Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-20 / 17. szám

4 Péntek, 1978. január 20. A szocialista magyar társadalom születése Súlyos örökség hogyan tovább? Magyarország társadalmi részben a modern technikát, bi agrárproletariátusból ke­atruktúráját a felszabadulás műszaki rajzot ismerő, kul- rült ki. előtt elsősorban a tőkés fej- túráit, szervezett nagyvárosi A . . ... ..... lődéa elmaradottsága határoz, gyáripari munkások csoport- Az afárproletariátus fo'd" ta meg. Az 1930. évi nép- jai, a nagy rutinnal és álta. LSLn eraWtrtf réntt focv számlálás adatai szerint a ke- lános műveltséggel rendelke- ko™bban f™litett, tenyt\h°gy resőknek csak 23 száza- zö kisipari munkásrétegek, s a lényf31 bérmunkás osztaly­léka dolgozott az iparban, és részben az esetleg még anal- ,helyzet, melIett az agrarpro­5t százalékát a mezőgazda- fabétizmusra kárhoztatott ag- letariatlf.. fSY része Paraszti ság foglalkoztatta. A népes- rárproletárok. napszámosok, ?ríebtá£iójú. volt. A földhöz ség közel egyharmada kis- alkalmi munkások nagyszá- jutottak máslk ,r?sze az?n~ és a bér- mű rétegei is ban e§y' a munkásosztályhoz már korábban erősen kötődő árutermelő volt, munkából élőknek a fele az Dgrárprolctariátushoz tarto­zott. A társadalmi struktúra kettőssége Hozzá kell azonban mind- rétegből került ki, és így ők ehhez tennünk, hogy Magyar- — a gazdaságpolitika átala­ország a közép-, kelet-euró- kulásának és rossz gazdasági pai országok között fejlettség helyzetüknek megfelelően — tekintetében egyáltalán nem viszonylag gyorsan váltak állt az utolsó helyen. Ez a meg később földjüktől, lettek magyar munkásság egy ré- ismét munkássá, vagy léptek szének szervezettségében, ösz- be az elsőként megalakuló szetételében, szakmai és szak. szövetkezetekbe, képzettségi szintjében, kultu- A földosztás eredménye­Az uralkodó osztályban raIis színvonalában is meg- ként 1949-ig a mezőgazdasági egyaránt jelen volt a feudá- mutatkozott. Sajátos volt Ke- munkások aránya 23 száza­lis eredetű nemesi-nemzeti let-Európában Magyarország lékről 8 százalékra csökkent, elem és a főként a kiegyezés helyzete abban is, hogy ná- és a paraszti kisárutermelők (1867) után kialakuló polgári lunk a mezőgazdaságban fog- aránya 25 százalékról 39 szá­társadalom részét jelentő tő- lalkoztatottaknak csak felét zalékra nőtt. A magyar tár. kés osztály A társadalom- tették ki a kisárutermelők: sadalom legszámosabb cso­bzerkezet másik pólusán pe te"1 na8y volt az agrárpro- portjává ismét a parasztság dig a már differenciálódás ,etárok aránya. Ez az agrár- vált. jeleit mutató parasztság, va- proletariátus pedig egyaránt 1945—48. kőzött a másik lamint a polgári társadalom magába foglalt proletár tra- nagy jelentőségű átalakulá­szervesebb részeként a kez- moiójú, munkás orientációjú sát az állami beavatkozás detekor jelentós részben kül- rétegeket és tanulatlan, pa- egyre erősebben kibontakozó főidről bevándoroltakból ver- raszti elzártságban élő gazda, folyamata jelentette. Berend buválódott, és a háborús elő- cselédeket. (Legnagyobb T. Iván a korszakot elemez­Készületek' hatására jórészt a S7-ámban a két véglet között ve mutat rá, hogy a stabili­parasztságból feltöltődött elhelyezkedő, részint már zációs politika során a népi de arányát tekintve még min- nem paraszt, részint még nem demokratikus forradalom el­dig viszonylag kicsiny