Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

4 Csütörtök, 1978. január 26. Gyorsaság, biztonság SZ0¥|et SZOCIOl® Á Vasúti Tudományos Kutató Intézetről A fővárosban, a Nemzet! Múzeum tőszomszédságában, egy ódon házban végzi a vasút tudományos, műszaki és gazdasági kutatásait 60 mérnök, közgazdász és tech­nikus. Munkájukról dr. Nagy csikba. József kandidátus, a VTKI ugyanis igazgatója adott tájékozta­tást. 1524 mm a pálya nyomtávolsága, a normál európai nyomköz pedig 1435 mm.) Az intézet a záhonyi körzet automatikus irányí­tási rendszerének kidolgo­zásával is foglalkozik. Egy másik érdekes témá­juk a számítógépek felhasz­nálásával kapcsolatos. Ter­vezik, hogy ilyen gépekkel ,, ... .i. . tartják majd nyilván a moz­lósítása a szállí tatók ezrei- üon^okat> söt a2ok főbb egy­nek és az utasok millióinak udvar-komplexum épült ki. sietni. Az UIC, a Nemzet­Itt rakják át a Szovjetunió- közi Vasútegylet ajánlása ból széles nyomtávú vasúti szerint az eddiginél nehe­ú^neveretriíóS^lU! «"> »<-kkel ^leti mái" nyomtávú vasúti ko- Pályaszakasz épül, amelyen (A Szovjetunióban a szakemberek a hézagnél­küli vágány „viselkedését" tanulmányozzák a szovjet társintézet, valamint a bu­dapesti műegyetem és a győri főiskola közreműködé­sével. A vasúti pálya alépítmé­nyének teherbírását vizsgál­ják azokon a szakaszokon, ahol a korábbi években mű­, . , ,, . . . , , , anyag szövetet építettek be . , segeinek, alkatrészeinek jel- , . ,, „ , , „ , "aF sebfséf?rc lemzőit, teljesítményi, hiba- & vágány alá. E témában a alkalmas pályák megterem- * A mozdonyok hangja A vasúti pálya építésével és fenntartásával foglalkozó kutatási eredmények megva­érdeke. tése a külföldi szállítópart­nerek számára is fontos, akiknek áruit ezeken a pá­lyákon a MAV az eddiginél gyorsabban tudja majd a tranzitforgalomban továbbí­tani. A korszerű, nagyobb sebességre és nagyobb teher­bírásra épített járművek igénylik a vasútüzem tech­nológiájának és irányításá­nak fejlesztését is. Ez jelen­tós helyet kapott a kutatási programban. Az sem közömbös, hogy a vasút berendezései, építmé­nyei és gördülőanyaga ho­gyan hat a környezetünkre. A füstfelhőt eregető gőzös lassan-lassan a múlté lesz. előfordulási felülvizsgála­tát, karbantartási és nagy­javítási munkáit és az ezek­hez szükséges fődarab és al­katrész ellátást. Mindenki látott már olyan vasutast, aki a tehervonat mellett végigmegy és a ko­csik adatalt jegyzékbe írja. Ezt a nagy figyelmet és pon­tosságot kívánó munkát is számítógépekre bízza a MÁV. A VTKI-ban foglalkoznak a robogó vonatokról történő automatikus adatleolvasás rendszerének kidolgozásával. Miután ez a téma nemzet­közi érdeklődésre tart szá­mot, a magyar kutatók együttműködnek külföldi ha­sonló intézetekkel. Most a Diesel-mozdonyok mély hangja, vagy a villa- pglzáf|<ÓZnÍ mos mozdonyok bugása za­varja a környezetet. Keresni A korszerű vasút alapja a kell az új technika okozta jelenleginél nagyobb sebes­ártalmak elhárításának vagy ségre és tengelynyomásra al­csökkentésének lehetőségeit, kalmas vasúti pálya. Sajnos C A fe ' f _ .L ezen a téren elmaradtunk az iZamitOgepeK európai színvonaltól. Most , „„ , , . „ gyorsított kutatási és fejlesz­Az elmúlt 30 évben ha- ff * zánk