Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

Kedd, 1977. december 6. s Fregoli Az elmúlt héten két do- Ják rendkívül nehéz, felelős- a késői órákban ls éberek taIkumentumfUmet adott a té- ségteljes és nem eléggé ells- nulnak, mert másnap dolgové. Vltézy László és Szegvá- mert munkájukat a pályán zatot írnak, felelnek, vizsrl Katalin ezúttal liftügyek még megmaradt, szakkép- gáznak. Ae „egyéb" túl kenyomába eredt. Érdekes, iz- zett ápolónők. vés ahhoz, hogy ekkora „felüuZZi £üm*t C,lná!.t*ÍL VS. Az előbbi műsort több ká- hajtás" tegyen értük. Néu.! SS v „gondolkodó Véadag segítségével sikerült hány nézőért nem éri meg, lift körüli herce-hurca ürü- megnéznem, az utóbbit — hogy „óráról-órára" beléfojt£L x 7, éí,y társadalml if; mint a feltételes módból ki- «ák a szót egy-egy neves em~ lenségről. Nevezetesen arról, tetszhet — nem, pedig ígye- bérbe. (A múltkor CzineMihogy az értelmes gondolko- keztem. Amazt este három- hály irodalomtörténész blzóifí rt z v*!!mlIaJía, tóhét- negyed tíztől adták, ezt dél- nyúlt „bőbeszédűnek", most ség új és jó produktumai után fél h4tkor. Alt még. meg Király Istvánnak kelmilyen nehezen találnak he- t\6xtt vitray . mutogatós já- tett védenie a szólás szabadma""knaki milyen ne- téka", amelyet a megrögzöt- ságát. nezen válthatják fel a régit, tek és a megfertőzöttek egész Mindez oda vezet, hogy •A megszokottat. Még akkor biztosan később ls ugyan- huzamosabb ideje alig látható, ha érvényesítésükre küz- 0iyan iáiEaí ugrómmal fi- tunk mást a főműsorban, dő szellemű vállalkozó tör. gyeitek volna. Kevesebbén mint a nagyvilág kis- ésjáMert ebben az esetben óha- lehetnek, mint a „liftügyek- tékfilmjeit. Csehszlovák hásatlan, elkerülhetetlen, hogy bon" érintettek. A Nővéfké- japán spórtót, Franclamég ne szülessen: az „ügy". ket követte egy Sri Lanká- órszágot madártávlatból, Az ügyek pedig természetük ról szóló film, a reklém, meg Amerikát pánikban, angoloS5?^JWh ÉÜ.áth,k' 4Z Egymillió fontos hang- k*t * tetőn es lejjebb, az tők sokat kell velük fógla- jegy. Tessék eldönteni, me- olasz Mattel üggyét, stb. Höl tótoskoani, utánjárást, időt, íyik műsort kívánatosabb a vannak ezektől a mi liftenergiát követelnek. Az több.k <lámArjl ügyeink? - kérdezhetik az ügyekbe bele lehet fáradni. / , r? ^"^rhető illetékesek és válaszolnak is. Unni lehet őket. Ilyenkor Időpontra tenni. ahogy „helyre teszik" a műkövetkezik: „Hogy a lifttel Hosszabb idő óta nem tu- sorokat mennyi ba) van!..." Ahol a dom eldönteni, hogy a fiata- A rutin persze nagy dolift ezer mással behelvette- lok melyik csoportjának log, meg lehet élni belőle. ,f mUM behelyette- szánJák a fiatalok órája cl- Mi is volt a dokumentumsllnet0- mű éjszakai előadásókat film címe? Hogy a lifttel Ugyancsak érdekes lehetett Nem valószínű, hogy üzem- mennyi baj van!... Mit tea másik dokumentumfilm a bon dolgozóknak, mert Ők hetnénk, rezignáltán klcseNővérkék, amelyet Szűcs általában reggel 6-ra járnak, rélünk egy szót ebben a László rendezett, és amely korán elalszanak; a diákok mondatbán; a „lifttel"-t a az előzetes szerint arról szólt, ugyan 8-ra, de többségük- „mŰsorszerkesztéssel"-re hogy miért véllalják-eslnál- nsk 10-kor „ágyban a helye", S E. SCSztársasáfi