Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

6 Kedd, 1978. január 24. Hagy részvéttel temették el id. Komócsin Mihályt Tegnap délután a szegedi Belvárosi temetőben a városi tanács által adományozott díszsírhelyen nagy részvét mellett temették el id. Komócsin Mihály elvtársat, a Szocialista Hazáért Érdemrend és más magas állami és szakszervezeti kitüntetések tulajdonosát. Koporsóját a temető ravatalozójánál hozzátartozóin kívül sok százan állták körül. Közöttük a szegedi városi és megye: pártbizottság titkárai, a sze gedi városi és a megyei tanács elnökei, elnökhelyette sei, állami, szakszervezet: ifjúsági és más tömegszerve zeti vezetők, a fegyveres testületek vezető képviselői és egykori harcostársai akikkei vállvetve küzdött a munkásmozgalom, a szocializmus ügyéért. A ravatalnál elsőként dr Páni Mihály, az MSZMP Szeged városi bizottságának tagia mondott búcsúbeszédet, felidézte id. Komócsin Mihály küzdelmes életét, ifjú korától mindaddig, amíg betegsége a cselekvő tenni akarásban meg nem gátolta. A munkásmozgalom e kiemelkedő harcosának élete összekapcsolódott Szeged fejlődésével a felszabadulás után. kezdve attól, hogy előmozdította a Tiszán felrobÉrdek és érdekeltség A búcsúztatás percei • a ravatalnál bántott algyői híd újjáépítését, és azt követően is a legnehezebb feladatok végrehajtásával bízta meg a párt. Végül a gyászoló család, az MSZMP Központi Bizottsága, a városi és a megyei pártbizottság és az egy3avult a pénzügyi fegyelem Tanácskozás a bevételi főigazgatóságon A számok között rendnek kell lennie; a mérleg serpenyőinek pedig akkor is egyforma súlyúnak, ha a mérleg képletes — a gazdálkodást méri. A vállalati élet fontos pillére a pénzügyi fegyelem. Ha ez nincs rendben, semmi sincs rendben. ^Mutasd meg bizonylataidat, 8 megmondom ki vagy" — ez a mondás szállóige a számszaki emberek körében. Revizorok, közgazdászok és jogászok tanácskoztak tegnap a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága szegedi területi igazgatóságán. Megállapították. hogy Bács-Kiskunban. Békésben és Csongrádban az elmúlt évben javult az eljenőrzések színvonala; ez annak köszönhető, hogy sikerült feltárni az apróbb hibákat is, ugyanakkor a vállalatok hasznosították a revizorok szaktanácsait — ez a fejlődés záloga lehet. Horváth Gyula, a területi igazgatóság vezetője az állami ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésének tervéről beszélt: vizsgálataikat hatékonyabbá, ellenőrzéseiket tervszerűbbé teszik. Az eddiginél is jobban őrködnek, hogy a gazdasági mérlegek valóban hitelesek legyenek. Azon lesznek, hogy valamennyi vállalat teljesítse az állammal szembeni pénzügyi kötelességeit, s jól gazdálkodjon az alapokkal. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés új vonása; esetenként a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás súlyponti, népgazdasági jelentőségű problémáit is elemzik. Az eredményekről pedig tájékoztatják a Pénzügyminisztériumot. A vizsgálatok eredményei közül az eddiginél többet hoznak nyilvánosságE

gy évtizedre visszatekintve ugyan nem meglepő, de figyelemre alig méltatott adatokra bukkanhatunk az állami ipar önálló egységeinek számáról. Ebben az időszakban a száz munkásnál kevesebbet foglalkoztató vállalatok ahánya az állami iparon belül 15,7 százalékról 7,4re csökkent, ugyanakkor az ipartelepek számának apadása szerény, már-már elhanyagolható. Az történt tehát, hogy a korábban önálló kisebb vállalatok többsége beolvadt egy nagyobb szervezetbe. Ez nem baj. sőt, esetleg előnyt kínálhat mind az érintetteknek, mind a népgazdaságnak, ám a jogi, formai beolvasztást legtöbbször nem követte szerves egybeépülcs. A bekebelezés úgy zajlott le. hogy a létszám, a termelői képesség, azaz a kapacitás bővülését tárt karokkal várta az új gazda, cserébe azonban — tisztelet a ritka kivételnek — nem adott semmit, már ami az érdekek összehangolását, egészséges differenciálását illeti. Márpedig kézenfekvő: a több egységre tagolódó vállalatoknál az össztársadalmi. valamint a couortérdekeket csak akkor lehet igazán