Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

4 Kedd, 1978. január 3. 4 Tudományos Minősítő Bizottság munkája Az MSZMP Központi Bi. zottsága 1969-ben elfogadta a tudománypolitikai irányelveket. Ezek eredményeként jelentősen fejlődött a tudományos alkotó munka, növekedett a tudomány társadalmi szerepe. Megvalósításának nem, kis szerepe van a különböző irányító szerveknek, annak az erkölcsi és anyagi támogatásnak, amelyet államunk nyújt Az állami feladatok közé tartozik a tudományos eredmények elbírálása, illetve annak a megállapítása, hogy érdemes-e valaki tudományos fokozatra vagy sem. A tudományos minősítés keretében két fokozat szerezhető: a tudományok kandiditusa és a tudományok doktora. A minősítést a Tudományos, Minősítő Bizottság végzi, amely a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt működik. Feladatairól és módszereiről Kulcsár Kálmán akadémikus, a TMB titkára és az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója a kővetkezőket mondta: — Az eredmények elbírálása a bizottság legfőbb feladata, és ebből a szempontból közömbös, hogy a pályázó foglalkozása szerint kutató vagy nem. Tévedés azt hinni, hogy a tudományos fokozat elnyerése avatna kizárólagos tudóssá valakit Vannak olyan tudományos területek, ahol igen komoly tudományos munkát végeznek anélkül, hogy tudományos fokozat elnyerésére kerülne sor. — Miért van akkor szükség mégis tudományos minősítésre? — Ezzel tulajdonképpen előnyben szeretnénk részesíteni azokat a kutatásokat, kutatási eredményeket, amelyek társadalmilag kiemelkedően hasznosak, s ezzel együtt természetesen az ezt a munkát végző személyeket is. A Tudományos Minősítő Bizottság olyan testület, amelyben valamennyi tudományág képviselve van. A tagjait a kormány nevezi ki. Minden tudományág — a rokon tudományok összevontan — rendelkezik egy-egy szakbizottsággal. — Hogyan lehet valaki példása kandidátus? — Az eljárás a következő: be kell nyújtani egy kidolgozott témát a szakbizottsághoz, amely azt elbírálja. — Ez így egyszerűnek hangzik — A gyakorlatban azonban ez nem egészen ilyen egyszerű mivel egyéb követelmények is vannak. A jelöltnek vizsgáznia kell szakmai, filozófiai tárgyakból, valamint idegen nyelvekből. Le. gyen egyetemi, vagy főiskolai végzettsége, s végül a kiküldött bíráló bizottság előtt meg is kell védenie értekezését. A dolgozatot kép opponens bírálja, ezek véleménye alapján tűzi ki a szakbizottság a nyilvános vitát. Rajtuk kívül további öt szakember tagja a bíráló bizottságnak. A tudományok doktora cím elnyerésének feltételei ennél jóval nehezebbek. Alapkövetelmény, hogy a jelölt már rendelkezzen kandidátusi fokozattal. Másik fontos követelmény, hogy tudományos életünkben megfelelő helyet töltsön be, munkássága pedig iskolateremtő jelentőségű legyen. A doktori fokozat nagyon komoly tudományos alkatot igényel. E fokozattal rendelkezőknek elvileg vezető szerepet kell betölteniük tudományos életünkben. S itt már különösen jelentős az egyéb vezetőktől is megkövetelet hármas kritérium. — Milyen magas az a mérce, amit hazánkban a tudományos fokozatok jelöltjei elé állítanak Van-e ennek valamilyen nemzetközileg is elfogadott szabványa? — Nehéz olyap értékmérőt találni, amely minden tudományágra egyformán érvényes lehetne. Más országokban teljesen eltérő minősítési rendszerek vannak. Annyi azonban bizonyos, hogy a mi eredményeink megütik tartalmilag a nemzetközi mértéket Ez abból is következik, hogy elvileg csali olyan kandidátusi disszertációt fogadunk el, amelyik új tudományos eredményt hoz. Doktori disszertációk esetén viszont azt kívánjuk meg, hogy az abban foglalt teljesen