Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

Vasárnap, 1977. tfecember 4. 9 szeged városklíma térképe Városklímakutatás Szegeden B

izonyára többen felfigyeltek rá Szegeden, hogy • nyár óta a város több pontján fehérre festett, zsaluzott műszerházikök láthatók. Ezek a sokak számára ismeretlen rendeltetésű alkalmatosságok egy nagyszabású városklíma-kutató orogram tartozékai, amelynek célja a nagyvárt* éghajlat-módosító hatásainak felmérése. Röviden tájékoztattok olvasóinkat a kutatási program céllalról. kivitelezéséről, várhaíó eredményeiről. Nanlalnkban világszerte az érdeklődés előterébe kerültek azok a kutatósok, amelyek a nagyvárosok sajátos, a zavartalan természeti körnvezettől eltérő, s az ember számára sokszor kellemetlen, vagy époen káros éghaUati tulajdonságait vizsgálják. Ez a kutatási ágazat a városklimatológia. Fe'adata kettős: egyrészt a városi műtál helyi éghajlati sajátosságainak feltárása és fizikai magyarázata. másrészt azoknak a beavatkozási eljárásoknak a megtalálása. amelypkkel a városklímának kellemetlen és káros hatásai enyhíthetők, kiküszöbölhetők. Ez utóbbi vizsgálatok a városrendezés és várostervezés számára alapvetők. A városkllmatológla szerves része a környezetvédelemnek, ieientőségét fokozza az a körülmény. hogy az urbanizáció folyamata a világ minden tálán felgyorsult. s várható, hogy az elkövetkező évtizedekben tovább fokozódik. Napjainkban például az emberiség egynegyede százezres lélekszámot meghaladó városokban él. s 11 százaléka milliósnál népesebb nagyvárosok lakója. Az arány Magyarországon még kedvezőtlenebb. Egyetlen, milliósnál népesebb nagyvárosunkban. Budapesten él az ország lakosságának 20 százaléka. 100 ezresnél népesebb városaink (Miskolc, Debrecen, Szeged. Pécs. Győr) az ország lakosságának további 8 százalékát tömörítik magukba, így hazánk népességének 28 százaléka urbanizációs hatásoknak fokozott mértékben kitett környezetben tartózkodik. A városi műtál éghajlat-módosító ha'áretoál két alapvető tényezővel kell számolnunk. Az egyik az, hogy a város területén kicsiny foltokban találunk csak természetes növénytakarót, helyette aszfalt- és betonburkolat fedi a felszínt. Ennek következménye a csapadékvíz hirtelen elfolyása (amit a városi csatornahálózat még felgyorsít), a felszín hamar bekövetkező kiszáradása. A párologtatás sok. hőt emészt fel. ezért ha a természetes párologtató felszínek (vízzel átáztatott talaj, növénytakaró) hiányzanak, több hőenergia jut a levegő és a felszín (útburkolatok, épületek kőtömege) felmelegítésére. Ezért a városok levegője melegebb és szárazabb környezetüknél. Céltudatos városfásítással és parkosítással ez a különösen nyáron kellemetlen hatás nagymértékben enyhíthető. További hőtöbblethez Juttatják a városokat az ember előidézte hfifelszabadítási folyamatok, a különböző tüzelőanyagok ioari, közlekedési és háztartási célú elégetése. Ez a többlethő elsősorban a téli hónanokban jelentős. Kísérője a ke'tómetlen. esetenként az egészségre ls káros légszennyeződés. amely szélcsendes időjárásnál olykor ugrásszerűen megnövekszik. A szennyezett levegő gvcgíM a nansugárzást, fokozza a ködképződést A városklíma végső soron az emberre több terhelő hatást felt ki a természe*es é<»hatlatnál. bizonyos vonásai kellemetlenek, a komfortérzetet rontják. Télen főleg a nansugárzás csökkenése, a szennve-ott levegő rntotti gyakoribb ködkénződé*. nyáron a megnövekvő hőterhelés. a meleg élszaki'; nagyobb gyakorisága kedvezőtlenSzegeden a klíma kedvezőtlen tényezői ma még korántsem olyan mértékűek, mint Budapesten, vagy vidéki nagyvárosaink közül Miskolcon. Nem jelenti ez azt hogy Szegeden nem érvényesülnek a város klímamódosító hatásai. Ezek elsősorban a még kellően nem fásított új lakótelepeken jelentkeznek, ahol derült nyári napokon kimutatható a levegő nagymérvű kiszáradása és az estiéjszakai órák jelentős. 