keleti határán. Záhony 1ési munkával igyekszik a körzetében hatalmas pálya- VTKI a MÁV segítségére Sárkányfű, gömbcsigák, kaptárkövek... Érdekességek a bükki nemzeti parkból Esztendeje, hogy napvilá­got látott a határozat, amely kijelölte harmadik nemzeti parkunk határait. A Bükk­hegységben 38 ezer hektár­nyi területen 1977. januári­tól védetté vált Közép-Euró­pa egyik legváltozatosabb faunája, flórája, természeti szépségei. A természetjáró­nak és tudósnak egyaránt változatos táj számos ér­dekességgel, közöttük nem efv egyedül álló ritkasággal szolgál. Jó néhány, Európá­ban csak itt található állat­es növényfaj, természeti képződmény lelhető fel a bükki nemzeti park terüle­tén. Talán meglepően hang­zik, de itt van kontinensünk legnagyobb összefüggő bük­köse. A Természetvédelmi Hivatal szakemberei gon­dosan őrködnek, hogy a bükkel telepített terület megmaradjon. Az erdőkkel körülvett Bükk-fennsíkon 800 méter körüli magasság­ban alpesi növényzet talál­ható. Ennek egyik legritkább képviselője a havasi sárga ibolya. Fellelhető Itt a szi­bériai sárkányfű, továbbá egy különleges virágfajta is, az Ambulia Sesiliflora, amely Miskolctapolcán kí­vül egyedül Jáva szigetén tenyészik. A jávorkútl svéd fenyves magjait több mint hat évtizeddel ezelőtt Svéd­országból hozták. A mikro­klíma és a bükki környezet hatására az eredetitől el­térő fenyőfajtát hozott lét­re. Az állatvilág érdekessé­gei között • legjelentőseb­bek a kácsi, miskolci és di­ósgyőr-tapolcai meleg vizű barlangforrásokban élő, jégkori . maradványcsigák. Ezek a biológiai unikum­nak számító gömbcsigák a világon egyedül itt talál­hatók. Bükki specialitás az Unger-pisztráng. A bíbor­vörös és kék színben játszó karcsú halat 1927-ben fe­dezte fel Vásárhelyi István halbiológus, és azt Unger Emilről, a magyar halte­nyésztés megszervezésének úttörőjéről, az első magyar halhatározó könyv tudós írójáról nevezte el. Egyedülálló természeti érdekességek az úgynevezett kaptárkövek. A kúpos, üre­Res riolit lávaképződményt az Árpád-korban a IX— XIV. századig valóban kap­tárként használták a hegyi lakók, akik ide vadon befo­gott méhcsaládokat telepí­tettek. A kőképződmény tör­ténelmi érdekessége mellett csodás látványt nyújt a bi­zarr alakú, fehéren villogó kőkúpok miniatűr jéghe­gyek hatását keltik. A bükki nemzeti park fel­becsülhetetlen természeti ér­tékeit ma már szigorú tör­vény védi. de talán minden törvénynél találóbban hat a szalajkai erdei múzeum ka­pujában álló nagybetűs idé­zet: „Az emberi kultúra az erdők irtásával kezdődött, fennmaradása csak az er­dők védelmével valósítható meg!" Fényes Tamás román vasúti kutatókkal dolgoznak együtt. A vasúti pálya környezetvédelmi prob­lémáit pedig a lengyel társ­intézettel munkamegosztás­ban kutatják. Választ adnak az izotópok Külön fejezetet jelent a vasút tudományos kutatói­nak tématervében a jármű­vekkel kapcsolatos kísérleti és kutatómunka. Az intézet­ben a legkorszerűbb radio­aktív izótop laboratórium működik, amelyet a jármű­alkatfészek kopásvizsgálatá­nál alkalmaznak. Izotópos nyomjelzéssel tudnak választ adni arra, hogy mennyire kopnak a Diesel-motorok hengerei anélkül, hogy a mozdonyt ki kellene vonni a forgalomból, vagy szét kel­lene szedni a