tér, 1 RArXCMAPIÖ Jelölés Oscarra Aj őt legjobb filmalkotásnak ítélt Oscar-díjaikra — az amerikai Academy Award díjaira — a legjobb alkotásokat jövő év február 21-én jelölik kl. Hazánk egy játék-, égjt dokumentum- és egy animációs filmet — Sándor Pál Herkuiesfürdői emlék, Huszárik Zoltán A piacere és Jankövics Marcellnak a Cannes-i fesztiválon már nagydíjat nyert Küzdők című alkotását — nevezte be. Az Oscar-díjak ünnepélyes eredményhirdetésére 1978. április 3-án kerül sor. Legújabbkorl történelmünk új generáció" — mondja az látszólag jelentéktelen, apró atolsó nagy megrázkódtaté- egyik szerző, „ők már alig részletek, arcok és vallomása huszonegy évvel ezelőtt tudnak valamit az 5C-os ese- sok — ezt villantotta fel, ezt történt, 1956-ban. Sokáig, jó ményekről, amit pedig tud- igyekezett feltárni a dokunéhány éven keresztül, az nak, sokszor a környezetük mentumjáték három folytaesemények — az előző hét- nem mindig pontos magya- tása. Először a támadás, nyolc év krónikájával együtt rázatalból." Nagy felelősséget majd a2 ostrom, végül a — nemigen kerültek Igazán vállal még ma is magára, pártház eleste után történmély, kritikai-elemző feldől- aki a történelmi igazság fel- tek: a kitűnő, hatásos szergozásra. Ennek okai sokfó- tárásában a rádió eszközei- u-esztésrnód alkalmat adott lék, a lényeg azonban: vég- nek segítségével kíván tá- arra is>" högy folyamatában re valami megindult ebben a gabb szemhatárt biztosítania dgy kövessük a drámát, tekintetben. Az irodalom út- mai fiatalságnak, hiszen né- amint a társszerző Hollós törő Jelentőségű lépései után hányan máig mondják: nem Vfvir, meea i« bet volt mőst vizsgázott a rádió is, az elég érett még arra az idő, a pártbizottság épületében alkotás jelentős része a kör elmúlt héten bemutatott, hogy „azokról & dolgokról" akkor A Magyar Rádió ereHollós Ervin és Lajtai Vera beszéljünk... deti hangdokumentumainak könyvéből készült háromré- 1956. október íO-én fegyv«~ felhasználása nemcsak szükszes dokumentumjátékkal, a res támadás érte a Budapesti sá2es volt, de igen szerenKöztársaság tér 1956-tal. Pártbizottság székházát. Az -s|s is. fokozta a néha lebiA címadó könyv rövid idő épület eleste után a védőket lincselő hatást, s talán nem alatt három kiadást ért meg. meggyilkolták, a fehér zász- túlzunk, ha azt állítjuk, a Az érdeklődés nemcsak azért lóval tárgyalni akaró Mező tbbb sem iatt volna kevés Magyar-szovjet képzfiművészeti konferencia Az épületek falalt, közösségi tereit díszítő köztéri — úgynevezett murális — képzőművészeti alkotásoknak az emberre és környezetére gyakorolt hatásáról kezdődött háromnapos elméleti konferencia hétfőn Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Szovjet Képzőművészek Szövetsége közös rendezvényen több mint 100 magyar és szovjet szakember vitatja meg a festészet, az iparművészet, a belsőépítészet és az építőművészet kölcsönös környezetalakító tevékenységének időszerű kérdéseit. A konferencia résztvevői csaknem 20 előadás keretében tekintik át a köztéri díszítőművészet művészettörténeti, társadalmi és politikái, építészeti-, festészeti-elméleti kérdéseit, a képzőművészet e sajátos ágának még kiaknázatlan lehetőségeit, és az ezzel foglalkozó művészek