3—4 fokos hőmérsékleti többlete a városon kívüli területekhez viszonyítva. Szeged földrajzi adoltsaga a homogén, sík felszín miatt ideális városklimalológiai modellkísérlet színhelyéül kínálkozik, itt ugyanis a varos klímamódosító hatásai tisztán érvényesülnek, nincsenek dombo-7ati zavarótényerók. mint például Budapesten. Miskolcon vagy Pécsett A Szeged dinamikus fejlődésével együtt tóró várostervezési és váró rendezési mynkák számos éghajlati információt igénveinek. Ezek biztosítására irányuló törekvés me'lett az említett tudományos célkitűzés (városklimatológiai modellkísérletek végzése) érlelték meg annak gondolatát a József Attila Tudományegyetem éghajlattani tanszékének kutatókollektívájában. hogy Szeged területén városklimatológiai megfigyelőhálózatot hozzanak létre. A terv realizálásának alapvető tényezője volt az a megértő erkölcsi és anyagi támogatás, amelyet Szeged város tanácsa biztosított munkánkhoz. Ez tette lehetővé, hogv 1977 júniusától kezdve folyamatosan felállíthattuk a város jellemző pontjain mérőállomásainkat. s azok üzemelését a nyár folyamán megindíthattuk. Városklíma-halózatunk.' amely jelenleg egyedüli az országban (Budapesten a hatvanas években, a meteorológiai intézet által üzemeltetett hálózat különböző nehézségek miatt megszűnt), a város 10 pontjáról gyűjt folyamatosan éghajlati adatokat. Minden állomáson naplában háromszor mérik a levegő hőmérsékletét és nedvességtartalmát, s ezeket öníró műszerek folyamatosan regisztrálták. Állomásaink többségén csapadékmérés is folyik, két állomáson ezenkívül napfénytartamot és talajhőmérsékletet is észlelnek. Az adatokat a városi hatásoktól mentes szabad környezethez hasonlítjuk. amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat repülőtéri állomása jellemez. *A szegedi városklimatológiai megfigyelőhálózatot a mellékelt térképen szemléltetjük. Az állomások a következők: 1. Repülőtér. 2. Sancer-tavak, 3. Ady tér. 4. Tanárképző főiskola mezőgazdasá- • gi tanszéké. 5. Petőíitelep. szociális otthon. 6. Egyetemi Füvészkert 7. Gyermekkórház 8 Bé<-sj k«riit. 8. Napsueár bisztró. 10. Tarján, víztorony. 11. ATIVIZIG. A létesített hálózat 3—4 évre tervezett folvamatos üzemeltetése során gyűüött adatok tudományos értékelésével, figyelembe véve S'eged tePemző településszerkezeti típusalt. már kellő mennyiségű információ gyűlik egybe a város helyi éghajlati körzeteinek elhatárolásához, jellemzéséhez. Tekintve, hogy a repülőtéri állomáson naponta történnek magaslégköri mérések, módunk lesz olyan számítások elvégzésére is (termikus rétegződés, levegőét vitel). amelyek a város klimatikus hatásainak értékelésekor alapvetőek. Kutatási programunkat kiegészíthetjük még jellemző időtórású napokon végrehajtandó szélmérésekkel, hogy a város átszellőzöttségiről pontos képet kapjunk. Ennek a légszennyeződés eloszlása szempontjából van nagy jelentősége. A praktikus célú folyamatos adatszolgáltatáson túl. az összegyűlő észlelési anyag az alapját kénezl majd egy tervezett szegedi klimamonográfia összeállításának. DR. PÉCZELY GYÖRGY tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti levél A

hogyan ott ült közöttünk a hideg, fűtetlen tárgyalóteremben — 1945 februárjában —, a biztonságot jelentette ismeretlen paragrafusok között botorkáló, kényes bírói munkánkban. Dr. Bozsó Ferenc volt az országban elsőként kínevezett népbírósági tanács elnöke. Hivatásos bírói tudásában is bíz-' tunk. és ismertük 1919-es múltját, midőn 18 éves emberkeként odaállt a Tanácsköztársaság zárelata ató. amié'-t epészen a felszabadulásig oly sokszer szenvedett. De bizakodó alaptermészete, igaz, szegedi, jó humora és bölcs életfelfogása sohasem hagyta el. Jelenleg Budapesten ét. nyugdftas ügyvéd, és van a Dur.a mellett egy kis tuszkulánuma. ott őrizgeti kora tavasztól késő ő$zig elpusztíthatatlan fiatalságát... — Mint pékinas, a régi szegedi Schütz-féle pékségben szabadultam fel — meséli elrévedező mosollyal. Aztán a Galambos-cukrászdába kerültem, Budapestre. Szerettem volna tanulmányaimat