Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

Péntek, 1977. december 9. S Szegedi hármaskép (3.) Madárka, madárka Papp György, a szegedi szánszával. Papp György ide­grafikusok legmarkánsabb egyénisége. Az ő művészeta összekötő kapocs a 40 év előtti nemzetközi hírű szege­di grafikai hagyományok és a legfiatalabb alkotók mo­dern törekvései között. Papp György művészetének gerin­jében felismerLe, hogy attól még nem nemzeti és nem korszerű a művészet, ha a nép százados motívumkin­csének elemeit, kristályos fi­guráit és szimbólumait le­másolja. Sokkal fontosabb a népművészet szellemiségéhez cet népművészeti ihletésű li- közeledni, motívumait, jeleit nómetszetei alkotják. Mosta- úgy újrafogalmazni, hogy áz­ni tárlatán is ezek a lapok zal elmondható és kifejezhe­adják meg a főhangsúlyt. tő legyen mai világunk meg­Mellettük néhány tusrajzzal annyi kérdése, gondja, örö­bizonyitja rajzi biztonságát, me. Papp György, az il­felkészültségét, nagyvonalú- lusztrációk, a motívumok fe­ságát. Ezeken a toilrajzokon löl érkezett el a népművé­erőtól duzzadó férfiak, szár- szet szellemiségéhez, leg­nyaló madarak, növényi mo­tívumok láthatók; egymásba kapaszkodó, lendületes vona­lak, megmunkált részletek és üresen hagyott felületek újabb lapjain ezt a szellemi­séget már az egyetemes mondanivaló szolgálatába tudja állítani. Ennek a szin­tézisnek legnagyszerűbb da­tálytiszta, lényeget sűrítő mondanivalóval, s ezt áttud­ja tenni formavilágába. Népi szimbolikája, tömör fogalma­zásmódja, síkokra terített motívumai, tipizálási készsé­ge a technikai kötöttségek között is művészi renddé állt össze. Madár-motívumai — a Madárnász című tollrajztól a Varjak a havon, a Sirályok a Tiszán című rézkarcokon, a Madarak I—11. színes linóin át a Nosztalgia című tusraj­zig és a Madárka, madárka című linómetszetig a konkrét­től az általánosig, a valóság­tól a jelenig az átírás min­den fázisát bemutatja a leg­kisebb didaktikai erőltetett­ség nélkül. Külön szólni kell még Papp György bővérű zó eredeti képi humoráról (Bőrdudás, Tekerős, Elakadt a kocsi, Menyasszonyszökte­tés stb.). Néhány linóját (Üj kenyér, Madarak, Tömeg­sport) utcai plakátokon is szívesen látnánk! Tandi Lajos váltják egymást. Ezekkel a rabjai (Földédesanyánk, Pa- népi vaskosságból táplálko lapokkal bizonyítja légin- rasztsellő. Magyar Bacchus, kább, mennyire érdeklik a Magyar Pygmalion) nemcsak művészet számára még be- motívumaiban, de mondan­cserkészetlen valóságterüle- dójában is összekapcsolják a tek, (Elektromosság Olaj- népi hagyományokat a kor­munkások). szerű és egyetemes mondani­A tusrajzok mintegy elő- valóval. Papp György leg­készítik linómetszeteit, ám íöbb erénye, hogy nagysze­ezek a metszetek Ls két, jól rúen tud azonosulni a kns­elkülöníthető csoportra oszt-1 hatók. Az egyikben a részle­tezőbb, a realitáshoz köze- J lebb álló alkotások tartóz 7anAÍ rt Cint át nak, melynek egyik része te-' iw^im. matikailag történelmi ese­n~ényekh— es alakokhoz kapcsolódik <1514, Dózsa né­pe, Országépítő, Államalapí­tó). másik része munkaábrá­zolás (Favágók, Építkezés, s ide sorolható a Tömegsport és Sportkompozíció című munka is). E metszetek erő­teljes figuráinak, zárt kom­pozícióinak, fekete-fehér tö megeinek, erőtői duzzadó át­írásának vannak jól kimu­tatható ősei és rokonai. Papp György, a folklór, a népi ábrázolóművészet forrá­saiból táplálkozó grafikáival vívott ki sajátos