fe'adatait. A téma fontosságát jelzi, hogy hazánkban az utóbbi 30 év alatt kézült, beruházásokkal kapcsolatos több mint 3 ezer képzőművészeti nyezetalakftás Igényével született, köztéri alkotás. Á fogadó oldaláról Ki n« ismémé a kereskedelem özönvíz előtti aranymondását, miszerint á biznisz az biznisz. Pofonegyszerű. És ilyenkor, a télünnepek dandárján, csakugyan meglepő, ml pofonegyszerűén is lehet értelmezni. Készülődvén a Mikulásra vagy Télapóra (kinek hogy tetszik) élelmiszerboltjainkat elárasztják a piros zacsicócskák. Kisebbek és nagyobbak, cukrostul, mogyoróstul, csizmástul. Évek óta boszszantó az a fantáziaszegénység, amivel a kicsinyek meglepetéséhez aszsztsztálnak: van csomag, van csokoládémikulás és van csokoiádécsizma, ennyi a bő választék, melynek legfeljebb a mennyisége, semmint a változatossága siet enyhíteni a szülői gondokat. Hanem Idén megjelent a díszvirgács (ámbátor lehetséges, megjelent tavaly Is. nem emlékszem már pontosan). A DÉLKER találmánya. oly dekoratív csomagolásban, hogv ettől az árá is mindjárt 21 forintra hág. Néhány gally, kockacukor, vatta. s valamt édességmorzsalék még: ha egyenként összeadom, bandzsl leszek tőle. Olyan érzés vásárolni, mint az egyszeri eszkimónak, akit leleményes eurónál utazók ejtettek át üres konzervdobozokkal a drága prémekért. A biznisz, az biznisz. Hanem azonban, tisztesség ne essék, szólván, fölütöttem az Országh-féle angol—magyar szótár business címszavat, s ebben az üzlet, üzleti tevékenység jelentéstartalom sorrendben a harmadik. Ellenállhatatlan vágvat érzek közzétenni az elsőt is: ügy, dolog, tnunlca, kötelesség. Mellesleg... A rövidítés önkényes, ámbátor cseppet sem elképzelhetetlen, hogy állandó betűi (az utóbbiak) beszüremlenek maid közművelődésünk szakszótérába. A rádió Pécsi Zenol Hete kezdődött el tegnan. s ami számunkra megkülönbözteti eme tömegkommunikációs csatornánk nem ritka sorozatműsoraitól: az előzménye szegedi volt. Pontosan egy esztendele rendezték meg a rádiós Szegedi Zenei Hét ese-nénveit, melynek — e pillanatban két szempontból is — páratlan sikere volt. Páratlan. hiszen ez volt az első vállalkozás, s a szó Igaz! értelmében föloezsdítette a város zene! életét, de az iránta megnvilvánult nemzetközi érdeklődés sem tűnt hétköznapinak: 23 rádióállomás összesen 80 koncertet vett át Szegedről. Most pécsi barátainknak szurkolunk hasonlóan szép napokért. Amikor is e nagy hagyományú, vonzó dunántúli városnak, kulturálisművészeti központnak, zenei értékei költöznek át az éter hullámaira. Ügy látszik, & szegedi recept bevált, hasonló elképzelések szerint tervezték a pécsi programot is — helyi, fővárosi és külföldi művészek koncertjeivel, Sebestyén János rádiós naplójával, Kl nyer ma?-vetélkedőkkel, házi muzsikával, operaközvetítésekkel. Brettner Tamás és a pécsi filharmonikusok, Németh Alice, Marczis Demeter és mások mellett Lehel György az MRT Szimfonikus Zenekarával, Kovács Dénos, Kocsis Zoltán, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, szovjet zongoraművész: Borisz Petrusanszkij lépnek pódiumra, mikrofonok elé, hogy csak néhányukat ragadjuk kl a gazdag ajánlatból. Már tavaly tudtuk, a szegedi hét után pécsi következik. s bizonyosra vehető, az