ipa- munkás napszámosokat.) Az ső szakaszában az MKP ri munkásság helyezkedett el. e'őbbiek jó része a háborús gazdaságpolitikai koncepciója A rendkívül nagyszámú ag- készülődés miatt fejlődő ipar- a tőkés szektor fokozatos ál­rárproletariátus Magyaror- ba került át, és így még kö- lamosítása volt, amelyet az szágon nem csupán a tőkés zelebb került az ipari mun- állami beavatkozás kiépült fejlődés terméke volt, hanem kássághoz. rendszere tett lehetővé. E történeti előzményei már a Mindez azonban alapve- folyamat lezárása volt 1948 feudális időszakban kiala- tőén nem változtat azon, hogy márciusaban a száznál tobb kullak. Jóllehet, a magyar a felszabadulás után megin- munkást foglalkoztató uze­agrárszerkezet kapitalizálódó- duló társadalmi fejlődésnek mek államosítása, és így az sának következtében osztály- egyszerre kellett megoldania ipar' munkáslétszám 83 szá­helyzetét tekintve lényegében a kelet-európai fejlődésből ^al,e.ka az ,alIami szaktoir<ban bérmunkás volt, eredete és adódó elmaradottság felszá- ' ' egy részének orientációja molását és a szocialista tár­azonban magán viselte a pa. sadalmi átalakulást. Üj üzem Az Uralszki Mechanikai Művekben megkezdte a ter­melést az új kovacsoló-saj­toló üzem második üteme. A köztársaság legnagyobb ilyen jellegű üzemében je­lentősen növekszik a külön­féle traktorokhoz szükséges lánctalpak gyártása és bővül a választék. Á vegyipar fejlesztése Romániában A román ipar egyik leg- lalom éveiben a Szovjetunió dinamikusabban fejlődő ága- műszaki támogatásával szá­zata az olajvegyipar. Ebben mQS üj olajvegyipari üzem fejlődésben kiemelkedő szerepet játszott a Szovjet­unió és a többi szocialista ország segítsége. A népi ha­A SZAB-pályázafok jutalmazotlai A Szegedi Akadémiai BI- ne. Bíró Györgyi, zottság — a korábbi évek Vera, Lőrincz gyakorlatához hasonlóan idén is pályadíjban részesí­tett több olyan értékes tudo­mányos tanulmányt, ame­lyek a SZAB szakbizottságai által az 1977. év elején meg­hirdetett témakörökben ké­szültek. A Szegedi Akadémiai Bi­zottság döntése alapján pá­lyadíjban a következők ré­szesültek: Pál József gya­A Tömörkény István Gimnáziumból: Puskás Zsu­zsanna; a Kiss Ferenc Er­dészeti Szakközépiskolából (Szeged): Tóth Gábor; a Fo­dor József Élelmiszeripari Szakközépiskolából (Szeged): Martinecz Zsolt, Pálfi Já­nos. A Batsányi János Gimná­ziumból (Csongrád): Bencsik Krisztina, Klucsai Róbert, raszti jelleget, és így a tár­sadalom szerkezetében sajá­tos, sémákban nehezen meg­ragadható helyzetet foglalt el. Végül az elmaradott struktú­ra sajátosságát jelentették a középrétegek; egyik oldalon a városi kisárutermelők, a má­sik oldalon pedig jórészt az Az első átalakító lépések dolgozott. (Ez az arány 1946­ban még csak 22 százalék volt) Magyarországon igen nagy volt a kisipar súlya. Az ipari munkásságnak közel felét 1947 végén még a kisipar fog­lalkoztatta, a nagyipar mun­kássága 1947—48 fordulóján a foglalkoztatottaknak még csak mintegy 13—15 százaié, kát alkotta, és 1947 végén Helyzetünk sajátossága A hazai tőkés fejlődésen belül megtalálható volt az imperializmusra jellemző szűk monopolista csoport épp­úgy, mint az elmaradott pa­raszti viszonyok között élő, a tőkés és a feudális kizsák­mányoló módszereket össze­kapcsoló birtokos paraszti ré­teg. A magyar munkásosz­tályban fellelhetők voltak — — A társadalmi struktúra