helyet ma­gának a kortárs magyar mű­vészetben. Jó néhány évvel ezelőtt a népdalok, népballa­dák és a népi ábrázoló mű­vészet motivumvilágából ki­indulva kereste a „tisztafor­rásból" táplálkozó korszerű grafika lehetőségeit A kez­deti népdal- és -ballada il­lusztrációk után egyre ««­kább a folklór szellemiségét, gondolati sűrítményeit igye­kezett képi nyelvre váltani. Ez a törekvés egybeesett a folklór világméretű rene­Vásáry Tamás zongoraestje Felejthetetlen zenei él- A Kodály által is nagyrabe­mény részesei lehettek, akik csült egykori csodagyerek, szerdán este a Tisza szálló mesteri tudású művésszé hangversenytermében meg­hallgatták a magyar szárma­zású Vásáry Tamás zongora­estjét. Vásáry játéka nem is­meretlen a szegedi közönség előtt; legutóbb a Liszt Fe­renc kamarazenekar szólistá­jaként Mozart- és Beethoven elsősorban versenyműveket adott elő. bensőséges érett. Egyéni hangú zongorá­zását utánozhatatlanul egy­szerű, póztalan előadásmód­dal közli. Technikai felké­szültsége kimunkált, ámulat­ba ejtő, hibát, tévesztést nem ismer; mégis a hallgató Urai vallomásait, cantilénát, esz­Gyermek- és ifjúság­védelem a járásban Védő- ós óvóintézkedések A Csongrád megyei tanács vb szegedi járási hivatalá­ban tegnap, csütörtökön tar­tották a szegedi járási gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­kabizottság ülését. A jelenlevők először Pusztamérges, Röszke és Zsombó községek albizott­ságainak beszámolóját haU­gatták meg. Ezt követően Nagy Károlyné dr. Simpn Éva főelőadó tartott tájé­koztató előadást a veszé­lyeztetett környezetben élő fiatalok helyzetéről a sze­gedi járásban. Elmondta, hogy a veszélyeztetett fia­talok felkutatásában fontos szerep hárul a községekben tevékenykedő albizottságok­ra, iskolás korú gyermekek esetében a pedagógusokra. Mostani szólóestjére a ro- ményi szépségű zongorahang ­mantikus zongorairodalom ját, szinte valószerűtlenne.. jelentős alkotásaiból váloga- tűnő pianisszimóit viszi ma tsT néhányat (Schubert G- gával. Vásáry ezekbe a han dúr .zonáta op. 78, Chopin gokba is képes életet lehelni h-moll szonáta op. 58, Schu- Jó„ehet több évtizede, mann Papillons op. 2, Liszt: hangversenyezést hagyott Dante szonáta.) E művek maga mögött, mégsem érző­puszta eljátszásához is ala- dik játékán a rutinná mere­pos szellemi és fizikai álló- vedés legcsekélyebb vonása sem. Előttünk alkotja újra a kepesseg, kondíció szükséges. műveket: szinte improvizál­Ám ennél sokkal többet ka- ja Schubert váratlan harmó­pott a zsúfolásig megtelt niváltásait, több arcú, fény és nagyterem hálás közönsége árnyék, derű és bánat felé egyarant fordulo temait, be­szédes deklamációit lendüle­tesen tovagördülő német tán­cait Vásáry Chopin és Liszt ze­néjének is avatott tolmácso­lója. Egyaránt tökéletesen oldja meg az ellágyuló, a lélek legmélyéből feltörő só­hajokat, a skálámetszetekre és futamokra épülő brilliáns tételeket, a grandiózus, in­fernói hangulatot árasztó döbbenetes víziókat. Figyel­met érdemel kifinomult íz­lése is, amely kiapadhatatlan forrása artisztikus megoldá­sainak. A lelkes közönség szűnni nem akaró tapssal kö­szönte meg az alapvetően lí­rai hangvételű, poétikus zongorázását, (miközben Vá­sáry sem „fukarkodott" nyolc ráadást adni!). Kerek Ferenc A Juhász Gyula Tanárkép- hallgatót a Vasutas művelő- hányunkra, ideje van hogy ző Főiskolán három évvel ez- dési házba osztották be gya- valamiféle