folytatni, külföldre menni, jogot tanulni. de — nem volt módom hozzá. Aztán a bátyám esküvőjére hazajöttem Szegedre, és — Itt maradtam. Sikerült bejutnom az egyetem jogi tanszakára. Rátér arra. hogy 1926-ban kezdett először járásbíróságon dolgozni. Hódmezővásárhelyen. In*>en került be Szegedre, 1937-ben bírói vizsgát tett. önálló működési vizsgát, s a peres eltórásoknál kellett otyan rátermet+«épct mutatnia, hogy kinevezték Makóre bírónak. — Amikor 1944 őszén közeledett a szoviet hadsereg. sokan elhagyták Szegedet. Persze. hogy engem is hívtak, riogattak. de én nem mentem egy tapodtat sem. Tudtam, éreztem, hogy most lesz igazi életlehetőségem! Ez a .tudat vitt a népbírósághoz. Nem volt egyszerű feladat a népbírói munka. Különösen nem azok között a körülmények között, amelyek a tetszhalálból éppen ébredező ország mindennantóit jelentették. .itt csak gyász és pusztulás... nem volt népbfrósági törvénytárunk — me«éli dr. Bozsó Ferenc, de 161 tudom magam is. hiszen az I. tanácsban egvütt dolgoztunk. küszködtünk hazánk új történe'mének hőskorszakában, hogy elnyerjék méltó büntetésüket azok. akiknek részük volt abban a gazságban, amit úgy hívtak: fasizmus... — A mottó az volt. hogy majd a debreceni kormány megszerkeszti a népbírésági rendeletet. De az idő sürgetett, nem várhattuk meg azt hanem az irányelvek szerint melyeket megkaptunk, átalakítottuk a Btk. ide vágó paragrafusait És ígv tárgyaltunk. néha hajnalló! késő estig. sokszor rendőrkordon mögött, fenyegető levelek özönében, és egy kis zsíros kenyérrel a zsebünkben... Volt egy pár igen érdekes tárgyalásunk, olyan esetek és embertelen emberek, akiknek nevétől visszhangzott akkor már az egész felszabadult országrész. Visszaidézzük a ..bórt hóhér" szinte fantasztikus alakját, aki több száz munkaszolgálatos fiatal megkínzását és meggyilkolását csaknem félvállról vette.. Rémtettetről addigra már regények jelentek meg. és az életben maradt áldozatai a tárgyaláson szemébe mondták, hogyan kínozta meg őket és a később meggyilkoltakat. Liebig — így hívták a kegyetlen hóhért — az akasztófa alatt is a frizurájával törődött, hogy Varjú mester valahogy el ne rontsa... Aztán volt olyan esetünk amikor a vádlott Budapesten azért kísérte nyilas egyenruhában. fegyverrel a kezében az áldozatnak szántakat a Dunapartra. hogy — megmentse valamennyiüket. A terhelő vád alapián, tanúvallomások után — látták, amint a Dunához kísérte az „áldozatokat" — már csaknem ítéletet hoztunk, ám bölcs elnökünk azt mondta: vártunk pár naoot. Budapest felszabadul, és a védelem újabb tanúkat hoz majd, akik az ellenkezőjét bizonyítják. Tgv is történt: a tanúk, az életben maradtak. valamennyien eljöttek Budapestről és a vádlottnak sírva, csaknem keret csókoltak... A nénbírósági tanács is levonult az emelvé 'yről. és kezet szorított a kis híján halálra ítélt vádlottá!... — Hát Igen — szól elson-r dolkozva dr. Bozsó Ferenc. — Akit Liebignek hírtak, magyarosította a nevét Császárra, így lett hírhedt. Azt mondta a tárgyaláson: „Egy Isten van. és egy Császár, az én vagyok!" A másik, aki felmentettünk, csöndes és szerény volt Még sok érdekes dolgot tudtunk volna terítékre hozni, de hát... Az idő múlik, már csak bóTan va<»vunk életben abból a népbírósági tanácsból, hetünk közül. Igyekszünk a íóra gondolni és a rosszat felejteni... Mindig és mindenütt az Embe-f CSÁNYI PIROSKA UPPAI TAMÁS RAJZA Nagy Gáspár Hajnalig Sötét bor simítja szívem akár alvadt vér a seben; rázkódik fölém egy éjszaka, hajnalig virrasszál velem! Mert virradatkor elmegyek, elutazok, mint egy csomag, bekóborlok ezer tengert — nem látod többé areomat A hajnal lassan szememben izzik a méregzöld vízen; ha'ak úsztatják meg hajam míg fekszem vízszintesen. És kifenve rám a tenger, akárha héntesbárd hasítana, szememre szénen rácsukódik néma sirályok ívelő hada. A nyugatom méregzöldiéber ••TI ' cll többé V!H— tol • Majd me-írtc' az é: ízét; szívedre is csak bor szakad I é 1