évek folyamán tovább bővül a sor. A Magyar Rádió nemcsak hirdeti, tettekkel bizonyítja, zenei életünk bőkezű mecénása. Níkolényi István természetes, mert javarészt Imrével együtt. Ezek a „száma ls él még a nemzedék, raz" tények. (Lehet, hogy somely átélte a kort, talán ép- kan csak most azonosítják a pen maga is ott volt a Bem tizenévesek közül: ez az a szobornál, a Rádiónál vagy Mező Imre, akiről utat neéppen a Köztársaság téren veztek el Pesten...) Hogy azon az őszön. „Felnőtt egy mi minden van mögöttük, a belőle. A műsor létrehozásában külön szerep illeti meg az író-összeállító Asperján Györgyöt. Domonkos László Református püspökök eskütétele Szállítási gondok Termelésük növekedett. Van persze gond is. Ezt i jobb terméshozamokat értek egyetlen adat is bizonyítja: iel. A hét szegedi termelő- az összes gépi munka hár' szövetkezet gazdasági ered- mincöt százalékát a tzállí! ményéi jobbak az országos tás és a rakodás teszi ki. i átlagnál. Szántóterületük Ennek káros hatása a ftiunA Magyar Népköztársaság nagy részén kalászosokat kák dandárja Idején jelentElnöki Tanácsa az 1957. évi I termesztenek, s miután sok kezik. s miután a következő 22. számú törvényerejű ren- i pénzt áldoztak az álatte- években csökken a munkára delet alapján előzetesen nyésztés fejlesztésére, növel- foghatók száma a mezőgazték a takarmány termelő te- dasá3ban> a szövetkezetek rületek arányát is. Sikerült . , fokozni a zöldségtermelést beruházási politikáját úgy ls, különösen a paprikater- kell alakítani, hogy egyre meló gazdaságoknak. Terje- több gép és szállítóeszköz dőben a gépi szedés is ami kerüijön tulajdonukba, lehetővé teszi, hogy keve Nívódíjas az EDOSZ Szeged táncegyüttes hozzájárult dr. Tóth Károly református lelkésznek, a református zsinati iroda külügyi és sajtófőosztálya vezetőjének, a keresztyén békekonferencia főtitkárának a Duna melléki református egyházkerület püspökévé és dr. Kürti Lászlónak, a debreceni református kollégium főigazgatójának a Tiszán inneni református egyházkerület püspökévé való megválasztásához. Dr Tóth Károly és dr Kürti L,á~zló' református i hétfőn Ötödik esztendejét tapos- tán mezőségi pár-ral, Tóth sa. dobogja, dalolja, tán- Ferenc kalocsai táncokcoija immáron a legjeleseb- kai. a bolgár Ivan Donkov bek között az Edosz Szeged pedljj a trákiai szvittel és táncegyüttes, amely azonban az érzelmek című koreogtöbb, mint 20 esztendőre te- ráf iá jávai írja be nevét az kint vissza. A jelenlegi gár- együttes életébe. A vendégda részben követi a hajdani művészek „hozományait" alapítók hagyományait, na- természetesen megtoldja az gyobb részben viszont újabb, „öreg gazda" is újabb, frismodernebb eszközökkel nyúl sen gyűjtött anyagával népünk színes, gazdag ha- A népzene gyűjtéséhez, gyományvilágához. Ebben is feldolgozásához három kieisócorban a folklórhoz, váló zenekar áll rendelkeTiyenképpen az 5 évvel ez- zésünkre: a Szurdi. a Boróelőtt újjáalakult együttes ka és a Sípos „banda", hazánk egyik legkiválóbb — Boldog ember léthagyományőrző, úgy is tem! — mondja csillogó mondhatnók művészegyüt- szemmel Nagy Albert —. tese létt. noha mint olvan, mert végre a Módszertani mág soha sem „minősült". Intézet szervezésében elinA jövő évre készülő dúlhatott a Táncház Vezeegyüttesben egymást érik tők Stúdiója, amit Felföldi a vendégoktatóként meghí- László makói muzeológussal vott jeles koreográfusok, vezetünk. 