Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

2 Vasárnap, 1977. november 27; Befejeződött az ENSZ-ben a palesztin vita © New York (MTI) rendelkezik. Az iroda az zetéről. Ezt a határozatot 95 Két határozat elfogadásé- ENSZ-tltkárság keretén be- szavazattal, 20 ellenében, 26 eal ért véget az ENSZ-köz- lül működne, s a tömegtájé- tartózkodás mellett fogadták gyűlés 32. ülésszakának na- koztatási eszközök felhaszná- el. Mindkét esetben „nem­ieszti n vitája. Mindkét hatá- lásával tájékoztatná a vilá- mel" szavazott Izrael és az rozatot a világszervezet arab got a palesztinai nép hely- Egyesült Államok is csoportja és az el nem köte­lezett tagállomok javasolták elfogadásra, s mindkettő a szavazatok túlnyomó többsé­gét kapta. Az egvik, 100 „Igen" szava­lattal 12 ellenében, 29 tartóz­kodás mellett elfogadott ha­tározatban a kötgvfllés kife­jezésre juttatja mélységes ag­godalmát amiatt. hogy a kö­zel-keleti konfliktus kulcs­kérdésére — a palesztin prob­lémára _ még mindig nem •ikerült kielégítő, igazságos megoldást találni. A másik határozatban a kőzgvűlés a palesztinai Jogok kérdéseivel foglalkozó tájé­koztató Iroda létrehozásáról Tito—Ceausescu találkozó román területre — © Belgrád (MTI) ment Tito jugoszláv és Ceauses- Mare cu román elnök szombaton ugyancsak emléktáblát Iep­délelőtt a Vaskapu—2 vízi leztek le, majd pedig nagy­erőmű és hajózási rendszer gyűlésen vettek részt A jugoszláv építőhelyén — Kus- nagygyűlésen Milorad Birovl­jak faluban — találkozott, és Jev. a Jugoszláv társadalmi ünnepélyesen leleplezték a tervblzottság elnöke és Gheor­nagy létesítmény munkéla- ghe Oprea, a román kor­talnak kezdetét Jelző emlék- mány elnökhelyettese, a két táblát — közölte a belgrádi ország gazdasági együttmű­rádiő. ködési vegyes bizottságának A jugoszláv és a románéi- társelnöke mondott beszé­nök ezt követően hajón át- det Iz államosított magyar bankrendszerről (Folytatás az 1. oldalról.) nak egyik fontos eszköze. A zetl Bankot a nemzetköz! i i . x» u i y v. bank nem önkényesen ala- pénzvilágban úgy Ismerik, csak a lakóig bankja, ha- k{tja ki a hltelezés feltété, mint amely jól, hozzáértéssel nem egy.dejuleg a tanácsi leU & g hitelcélokat> hanem képviseli hazája érdekeit. „A bank szerepét ts ellátja, ve- bzokat a nép3azdasa3j terv- Magyar Nemzeti Bank — ír­zeti számláikat és finanszí- vel és á,Iaml költségvetéssei ta a Journal of Commerce rozza beruházásaikat. A ko- összhangban d0lR0zza k)< tár- (USA) októberben a 200 mil­™?ban alap'10" Magyar meg ^ hitelpolitikai lió dolláros amerikai hitelüz­Külkereskedelmi Bank a kül- tanácsban és terieszti a kor- lettel kapcsolatban - mély kereskedelem sajátos deviza- m elé A kormánjr hltíI. benyomást gyakorolt a hite­flnanszirozási feladatait látja Hukai elvel alapján 8la. lezőkre a magyar bankgya­el A Magyar Nemzeti.Bank . . . üevletek. ame- korlat kifinomult módszerei­Kongresszus Angolában 1077. december 4-én megnyílik az MPLA (Angola! Nép! ségeseinek tekinti a haladó Feltzabadltázl Mozgalom) kongresszusa, amelyen döntést afrikai országokat a szocia­boznak a mozgalom marxista— leninista párttá történé át- lista közösséget és a világ alakulásáról. A kongresszus deccinbcr 10-én, az MPLA haladó erőit. 1976. október megalakulásának 11. évfordulóján ér véget, i 8-án Neto Moszkvába láto­Az Angolai Népi Fel.za- megerősítették Netót elnöki * baditásí Mozgalom (Movtr tisztségében. -vré sz6!