jól érvényesíteni, ha hathatósan serkent itt is, ott is az érdekeltség. A vál'alati belső szervezet tökéletlensége, ha elmarad a követelményektől. á'hüában akadálya a haladásnak, s még inkább igaz ez a több gyárra, gyáregységre tagolódó cégeknél. Decemberben fogadta el az országgvűlés az állami vállalatokról szóló törvényt, amely — gyakorlati taoasztalatokból leszűrt intő jeleknek engedve — a vállalatok belső irányítási, elszámolási, érdekeltségi rendszerének előírásain kívül kitér a területileg más helyen levő vállalati egységek helyzetére. Csupán érzékeltetésül a két alapvető adat: az állami ipar vállalakori harcostársak nevében vett búcsút az elhunyttól. A ravatal mellett vett végső búcsút az Építő-, Faés Építőanyagipari Szakszervezet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a szervezett dolgozók nevében Kovács Sándor, az SZMT titkára. . A sírnál Mison Nándor, a belvárosi IV-es pártalapszervezet titkára köszönt el alapszervezete volt tagjától, aki nyugdíjasként is mindvégig részt vett a pártszervezet életében. Végül a felhantolt sírt elborították a megemlékezés koszorúi. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúit Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagia és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára helyezték el. A gyászszertartáson — amely az Inernacionálé hangjaival ért véget —• a szegedi Gera sandor munká?őr-zászlóalj t meghatározzák az 1978. évi '.enekara működött közre. | előirányzatokat. tainak száma — 1976-ban — 737 volt, ám ezek 5250 ipartelepet működtettek! Durva számtani átlagban ez vállalatonként hét telephely, azaz — mert ilyen értelemben teljesen mindegy, hogy két vagy kilenc gyáregysége van a cégnek — fontov és .érzékeny helyet tapintott ki gazdaságunk szervezetében a törvény. Az. ami eddig csupán óhaj volt. most törvény előírta kötelezettség; a vállalatoknak, működési és szervezeti szabályzatukban. valamint kollektív szerződésükben a területileg másutt elhelyezkedő, azaz nem egy telephelyen levő egységeik számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert kell megállapítaniok. Ennek a kikötésnek az a célja, hogy közvetlenné tegye az eddigi. közvetett, s ezért sűrűn elmosódó érdekeltséget, véget vessen az eredményektől függetlenített egyenlősdinek. Célja a torvénynek ugyanakkor az is, hogy megfelelő gazdálkodási önállósághoz — és felelősséghez!— juttassa a szóban forgó gazdasági egységeket. H

asonló utat jelöl ki a törvény a tröszti kereteken belül tevékenykedő vállalatok számára is. azaz kívánatosnak tartja az eddigi, merev, sok tekintetben visszahúzó erőkkel terhelt szervezeti formák, érdekeltségi rendszerek tágabbá tételét. Az érdek természetesen — alaovetően — a vállalati, tröszti szervezet egészében azonos: a hatékonyabb, nagyobb vállalati eredményt hozó munka. Most az, érdekeltség olyan módszereit kell megtalálni. amelyek ötvözik a konkrét telephely, s a vállalat, valamint ezek együttesének és a népgazdaságnak érdekviszonyait. A törvény ezt — hangsúlyozni szükséges — csak lehetővé teszi, de nem teremti meg: ez a termelőhelyek dolga, kötelessé™e Lázár Gábor Szovjet-magyar] Magyar megbeszélések parlamenti küldöttség Hétfőn szovjet küldöttség érkezett Budapestre, a magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport 9. ülésére. A magyar és a szovjet belkereskedelmi minisztérium képviselői — Lauthán Ferenc és Ivan L. Davidov miniszterhelyettes vezetésével — áttekintik a kétoldalú választékcsere-forgalom helyzetét, eredményeit, és Moszkvában Hétfőn reggel Apró Antal- talos látogatást tesz a Szov. nak, az MSZMP Politikai jetunióban. Bizottsága tagjának, az or- A magyar vendégek fogaszággyűlés elnökének vezeté- dasára a szovjet főváros felsővel magyar parlamenti díszített Kijevi pályaudvarán küldöttség érkezett Moszk- megjelent Nazar Matcsanov, vába. A delegáció a Szovjet- a Legfelsőbb Tanács Elnökunió Legfelsőbb Tanácsának he*ettese' meghívására egyhetes hivaZsákok Etiópiának, Norvégiának Félmillió négyzetméter konfekcionált ponyva w U! csomagosztályozó A budapes.i 78. számú postahivatalban átadták az orsz's legnagyobb teljesítményű csomagosztályozá gépsorát, amelynek segítségévei naponta ötvmez-ir esMn"»-»t oszt kivívhatnak. A zavartalan munkát a gépek működését ellenőrző televíziós lánc is biztosit ;a. K-'pünk: az új osztályozóban készült Hosszú évek után az idén előjzör mondhatták azt a íáSZV Sze-edi Jutaárugyárának varrodájában, hogy január l-e olyan volt, mint a többi k zón-éges vasárnap: amit szombaton dé ben abbahagyjak, azt fotytat.