Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

4 Szombat, 1977. december lffc Hogy vigyázunk a közösvagyonra? A megyei bíróság adatai szerint az ügyelt majd 40 százalékát tavaly a vagyon elleni bűncselekmények tették ki, Lopás, sikkasztás, csalás és hasonló okok miatt 929 embert ítéltek el, az elmarasztaltak fele a társadalmi tulajdont károsította valamilyen módon. Az iratok alaposabb tanulmányozása után Ismét elmondhatjuk: alkalom szüli a tolvajt. Sokan azonban nemcsak felismerik a ,,jó lehetőséget", egyeneseit vadásznak is rá, s az ügyek tanulsága szerint e tekintetben különösen a kereskedelem szátnít „eszményi vadászterületnek". A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények többségében a nagyobb közösség is asszisztál. Mindenkor vannak, akik hanyagságból, „nagyvonalúságból" nem végzik el a rájuk bízóit munkát, lezsereégük szinte tálcán kínálja a lopásra az alkáltnat. Ök gyakran megússzák a felelősségrevonást, a bírósági tárgyalásokon sem hangzik el a nevük. A bűncselekményekben passzívan, közvetetten segédkezüket nehéz fülön csípni, az esetek többségében ugyanis a vállalat, a szövetkezet belső ellenőrzési tevékenységében kereshetők a hibák. Az élelmes ember — tartja a nlondás — a jég hátán is mesél. Arról már nem szól a iáma: hogyan lehet a semmit teherautón ide-oda szállítani, felvásárolni, eladni, könyvelni, s az érte „járó" pénzt felvenni. Pedig mindez nem is túl nehéz, erről nemrég a szegedi járásbíróság egyik ügye győzte meg a hitetlenkedőket Az ügy egyik főszereplője n FÖLDÉRT raktárvezetője. Tudta, hogy a szövetkezet raktárába kerülő burgonyaszállítmányok általában túlsúllyal érkeznek, s az áru egy része a szállítás, a rakodás, a tárolás közben megromlik. Ezt • használta kl, amikor a gépkocsivezetővel, az árukísérővel és másokkal összejátszva nemlétező burgonyával kezdett üzletelni, Szükségük volt még egy felvásárlóra, akit a Mórahalam és Vidéke ÁFÉSZ zákányszéki felvásáflótelepénesk vezetője személyében meg is találtak. Ezután már minden egyszerűen ment: a nemlétező burgonyát, 200— 500 kilónként, összesen 129 mázsát, fiktív néven, mint kisárutermelők „beszállították" a felvásárlótelepre. Az „áru" ezután hivatalos okmány kíséretében a ZÖLDÉRT raktáréba került, úgy, hogy a semmi először bejutott a portén, ezt ismét bélyegzővel ellátott szállítólevél igazolta. A találékony társaságnak csak arra kellett ügyelnie, hogy az a portás igazolja a szállítmányt, aki soha nem néz a teherautó ponyvája alá. És persze meg kellett kerülni a mérleget: a semmit eladni és kifizettetni lehet, de merni ugyebár képtelenség. A fiktív burgonya, ha létezett volna, nem fér el egy vagonban. De nem létezett, s a vádlottaknak ez hem is volt fontos. Ellenértékén, a majd 45 ezer forinton igy is megosztozhattak. Hogy mégis lebuktak, az nem a vállalaton, hanem a véletlehen múlott. Az egyik fiktív szállítmánynál az a portás volt a kapuban, aki nemcsak a szállítólevelet nézte, bekukkantott a kocsi ponyvája alá is. A burgonyával üzletelők mér az első alkatomnál sem ússzák meg, ha van, aki ellenőrizze a raktárt, s ha akad valaki a könyvelőségen, aki az előírásoknak megfelelően a mérlegjegyet is kéri a számfejtéshez. De nem volt. Hasonló eseteket a közelmúltból még jó tiéhányat említhetnénk. Ehelyett Iftkáb!) folytassuk a sort azzal: mit kellett volna tertni, hogy ezekből ne legyen bírósági ügy. A Delta Kereskedelmi Vállalat szegedi, Kárász utcai Villamossági szaküzletében majd százezer forintnak „lába kelt". Egyetlen tételes ellenőrzés, húsz perc elég lett volna, hogy kiderüljön: a bolt személyzete manipulál a tizedes vesszőkkel. Például 4500 forint helyett 45-öt ütöttek be a pénztárgépbe, a fiktív többletet eltulajdonítottak. Az üzletben 18 hónap alatt, az előírások ellenére, egyetlen szabályszerű leltárt sem tartottak. Ha a Vidia Kereskedelmi Vállalat ráktáraiban ellenőrzik, a szállításokkal megbízott gépkocsivezetők és árukísérők mit rakodnak fel a