ó «®vjet-angolal mentő Popular de LJbertacao 1975. november 11-én ld­de Angola) 1956. december kiáltották az Angolai Népi 10-én Luandában alakult Köztársaság függetlenségét. ©Ritkán esik szó a Ma­gyar Nemzeti Bank jegy­banki feladatairól. Ho­gyan lehetne ezeket rövi­den, időszerűen összefog­lalni? barátsági és együttműködési egyezményt. Neto az angolai forradalom meg az Angolai Egyesített Az ezt megelőző napokban SfeSteT Harci Párt (PLUA) és a 350 ezer portugál hagyta ei g? .j^SSSíí^uf1Sri döntöttünk « az Angola! Mozgalom Angola Függet- az országot lenzégéért (MIA). nevű szer- A függetlenség kikiáltása vezetek egyesülé.éből, 1958- után az MPLA Irányítása "^f«ltbkélten ban csatlakozott az MPLA- alatt álló törvényes kormány . ű ezen az uton ' ' hoz a Mozgalom Angola Nem- hadserege először északról A mozgalomnak sok gon­zatl Függetlenségéért nevű az FNLA-t verte ki, majd dot okozott, hogy a katonai szervezet Is. A pártok a por- fokozatosan a • namíbiai ha- Kezelem kivívása után né­tugál gyarmatosítók elleni tár felé szorította az UNITA "'eltérések támadtak a ve­barcot tűzték ki célul. Hósa- dél-afrikai csapatokkal meg- zetéíben egyesek frakció­szú, véres gerillaharc kez- erősített egységeit. zásukkaL súlyosan veszélyez­dődött 1976. januárjában az Afrl- tették az MprA egységét 1974. áprilisában döntő k»i Egységszervezet csúcséi- 197J- május 27Téa Luandabsr fontosságú külső esemény tekezletén Angola kérdése ellenforradalmi kísérlet tör­történt. Portugáliában meg- vízválasztóvá vált a haladó yat « MPLA for­döntötték Caetano kormá- és a konzervatív afrikai or- ™da'm" a "íp1 bad; uyát. Májusban a portugál «égok között. ®E-EG UJlT . MPI A « csapatok beszüntették a ge- 1976. márciusában a dél- rfrta kiaz MPLA KB rillák elleni harcot. afrikai rendszer kivonta csa. U Az MPLA a keleti fronton. P«tait Angolából. Az Angolai MPLA KB tagját, belügyml­• vidéken folytatott gerilla: Népi Köztársaság az MPLA i •van Dunenw'•. harcok idején elsősorban a vezetésével megvédte az or- * 8 kés°bbl lá2a' paraszti tömegekre támasz- e^g területi integritását. d*« vezetőit, kodott, s ezért a mozgalom A* MPLA-rn súlyos gaz- 1976. október 23—29-én a? országos jelentőségét sokan daságt problémák megoldása MPLA KB piénumán hatá alábecsülték. Júniusban várt A portugálok távozása rozatot hoztak arról, ' hogy azonban egyre nyilvánvalób- szakemberhiányt teremtett, a 1977-ben létrehozzák a mar bá vált, hogy az MPLA vá- gazdasági élet Jelentős része xista é'csapat pártot, a muh rosl bázisokkal is rendelke- megbénult. kásosztóly pártját, zik Luanda és több másvá- Az MPLA távlati gazda- Az MPLA rnár 1938-ba­ros munkásai és különösen a sági céljai a következők: leszögezte: „Ha független or­„bádogvárosok" nincstelen- Iparosítás, az ország nyers- szággá' válunk, csak egv utat jel egyértelmű támogatósuk- anyag kincseinek hazai fel- követhetünk: a szorialfsto ról biztosították az MPLA-t. dolgozása. Az MPLA a me- utat. De ma még tömegmoz­Poder Popular névvel (népi zőgazdaságot alapnak tekinti, galom, népi mozgatóm vo hatalom) kerületi bizottságok »z ipart ped'g a fejlődés gyünk, nem Igazi párt. El­alSkultak. döntő tényezőjének. Jön az idő, amikor létrehoz­A- Nemzetközi kapcsolataiban zuk pártunkat, a maga fllo­az MPLA « ®1 nem kötele- zóflá tóval, meghrtároto" 5Í"* Wretun.'zet'ség polltlkálát vallja ma- Ideo'ógtójával és és^zt ?975. jtfKSffl Természetes szövet- nyével." varában megállapodásba is fog'alták. 