ót­Srí tórsadaloínvezetés "hagyod alakításában a felszabadulás még közel 100 000 fő volt az mányaihoz. kötődő értelmisc- ubáaaz ®lsö "agy Jelentősé- ipari munkanélküliek száma, aiek és hivatalnokok. gu lepést a foldosztas jelen- Így az 1948-as fordulat tehát ' tette. Az Ideiglenes Kormány nemcsak az államosítások be­Mindez együtt azt jelentet- 1945. március 18-i rendelete tetőzését, hanem az ipari te, hogy a felszabadulás előtti alapján megszűnt a feudális munkásság szerkezeti átala­magyar társadalom struktú- eredetű nagybirtokrendszer, kuiásának a kezdetét is je­rájában , keveredtek a tőkés és több mint 600 000 család ,pnt.tt„ és feudális elemek, s így a földet kapott. A földhöz ju- ' tőke és a bérmunka alapve- tottak 90 százaléka a koráb- Kolosi Tamás tő ellentétét szinte keresztbe szelte — Erdei Ferenc termi­nológiáját használva — a ne. mesi-nemzeti társadalom és a polgári társadalom kettős cége. Hazánkban a történeti Örökségként átvett, viszony­lag alacsony gazdasági fej­lettségi szinten belül az egyes gazdasági ágazatok és ágak szélsőséges különbségei létez­tek. Ez a helyzet rendkívül nagy differenciálódást idézett elő az eltérő fejlettségű ter­melőeszközökhöz kapcsolódó rétegek, csoportok között. Kü­lönösen a termelési szervezet és termelési kultúra, a fo­gyasztás struktúrája, a kul­túrszínvonal, a politikai tu­datosság és az életmód tekin­tetében. Még a kapitalizmus, ra Jellemző alapvető osztá­lyokon belül ls sajátos, szél­sőséges rétegeződést találhat­tunk. kornok, Berta Árpád könyv- Baráth Márta, Űjszászi Éva táros, Szajbély Mihály ta- —Noszek Judit, Justin And­nárjelölt, Géc2tné Tóth Ilo- rea­na levéltáros, Szigeti György, A Juhász Gyula Kertészeti a Módszertani Központ és Egészségügyi Szakközép­munkatársa, dr. Tóth Ág- iskolából (Makó): Fodor nes tudományos munkatárs, Magdolna—Kotormány Kata­dr. Belényi Gyula adjunk- lin. Marjai Margit—Tóth tus, dr. Fábián György ta- Márta. Dicséretben része­nársegéd, Szöllősi Erzsébet sült 23 középiskolai tanuló tanársegéd, dr. Veress Fe- dolgozata, renc, a Szeged városi párt­bizottság munkatársa, Fülöp Ferenc okleveles vegyész, Hackler László okleveles vegyész, Kovács Kálmán ok­leveles vegyész, dr. Fodré Zsófia főorvos, dr. Aczél Attila—Csatlós Imre vegyé­szek, Csausz Mariann—Ritter László és Ádám Éva egyete­mi hallgatók, Romsics Ka­talin főiskolai hallgató. Pénzjutalomban részesült to­vábbá 50 középiskolai diák, akik a középiskolások szá­mára kiírt környezetvédelmi és biológiai témákat dolgoz­tak fel. épült Romániában. A jelenlegi ötéves tervben a Román Szocialista Köztár­saság vegyészei előtt az a feladat áll, hogy 1980-ra megháromszorozzak az alap­vető olajipari termékek gyár­tását A román szakembe­reknek e nagyszabású cél­kitűzése eléréséhez is segít­séget nyújtanak a KGST tagországai. A Szovjetunió például az Idén ré«z,t vesz olyan nagy­szabású román objektumok építésében, mint egy poli­etiléngyár, valamint egy butil-kaucsukot előállító üzem. A Román Szocialista Köztársaság ugyanakkor közreműködik szovjet vegy­ipari üzemek építésében. A tervek szerint újabb olaj­vegyipari berendezéseket, valamint feldolgozott olaj­termékeket szállít a Szovjet­uniónak. (BUDAPRESS— APN—AGERPRESS) A Ságvári Endre Gimná­ziumból: Vass Péter, Bérezi Beáta. A Radnóti Miklós Gimná­ziumból: Albert András, Sü­megi Judit, Móráth Klára, Posta István, Bozó Attila, Bicskei Anna, Kató Sára, Gallyas Éva, Tar Anikó, Oláh Lídia, Kovács Ildikó, Gerebic Ágnes, Török Ágo­ta, Kálmán Éva, Bálint Ákos, Sági János, Ágoston István. Schnéberger Etelka Börcsök Klára—Juhász Edit—Kozma Mária, Csöke Zsuzsanna, Csipei Katalin, Judik József, Bozsó Klára, Tóth Katalin, Bíró Ágota—Kiss Rita. Ba­dényi Erika, Gajdács Ágnes, Masa Anikó, Józsa Adrién­Vigyázat, elágazás! (2.) Csak kudarc ne érje! Latin-amerikai kapcsolataink A Corvina új sorozata Salvador Bueno. a havan- ha Chilére gondolunk, a nai egyetem professzora, a máris'felesleges annak ma­Latin-Amerika irodalmával foglalkozó tanszéken. Ami­kor a budapesti bölcsész­kar spanyol tanszékén ven­dégtanár volt. felébredt ér­deklődése a magyar iroda­lom és történelem iránt. Visszatérve Kubába, a ma­gyar írók, költők pártfogója lett, s a latin-amerikai és magyar kapcsolatok kutatá­sa vált tudományos mun­kássága egyik fő területé­vé. Érthető hát a Corvina Könyvkiadó figyelme: a spanyol nyelvű sorozat. a gyarázata, miért fordul a közép-európai ember érdek­lődéssel a második függet­lenságükért harcoló népek felé. (A könyvet egyébként a Corvina nem csupán hazai, hanem latin-amerikai ter­jesztésre is szánta. Mind­azonáltal bizonyára öröm­mel venné kezébe a hazai olvasó a könyv magyar for­dítását is — a nyelvi ne­hézségek idehaza ugyanis eléggé leszűkítik a forgal­mazhatóságot.) Volt-e magyar hajós Ko­Coleccion Corvina indító lumbusz Kristóf felfedező köteteként Salvador Bueno hajóján? Hogyan nősült be könyvét jelentette meg. (A a Berzeviczy-család egyik sorozat következő darabja tagja az inkák hercegi fa­Rosti Pálnak, a múlt század míliájába? — a válaszok le­közepén Mexikóban, Kubá- gendákból szűrhetők ki. Aa ban és Venezuelában járt azonban tény, hogy az ame- uruguayi himnusz szerzője, című F. J. Deballi Pesten szüle­foly- tett, a XIX. század első felé­Jose ben, s hogy Kubának volt a magyar utazónak Egy rikai utazás emlékei útikönyve lesz, s már nak az előkészületek Carlos Marlatcgui magyar m,nt században magyar szár­— Ha jól emlékszem, há­romszor. — Jóval több helyre kéne elvinni is őket. Minél töb­bet mond, minél több gyár­ról, ott megismert szakmá­— Nézze, egy tizennégy társa akad. Ha ez így foly­éves gyerek nem tud pályát tatódik, tipikus eset lesz? választani! Hogyan is lenne — Mit akarok én, az any­véleménye az életről, mun- ja? Tálén még jobban káról, arról, mit is szeretne ugyanazt, mint a többi szülő: csinálni egépz életében? Hi- adjak neki annyi jót, mintha szen fel sem fogja mit je- ketten nevelnénk. Ha az ról számol be itthon, an­lent, mivel Jár mindez. Pár- ember egyedül marad, pótol- nál könnyebb segíteni. Igaz, szor mar megkérdeztem a ni igyekszik a hiányt. A ezek az üzemlátogatások gyereket, beszélgettünk a gyermekéletek is két szülő- csak afféle tanulmányi ki­dologról. Nekem is az a vé- re — és két fizetésre van- rándulásoknak jók, nem hi­leményem; ha lehet, tanul- nak kalkulálva. Mivel tudom, szem, hogy egyetlen gyerek jon tovább. Ma Magyaror- semmi sem bizonyítja, hogy is amiatt éppen oda akarna szágon ahhoz, hogy valami az a helyes pálya, amit én menni. műveltséget szerezzen vala- szeretnék neki — valami ha- Nincs már sok idő a ki, középiskola kell már. tásrft szükség vsn másfelől, vÁlasztásva. •. Tudom én, nem biztos, hogy Az iskolából. Legyen olyan el tudja végeimi. De