új, vagy újszerű tudományos eredmény iránymutató legyen, új területet nyisson meg a tudomány számára. Ügy hiszem, ezek nem alacsony követelmények. Jellemző talán a Tudományos Minősítő Bizottság munkájára, hogy igen sok külföldi pályázónk van. Sokan jönnek a baráti államokból, de vannak önköltséges jelöltek Angliából, az NSZK-ból, Olaszországból és más államokból is. — Előfordulhat, hogy valaki autodidakta módon ér el magas színvonalú tudományos eredményeket. Az ilyen ki van zárva a tudományos minősítésből? — A jogszabály világosan előírja a felsőfokú iskolai végzettséget Ez alól rendkívül indokolt esetben felmentés adható, ez azonban alig fordul elő. Elméletileg lehetséges, hogy valaki teljesen autodidakta létére is a szakbizottság elé kerüljön, de eddig nem tudok ilyen esetről Ugyanis általában azok pályázzák meg a fokozatokat, akik tudományos munkaterületen dolgoznak, mivel itt vannak meg a kutatási feltételek. Egyéni módon egy-két tudományág néhány eredményeit leszámítva ma már alig lehetséges ezeket létrehozni, így nagyon nehéz hasznos eredményeket elérni. — A TMB-nek joga van — nem megfelelő disszertáció esetén — a pályázót elutasítani. Ez bizonyos mértékben olyan szelep lehet, amely orientálhatja a tudományok művelőit. Ez magában rejtheti a gazdálkodás lehetőségét szellemi erőinkkel? — Magát a tudományos kutatást nem a TMB irányítja, hanem azok a helyek, ahol ez a munka folyik. A bizottság csupán arra szorítkozik, hogy figyelembe veszi a témák társadalmi hasznosságát. Így a minősítés nem jelent egyben gazdálkodást, bár segíthet a kutatások orientálásában. — Napjainkban * tudomány mindinkább termelőerővé válik A TMB miként kezeli ezt a kérdést a minősítés folyamatában? — Igyekszünk elómoadftani azt a típusú kutatómunkát, amelyben a tudomány, mint termelőerő jelentkezik. Így például vannak olyan műszaki alkotások, amelyek kivitelezésre kerültek, tehát esetleg többet mondanak, mint a legszebben megírt disszertáció. Ha tehát valaki például olyan nagy jelentőségű gépet konstruál, amelyben teljesen új tudományos eredmények testesülnek meg, azt elfogadjuk diszszertáeió helyett Ebben az esetben magát az alkotást bíráljuk él s ha az kiállja a próbát akkor tudományos fokozatot kaphat az alkotó. Ügy vélem, ez igazán ősztönző lehet — fejezte be nyilatkozatát Kulcsár Kálmán akadémikus. ' I* Oy. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A FÁKLYA januári száma cikket közöl az Arktyika atomjégtörő északisarki expedíciójáról. Képes riport mutatja be Norilszk városát ahol 9 hónapig tart a tél, 50 Celsius-fok a hideg. Riport ismerteti a Tbilisziben működő szőlészeti-borászati gépgyár termékeit, amelyek Magyarországra is eljutottak már. Mihail Rumjancevet —, művésznevén Karandast — a közismert bohócot képes riport mutatja be. Az egyéni műkorcsolyázó bajnokról, Vodorezováról is olvashatunk, valamint az 1980. évi Moszkvai Olimpiára készülő ajándéktárgyakról A SZOVJETUNIÓ című folyóirat 1978. évi első száma elkalauzol a világ egyik legnagyobb azbesztlelőhelyére, az Urai-hegységbe. A szovjet—magyar együttműködés már régóta nemcsak állaniközi kapcsolatokra szorítkozik népeink mindennapos ügyévé vált. Ezt bizonyítják a megyék, városok, valamint a két ország vállalatai, intézményei közötti kapcsolatok is. amelyekről szintén olvashatunk. A Bajkál—Amur vasútvonal 3200 kilométer hosszú lesz. e » pályatest mindkét oldalához 3—400 kilométer széles övezet csatlakozik. A BAM-program voltaképpen a XXX. századba átnyúló, hosszú távú népgazdasági terv fontos alkotóeleme. A SZPUTNYIK az űj esztendőt gazdag anyaggal köszönti. Igényt tarthat-e valamiféle