Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

2 Péntek, 1978. január 27A szocialista magyar társadalom születése 1948—19-jg tehát jelentősen átalakult a magyar társadalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok jórészt elvesztették osztályjellegüket, előbb a földbirtokosokat, majd a tőkéseket kisajátították. A munkásosztály vált a politikai hatalom birtokosává, és jelentős részben a szocialista szektorban volt foglalkoztatva. Erőteljesen csökkent a mezőgazdasági proletariátus száma. A lakosság legszámosabb csoportját a kisárutermelő parasztság al„ kotta, amely belsőleg differenciált volt, jóllehet 1945 után egy nivellálódási folyamat Indult meg. A 4—5 százalék gazdag parasztság mellett fele-fele arányban oszlott meg a szegény- és küzépparasztság. A foglalkoztatottaknak még viszonylag jelentős részét alkották a városi kisárutermelők. (1948 végén 180 000 kisiparos volt, alkalmazottaik száma is körülbelül ugyanannyi.) Az alkalmazottak és értelmiségiek aránya Jelentősen nem emelkedett, azonban részint a népi kollégiumok rendszerében megkezdődött egy új, munkás-paraszt származású értelmiség klnevelődése, rér szint pedig jelentős munkásés paraszttömegek értelmiségi és vezető funkcióba emelődtek. (Például az államosítások során a vállalatok fe. lében munkásból lett az új igazgató, és 1948 végére minden tizedik munkást, körülbelül 60 000 főt magasabb funkcióba emeltek. PJ dimenziók — P.I KETTŐSSÉG A változások sarán Jórészt megszűnt és felszámolódott a töke és bérmunka ellentéte. A nemesi-úri társadalomvezetés a demokratikus átalakulás során, a földbirtokososztály pedig a földreformmal eltűnt a magyar társadalomból. A tőkés osztályt kisajátítottak, azonban a keleteurópai elmaradottság követ, kezményelt nem lehetett ilyen gyorsan likvidálni. Azt lehetne mondani, hogy a magyar társadalom kettősségét a „városi" és a „falusi" struktúra sajátos kettőssége váltotta fel, A „város!" struktúrában a munkásosztály vezető szerepe valósult meg. A munkásosztály legjobbjai vezető funkciókba kerültek, és az állami tulajdon túlsúlya érvényesült. Ugyanakkor a városi struktúra részét képezték még a kispolgárság, és az átalakulás útján meginduló értelmiségi-alkalmazotti rétegek. A „falusi" struktúrát alapvetően a kisárutermelő mezőgazdasági termelés jellemezte. Vitathatatlan tény, hogy a szocialista és a kis. árutermelői tulajdon dominanciájának eltérése mellett a falu és a város között jelentősek voltak a kulturális, civilizációs különbségek is. Társadalmi szempontból azonban a kétfajta struktúra, a szocialista termelési viszonyok közé lépő munkásosztály és a kisárutermelő parasztság eltérése jelentette az alapvető differenciáló tényezőt. A fordúlst éve után ebben a vonatkozásban is jelentős változások következtek be Egy olyan társadalom — és gazdaságfejlesztési stratégia — alakult ki, amelynek középpontjában a feszített ütemű iparfejlesztés állott. A szocialista fejlődés során keb lett megteremteni azt a gazdasági, ipari bázist, amely a szocialista fejlődésnek magának is előfeltétele. Többek között e feladat hatósára alakúit ki — a többi szocialista országgá' hasonló módon — egy olyan társadalomirányítási rendszer, amely minden rendelkezésre álló társadalmi és gazdasági erőforrást közvetlen a központi irányításnak rendelt alá. E fejlesztés forrása pedig — ahogy az ahban az időben is megfogalmazódott — a? ipari önköltség csökkentése, a mezőgazdaság eyősebb adóztatása és a? áruforgalom lefölözése. A társadalmi struktúra szempontjából mindennek óriási hatásai voltak- Az iparban erőteljes centralizáció indult meg a kisipari termelés gyors visszaszorításával ; a mezőgazdaságból a terméktöbblet és a munkaerő intenzív iparba áramoltatása kezdődött meg; az életszínvonal és a lakossági fogyasztás viszonylag alacsony szinten tartásával nagyobb beruházásokra volt lehetőség; így a nők munkába állásának — az emancipációs igényeken túli — gazdasági szükségszerűsége is kialakult. A S70CIAI4STA VISZONYOK GYŐZELME E fQlyamatpk eredményeképpen rendkívül gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. 