1975. január 31-én átmeneti ideiglenes kormány alakult a három szervezet és Portugália képviselő'bői Feladatuk az volt, hogy 1975 november 11-áre előkészítsék a függetlenség kikiáltását Bekövetkezett azonban a sza­kadás. Az FNLA és az UNI­TA CÍ .patai szabotázsakciók, provokációk sorát követték el és végül az alvorai megál­lapodások betartása lehetet­lenné vált Az MPLA a nyár folya­mán Luandában és az ország 16 tartományában többségé­ben már az összes közigaz­gatóst funkciót átvette. Az FNLA és az UNITA északró' és détoől támadást ind'toti Luanda és környéke el'en 1975 lúllu-ában az FNLA csapata' m*r 40—50 kilomé­terre közal(to,tók meg a fő­várost fiz MPLA népi had­serege. » FAPLA. azonban minő ez 6-zal-j, mind a dé": és köT'.toső fronton ellentá­madásba lendült 1975. szeptember 12—16-ér az MVLA kongresszust tar­tott. Ü.l programot és úl szervezeti szabá'yzatót fo­gadtak el. megváto'z'ottó'' az MPLA KB-t és PB-t, 6 szigetére - ahol f i Ti T kulnak kl az ügyletek, ame- korlat kifinomult módszerel­*zlgetére. .„Ti. ah01 e adatai kiegészülték a vál. lyeknek Iebonyolitásánál a vei és újító szellemével.'.' rei iJv ^of e^ h^í: vállalatok és . bank kapcso- „ , vei. Ily módon egy helyre } már üzleti gzerződése. © Melyek • bank Ieg összpontosult a beruházások . ., fontosabb további ccljai? és a folyó gazdálkodás finan- J szírozása. © A közvéleményt nagyon A legidőszerűbb feladat az erdekli a bank nemzet- V. ötéves terv sikeres tel­közl pénzügyi tevékeny- jesítésének előmozdítása. A sége. Hogyan Jellemezné kormány a napokban hagyta a bank külföldi hitelmű- jóvá a hitelpolitika jövő év­veletelt? ben követendő irányvonalát , . , . _ . . Ennek végrehajtásában a Nemzetközi pénzügyi kap- bank egé8zének a2 egyes csőlátóink rendkívül szerte- bankszerveknek konkrét te­Az MNB Jegybanki minő- agazók. A legszorosabb az end6ik vannak Objektív, ségében részt vesz a gazda- együttműködésünk a KGST. mélyreható elemzést kell vé­ságpolitika kialakításában, a országok bankjaival és a gezni ^ eltelt két évről és népgazdasági tervek, kídolgo- KGST közös bankjaival. Az a tapasztalatokat figye'embe zásában. Feladatai közé tar- együttműködés hozzájárul a víve azokat a megoldásokat tozik a fejlődő gazdaság pénz- kétoldalú kapcsolatok rend- kftn g gyakoriati hltelezés­zel való ellátása, miközben szeres fejlődéséhez, és nem ban a[kaimazni amelyekkel ügyelnie kell arra, hogy va- kis szerepük van a KGST in- legjobban szolgáljuk a gaz­lóban Indokolt mértékű pénz tegrációs programjának vég- das4g egyensúlyának szilár­kerüljön forgalomba. Blzto- rehajtásában, termelési koo- dítását és termelési szerkeze­sítania kell a hitelelhelyezé- peráclók kialakításéban, köl- tének kor62erű átalakítását, sekhez szükséges forrásokat, csönösen előnyös, közös fej- kel! befolyásunkat a a gazdasági fejlődéssel össz. lesztések megoldásában, a fej- ga2dáJkodásra, azaz a válla­hangban védenie kell a fo- lődő országokkal való kap- iatl (ermelési és értékesítési rint értékállandóságát, meg- csolatok bővítésében. Széles tevékenységre A íorgóesz­állapítanl a forint értékét körű üzleti tevékenységet kö2.hltelezéssel nemcsak azt külföldi valutákban. folytatunk „ kapitalista or- kell b|ztosítanl, hogy a gaz­sst-isa i « FIAT-konszern elnöke beszél- "y^nk rethan Iá" k#nység még ,obban lgazod' getés során azt mondta ne- rípbban' ^"vS^ 5ék a fizet<5kéP« keres'et­kem, hogy a jegybankról - ^^ew Yorkban. hej Javuljon az együUmű­gépkocsihasonlattal élve - a X.A !SíPJ!L!!.SÜJ^LS!." ködé* a.vev6..