60—70 réaztvevőNovák Ferenc Gyimesről ho- nek nyílik lehetősége, hogv zott táncokkal, Varga Zolsebb ember takarítsa be a termést. Segít a meglevő munkaerőgondokon az is, hogy egyre inkább bevonják a termelésbe a családtagokat, akik részes művelést vállalnak. Az Űj Élet Termel ősz övetpüspökök hétfőn Looonczi ' kCMt megoldotta tagjainak ke' előtt S tettek^a °Ma- j — foglalkoztatását gyar Népköztársaság Alkot- i Száz emberük télen es koramányára. Az eskütételen je- tavasszal a kertészetben, len volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal tglnöke. nyáron és ősszel a fűszerpaprika termesztésében és feldolgozásában talál munkára. 1 11 '•"•• Erkemek a vándormadarak Azt, hogy Európa északi amelyek más énekesekkel területein beköszöntött a tél, együtt a lakott területek széje'zl: az utóbbi napokban léig ls bemerészkednek táptöbb északon, a tundra vi- lá'ókszerzés céljából. Az erdékén és a skandináv álla- dőket járó szakemberek tamokban é'.ő madár érkezett lá'.koztak már a feketerigóhazánk északkeleti vidékére, hoz hasonló nagyságú, kenSzabo'.es-Szatmérba és kör- dermag színezetű fenyőrigóknyékére. Szinte a tél előhír- kai is, amelyek főként az nőkéként az elsők között je- ártéri területek vadon termő lentek még a süvöltők, ezek bogyósaival táplálkoznak. Az a piros mellényes, verébnél élővizek táján pedig nyílvalamivel nagyobb madarak, farkú récéket figyeltek meg. továbbképezze tudását, s két év múlva vizsgázhat a Népművelési Intézetben. Ugyanitt mód nyílik a népzenetanulásra is. Az a célunk, hogy minél több vidéki művelődési házban rendszeressé tehessük a léncalkalmat. Ar ÉD08Z F'e-íed Táncegyüttest az 1977-ben végzett kimagasló művésze*' munkájáért a Néoművészetl Tntézet NívódíUal tüntette Vi. A magas kitüntetést Vásárhelyi László, az Intóze4 főmunkatársa a napokban adta át StJ. Lele József Néprajzi konferencia Hétfőn a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében tájegységi néprajzi konferenciát rendezett a TIT megyei szervezetének néprajzi szakosztálya. A tanácskozást dr. Juhász Antal, a múzeum igazgatóhelyettese, a szakosztály elnöke nyitotta meg. Ezt követően „A Békés megyei helytörténeti kiadványok az iskolai oktatásban* címmel dr. Szabó Fcrenc megyei levéltáirgazgató tartott előadást. Felföldi László, a szegedi múzeum muzeológusa „A Csongrád megyai honismereti —néprajzi kutatások és a közművelődés" címmel beszélt a megye gazdag nép-' hagyományáról. Az előadó szerint megyénkben elsősorban a néptánc, a népi díszítőművészet, az amatőr képzőművészet, az irodalmi színpadok, a fotókörök, az énekkarok és a pávakörök műsorai épülnek rá a népi kultúra hagyományaira. „A Tápé-monográfia hasznosítása az oktatásban" címmel Molnár Imre és Török József tanárok (Tápé) számoltak be a résztvevőknek, majd Szalma István, igazgató (Makó) a honismereti gyűjtőmunka általános Iskolai tapasztalatairól beszélt. A kiskunhalasi helyismeretinéprajzi kutatások és a közművelődés témakört Vorák József kiskunhalasi múzeumigazgató tárta a tanácskozás elé. 4