égitest, például a Hold vagy a Mars birtoklására egy állam vagy egy magánszemély? — erre a kérdésre ad választ Vladlen Verescsetyin, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia tagja. Tudósok különleges elektronikus berendezés segítségévél tanulmányozzák, hogyan befolyásolja a halak mozgásának gyorsaságát a testüket borító természetes nyálka. Ha a hajók víz alatti részét sikerül a halak természetes nyálkájához hasonló vegyi anyaggal bevonni. jelentősen növelhető a vízi járművek sebessége. A Patyomkin páncélos c. film készítője Szergej Eizenstein idén lenne 80 esztendős. A folyóirat részleteket közöl Eizenstein legközelebbi munkatársa, Grigorij Alekszandrov „Korunk és a film" című könyvéből. A LÁNYOK. ASSZONYOK januári számában a Szovjetunió és a Magyarország közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés évfordulójáról emlékezik meg egy írás. Beszámolót olvashatunk a havannai VIT előkészületeiről, a fesztivál magyar előkészítő bizottságának munkájáról. A Nyikityin házaspár tanácsokat ad a szülőknek, hogyan neveljék csemetéiket zeneszeretetre. s hogyan ismertessék meg velük a világot. Interjúban vall Nádor Vera divattervező, a Váci utcai Klára-szalon művészeti vezetője életpályájáról, a nemzetközi és a hazai divatról A lap országos kézimunka-pályázatot hirdet, s annak feltételeiről részletesen tudósít. A SZOVJET IRODALOM jövő évi első számában egyszerű, tanulságos történeteket sorakoztatnak fel a prózai írások: Jurij Nabigin „Az erdő sűrűjében", Anatolij Tkacsenko „Nomádok" című, pszichológiai pontossággal megírt elbeszélései. Vaszilij Belov, Találkozások reggelente című elbeszélésével jelentkezik. Tamás Menyhért, Garaj Gábor, Kiss Dénes fordításában Mihail Lvov, a tatár származású szovjet költő verseit olvashatjuk. Anton Tammsaare regény- és drámaíró. kritikus és műfordító születésének századik évfordulója lesz 1978. január 30-án. A folyóirat külön fejezetet szentel Tammsaare munkássága bemutatásának, akiről MZ UNESCO szervezésében világszerte megemlékeznek. Irókaz irodalomról Az irodalomtörténet több olyan vállalkozást tart nyilván — például a Hét 1893as „felmérését", a Gyalui Farkas összeállította „Legkedvesebb """könyveim"-et, vagy a Kőhalmi Béla szerkesztette „Könyvek könyvé"-! — amelyek azt próbálták kideríteni, hogy milyen irodalmi alkotások hatottak a felfedezés erejével az adott kor legismertebb íróira, s milyen könyvek alakították szellemi arculatukat. Legutóbb dr. Kocsimúzeum a lakásban Érdekes hobbinak hódol Nemes Jenő, az Állami Bábszínház nyugdíjasa. Az idős faipari szakember, aki a Bábszínházban számos marionettbábut készített már, Otthonában miniatűr kocsimúzeumot állított öszsze. Az idős mester fiatal korában Marosvásárhelyen kocsikészítést tanult, és nyugdíjasként mintegy 15féle régen használt, azóta már a forgalomból kikerült állatvontatású szekér, kocsi és batár élethű modelljét készítette el l : 50-es kicsinyítésben. Kis lakásának majdnem minden polcát, helyét elfoglalják a régi erdélyi szánkók, az Esterházyhomokfutók, a postakocsik, az erdélyi ökrösszekér, a felvidéki mészároskocsi, a fiáker és a konflis. T RAZASSA© ! kerület. Ssegeé! Boros Tamás és Braun Mária, Bősze Attila Tibor és Gárgyán Etelka Judit, Sitkei Zoltán István és Szarvas Julianna, Veres Béla és Taraai Márta, Pető Sándor és Adáro Olga, Dudás Árpád Sándor és Sándor Mária, Varga Ádám és dr. Erdőé Eva, Kasza Gábor Imre és Dobd Irén, Balogh László és Józő Eva, Kunytk Zoltán és Konkoly Mária házasságot kötöttek. II. kerülőt Szeged: Németh József és Wyirő Erika, Serédi Béla János és Nagy Zsuzsanna Judiit, Knabót Árpád és Kelemen