kocsikra, nem károsodik a vállalat majd 15 ezer forinttal. Ehelyett a szállítók önkiszolgáló módszerrel azt csomagolták össze, amit éppen találtak. A Volán 10. sz. Vállalatát sem éri 130 ezer forintos kár, ha ellenőrzik az üzemanyagot szállító dolgozók munkáját. Elég lett volna a tartálykocsik csapján fordítani, máris kiderül, hogy a gázolaj és a benzin jó része — alkalmanként 3500 liter — a kocsiban maradt. A „megspórolt" litereket azonban sehol nem keresték, a tolvajok így hamar megtömhették pénzzel a zsebüket. A bíróságon „rezes ügyként" tárgyalt esetből napnál világosabban kitűnt, a vállalatoknál sokszor a legelemibb vagyonvédelmi előírasokat sem tartják be. A kábelgyárból így 1974 nyarától ez év közepéig majd 9 ezer kilogramm, 530 ezer forint értékű ipari rezet lopott el az a tizennégy tagú társaság, melynek „részvényesei" a gyárból, a városgazdálkodási vállalattól, s az egyik MÉH-telepről verbuválódtak pssze. Akciójuk lényege: a szemét alá rejtett rézhulladékot kocsira rakták, kiszállították a szeméttelepre, ott kicsit megégették — hadd legyen patinája —, s ezután eladták a MÉHnek. Mindezt nem tudták volna véghez vinni, ha a kábelgyárban betartják a vezérigazgatói utasítást. A rézhulladékot a raktárosnak bevételi bizonylattal kellett volna átvenni, s amikor a Csepel Vas- és Fémművekbe elszállítják, a kivitt mennyiségről hivatalos okmányt kellett volna kiállítani. Ha ezt megteszik, akkor a rézből egy kilót sem lehet 01lopni. Nem ártana, ha többen tudnák, a törvény nemcsak a tolvajt, az orgazdát is bünteti. Aki például alkalmi vételként — a kiskereskedelmi ár egyharmadáért — vásárol több száz vagy több ezer liter fűtőolajat, nem létezik, hogy ne sejtse: tisztességtelen úton jut hozzá. S közreműködőként is a bűncselekmény részese. Ladányi Zsuzsa „FUstölnek" a dohánygyárak A legnagyobb brit dohánygyárak kénytelenek több millió mesterséges dohányból készült cigarettát „elfüstölni", mert a dohányosok nem hajlandók mflcigarettát szívni. A W. D. and H. O. Wills, az Imperial Tobacco Company egyik leányvállalata bejelentette, hogy 450 000 font értékű, összesen 100 millió darab cigarettát éget el. A Gallahers, Nagy-Britannia második legnagyobb dohánygyára és a Players szintén óriási mennyiségű mesterséges dohányból készült cigarettát semmisít meg. Ipari források feltevése szerint összesen mintegy 600 millió darab cigarettát, öszszesen körülbelül 16 millió font értékű dohányt égetnek el. Az intézkedésre azt követően került sor. hogy a nemzeti kampány, amelynek az volt a célja, hogy NagyBritannia 22 millió dohányosát rászoktassák a dohány és szintetikus anyag (fa és cellulóz) keverékéből készült cigarettára, sikertelen maradt. (MTI) Műszaki újdonságok Gázsugárral működő, kis méretű készüléket szerkesztettek a Szovjetunióban gránit és építőipari kő darabolására. A harkovi Repülőipari Egyetem hallgátói állal kialakított készülék késének „pengéjét" a hangsebességnél gyorsabban kilövellő gázsugár képezi. A pisztolyra emlékeztető készülék súlya mindössze 3,9 kilogramm. Az eddig alkalmazott pneumatikus kődaraboló géphez viszonyítva az űj készülék 5—iO-szeresére növeii a termelékenységet, és nagymértékbén javítja a kőfaragók munkáját. Gépkocsik számára halogén kvarclámpát készít a rigai lámpagyár. Az AKG12 —55 típusú fényforrás a négy reflektorú kocsik ofszágúti világítására szolgál. A halogén kvarclámpák alkalmazása á gépkocsikban lehetővé teszi az űt jobb megvilágítását és a világítási távolság megkétszerezését. A lámpa élettartama is jóval nagyobb. (APN) Rézkilincsből van a félhold Elkészült a pécsi török kori dzsámi miniatűr mása Pécs híres török kori műemlékének, a város központjában álló Gázi Kászim pasa dzsámijának miniatűr mását készítette el Fetter Antal Helytörténet-kutató. Négy éven át dolgozott fajta, öszszesen mintegy ötezer munkaórát fordított a makett megépítésére. Nem a mai dzsámit örökítette meg, hanem a háromszáz év előttit, amilyen a török hódoltság