete. A szocializmus emberénél a művészet szükségletté válik, amely ugyanolyan lényeges része életének, mint egyéb létszükségletek. A művészethez való viszony a műélvezet egvlk lényeges Jellemzőjévé válik a komplexitás, tehát hogy nemcsak egy művészeti ágat ismer és szeret valaki, hanem kellően tájékozott a legtöbb művészetben, és él­vezni ls tudja a különböző művészetek alkotá­sait. Széles keretek között biztosítja a szocialista társadalom az egyének számára a műkedvelő művészeti tevékenységet is, azonban a művé­szeti tevékenység a szocializmus esetében első­sorban a hivatásos művészek feladata. dó ember, aki ugyanakkor lehet elégedetlen, az esetek egy részében lázadó is. Az egészséges elé­gedetlenség, Illetve „a lázadás" akkor szükséges, ha Igazságtalanság, vagy társadalmi méltányta­lanság történik, illetve lázadni kell az alapvető visszásságok, egészségtelen jelenségek ellen. A fentebb felsorolt jellemzők a szocia­lista embereszmény egy-egy oldalát juttatták kifejezésre, összességükben a szocialista ember­típust jelentik. A felsorolt Jellemzőkön túl ma­gától értetődően még más vonatkozások is jel Nem képzelhető el sokoldalú személyiség fest- enS kultúra nélkül. A testkultúra nemcsak magán­ügy, hanem társadalmi közügy ts: ugyanis a test. kultúra lényeges feltétele az egészségnek, a mun­kavégzésnek és a másokhoz való normális viszo­nyulásnak. A testkultúrával- kapcsolatos társa­dalmi elvárásokról eddig viszonylag kevés szó esett, és kevésbé ismertek a társadalmi elvárások is, azonban a fejlett szocializmus megvalósulá­sával előtérbe kerülnek a testkultúra és kapcso­lódó problémái. A testkultúrával kapcsolatos követelménynek tekinthetjük az ápolt külsőt és a normális öl­tözködést ls A társadalomnak általában nem feladata, hogy a külső, illetve az öltözködés kér­déseibe beleszóljon, de az egyén ebben ls kife­jezésre juttatja a társadalomhoz, illetve ember­társaihoz való viszonyát. Minden ember egyéniségét jellemzi bizonyos érzelmi, hangulati beállítódottság, meghatározott közérzet. A szocializmus embereszményét a gaz­dag érzelmi életnek kell jellemeznie, akinél meg­találhatjuk az élet örömeinek élvezetét, az opti­mista életfelfogást és a létbiztonság tudatát. A szocializmus embere a vidám, életnek örülni tu­A KNEB és a tej A Központi Népi Ellen- termeles. -feldolgozás és -fo« őrzési Bizottság pénteken gyasztás helyzetének orszá­ülést tartott. gos vizsgálatára. A felmérés Dobos István, a KNEB arra keres választ, hogy a tagja, az Országos Tervhi- növekvő tejtermeléssel pár­huzamosan megfelelőek-e a tej felvásárlásának, feldol­gozásának és hazai forgal­mazásának, szállításának technikai, szervezési felté­telei, milyen lehetőségek vannak a tej belföldi fo­gyasztásának növelésére, összhangban a korszerű, egészséges táplálkozás köve­telményeivel. A fővárosban és valamennyi megyében sorra kerülő vizsgálat ki­terjed a mezőgazdasági üze­mekre, a tej felvásárlásával és feldolgozásával foglalko­zó állami és szövetkezeti üzemekre, ezek irányító szer­veire. A felmérés kiterjed a tejet és tejtermékeket for­galmazó nugy. és kiskeres­kedelmi vállulatokra, a tö­megétkeztetéssel, üzemélel­mezéssel, gyermek, és diák­élelmezéssel, kórházi ellá­tással foglalkozó szervekre, a vendéglátóiparra, vala­mint a tejtermelés, -feldol­gozás és -forgalmazás gépi berendezéseit előállító, illet­ve beszerző vállalatokra, és ezek felügyeleti szerveire is. A KNEB a vizsgálat programját elfogadta és utu­sítást adott a vizsgálat elő­készítésére. (MTI). bemutatás az eszményített, az Idealizált ember típusra vonatkozik. Ezen utóbbi azt jelenti, hogy a ma átlagembere még szükségképpen nem ren­delkezik a bemutatott jegyek összességével, hisz ezek a Jövőre koncentráltak; a fejlett szocializ­mus viszonyai közepette kialakítható tulajdon­ságok. Azonban u ma embere is képes arra, hogy a felsorolt jellemzők egynémelylke vonatkozá­súban elérhesse az optimális szintet; ugyanakkor csak nagyon szűk keretek között lehetséges a be­mutatott mindenoldalú fejlődés realizálása. Az elmondottakon túl szükséges még annak a fi­gyelembevétele is, hogy napjainkban az osztály­helyzet jelentősen megszabhatja az egyén fejlő­désének lehetőségeit, és bizonyos korlátok ma még áthághatatlannak tűnnek. A sokoldalúan fejlett személyiség a fejlett szocialista társadalom embereszménye, ennek megfelelően a dolgozó új típusát jelenti, akinek kialakulása nem jelent statikus állapotot, hanem állandóan fejlődő dina­mikát, olyan változást, ahol nincs utolsó és vég­ső állapot. Dr. Horuczi László

Next

/
Thumbnails
Contents