é« ?.. 8.zállító-. felépítmé afs HsiFZrrH ^ tette hozzá — mikor melyi- kereskede,mi Bank a nam" teleinek pontos teljesítése, ket kell használni. E hason- f^'A^f reTn"? M Íivítanf káH munkánkban latban van igazság. A terv. £vő e^aránt^ Um«5 Ste5" a nyüJt0tt ber"jh4zásl h,t­gazdálkodás körülményei kö- tét elsorban expor^tX& ^ felhaszná'ásának ellen­zöt azonban a gyorsítás és vítése árdekében nyújtunk, f"^'nlf!?^, * rlLll a fékezés nemcsak a jegy- főként a fejlődő országoknak. ^tfn .u bank feladata, hanem egy h , k Jé]talában me-fe. n^jtótt hitelek eredményeit összehangolt közgazdasági ,elnek a mlndenkori vllág. A következő évtől kezdve szabályzórendszeré, amelynek lacl feitéte!eknek. Egy ré- egyre nagyobb számban lép­a Magyar Nemzeti Bank csak szQket enné, elónyösebb fel- nek a termelésbe azok a egyik fontos láncszeme. tétolekkel nyújtjuk olyan or- kapacitások. ame'yekhez az­© Hogyan alakult a bank S^^ra^l^tjAraJtt' ^ a céllal nyújtottunk ked­kapcsolató legfontosabb dését lly módon is elősegít- , ügyfeleivel, a vállalatok- Jük. vezményes hitelt, hogy meg­kal és szövetkezetekkel a Gazdasági fejlődésünk meg- gyorsítsák exportunk ée harminc év alatt? gyorsítása. Iparunk és mező- konvertibilis devizabevéte­. . w . „ , gazdaságunk struktúrájának , , k növekedését A kapcsolatok Jellege és átalakítása és korszerűsítése, , , . tórtalma mindenekelőtt attól exportunk fokozása cél jából Ugyancsak fontos fe adat •ügg, hogy milyen a gazda- rendszeresen veszünk fel kö- a felkészülés a következő ságlrányítási rendszer. Ami- zép- és hosszú lejártú hite- ötéves tervidőszakra kor a vállalatok gazdasági és leket a nemzetközi pénzpia- Kolytatjuk a ^nk munká. pénzügyi onállósaga kisebb con. Hitelnyújtóink között .. , , . .. volt, amikor termelési és ér- megtalálhatók a nyugat- Iának korszerűsítését. Javít­tékesítés! feladataikat a mi- európai országok bankjai va mindenekelőtt a vállala­nlsztériumok határozták meg. arab, japán, amerikai bankok tokkal és szövetkeze'ekkel, akkor kisebb volt a pénzügyi ezvaránt. Hitelképességűn'' vaiamint a lakossággal kap­befolyásolás lehetősége ls. A Jó, mert az ország po'itikal ,. , . f_ gazdaságirányítás mai rend- stabi'ltására és növekvő eaz. a ügyi mezeset — re­-.zeráben azonban a hitelezés dasá3i teljesítőképességére 'ezte be nyila'kozatát az a közgazdasági befolyásolás- alapozódik. A Magyar Nem- MNB elnökhelyettese. (MTI) Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 145. A cigány képű görög legények ott álldogáltak körülöttünk és néztek bennünket, s én őszintén szenvedtem, hogy négyévi gimnáziumi görög ta­nulás után csak néhány nyelvtani szabályra, s az erényről szóló nemes memoriterekre emlékszem csupán. Egy-egy sor eszembe jutott a Odüsszeá­ból is. de nem reméltem, hogy meg tudom ma­gam velük értetni. Meglelent előttem a rendha­gyó Igék táblázata ls. s hosv mond lak már va­lamit az egyik göndör fürtű fiatal legényre mo­solyogtam. s elzengtem az elsőt: — Kamno. ekamon. kekméka! Zavartan bámult rém. hogy mit akarhatok, de egyáltalán nem méltányolta, hogy ósei nyelvén szólaltam meg. Én meg most már megcsökönyö­södtem. s mindenáron