akkor fontos a • az általános iskolai oktatást mint a szülőké! Én eleve kéne magasabb színvonalú- életképes pályát szeretnék a vá tenni, hogy legalább a gyerekemnek, hogy ne ér- , . Eevszóval a ta szakmunkástanulók helyesen jék olyan kudarcok, amik PaL° gy ' a ta" tudjanak írni. Az sem baj, végigkísérik az életét. Mi ha szakmát választ a gyerek: ebben a különleges? vonatkozású cikkeinek, a Tanácsköztársaságról meg­jelent publikációinak kiadá­sára.) . A latin-amerikai és ma­j gyar kapcsolatok öt évszá­zada cím is jelzi, hogy Sal­vador Bueno könyve ösz­szefoglalása mindazoknak a tudományos eredményeknek, melyek e kapcsolatok törté­nelmi, kulturális, művelődé­si, gazdasági vonatkozásai­ról eddig napvilágot láttak. A kubai professzor köny­ve ilyen módon kollektív tanárok szereoe is — Hát> ..orientálásra" azt jSl Én tíeve hisz1 van? A gyerek élete az iskola falai között zajlik, csak este találkozom vele pár órái nárok.., Lehetne vitatkozni, meny­akkor is ott a lehetőség a János egyelőre nem tud- *y|re tipikus János esete. ***?'!* " 3 n; !ff 3 ja, mi akar lenni. Azaz hogy Egy biztos: az anya vélemé­továbbtanulashoz. De estm most éppen lgen. vasárna. nye igen sok ponton azonos mennyivel nehezebb! ponként gyakran feljár hoz- a szülők gondjaival. S me­Abban a nyolcadik osz~ zájuk édesapjának testvére, lyik apának vagy anyának tályban, ahová János jár, a aki kárpitos. Elvitte, meg- _ nera a saját gyereke a tanulók egyharmada elvált {*8zett neki a dolog' Ta" legfontosabb? szülők gyermeke. Jánosnak —Hányszor voltatok üzem- Domonkos László iskolájában is rengeteg sors- látogatáson? (Folytatjuk.) mazású festője: Ferenc Me> jaski házassági leveléből de­rül ez ki. Jósé Marti század­végi Szabad Havanna moz­galmának magyar harcosa Ziskal Antal, a függetlenségi háború Ismertté lett pa­rancsnoka, J. Marti kedvenc féstőjé pedig Munkácsy Mi­hály. A Perui Kommunista Párt megalapítója, Dieg/ Vincente Tejera Petőfit for­dított, Jose Carlos Maria­tequi pedig 1923-ban olyan reálisan ítélte meg a Magyar alkotásnak számit, az egyé- Tanácsköztársaság jelentősé­ni kutatás kiegészítője lett a gét, hogy előadásának szö­hazai — elsősorban szegedi vege ma is helytálló, egyetemi vizsgálódásoknak, A két világháború közötti ugyanis ezeket is beépíti évek emigrációjának történe­esszéstílusú könyvébe Salva- te kevésbé részletes Salvador dor Bueno. Elmeséli egyéb­ként a legendákat. össze­gyűjti a kuriózumokat is, amelyeket nem valóságos ér­tékük, inkább hangulatuk, érdekességük emel a meg­írandóság szintjére. Végül is arra ad választ, hogy a XVI. századtól nap­jainkig miképpen változott a magyaroknak Latin-Ameri­Bueno könyvében, de jelen­tőségét, az emigrációs szer­vezetek tevékenységét felvá­zolja a szerző, s utal az ilyen irányú hazai kutatás számos tanulmányára. Fel­dolgozza a jelenkort is, az 1945 utáni helyzetből azt hangsúlyozva, hogy mennyi­vel biztosabb helyet foglal el káról, s az ottani nemze- napjainkban Latin-Amerika, a magyarok világképében, s hogy a korábbi történelem­tanítás hamis, vagy legalábbis nem reális információit mi­képpen rajzolják át az egy­re tartalmasabb kapcsolatok. P. K­teknek Magyarországról al­kotott világképe. miféle hajszálerecskék révén fonód­tak a kapcsol'atszálak. mi­lyen kötelékekbe kapasz­kodhat ma a fejlődő világ dolgai iránt érdeklődő. Elég,

Next

/
Thumbnails
Contents