ác hétfőn reggel. A korábbi esztendőkben ugyanis a nagy év végi hajrát az új év első negyedében mindig lazítás köve.le, mert kevés volt a megrendelés. Az így elvesztege ett munkanapokat azután szinte emberfeletti hajrával igyekeztek pótolni az utolsó negyedévbon. Így volt ez tavaly is: a gyár más üzemeinek dolgozói túlórában segítették a varroda hirtelen megnövekedett termelési feladatainak te jesítését. Még az irodai dolgozók is ott szorgoskodtak délutánonként, csomagolták a készárut, hogy mielőbb elhagyhassa a gyárat. Az eredmény nem is maradt el: terven felül 12 ezer vizeozsákot készítettek tibb köz?l-ke eti ország megronde'é ére. s négy hónap alatt 2550 ponyvát varrtak meg e ióp expor ra Ezzel a gyár ponyvakonfekcionálási tervé) 40 százalékkal teljesí.ette túl. Az ev végi hajrá tehát ezúttal sem maradt el, ám a ,mene rend szerin i" lazítá — szerencsére — nem jellemző az idén. sőt az e'mú't hónapokban megszokott erős munkatempó a mérvadó jaYm Relgl Endre felvétele Norvég megrendelésre varr postazsákot Kiss Flóriánné varrónő nuár másodika óta is. Ezt annak köszönhetik, hogy a vállalat kereskedelmi szakemberei már jó előre biztosították a megrendeléseket, amelyek legalább fél esztendőre maximálisan lekötik a varrónők erejét. Sőt, a megterhelés a tavalyihoz képest aránytalanul nagy. Ennek alátámasztására elegendő egyetlen szám: míg a már említett hajrában négy hónap során 2550 ponyvát konfekcionáltak, addig az idén 3000 darabot kell e'készíteni ennyi idő alatt. Emellett postazsákokból a gyár régi, igényes vevője, a norvég posta az idén 50 ezer darabot rendelt. A gyárnak az eddigieknél nagyobb ponyvamennyisóget kell konfekcionálnia. A megnövekedett feladatok teljesítését szolgálja, hogy a zsákvarrást teljes egészében kihelyezik eperjesi telepükre. A gyár az idén közel dupláját készíti el a tavaly konfekcionált ponyvamennyiségnek. Amíg 1977-ben 300 ezer négyzetméter konfekcionált áru hagyta el a jutagyárat, addig 1978-ban több mint félmillió négyzetmétert akarnak megvarrni. Aiekszej Sityikov, a Szövetségi Tanács elnöke, Vitalij Tyitov, a Legfelsőbb Tanács tagja, a Szovjetunió állandó képviselőjének helyettese a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, valamint több más hivatalos személyiség. Jelen volt a pályaudvaron Marjai József, moszkvai magyar nagykövet, valamint a nagykövetség több felelős munkatársa. A magyar parlamenti küldöttség hétfőn délelőtt látogatást tett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsánál. A küldöttség tagjait: Klenovics Imrét, a Somogy megyei pártbizottság titkárát, Marjanek Józsefet, Mór nagyközség tanácsának elnökét, Teleki Istvánnét, a Szerencsi Állami Gazdaság közgazdászát, Selyem Zsigmondot, a kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet elnökét. Gajdos Ferencet, a budapesti Danuviagyár marósát. Szdszi Gábort, a tamási Béri Balogh Ádám gimnázium és kollégium igazgatóhelyettesét — a Legfelsőbb Tanács két házának vezetői: Alekszej Sityikov, a Szövetségi Tanács és Vitalij Ruben, a Nemzetiségi Tanács elnöke fogadták. Jelen volt V. Tyitov, a Legfelsőbb Tanács tagja, valamint a Legfelsőbb Tanács és a külügyminisztérium több felelős munkatársa. A küldöttséget elkísérte Marjai József, moszkvai nagykövet is. A szívélyes, baráti légkörű találkozó után a küldöttség tagjai megtekintették a nagy Kreml-palotát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának helyiségeit, az épület történelmi emlékeit, és a tanács üléstermét. Délután a moszkvai városi tanácshoz látogatott a magvar országgyűlés küldöttsége.