idején volt. Így ott áll mellette a karcsú minaret) s belsejében a mihfab fülke meg a nök karzata. Munkájához korabeli leírásokat használt fel, továbbá értékes dokumentációt kapott a Török Építészeti Szövetségtől is. A makett harmincszorosán kicsinyített mása a Széchenyi téren álló dzsáminak. Alapterülete 65x85 centiméter, a dzsámi magassága 95 centiméter, a minareté pedig 150 cehtiméter. A mester az eredeti anyagokat alkalmazta a dzsámi megépítésénél. Ebben segítségére Volt a Véletlen is. A Széchenyi téri csatorhaépítés közben napvilágra kerültek a középkori Szent Bertalan templom alapjai — ennek köveit használták fel a törökök a dzsámi építéséhez — így Fetter Ahtal hozzájuthatott a valódi építőanyaghoz. A miniatűr dzsámi falainak sok ezer ap ró tégláját fehér mészkőből csiszolta, az oszlopok anyaga vörös homokkő, az előcsarnok padozata mecseki „kék kő", a szamárhátfves ablakok díszítményeit égetett agyagból mintázta, az ablaküvegek zöld nyersüvegből vannak — akárcsak az eredeti épületen, így tehát a színek is azonosak. A fókupolát és az előcsarnok kupoláit több mint kétezer ólomlemezke fedi, valamenynyit maga kalapálta ki. Egyedül a félholdhoz nem kapott eredeti anyagot, ezért réz-* kilincsből reszelte ki. Nem csoda tehát, hogy tekintélyen súlya vah a kis dzsáminak: körülbelül két és fél mázsát nyom. Meddig jár a táppénz? V. Gy.-né szegedi olvasónk fia Ügyében kér felvilágosítást. Pia szerződéses dolgozóként állt alkalmazásban, mielőtt 1975 februárjában bevonult sorkatonai szolgálatra, fgy munkaviszonya, alighogy bevonult, megszűnt. Az idén márciusban szerelt le, s hét heten belül újra munkába állt. A flü már négy hónapja beteg, s legutóbb, amikor bement a vállalathoz, azt mondták, hogy táppénzt már esák a kővetkező fizetéskor kap, mert esak négyhónapos folyamatos munkaviszonya van. Igy a táppénz Is esak ennyi időre jár. Kéri: tájékoztassuk, mit mond ezzel kapcsolatosan a rendelet? A táppénz a kerésöképtélenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától egy, tébécés megbetegedés esetéh pedig két évig. Az, aki a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően egy, tébécés megbetegedés esetén hét évnél rövidebb ideig volt folyama, tos biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki tizennyolc éves kora előtt Válik keresőképtelenné, vagy iskolai tahulmáhyainak megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá Válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. A táppénzre jogosultság Időtartamának a megállapításánál a katonai szolgálat idejét biztosításban töltött időként kell figyelembe venni. A Biztosításban töltött idő akkor fótyamatős, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. A íolyaftiatos biztosításban töltött idö tartaménak a megállapításánál a biztosításban töltött idd fhihdeh naptári nap. ját, a mezőgazdasági Szövetkezeti tagság alapján fennálló biztosítás tartamából a közös munkában töltött napokat a közöttük levő megszakításra tekintet nélkül kell számításba Venni. A harmincnapi megszakítás időtartamába neffl számit be a keresőképtelenség, a terhességigyermekágyi segélyezés ideje, a gyermekgondozási segély, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély, a rendszeres szociális járadék folyósításának ideje, a bedől* gozói jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a biztosítás nem állott fenn, továbbá az önkéntes biztosításban töltött idő. Fentieket figyelembe Vévé, Olvasónk fiának továbbra is jár a láppénz felgyógyulásáig, legfeljebb azóhbah e®y évig, ha tébécés beteg, akköf két évig. A kátönöi idejét bé kell szám (tahi a biztosítás, ban töltött idejébe, és fgy bőVen rendelkezik egyéves folyamatos biztosításban töltött idővei, Azt tanáéSóljUk, hógy ólvasónk fia keresse fel a Vállalat társadalombiztosítási kifizetőhelyének ügyintézőjét, és a fentlekre hivatkozással kérje táppéhze továbbíolyósítását. Ha kérését elutasítanák, akkor forduljon pahaszszal a vállalatnál