motorját. Az Izotópok választ adnak arra is, hogy a különféle kenő­anyagok milyen mértékben akadályozzák meg a motor­kopást, valamint arra is, hogy milyen mértékű és ha­tású a vasúti járművek ke­rékabroncsainak kopása. Évente 21 millió forintot fordítanak a vasúttal kapcso­latos kutatásokra, de ennek az összegnek sokszorosát teszi ki az a megtakarítás, amely a kutatások eredményeinek gyakorlati felhasználásából származik. B. I. Az utóbbi években tovább hogy tényanyaggal lássa el sek szociológiai vlzsgálatá­fejlődött a Szovjetunióban a a társadalomtudományokat, és ban. Az egyik legjelentősebb szociológia tudománya. Emel­kedett a kutatások eszmei, elméleti és módszertani szín­vonala, tökéletesebbé vált szervezete, javult a felsőbb szervek számára készített tu­dományos ajánlások minősé­ge és hatékonysága. A fejlő­dés szempontjából meghatá­rozó jelentőségűek voltak az SZKP legutóbbi kongresszu- gában: sainak határozatai, és a KB határozata „a társadalomtu­dományok további fejlődését, a kommunista építésben be. töltött szerepük fokozását cél­zó intézkedésekről." csak módszertani problémá­kat kutasson. Tisztázták a történelmi materializmus és a szociológia viszonyát, a szo­ciológia, mint tudomány spe­cifikumát, amely — M. N. Rutkevics megfogalmazása szerint — „abban áll, hogy (a fizikához hasonlatosan) kü­lönböző szinteket foglal ma­a szociológia általá­történelmi kutatási Irány a szovjet tár­sadalom strukturális fejlődé­sének tanulmányozása, külö­nösen a szovjet társadalom­ban tapasztalható mobilitás és a munkásosztály vizsgá­lata. Különleges helyet fog­lalnak el azok a kutatások, amelyek az ország nemzetei­nek és nemzetiségeinek tár­sadalmi és osztályszerkezeté­nos elméletét (a történelmi ben tapasztalható közeledés­materializmust), a speciális sel és a lakosság lakóhely­szakszociológiai elméleteket, változtatásával, az ún. mig­a konkrét empirikus kutatá- rációval foglalkoznak. Kü­sokat, beleértve ezen kuta- lönben ez az osztályok kö­tások lefolytatásának techni- zötti közeledés vetette fel a Az elmúlt öt-hat éves idő­szakban alakult ki és szilár­dult meg a Szovjetunióban a szociológiai kutatóintézmé­nyek ma fennálló rendszere. 1972-ben megalakult a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája Szociológiai Kutató­intézete, sőt, az Akadémia keretein belül több mint 40 hasonló profilú tudományos káját és módszertanát". Természetesen a marxista filozófia és a szociológia vi. szonyának tisztázása, a mód­szertani kérdések és más kér. dések további vitákat igé­munkásosztály és az értelmi­ség közös vizsgálatának igé­nyét is, amely részint a mun­kásosztály határainak értel­mezésében, részint az értel­miség pótlásában részt vevő nyelnek. Hasonlóan pontosí- különböző társadalmi forrá­tani szükséges a marxista sok arányának vizsgálatában szociológia fogalmi appará- nyilvánult meg. tusának bonyolult problémá- jelentős tudományos erő. ját is. Az utóbbi években je- feszítéseket igényelnek a lentős erőfeszítések történték SZOVjet szocialista életformá­annak érdekében, hogy a val_ annak továbbfejlesztési Szovjetunióban leküzdjék a módszereivel foglalkozó vizs­burzsoa szociológiai iroda- gálódások. A szovjet szocio­részleg is alakult. A Társa- lomból származó terminológia i6?,usok pontosították az élet­A IrnJáM+in — I. 1*1 — „fll..".l: 'A.