jelet kapjunk erő­előtt kezdték meg a közmű- korlatra. ről. velődési szakemberek képzé- __ Gyulán jártam közép- * sét. A népművelési tanszéki iskolába, de Hajdú megyei Pepperl Erzsébet is Balogh csoport akkor két főállású vagyok, a debreceni közmű- Mária szintén harmadévesek, oktatóval és óraadókkal, el- velődési intézményeket elég a Juhász Gyula mű.clödési fogadható tárgyi feltételek jól ismerem. Sok tekintetben központban „gyakorlatoznak". között kezdte meg a munkát, előbbre tartanak, mint a sze- — Bennünket nagyon meg­26 elsőéves oktatását. Mára gediek. Azt hiszem, ebben a lepett, hogy általában a hall­az oktatók kicserélődtek, de városban az a legfőbb baj, gatóknak fogalmuk sincs a ugyancsak ketten vannak fő- hogy nincs elég szakképzett közművelődésről. Nem tud­állásban. Az „első fecskék" népművelő. Ráadásul az el- ják, melyek azok az intéz­immér harmadévesek. A sza- lenőrzés-irányítás sem elég mények a városban, ahova kot összesen 199-en végzik a rendszeres és szakszerű, érdemes elmenni, hol, miből szegedi intézményben, közű- amely pedig ilyen helyzet- lehet művelődni. Ügy tudjuk, lük 94-en nappali tagozaton, t,en feltétlenül kívánatos len- a főiskola, illetve a tanszé­a többiek levelező hallgatók. ne Nehéz felfedezni a fenn- kek, tömegszervezetek veze­A főiskolai népművelőkép- tartók és a művelődési házak tői kapnak tájékoztatást a zés céljairól érdeklődve az munkájában az összhangot, városi művelődési progra­indulás évében a következő Nyilvánvaló persze: az, hogy mokról, de a meghívók az választ kaptuk a tanszéki sok létesítmény hiányzik, a asztalfiókban maradnak. A csoport akkori vezetőjétől: meglevők sem a legkorsze- KISZ-kulturosoknak a legrit­„A főiskolai oktatás sajátos- rűbbek, nincsenek jól feisze- kábban jut eszükbe, hogy vá­sága, egyben fontos célkitű- relve — nehezíti az eredmó- rosi eseményeket propagálja­zésünk, hogy a színvonalas nyesebb városi közművelő- nak, és úgy tűnik, az intéz­elméleti felkészítés mellett dést. De azt hiszem, lehetne mányek is elégedettek, ha a nagyon szoros, konkrét kap- javítani a munka néhány te- több éves névsorban szerep­esolatba kerüljenek hallga- rületén úgy is, hogy ne kell- lőknak elküldik a meghívó­tóink a társadalmi élettel, jen pénzt áldozni rá. Gyü- kat ... Most az iskolán túlra is mölcsözne például a házak — Annak idején magyar— kell tekintenünk. A képzés közötti szorosabb munkakap- történelem szakról irányítot­nem annyira oktatásközpon- csolat, amit megteremteni tak át bennünket népműve­tú, inkább gyakorlati jellegű, csak hajlandóság, szervezés lésre; nem bántuk, hisz vé­a szakembernevelő laborató- kérdése. Jobban lehetne tS- gül is az a lényeg, hogy rium nem a főiskolán lesz, jékoztatni a lakosságot a színvonalas képzést kaijon hanem az egész város, a me- programokról. Megint Debre­gye is ilyennek tekinthető. A cerre hivatkozom, ahol a kulturális intézményekkel, postai szocialista brigádok szervezetekkel mindkét fél ingyen kézbesítik ki a meg­hívókat — Nem szeretném, ha azt abból hinné: meggondolatlanul, a nincs számára gyümölcsöző kap­csolatok alakítását tervez­zük. A hallgatók is segíte­nék az intézmény munkáját, és természetesen mi is szá­mítunk a város támogatá­sára." az ember. Azt hittük, ha a főiskola új szakot indít, nyil­ván megvannak ennek a fel­tételei. De kellemetlen érez­ni a hátrányokat smf>~ *• is következnek, hogy kialakult