működő társadalombiztosítási tartécs„ hoz. Dr. V. M. m j A nanv forradao m krónikásai Korabeli szegedi lapok az 1917. évi oroszországi forradalmi eseményekről A szegedi lapok tanúsága szerint a polgári közvélemény az oroszországi forradalommal kapcsolatos várakozásaiban formálisan ugyanazt azt utat járja be, mint a forradalmasodó orosz tömegek. Sorra csalódik a forradalom által felszínre dobott erőkbeh. Júliustól már a bolsevikokkal szimpatizál, tőlük várja reményei beteljesodését. IVli ennek az első pillanatra meghökkentő jelenségnek az oka? Egy szóval is jelezhető: különbéke. Az oroszországgai kötendő különbékétől a hivatalos politika köreiben az angolok és franciák elleni győzelmet, a tömegek pedig egyszerűen csak békét vártak. Bármilyen belső zűrzavar ellenségeinknél elősegíti győzelmünket — ez volt az alapállás. Sajátos — bár nem meglepő —, hogy miközben éberen figyelik az antant országok belviszályait, eleinte fel sem merül, hogy hasonló események a központi hatalmaknál is felidézhetik a forradalom veszélyét. Később többségében negatív előjellel — reagálnak egy ilyen lehetőségre. „Ha van ország a világon, ahol a kormányon levők garantálhatják, hogy forradalmi jelenségek nem fognak bekövetkezni, úgy Magyarország az" — jelenti ki Tisza István miniszterelnök (Délmagyatország, 1917. ápr. 14,), Mindkét oldalon abban bíztak, hogy a másik fél szocialistái fellépnek a kormányok ellen. A Szegedi Napló rámutat erre az abszurditásra: „ftégeh őrülhettek a szocialisták, ha május elsején csak kikacagták őket... Ma tőlük Várja és köv.eteli a világ, hogy visszahozzák a békét. . . Mi joga van az emberiségnek gyümölcsöt követelni attól a fától, amelyet nem ápolt, nem védett, hanem megszaggatott ... S amelyet minden ország ma is csak odaát, az ellenségnél szeretne hatalomnak látni?" „Éhségforradalom Pétervörott" — adja hírül március 13-én, főcímben a Délmagyafország. (A továbbiakban minden időpontot a Gergely-naptár szerint közlünk.) „Fegyvert fogtak az elkeseredettek a bűnösök ellen, akik fennhéjázva utasították vissza a mi békeajánlatainkat (!)" (Szeged és Vidéke, máre. 15.) iz ideiglenes kormány első megnyilatkozása' általánosságban szóltak a békéről. Érthető a csalódás, amikor kiderill: „a győzelmes forradalom élén a háborúspárti alkotmányos moharehisták állanak, akik az éhező munkásságot eszközül használták a cár megbuktatására." (Szegedi Napló, márc. 17.) A Szegedi Híradó március 17-én már le is zárja aZ orosz forradalom „aktáját", — Antant puccs volt, mely a háborús párt Uralomra jutását, szolgálta — „Küzdenünk kell az igaz ügyért tovább" — a fronton. A többi lap óvatosabb. A forradalommai manipuláló Anglia „megfeledkezett arról, hogy Oroszországban a forradalom kráterját megnyitni katasztrófával járhat" — figyelmeztet a Délmagydrország. Már márciusban felismerhető, hogy a hatalomra jutottak felfogása sem egységes a háború kérdésében. „Ma a forradalom parancsol, de ebből kettő van," (Szeged és Vidéke mérc. 20.) „Van egy párt, amely a háborút akarja folytatni, van egy, amely azonnali békét követel és van még sok másik pórt." (Délmagyarország, március 24.) „Két £ó áramlat küzd egymással a munkástanácson belül" — jelentik Stockholmból. A két csoport fő nézetkülönbsége a háború megítélésében van — véli a Délmagyarorszdg (ápr. 17 ). „Nétti lehetetlen — írja a lap —, hogy az ideiglenes kormány és a munkástanács kettős kormányzatát elsöpri á radikális munkásság dgitáeíójá." „Hamarosan döntő ütközetet Várnak á hiünkáStahúcs és a bolsévlki párt között (UélmagyarorsZdg július (!) 21.) ,,AZ antant igájába hódolt burzsdá kormánynak már nyakán van a Lénifl-féle szocialista párt kötele." (SzN. július 2i.). Azóta már tudjuk, hogy a júliusi tüntetések, fegyveres lázadások idején a bolsevikok még korainak tartottak megkísérelni a politikai hatalom megragadásét. A zavargások azonban jó alkalmat adtak az ideiglenes kormánynak az ellenük való hajsza megindítására, a kettős hata-