- — íl.lfl dalom tudományi Akadémia, a Marxizmus—Leninizmus In­tézet, az SZKP KB Pártfőis­kolája, köztársasági és terü. leti pártfőiskolák tevékenyen foglalkoznak szociológiai problémákkal. Sok termelési egységben, nagyvállalatnál szociológiai laboratóriumok is alakultak. A felsőoktatási intézmények pedig, főleg szerződéses munkák kereté­kritika nélküli átvételét. forma fogalmát, meghatároz­A szovjet szociológusok ták helyét a szociológiai ka­tisztában vannak az előttük tegóriák rendszerében, tisz­álló feladatokkal és a nehéz- tázták kapcsolatát az élet­ségekkel. Tudják, hogy bár a színvonallal, az életminőség­szervezeti struktúra kiépíté- gel, az életstílussal, az élet­sében jelentős eredményeket standarddal stb. Most kerül értek is el, a szakemberek sor komplex konkrét kutatá. felkészítésében még fogyaté- sokra az egyes lakossági ka­kosságok tapasztalhatók, tegóriák életformájának te­Ezeknek alapvető oka az, rületén is. Különösen a fa­. „ ,,.£•. a Szovjetunióban egy- lusl lakosság nemzeti sajá­ben. alkalmazott szociológiai elöre csupán csíráiban van tosságait hordozó életformák­kutatasokat végeznek. Ha eh- Jelen a 8zocioIógia felsőfokú kai kapcsolatban jelentek hez hozzátesszük, hogy a párt oktatása. A hiányt nem pó. meg színvonalas szociológiai és társadalmi szervezetek ke- tolhatja más területek gya- munkák, retében is folynak ilyen jel- k°rlatl "^embereinek ^t- Az ideoIóglal folyamatok leeű kutatások és 1974 tői k p . ' .VaF az dzemszoc'°- szociológiai vizsgálata a párt­legü kutatások es 1974-től k wbb tanfolyama. így „ervekkel szoros kapcsolat­negyedevenként jelenik meg állhatott elő az a helyzet, ban ío!yik a hetVenes évek a „Szociologicseszkije isszle- hogy például szociológiai as- első felében befejeződött az dovanyija" című folyóirat, pirantúrara olyan kutatókat a vizsgálat, amelynek célja akkor körülbelül előttünk vesznek fel akik nem szerez- volt íeltarni a közvélemény ,,,,,, ., . alakulásának mechanizmusát tek felsőfokú szociológiai a közepes méretű ipari váro­szakismereteket, és ez bizony sokban. Több kutatás irányul hátrányosan befolyásolja a a különböző tömegtájékozta­szociológiai tudomány kandi- [ási, és Propagandaeszközök ... . , , . , , hatásának regionális felméré­, _ , dátusainak felkészítését. Je- sére Számos köztórsasé& elmúlt időszakban nagyrészt lenleg már gyors ütemben körzet, terület és nagyváros leküzdötte a beszűkült empi- folynak a munkálatok a fel- pártszervezete szociológusok sőfokú szociológiai oktatás segítségével kiterjedt kutató. munkát folytat az ideológiai ráhatás különböző formái­van az a hatalmas és kiter­jedt szervezet- és intézmény­rendszer, amely a , további előrehaladás biztosítéka. A szovjet szociológia az rizmust, a sokszor bírált „kér­dőívmániát". Túlhaladt azon a kezdeti stádiumon, amely­ben a szociológiát empirikus, sőt mi több, általános szociá. lis kísérleti tudománnyá fo­kozták le, amelynek feladata állítólag arra korlátozódik, kifejlesztése érdekében. A nehézségek ellenére je­lentős munkálatok folynak különböző társadalmi kérdé. pártirényításának tában is. nak, a pártoktatási rendszer egyes