szakembe­kibicnek semmi se drága — rekből álló oktatógárda, és alapon kritizálok. Hiszen eb- nincs elég tankönyvünk. A * ben a városban élek én is; módszertani központban nem Lacző Katalin főiskolaiad- ahova hívtak, vagy ahol már érnek rá velünk foglalkozni, junktus, a tanszéki csoport sikerült ismerősöket szerez- a jegyzetboltban pedig a vezetője: nem, oda eljárok, szeretném, könyvproblémánkkal. Egv­— A negyedik félévtől a nyol- ba hasznomat vennék. így előre semmi információnk vannak ezzel a csoporttár- nincs arról, hogy Szegeden saim is. Csak hát... Har- hirdetnek-e népművelői ál. madévesek vagyunk, röpül az lást, amikor majd mi vég­idő, mindjárt végzünk. Ha zünk. szüksége lesz a városnak né- Sulyok Erzsébet szellemi fejlődése, s ez is­kolai tanulmányaikban, kö­zösségi kapcsolataikban, magatartásukban is lemér­hető. A gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottságok a gyermekek érdekében ezért gyakran védő-óvó intézke­déseket tesznek, s ezek ered­ményéről sokszor helyszíni látogatások alkalmával is meggyőződnek. Indokolt eset­ben rendkívüli és rendsze­res nevelési segéllyel tá­mogatják a veszélyeztetett családokat. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a községben nem mindig használják ki a segélyezésre biztosított tanácsi keretet, jóllehet, ez az összeg elég csekély. Tavaly például a szegedi járás községei szá­móra 164 ezer 600 forint A legutóbbi adatok szerint volt a rendkívüli segélyezés­a szegedi járásban 393 ve­szélyeztetett kiskorút tar­tanak számon. S hogy mi­ért veszélyeztetettek? Az okok a legkülönbözőbbek, így megtalálhatjuk közöttük a rossz családi körülménye­ket. Gyakran a szülők mér­téktelen italozása miatt ke­rül veszélybe a gyermekiek re előirányzott összeg, s ebből 150 ezer 400 forintot osztottak ki. A beszámoló után Ács Zol­tán. a munkabizottság tit­kára értékelte az idei évben végzett munkát, majd a meg­jelentek megvitatták és el­fogadták a jövő év munka­tervéi. cadik félév végéig a gyakor­lati oktatás többféle formá­jában vesznek részt a hall­gatóink. Másodévben a heti kétórás gyakorlatokon az a cél, hogy a közművelődós tá­gabb intézményrendszerét in­formatív szinten megismer jék. A harmadévesek négy szegedi intézménybe, a Bar­tók, a Juhász Gyula, a No­vember 7. és a Vasu'as mű velődési házba járnak heti 3 órás gyakorlatra. Egy-egy házban 5—6 hallgató dolgo­zik, bekapcsolódik az ottani folyamatos közművelődési munkába. Ezenkívül szerve­zünk úgynevezett tömbösített gyakorlatokat is. Egy-két he­tes kirándulásokat, illetve vi­déki, területi gyakorlatokat a második, a harmadik és a negyedik év elején, vala­mint a hatodik félév végén, nyáron. Ügy tűnhet, mindez elég, sőt sok is. Az igazság azonban az, hogy a tartalmi szempontból az egyetemihez nagyon közelálló tananyag, az elméleti ismeretek mel­lett rengeteg gyakorlati jelle­gű tudnivalóra van szüksé­gük a hallgatóknak. Külön­féle évközi kirándulásokkal is próbálunk segíteni, széles körű, személyes kapcsolatok megteremtésére ösztönözzük őket, a főiskola belső köz­művelődési tevékenységébe is bekapcsolódnak. A gyakorlati képzésben mindazonáltal el­sősorban a szegedi közmű­velődési intézményekre kell támaszkodnunk. Nagyon jő lenne, ha ezt figyelembeven­nék az illetékesek ezen in­tézmények fejlesztésénél * Papp Zoltán harmadéves, román—népművelés szakos Vetélkedő vendéglátók A vendéglátóiparban fon­tos követelmény a