Zsuzsanna, Somogyi Gyula és Gyökeres Mária, Wágner Jenő és Kosztor ibolya. Csiszár Imre és Deák Anna, Tóth László Lajos és Fábián Eva, Tóth Antal és Zsoldl Ágnes, Kovács Láazó István és Koch Etelka, Hallai Mihály ep Tóbiás Ágota, Németh Tibor és Vajda Magdolna, Bozsó Mihály és Mondovies Katalin Zsuzsanna, Bodó Sándor és Mózes Rozália, Mihály Péter Ernő és Takács Ildikó, Raitha László és Börcsök Edit házasságot kötöttek, SZÜLETÉS L kerület Szeged: Siaák Jánosnak és Tanács Juliannának Katalin Emese, Molnár Sándornak és Lovas Eriica Rozáliának Sándor Ferenc, dr. Koozor Lajosnak és Bata Klára Honának Tamás, Bonusz Lajosnak és Szojka Ágnesnek Gergely, Jéga-Szabó Ferencnek és Miklós Erikának Adrienn Erika, Meszes Istvánnak és Szilágyi Juliannának Tünde, Bapp Józsefnek és Bene Margitnak Krisztina, dr. Oityán Bélának és Sződi Katalin Gizellának Krisztina, Tóth Józsefnek és Bihari Mária Arankának Mária, Faragó Dezső Istvánnak és Horváth Zsuzsanna Máriának Róbert István, Erdődi Jánosnak és Jankovich Évának Júlia, Arany Ernőnek és Mácsai Gabriellának Róbert, Bozsó Istvánnak és Hegedűs Otília Máriának Ildikó, Kárpáti Jánosnak és Deák Franciskának Zoltán János, ördög Szilveszternek és Kónya Honának Ibolya, Szász Lászlónak és Nemes-Nagy Etelkának László, Nagy Istvánnak és Kozák Juliannának Szilvia, Rákos Sándornak és Kispál Mária Magdolnának Máté, Suti Istvánnak és Kazán Arankának Éva Nikolett, Hegyközi Ferencnek és Bárdos Etelkának Éva, Nagy Tibor Zoltánnak és Pethő Erzsébetnek Zoltán Péter, Török Jánosnak és Fodor Máriának SzaCsaládi események bölcs Zoltán, Török Tibor Zoltánnak és Lipták Elza Évának Adrienn Eva, Szécsi Józsefnek és Koesárdi. Katalinnak Barbara, Csányi Pálnak és Lőrtncz Erzsébetnek Ildikó, dr. Varga Istvánnak és Ladányi Ilonának Enikő, Szilágyi Mihály Lajosnak és Hegyi Honának Erika Ildikó, Stefkó Jánosnak és Ördög Piroskának Tímea, Győri Mátyás Károlynak és Deák Mária Annának Zoltán Tamás, Aszriev Miklósnak és Korpa Katalinnak Miklós, Búzás Péternek és Erdei' Judit Mártának Péter Attila, Ocskó Gergelynek és Farkas Piroskának István, Mellár István Sándornak és Farkas Máriának István, Majoros Zoltán Miklósnak é» Zsiga Katalinnak Mónika, Tömb ár z Antal Lászlónak és Nagy Évának Gábor Andor, Csóti Rudolfnak és Marófchy Eva Máriának Annamária Nóra, Mukus Vilmosnak és Tanács Margitnak Csaba, Eperjesi Gézának és Papdi Erzsébet Máriának Géza, Seres Istvánnak és Nagy Máriának Ildikó Andrea, Varga Lászlónak és Murvai Katalinnak Róbert János, Báfort István Jenőnek és Kertész Matildnak Gábor nevű gyermekük született. in. kerület Szeged: Sztaier Józsefnek és Vlgh Zsuzsannának Márta Judit, Iíőszó Ferencnek és Godó Máriának Zoltán, Rajnai Imrének és Szirovicza Juliannának Szilvia, Durbák Józsefnek és Setényi Juliannának Rolád Gábor, Dohor Istvánnak és Ballá Erzsébetnek István, Pálfi István Szilárdnak és Maróti Edit Annának Edit Erzsébet, Tordai János Józsefnek és Tóth Ágnesnek Melinda, Tordai Jínos Józsefnek és Tóth Ágnesnek Ágnes, Kiss Péternek és Sinos Rózsának Zsanett, Váradi Ferencnek és Miklós Mária Magdolnának Zsolt Ferenc, Vágó Andrásnak és Zalka Máriának Livia, Domonics Jánosnak és Gyuricza Anna Máriának Attila, Nagy Istvánnak és Kuezora Anna Máriának Henriett, Rácz Sándornak és Vida Valériának Sándor, Barbócz Lászlónak és Fátyol Máriának Csaba, Csesznök Miklósnak és Csányi Mária KaéaMnnak Réka Ágnes, Kocsis-Savanya Imre Károlynak és Nagyiván Máriának Eva, Szabó Sándornak és Kószó Mária Gizellának Sándor, Maróti Sándornak és Nagy Eszter Katalinnak Sándor Krisztián, Domonkos Istvánnak és Tan Jusztinának Márk Tamás, Bozóki Andrásnak és Szabó