1948—54 között 364 000 fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások, illetve 143 ezer fővel, 140 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A mezőgazdaságban ellenkező irányú folyamat játszódott le. Az erőteljes adóztatás, a kialakított árrendszer és az erőltetett tszszervezés hatására 1948—5? között 300 ezer fő távozott a mezőgazdaságból. 1953 után ez a folyamat lelassult, maid az ötvenes évek végétől ismét gyorsabbá vált. A társadalmi struktúra szempontjából döntő jelentősége volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, amely az ötvenes évek elejének önkényes és sikertelen kísérletei Után 1958—62 között demokratikus módszerekkel, a paraszti önkéntességre építve zajlott le. Ennek eredményeként a kisárutermelő parasztság egy része termelőszövetkezeti taggá, másik része ipari munkássá vált. A falun is győztek a szocialista termelési viszonyok! A fordulat évétől a hatvanas évek elejéig tehát újabb gyökeres változások játszódtak le hazánk társadalmi struktúrájában. Az iparban es az építőiparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak létszáma a feszített ütemű, extenzív iparfejlesztés következtében közel megduplázódott. A közlekedésben, kereskedelemben és a nem termelő szférákban dolgozók száma minimálisan emelkedett, és alapvetően csökkent a mezőgazdaságban cjolgozók száma és aránya. Ugyanakkor azonban a mezőgazdaságban gyökeres fordulatot hozott a kisárutermelő paraszti gazdaságok szocialista nagyüzemmé való átszervezése. Kisebb részben a gazdasági fejlődés és nagyrészt a társadalmi változások következménye volt, hogy a szeljem! dolgozók száma és aránya is jelentősen emelkedett. Egy új értelmiség nőtt fel, amelynek tagjai jórészt a munkásokból és parasztokból, illetve azok gyermekeiből verbuválódtak. AZ ATRETEGEZOdES JELENTŐS E folyamatok természetszerűleg jelentős társadalmi átrétegeződéssel jártak együtt. A fizikai munkából a szellemi munkába és a mezőgazdaságból az iparba történő mobilitás jelentősen átalakította mind az értelmiség, mind pedig a munkásosztály társadalmi összetételét. A KSH 1963-ban végzett felmérése szerint a szellemi foglalkozásúak apja 71 százalékban fizikai foglalkozású vojt, és a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók 52 százalékának az apja még a mezőgazdaságban dolgozott. Ha nem is ilyen mértékű, de jelentős mobilitási arányokat kapunk akkor is, ha az 1963-as foglalkozást az egyén eredeti foglalkozásával hasonlítjuk össze. Az 1963-as érteimiségiek 58 százaléka eredetileg nem értelmiségi volt, az egyéb szellemiek 63 százaléka eredetileg fizikai dolgozó volt, illetve a szakmunkások 20, a betanított munkások 45 és a segédmunkások 58 százalékának első foglal koaási területe a mezőgazdaság volt. Ezek az adatok azonban már azt is jelzik, hogy fizikaiból lett szellemiek vagy nem értelmiségi pályára kerültek, vagy a gazdaságpolitikai vezetés értelmiségi dolgozóivá váltak, ugyanis a fizikai származású értelmiségiek nem egyenlően oszlanak meg az értelmiség különbö* 20 rétegeiben. Hasonló a helyzet a paraszti származású munkásoknál is, akik elsősorban a kisebb kvalifikációt igénylő területekre törtek be tömegesen. Több vizsgálat acjatai szerint a betanított és segédmunkásoknak több mint fele paraszti származású, a szakmunkások közül azonban csak minden ötödik.1 Kolosi Tamás Juliász Gyula művészeti írásai Érdekes irodalmi-képzőművészeti összeállításnak tekinthető az 1973-ban megjelent Képek és nézők, valamint az 1977-ben kiadott Mindenkori mesterek című sok reprodukcióval ellátott két kötet. Az előbbit Kampis Antal és Németh Lajos, az utóbbit Sík Csaba szerkesztette. Ezekben a művészettörténet kimagasló alkotásaival foglalkozó kiadványokban szereplő írok, költők poraiban többek között ott találjuk: Goethe, Keats, Bertolt Brecht. Aoallinaire, Cooteau, Pablo Neruda, a magyarok közül