szolgál­tatások színvonalának eme­lése. Nemcsak a kulturált ki­szolgálás tartozik ide, ha­nem a felszolgált ételek és a cukrászkészítmények minő­sége, a fellépő zenekarok felkészültsége. Ezért is ren­dezi meg a MÉSZÖV éven­ként a megyei zenekari, cukrász- és hidegkonyhai versenyt és bemutatót. Cél­juk; hogy rendszeressé te­gyék a találkozókat, hi­szen ez egyben a tapaszta­latcserékre is jó alkalom. Az idén a versenyek és be­mutatók megrendezésére csü­törtökön és ma. pénteken kerül sor Szegeden, az Olaj­bányász téri Kék Csillag ét­teremben. Csütörtökön a népi zene­karok versenyét tartották meg. A megye fogyasztási szövetkezeteiből kilenc ze­nekar mérte össze tudását, szakmai felkészültségét. Pályázati eredmények A néprajzi és helytörténeti osztották ki. Felnőtteknél pályázat mellett másodízben első díjas lett Sípos István rendezték meg az új- és leg- (Makó) Makói adatok az 1863. újabb kor történeti pályázatot, évi országos aszály történe­melynek eredményhirdetése téhez című munkája. Má­a napokban történt meg a sodik díjat kapott Kátai Fe­múzeum dísztermében. Barna renc (Szentes) Építőmunkás László, a Csongrád megyei életutak című dolgozata. Har­Tanács művelődésügyi osztá- madik. megosztott díjas lett lyának helyettes vezetője az Komoly Pál (Szeged) a alábbi díjakat osztotta ki: Csongrád megyében levő Néprajzi pályázók. Első he- f ^ b°sif sirok, Jeír/sáva' lyezett lett Szenti Tibor ls. N,agy ,Istvan <Mmdszent) (Hódmezővásárhely) Vásár- Községünk munkasmozgal­helyi szállás-tanyák, A be- mának kialakulása, fejlődése csü jegyzőkönyvekben. Szem- című dolgozatával. Az ifjú­pontok a paraszti önéletrajz- sági pályázat díjnyertesei kö­lráS^ CsendÓrÖk . er5T" zött első lett Wagner Emere koskodasa a sámsoni urada- c lomban című munkáival. Má- (Szeged, Radnóti gimná­sodik díjat kapott Pánczél zium) A víz szerepe Szeged Józsefné (Csanádpalota) életében és Ivanov Gvörgid Kövegy határában'cím^doL ^ gozatával. Szintén második A szegedi kenderfonógyar és díjat kapott Szigeti György munkásainak története című módszertani főelőadó (Sze- munkája. A második díjon Soz^rfLm^kffi^ MlkIÓS József san összeállítható a helység notl gimnázium) A szegedi monográfiája. A harmadik malomiparról és Márki Zol­dijon osztozott Komoly Pál tán (Szeged, Radnóti gimná­levéltáros (Szeged) pitvaros! zlum) s d és az 1848_ szlovák szokásaival és Szűcs . . , . Judit kollégiumi igazgató 4"-es szabadságharcról szolo (Szeged) a kenyérsütésről munkájával osztozott. Har­szóló dolgozatávaL madik díjas Lakó Ibolya Ifjúsági tagozaton első (Szeged, Radnóti gimnázium) díjas lett Szakácsi Lajos és Zvada Zoltán (Radnóti (Szentes) Egy szentesi tanya gimnázium). Különdíjas Tóth története cimu munkájaval. , _.. .. , , Második díjas Sós Mária- Eva (S7'ese<k Tömörkény Hézső Viktória Vásárhelyi szakközépiskola), kismesterek című munkája, a harmadik díjat pedig Hor­váth Erzsébet (Vásárhely) az Egy tanya történetével. Kü­löndíjat kapott Daka Imre (Szeged, Tömörkény I. Gim­názium) és a makói Kun Béla Általános Iskola hon­ismereti szakköre. Üj- és legújabb kori tör­téneti pályázat eredménye alapján a következő dijakat Zenél ? A margitszigeti zenélőkút, amely már hosszú ideje hall­gat, hamarosan ismét zenélni fog. A Műszaki Egyetem vízgépészeti tanszékének munkatársai a napokban si­keres orgonás akusztikai próbát tartottak a helyszí­nen. (MTI) i.

Next

/
Thumbnails
Contents