láncszemeinek haté­konyságát illetően. A szocio­lógiai módszereket mind szé­lesebb körben alkalmazzák az ideológiai folyamatok gyakorla. Tejtermelés a megye nagyüzemeiben A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését kormányprog­ram irányozza elő. Ennek megfelelően a tejtermelést a növekvő fogyasztó' igények szerint kell fokozni. Az utóbbi években már érez­hető a kormányprogram ha­tása. Megnőtt a tartási kedv, több a tehén, javult a tej­termelési eredmény. Csongrád megyében egy­részt a meglevő fajták fel­javításával. másrészt a tar­tást és takarmányozási fel­tételek korszerűsítésével si­került a korábbi éveknél jobb eredményeket elérni. Megyénkben tavaly három termelőszövetkezetben és egy állami gazdaságban az egy tehénre jutó tejtermelés túlszárnyalta a 4 ezer li­tert, ami már országosan is számottevő, legjobb ered­ménnyel a szegedi Felsza­badulás Tsz dicsekedhet. Az egy tehénre jutó tejterme­lés ebben a téeszben tavaly 5 ezer 794 liter volt. A má­sodik legjobb eredményt a szegvári Puskin Tsz érte el 4 ezer 302 literes tehenen­kénti átlaggal. Harmadik 4 ezer 295 literrel a hódme­zővásárhelyi Rákóczi Ter­melőszövetkezet, negyedik pedig 4 ezer 179-cel a hód­mezővásárhelyi Állattenyész­tési Főiskola Tangazdaságá­nak tehenészete. Csak két literrel maradt el a háromezertől a megye termelőszövetkezeteiben az egy tehénre jutó tejterme­lés átlaga. Ez 594 literrel jobb a tavalyelőttinél, ösz­szesen 58 termelőszövetke­zetben foglalkoztak 1977-ben szarvasmarha-tenyésztéssel. A leggyengébb eredmény a balástyai Alkotmány, a bor­dán jd Munkásőr Termelő­szövetkezetben született, ahol még a 2 ezer literes átla­gos tejhozamot sem érték el. Bordányban 1291, Balástyán pedig 1705 liter volt a te­henenkénti átlag. A megye négy állami gazdaságában az átlag 3 ezer 963 liter, 966 literrel nagyobb az 1976-os eredménynél, összességében az 58 termelőszövetkezetben és a négy állami gazdaság­ban 3 ezer 140 liter volt 1977-ben az egy tehénre ju­tó tejtermelési átlag. A városok és járások kö­zött a szentesi járásban leg­jobb az eredmény, ahol 3 ezer 258 literes átlagot ér­tek el. Szeged 3 ezer 34 li­terrel a harmadik. A szege­di járás 2 ezer 569 literre! az utolsó, de az eredmény mégsem lebecsülendő, hi­szen 437 literrel jobb az 1976. évinél. Az elmúlt években előre* lépés történt a modern pol­gári szociológia bírálatának területén is. Leküzdöttek olyan gyermekbetegségeket, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy a strukturalizmus és a polgári szociálpszicholó­gia bizonyos gondolatait ve­gyék kölcsön. Kellően érté­kelték a Nyugaton aktívan folyó kutatásokat, ezek pol­gári apologetikus jellegét is. Sőt, az új koncepciók — az úgynevezett Római Klub je. lentései a baloldali radikális szociológia stb. — szintén tárgyszerűbb bírálatot kap­tak. Az erősödő háttér birtoká­ban a szovjet szociológusok megfelelően szerepeltek a leg­utóbbi szociológiai világkong­resszuson is. Az eddig elért eredmények biztosítékot nyújtanak arra, hogy az idén augusztusban Svédországban sorra kerülő IX. Szociológiai Világkongresszuson a szovjet szociológia jelentőségének és fejlettségének megfelelő, ha­tékony vértezetben fog fel­lépni. Gy. A.

Next

/
Thumbnails
Contents