Babits, Kassák, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Nagy László. Vas István és mások egy-egy művészeti témájú versét vagy írását. E kiadványok minden bizonnyal nagyrészt azért lettek kedveltek, mert az egyes képleirások szerzőiként amint Németh Lajos hangsúlyozza ,,... elsősorban írókat, költőket választottunk, így még izgalmasabban mutatkozik a nagy probléma: hogyan lehet verbális eszközökkel, tehát egy más nyelv révén, megközelíteni a látás, az alkotói nézés által felfogható jelentéseket." E világszintű irodalmi és művészeti értékeket elénk vetítő könyvek lapozgatása közben arra gondoltunk, érdemes lenne a magyar írók, költők műalkotásoktól ihletett verseiből, publicisztikai Írásaiból — akiknél ez indokolt — külön-külön összeválogatni egy-egy kötetre vqlót. Biztatónak vehető, hogy Ady Endre képzőművészeti írásai, a költő születésének századik évfordulója alkalmával — Varga József által egybegyűjtve — 1977ben már kiadásra keriilt. A mj szegedi poétánk, a képeket és szobrokat rajongásig szerető Juhász Gyula gazdag arculatú művészeti költeményeiről önálló formában eddig csak egy minikötet, az Ars longa... tavaly adott némi fogalmat. A Szegedi és Szekszárdi Nyomdának e társadalmi munkával létrehozott — kereskedelmi forgalomba nem került — kis példányszámú kiadványában is utaltunk arra, hogy Juhász lénye annyira azonosult a művészettel, hogy magát olaszosan „pittore"-nek. azaz festőnek tartotta. Művész voltáról — mint aztán még oly sok versében, már huszonnégy évesen — Corregio híres mondása szerint — az Anch' io (1907) című költeményében így vallott: Művész vagyok. Kifáradt keskeny ujjam Egy lant idegein álmodozva babrál, Űgy simogatom a szép és új igéket. Mint perzsa szőnyegét a kalmár.,, A Délmagyarország hasábjain is hangsúlyoztuk, hogy nincs még egy magyar költő Juhász Gyulán kívül, altit a festők, szobrászok és azoknak alkotásai annyiszor írásra késztettek volna, mint őt. Több mint másfél százra tehető azon verseinek és cikkeinek száma, melyek művészeti jellegűeknek mondhatók. Megerősíti állításunkat az olyan tudományosan megalapozqtt vélemény is, mint Szabolcsi Miklósé, aki A Juhász-problémákhoz című összefoglaló -r 1961-ben írt — tanulmányéban egyeatemeremü—légtisztaság A Szovjetunióban a közelmúltban új atomerőművet helyeztek üzembe. A Leningrádi Atomerőmű, amely Európa legnagyobb ilyen létesítménye, teljes teljesítménye jelenleg 2 millió kilowatt. A második ütem üzembehelyezése után 8? erőmű kapacitása 4 millió kilowatt lesz, ekkor több energiát fog termelni, mint a krasznojarszki yízierőmúórias. A Leningrádi Atomerőmű lakótelepe, amely a Szosznovijbor (Fenyveserdő) nevet kapta, a Finn-öböl partján, az erőműtől 3 kilométerre épült fel. Az itteni tiszta levegőt bármely város megirigyelhetné. A levegőszennyeződés szempontjából az atomerőmű sokkal kedvezőbb, mint a hőerőmű. A széntüzelésűek közelében például magas a kénes gázok koneentrációja, amely végsősoron sósav lecsapódáshoz vezet, komolyan veszélyeztetve a folyókat, tavakat ég a vasszerkezeteket. E veszély kiküszöbölésére jelentős összegeket kell áldozniA tizedik ötéves tervben a Szovjetunióban úíabb atomerőművek épülnek, amelyeknek együttes kapacitása 15 milliq kilowatt '.esz. Az egyes energ'ablokkpk egvedi te'iesítménye megnövekszik. Már épülnek 1,5 millió ki'owattos b'okkok is. A jövőben épülő termonukleáris erőművek teljesítménye még ennél is nagyobb lesz. (APN) bek között rámutatott, hogy „Juhász Gyula a magyar irodalom legképzőmüvész ihletésű költője. Azt hiszem — fejti ki Szabolcsi —, nincs példa a magyar irodalomban arra, hogy valaki ilyen szorosan kapcsolódjék kora képzőművészetéhez, festészetéhez és szobrászatéhoz. Gauguintől Rodin-ig és Károlyi Lajostól Endre Béláig kora, és a klasszikus festészet és szobrászat rengeteg eredményét ötvözi bele verseibe." Juhász Gyula esztétikai élményeket kifejező poézisa és művészeti cikkei — melyeknek számbavétele és önálló megjelentetése elodázhatatlanul indokolttá vált — ismételjük, hogy