Juliannának Regina, Csala Jenő Nándornak és Futó Editnek Szabolcs, Kovács László Tibornak és Olár Erika Juliannának Erika Eva, Szél. Antalnak és Csordás Erzsébetnek Antal Szabolcs, Takács Istvánnak és Hustiák Zsófiának Gábor, Hevesi Károlynak és Jened Évának Károly Norbert, Kovács Imre Józsefnek és Kocsis-Savanya Margitnak Zsolt, Erdei Lászlónak és Juhász Évának Péter, SebőkPap Imre Ferencnek és Biczók Juliannának Ágnes Eva nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Csortó Ferenc, dr. Baracs Gyuláné Ligeti Angella, Sós Kálmán Lászlóné Pap Irma, Kószó Andrásáé Huszka Etelka, Lengyel Antalné Biácsi Mária, Szabó Istfán Zoltán, Süveg Istvánná Bozóki Ilona, Hrazdira Gusztávj Törköly György, Király Lászlóné Vészeli Erzsébet, Csűri Hlésné vékes Mária, Bárdos Szilveszterné Rácz Erzsébet, Varga Antal Lajosnó Badényi Julianna, Mayer Gabriella, Hajdú Imréné Komáromi Erzsébet, páll Béla Ágoston., Heimann' Károly Lajosné Balog Hona, Mihály Mátyásié Berta Piroska, Horváth Etelka, meghajt. II. kerület Szeged: Horváth Ferenc, Petró Árpád, Biró István, Nagyiván Lajos, Kocsis Mihály, Rékási Jánosné Kovács Erzsebet, Németi Vince, Szabó István, Hegedűs Mária Terézia, Sirőczki Erzsébet, Tóth Ferenc, Kamarás ödön Hugó, Elek Jőzsefné Jambrik Irén, Farkas András, Tóth Imre, Kasza Ferenc, Baráth István, Strel Albertné Tóth Hona, Brágya Imre meg'ualt. Algyo: Gál Lajos, Tari István meghalt. III. kerület Szeged: Lévai Sándor. Csala Mihály, Vincze Ferenc Antal, Berta Józsefné Czakó Ilona, Fenyvesi József, Barátid Oszkár, Juhász Antal, K-rtész Ferenc. Szabó Slndcrné Paio Aranka, Balázs Sándorné Bódi Anna. Vigh Imre, Kántor Sándorné Gréczi-Hunyadi Aranka Matild, Pallagi Ferenc, Mazurák Mihály. Molnár János, Török István, Marosán Józsefné Tóth írén meghalt. I Batári Gyula, az Országú* Széchenyi Könyvtár tudományos munkatársa végzett — körkérdéseivel — páratlanul izgalmas ízlésszondázást. Összeállításában kortárs művésznagyságok — köztük festők, zenészek és tudósok — vallanak a könyvhöz fűződő kapcsolatukról Tanulságos kötet, mert azokat a szellemi mozgatóerőket vázolja fel, amelyek a legerősebben hatnak kortársirodalmunkra. A múlt század végén így festett a népszerűségi lista: Petőfi. Jókai, Arany, a külföldiek közül Shakespeare, Goethe és Dickens a legtöbbször említett név. Egy emberöltővel később, 1937ben, az „Üj könyvek könyvéiben már Ady Endrét nyilvánítják a legtöbben döntő hatású költőnek, akit Tolsztoj és Dosztojevszkij követ, Arany, Goethe és Shakespeare őrzi rangját. Ma sincs ez másként, hiszen számos vallomás kezdődik igy: Döntő élményem volt Shakespeare; tündért poéztse, komor fellegeket hömpölygető drámái sok hívet számlálnak. A magyar próza legnagyobb hatású művészeként Móriczról és Kosztolányiról esik a legtöbb említés; a hetvenes évek „népszerűsági élcsapata" egyébként a következő: a már említett Adyt Petőfi. Dosztojevszkij, József Attila, Tolsztoj. Arany, Babits, Jókai, Thomas Mann és Németh László követi. Az olvasás csöndes, rejtőző órái alatt számos kortárs-írónak lett meghatározói élménye József Attila költészete, aki mint költö, leiküknek a legtöbb gyönyörűséget adta, s aki számukra a' felelősen gondolkodó ember örök példaképe. Illyés Gyula gyermekként érzett fel Fazekas Mihály „Lúdas Matyi"-jának nagyságára, igazságaira, s még 14 éves sem volt, amikor — a Toldival ismerkedvén — a szel'omi élvezetet szinte testrészeiben is írezte. A vallomásokat szemlá' ve kitűnik, hogy kilátástalan dolog az eirber legfontosabb irodalmi élményeinek felsorolása, de az is biztos, hogv ez a rangos olvasmánynapló" maga is szórakoztató, műveltető irodalom. G. R.