Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

Szombat, 1978. január 28. 3 Ahol az orvosi diagnosztikai táskák készülnek Miskolcon, a Medicor Művek orvosi-elektronikai készülékek gyárában három változatban készítik az orvosi diagnosztikai táskákat. E táskákból jelentős meuynyiséget exportálnak a Szovjetunióba is. Képünkön: meós vizsgálja az elkészült diagnosztikai táskákat, hogy mindenben megfelelnek-e a követelményeknek. Huszonegy milliós háziipari export Z'.'b lehetetlenül elmaradott bedolgozás korszerűsítésével nem találhatnánk ojyan megoldásokat, amelyekkel mindkét fél jól járna? Az állam is, meg az apró gyermekeit (ha a gyes hatálya nem terjed ki rájuk), tartósan beteg hozzátartozója. legyengült szülője otthoni gondozását szívesen vállaló — hangsúlyozom szívesen —, és felelősséggel vállaló állampolgár is?" Fekete Gyulának e hasábokon megjelent gondolataihoz hadd tegyem még hozzá: és azokról az idősebb asszonyokról s nem is olyan idős, de a nyolcórás műszakokat egészségileg nem bíró nőkről is szó van. Mert lássuk csak a Szegedi Háziipari Szövetkezet statisztikáját: 360 bedolgozójuk között talán mindössze két férfi van. A többiek nyugdíj előtt állók, meggyengült egészségükkel küszködők, kisgyermekeiket otthon nevelők. S ők teszik ki a szövetkezet létszámának közel felét. Ha végiglapozzuk a kereseti kimutatásokat, megállapítható, hogy közel ilyen arányban részesülnek abból a munkából is amelyet a közel hatszáz fős kollektíva végez. Az elmúlt évben tervezett 39 millió forintos termelés1 tervet általuk is sikerült jelentősen. 40 millió forintot meghaladó összegre teljesíteni. S hogy összegszerűségén túlmenően mekkora ennek a népgazdasági jelentősége jelzi, hogy ebből 21,5 millió volt az export, aminek 19 milliója tőkés országban kelt eL S hogy mit tesz a szövetkezet, a kezdetben említett elavultság megszüntetésére? Három esztendő alatt 17,6 százalékkal fejlesztették a béreket, s ebből 1977-re 6,6 esett. Ma az egy dolgozóra eső évi átlagkereset 32 28' forint! De Algyőn és Kin kundorozsmán beléptek a termelésbe az új, modern központi telephelyek is. A kimutatások bizonyítják: jók a kereseti lehetőségek. Egészségi állapottól függően 2000—2400 forint körül mozog az átlag. S azok, akik jobban osztják be gyermekük mellett az idejüket vagy ügyesebb kezű. ek, bizony háromezer fölött is kereshetnek. Ezzel szemben a központi dolgozók, akik nyolc órát kötött körülmények között dolgoznak végig 1800—2000—2300 forintos átlagnál tartanak. Az elmúlt esztendőben túllépte a szövetkezet a közgyűlés által megszavazott, a jóléti és kulturális alap terhére felosztható segélykeretét, amelyből a rászorulók keresetét egészítették ki szükség esetén. Ugyancsak tavaly növelték 60 ezer forinttal a lakásépítési alapot, amelyet hárman kaptak meg. Ebben az esztendőben már pótszabadság is jár a bedolgozóknak az eddigi 12 nap alapon felül, attól függően, hogyan alakul a keresetük. Mindenképpen jó és szükséges a bedolgozói rendszer. Tudják ezt a szövetkezet' vezetői is. Fejlesztési alapjukat évek óta arra tartogatják, hogy valamelyik új városrészben központi telephelyet építhessenek. Modernet, és ott. ahoi a legtöbben vannak a bedolgozást vállalók, a kisgyermekesek. Azok, akik a munkalehetőséggel mindenképpen jól járnak, s ily módon tesznek is valamit a népgazdaság asztalára. Csakhogy, egyelőre az a helyzet: a jelenlegi bérelt ingatlanok helyett nem kap iielyet a szövetkezet. A tervből előreláthatóan csak a VI. ötéves terv derekán lehel valami. Vásárhelyi István hétmilliárdért A belkereskedelem 1978ban — termelői áron számítva — várhatóan mintegy 7 milliárd forint értékű bútort vesz át a hazai ipartól. A gyermekbútorok választéka az új kapacitások termelésbe lépésével már észrevehetően javult, s a közeli jövőben még tovább bővül, annál is inkább, mert újabb termelők is vállalkoztak gyermekbútorok előállítására. A hazai bútorgyártás kialakult, a korábbinál sokkal korszerűbb anyagi-műszaki feltételei mellett mód nyílik arra, hogy a gyártmányfejlesztők az eudiginél is jobban lépést tartsanak a lakáskultúra fejlődésével. Eu'oen különj-e.i éten jár a Zala BúLorgy-.r, amely például arra törekszik, hogy az eddigi merev, teljes falat betöltő tároló bútorok helyett lazább elrendezési lehetőséget és a variációk sokféleségét biztosító új bútorrendszereket fejlesszen ki. Első lépésként megszüntette a szobaberendezés merev összeállítását, a korpusz és a kárpitozott bútorok együttes értékesítését, s így ezek külön-külön is megvásárolhatók. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat is számos új termékkel jelentkezik, jórészt annak az eljárásnak köszönhetően, amellyel a 'autánzatú pvc-fóiiát, min': felületbevonó anyagot alkalmazza. A Budapesti Bútoripari Vállalat a múlt év őszén, a BNV-n bemutatott, .Réke"-elemes bútorcsalád ás a Komfort kárpitozott garnitúra továbbfejlesztett változataival jelentkezik ebben az esztendőben, több más újdonság mellett Az említetteken kívül a bútorgyárak többsége megtette az intézkedéseket ah nak érdekében, hogy a ter nnelés hatékonyságának növelése mellett, a piaci igé nyekhez jobban alkalmazkodó gyártmányösszetételt é új választékot alakítson ki 1978-ra is. A demokrácia sejtjei Újraválasztják a lakó- és utcabizoltságokat Még az ötvenes évek közepén alakultak Szeged városban az első laké- és utcabizottságok. Az azóta eltelt idő többször új tartalommal töltötte meg a régi formát. A feladatúit mys lett, igazodott munkájuk a szocialista fejlődés követelményeihez. Kezdetben még hatósági igazolásokat is adtak ki, ami sokszor hátráltatta a munkát, nehézkessé, bürokratikussá tette. Később a népfront is bekapcsolódott, és ez újként, serkentőleg hatott a külterületek utcabizottságaira, és a belterületek lakóbizottságaira. Ami abból állott, hogy a lakosság job. ban kivette részét a közös munkából, eredményesen kapcsolódtak be az emberek az állami ügyek intézésébe. Bár ez számmal, adattal nem fejezhető ki, súlyban nem mérhető, de összességében tekintve, a fejlődésről, a mindennapok szebbé formálása tanúskodik. Elegendő csak a tanácstagi beszámolókra vagy a népfrontfórumokra gondolnunk, ahol többen többször éf kitartóan rmelnek szót a közért. Nemrégiben a központi irányelvekre támaszkodva alakultak, formálódtak újjá e bizottságok, amelyek munkáját a városi tanács rendeleteben terelte egységes mederbe. A lakó- és az utcabizott;ágok a legdemokratikusabb fórumok, ahol egymás gondját-baját, a szomszédok rigolyáit, hibáit mindenkinél jobban ismerik. A lakóbizottságok, utcabizottságok nagyon sokfaita gonddal-bajial élnek. Hiszen hozzájuk fordulnak először sérelmükkel az emberek. Apró, boszszantó, kellemetlen hibák ped'g akadnak bőven, nemcsak a bérházakban, a magánházakban is. Ezért látja szükségét a társadalom e bizottságok munkájának. Csak azok érzik, hol szorít a cipő, akiket valóban szorít, és csak saját maguk segíthetnek azon. Ezért jelentős a lakó- és az utcabizottságok szerepe a társadalom — közelebbről Szeged város életében. Közel 500 ilyen bizottságot tartanak számon a szegedi városi ta tácsnál. Ezek közül jó néhány nem funkcionál, különböző okok miatt. (Elköltözés, halálozás, nemtörődömség.) De a többségük ellátja a feladatát, becsülete, sen vég-ük munkájukat a bizottságokba beválasztottak. Választókörzetenként háromnégy ilyen bizottság van, a lakósűrűségtől függően. Vannak viszont városrészek, amelyekben még nincsenek ilyen bizottságok, hiszen az elmúlt években több ezren költöztek új otthonba Sok gonddal, problémával jár ilyen helyen a közösségbe való beilleszkedés, mivel mindenki bezárkózik magányába, betonkaiitkájába. Ezért a panelházakban különös szerep jut a lakóbizottságoknak. és ez. a változás tette indokolttá, hogy a jövőben szaporodjék a számuk. S többek között ezért választják újra Szegeder március 20. és április 22. között tagjaikat. Gyártani vagy „bütykölni" ? H

ogyan lehetséges — kérdezheti a jó memóriáiú olvasó —, hogy a hazai ipar termékeinek jelentős hányada elmarad a nemzetközi piacokon megkövetelt műszaki színvonaltól, holott, nincs esztendő — hosszú időre visszatekintve —, hogy több tucatnyi tudósítás ne jelenne meg a magyar gyártmányok nemzetközi sikereiről; hol, mikor, milyen vásáron vagy kiállításon, milyen jelentős díjat nyert ez, vagy amaz a magyar termék. Csakhogy a nemzetközi termékseregszemléken elért sikerek és a mindennapos külkereskedelmi munkában elkönyvelhető bevételek között, sajnos, létezhet szakadék. Az egyik eredmény — például a vásárokon — a fejlesztés díjai. a másik — például a költségvetés külkereskedelmi bevételeinek alakulása — viszont a gyártás színvonalából, .féls'ke-cíből". va"v közénszerűséeéből adódik. Itenvezében abból, hogy a fejlesztés eredményeként előálló új gyártmányt — esetleg a díjat nyert prototípust — a termelés körülményei között már csak módosítva, műszaki kompromiszszumokkal, „bütykölve" lehet sorozatbán előállítani. Az utóbbi évtizedekben, világszerte, a gazdaságban több jelentős „hangsúlyváltás" következett be. Régebben — fogalmazzunk így az egyszerűség kedvéért —, előbb általában megszületett a gyártmány gondolata, konstrukciója, azután többnyire lépésről léoésre. kialakították az előállításához legcélszerűbb módokat és eszközöket. Legújabban viszont — egyebek között az energiahordozók és nyersanyagok felérté cl ődése miatt is — a széles körűen kibontakozott kutatások és fejlesztések egy sor ágazatban nagyon gyorsan korszerűsítették a gyártási eliarásckat technológiákat, tették rendkívül pontossá, termelékennyé a gépparkot és így tovább. Az automatizálás egész folyamata például lényegében a termelőeszközökön keresztül — a technológiát forradalmasította. A félvezető- és számítógéDtechnika hallatlanul gvors 'ejlődése ugyancsak elsősorban a technológiát vitte előre. Ezt tükrözik a lézertechnika, vagy a hidegalakításos, forgácsmentes gyártási módok változatai. Ügy fordult tehát a kérdés a világ fejlesztési laboratóriumaiban — hogy lám. itt ez, vagy amaz a remek, új, termelékeny technológia (módszer és eszköz együtt) — mire kellene felhasználni, mit gyártsunk vele? Kézenfekvő, hogy ha a feilesztés a korszerű technológiához ..keresi" a korszerű gyártmánvt. akkor ennek előállítása nem okoz maid gondot a gvár+ökrak: vasvis naev va'ószínűséggel nem kell majd megalkudnia a konstruktőrnek. A hazai mérnök- és munkáscárda világszínvonalú szel'emi kapacitását, szakértelmét ielzi. hosv nagyon sokszor lelkesedéssel és leleménnyel kénes áthidalni az egv-egv új gyártmányban megtestesülő műszaki gondolat és az adott üzem esetleg elavult technológiába közötti rést. Csakhogy ezt hosszú távon és tömeges méretekben, mindig és mindenütt elérni egyre nehe-ebb lesz. A továbbiakban viszont a termékszerkezet-váltás és a hatékonyság javítása ráadásul ennen azt követeli meg, hogy tömeges méretekben szülessenek korszerű gyártmányok. Egy jó szakember mindent meg tűd „bütykölni". Erre azonban a gazdaságos tömeggyártás tempójában nincs idő, sem lehetőség. Valójában, egy jól szervezett tömeggyártás •sodrában még a minőségi ellenőrzés mai. „egyszemélyes" rendszereinek is át kell alakulnia: műszeres, automatikus gyártásközi ellenőrzéssé. Ez a stabil minőségi színvonal ilápia Egy-egy szállítmány gyengébben sikerült darabiát a meózás után, sokfelé, még ma is. meg lehet „bütykölni", agy. hogy korrektül szállítható legyen. Az ilven külön, a termelés rendes folyamaián kívüli munka azonban már drága mulatság: sok időt. erőt köt le és külön kiadást telent. A

korszerű termékszerkezet kialakításáért a vállalatok többségénél kibontakozóban van a fe'lesztő. kutató, szervező munka. Ebbe semmiképpen nem ülik a majd megbütyköljük!" munkastílus. Erre a változásra is szükséges tehát felkészülniük a gyáraknak, és nemcsak technikailag, hanem gondolkodásmódban, szervezésben is. Gerencsér Ferenc A szakszervezet az icfe/ TeleíOnkÖZpOlltOk szállítási feladatokról A vártnál nagyobb feladatok hárultak tavaly nemcsak a vasútra, hanem a közlekedés többi ágazatára is. amelyek az időnkénti nehézségek, átmeneti korlátozások ellenére is kielégítették a szállítási igényeket, túlteljesítették tervüket — állapította meg a közúti —, a vízi- és a légi közlekedés, valamint az autójavító ipar munkáját értékelő je'entés alapján pén teki ülésén a közlekedési és szállítási dolgozók szak szervezetének központi ve zető.sége. Az ülésen részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. A szakszervezet veze'ő testülete a hozzá tartozó ágazatok idei feladatait tárgyalva hangsúlyozta, hogy — mivel a személy- és áruszállítási teljesítmények általában mérsékeltebben növekednek — a szolgáltatások színvonalának javítása, de a személyforgalomban a zsú foltság csökkentése, a teher, szállításban pedig valamenynyi felkínált áru napra pon tos fuvarozása is igen fontos teendő. A vállalatok fejlesztési le hetőségei a hitelek mérsék lése miatt szerényebbek a tavalyinál. A Volán példá ul az eredetileg tervezett nél 250-nei kevesebb autó buszt tud beszerezni. A MA HART egy hajó üzembe állításával teljesíti az V. ötéves tervre előírt tengerjá ró beruházási programját, s állami támogatással folytatja személyhajóparkjának rekonstrukcióját (MTI) Angliának Másfél millió dollár értékű szerződést kötött a Budavox az angliai Relianca Systems Ltd. céggel speciális telefonközpontok exportjára. A most megkötött szerződés értelmében a Budavox a következő három évben adja át angol partnerének a telefonközpont - egységeket. Nem kompletten szállítanak ugyan, mert a szerelést az angol vevő végzi, de a központhoz szükséges valamennyi berendezést a Beloiannisz Híradástechnikai Syárban állítják elő. Ilyen típusú telefonközpontot a közelmúltban kanadai és írországi cégeknek is eladtak. Belföldre a BHG még nem szállított ezekből, az elsőt nemrég a Videoton rendelte meg. Ezt legkésőbb iövőre szerelik fel kísérletképpen. (MTI)