a festészet és szobrászat néha messze tűnő emberi-művészi értékeit sokunk számára közelivé hozzák s élvezhetővé teszik. Szelesi Zoltán Gyógyító mágnes Az asztalon fekvő két gumidarab első pillantásra mitsem különbözik egymástól' egyformán feketék, füzetJaonyi nagyságúak. legfeljebb másfél centiméter vastagok. Mindkettő rugalmas, Jvönynyen csővé sodorható. -- A Szovjet Tudományos Akadémia Vegyfizikai Intézete Orvosi Biofizikai Oszályának munkatársai közölték, hogy melyik is közülük a magnetofor. —- Azonna) meg'átjuk — válaszolja O. M. Sehajeva orvosnő, miközben egy dobozból kiemelt vagy félmaroknyi gemkapcsot és rászólta őket a csővé göngyölt gumilanokra- Az egyikről lecsúsztak a kapcsok, a másikhoz szinte hozzátapadtak. — Nos, ez a magnetofor — jegyezte meg az orvosnő kollégája, A. P. Konykova orvos-biokémikus. — Ez az anyag mágneses vasport tartalmaz, amely állandó mágneses terét létesít. Nem túlságosan nagy ez a mágneses tér, de elegendő ahhoz, hogy megállítsa a gyulladásos folyamatok kifejlődését, hogy csökkentse a vizenyoket, hogy elősegítse a sebek begypgyu'.ását. / A mágnesnek ezeket a gyógyító tulajdonságait 10— 15 évvel ezelőtt kezdték széles körűen felhasználni a gyógyászatban, noha a mágneses tér hatására vonatkozó ei§ö említésekkel már a XVII. század elejéről származó orvosi íóliánsokban találkozunk. A mágnest most sikeresen alkalmazzák végtagak véredényeinek gyógyítására, a vérellátás, a szivtevékenység megjavítására, fekélyek, törések gyógyítására. — Rengeteg elmélet van, amely a mágnesnek ezeket a csodálatos tulajdonságait magyarázza folytatja AF. Konykova. — Egyebek kpzt úgy vélik, hogy a mágnes segít a sei'ekben a nátrium-kaieium cserefolyamatainak szabá'yozásában. S tényleg: ha pé'dának okáért a megégetett feiüie'et mágneses tér hatásának teszik ki, vagyis ha a sebre magpetofort helyeznek, a gyógyulás lefolyása soké orta gyorsabb, mint egyébként. Ezüstcsillagos olajipari munkás Kasza Antal oktatásra készül Kasza Antal szőregi lakos bevonulása előtt a szegedi gázműüzemben olajipari munkásként dolgozott. Más* fél éve indult a határőrség kiskunhalasi bázisára és jelenleg őrmesteri rangban az egyik szakalegységnél paranosnokhelyettes. Nagy kedvvel és ambícióval mentem az újonckiképzésről a tisztestanfolyamra és örömömre az avatás után a szakképzettségemhez viszonylag közelálló speciális alegységhez kerültem raj parancsnoki posztra — jegyezte meg az őrmester, amikor a katonai eredményei iránt érdeklődtünk. — Akkor a különböző vegyvédelmi anyagokat jól ismerő katonák szakaszközösségébe kerültem — folytatta — amelynek tagjai hozzám hasonlóan 8 pq'.gári életben szakemberként dolgoztak, s így ka•onáéknál is elégedettek vol'ak beosztásukkal és a parancsnokok áttét meShatároott követelményeket magas szinten teljesítették. Kasza Antal őrmester is 'ellát bevonulásától kezdve iój érzi magát a határőrség* néh s }jt nemcsak katonailag, hanem politikailag is folyamatosan gazdagítja a polgári életben szerzett ismereteit. A jelenlegi beosz. tásábál eredően mind a katonai tárgyakból, mind a politikai témákból, de a szak* tantárgyakból is ereim ínyesen tanítja beosztottjait, ám ez rendszeres és folyamatos tanulást követel a parancsnokhelyettestől is. A határőrség kiváló szakaszparancsnok-helyettese másfél év alatt pedagógiából, pszichológiából olyan alepismereteket szerzett, amelyeket az oktató-nevelő munkában a katonák jellemének formálásában nagyszerűen tud alkalmazni. A parancsnoki feladatok végrehajtásában és egyéni magatartásában is példamu* tató őrmester a szocialista verseny mozgalomban is jeleskedik. Korábban egység élenjáró rajparancsnoki címet, a múlt év decemberében pedig kiváló szakaszparanpsnok-hélyettesi címet nyer!, mer' eg.vénj'eg is, meg a sza qsza is kiváló szinten 'Cljes'te'te a yersenymozga* lom követelményéit. AZ ezüstcslllagos olajipari munkást 3 katonai fe'adatok eredményes teljesítéséért tir aenháromszor dicsérték és jutalmazták elöljárói bevonulása óta. Gazsó Béla