meg akartam mutatni, hogy valami hellénség mégis csak szorult belém. — Manthano, mathészomai. emathon. mema­théka! Ez is hatóstalan maradt Mér kezdtem gvanakodnl. hogy valóban görö­gök-e ezek. akik itt bámulnak kedélyesen ben­nünket. vagy én ejtem ki olyan gyalázatosan a szavakat, hogy nem ismernek rá hajdani anya­nyelvükre. — Kalosz. agathns — erőlködtem tovább. — Mikrosz, megasz. hé glotta... — Szerencsére, el­fogyott a sajtos étel. s én. hogy a sok reményte­len próbálkozás után mégis méltóképp búcsúz­zam el Odüsszeusz utódaitól, szívélyesen kezelve velük, egy szép hexametert vágtam kl szónokian: — Zeu. küdlszte, megiszte. kai athanatoi theoi aüoil Tisztelettudóan és heherészve hallgatták végig a pattogó sort nyilván, azt hitték, hogy saját anyanyelvemen beszélek, s lehet, hogy mérics­kélték is szavaim zenei hangzatosságát de egyet­len villantással sem árulták el. hogy felfogták ér­telmét. Így szomorú szívvel baktattam le a hajó­ról, s a magam mentségére csak annyit hoztam fel. hogy erek az egyszerű görögök nyilván nem voltak „görögösök", s így „barbárok" maradtak. Nemzetközi Ismereteink egyre bővültek, mert este egy dán hatóra kéredzkedtünk fel. sy itt is szívesen láttak. Hosszú, vékony, szőke legények ácsorogtak a konyha körül, s mikor Ernst tört angolsággal kinyögte, hogy egv kis étel kellene nekünk, az egyik dán Ifjú máris átnyújtott egy szelet sült húst, aztán a többiekre ls átragadt a jótékonyság láza, s pár perc a'att szinte elhal­moztak bennünket a jó. zsíros tarjával. De ke­nyeret nem adtak hozzá, s mi szemérmesen mu­togattuk. hogv a húshoz most már arra ls szük­ségük lenne. Ezt nehezen fogták íel. mert ők ke­nyér nélkül ették a húst. de a végén egv-egy szem krumplit nyomtak a markunkba, s muto­gatva ielezték. hogv ők sem kaonak egyebet. Furcsálltam ezt az északi szokást, de tudomásul kellett vennem, hogy ők ÍBV étkeznek, a tészta­félékre nincs Igényük, vagy legalább is jóval kevésbé, mint a délieknek, akik belepusztulná­nak, ho nem kapnák me^ a naoi makarónijukat. Nápolyban ls láttam, hogy az olaszok néhánv de­kányi mortadellával meg tudr.ak enni egv fél ci­pót ls. s mikor én szalonnát falatoztam jóízűen a salernóiak előtt, undorodva, s émelygö gyomor­ral fordultak el tőlem. A bőséges lakmározás után (mert ml azért ettünk kenyeret ls a húshoz a sajátunkból, sőt egy kis vöröshagymával Is meg(zesítettük). úlra letelepedtünk éjszakára a vasúti állomás váróter­mében. Furcsa, izgatott kavargásra, nyüzsgésre figyeltünk fel. fekete Inges milicisták szaladgál­tak ide-oda. s többeket Igazoltattak. Egv-egy csoport élénken gesztikulálva tárgyalt, vitatott valamit egyszóval, éreztük, hogy történt valami rendkívüli, ami felkavarta a békés, félig szunyó­káló utasokat. Mikor egv-két earabinieri is fel­tűnt az ajtóban ünnepélyes komorsággal.' az egvik félrehúzódó olaszhoz fordultam, hogy meg­tudakoltam tőle e szokatlan nyug'a'anság okát. — Uram — mondta az Iparos külselű olasz férfi —. meggyilkolták a messinai képviselőt — Hogyan? — hőköltem hátra. — A messinal képviselőt? ö megmondta a nevét is, de erre már nem emlékszem. — Maguk Ismerték? — kérdezte kissé gyana­kodva — Nem — vágtam kl hirtelen. nehoRy becitál­Janak tarú-kodni bennünket. — Csak meglep a dolog "át k' wllkoltd meg? S miért? A férfi vállat vont — Ki tudja? (Folytatjuk^ «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents