Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

Péntek, 1«77. december 30. 5 K Módosították H a pályakezdő pedagógusok pályázati rondszerót A pályakezdő pédagógu- fogadásánál eltér az óján- töztatnl kívánó pedagógu­sok egy éve életbe lépett lott sorrendtől, a jogszabály soknak pályázatukat féb­új pályázati rendszere be- szerint azt meg kell indó- ruar 12-ig kell munkéltató­váltotta á hozzá fűzött re- kolnla, és ezt közölnie is jukhoz benyújtani, ahöft­ményeket: bevezetésével el- kell a pedagógusképző lh- nan azt öt napon bélül to­helyezkedésük tervszerűbbé tézmény vezetőjével. vébbítjdk az áiláshirdetők­vált A felsőoktatási in- A pályázati felhívások höz- ök ugyancsak öt na­tézmény*k nappali tftgoza- közzététele a képzési idő P°n belül döntenek a pá­tán végsők közül a korábbi- befejezése előtt hat hónap- l.rázatok elfogadásáról és ár­nál többen kerültek á pe- pal korainak bizonyult — ról értesítik az érdekelte­dagógus pályára, és mér- js nyilvánvalóvá vált ket­séklődtek a területi üfányta- M elmúlt évben. Különö- A pályakezdő pédagógu­lanságok is. Az első év ta- flen nagy gondot jelentett sok számára kiírt álláshe­paaatalétai azonban ráírd- a közoktatás területén, ahol hveket március 28-lg te­nyították a figyelmet több á működő pedagógusok pá- «»lk közzé a képzőihtézmé­ólyan hiányosságra, ame- íyazati eljárása nem előz- avekben. A hallgatók ép­lyek nehezítették a pályá- te meg a pályakezdőkét, a zati rendszer céljainak meg- az így üresen maradt 41­valósítását láshelyeket mér nem lehe­A Művelődésügyi Közlöny tett a pályakezdők részére 24. számaban most meg- meghirdetni. Ezért á JÖVő­jelent az oktatási miniszter bért előbb teszik közzé a rendelete a pályázati fénd- munkaviszonyban álló pe- kaszerződéseket május 20-ig szer módosításáról. Ennek dagó*usok részére kiirt pá- kéü megkötni, értelmében a tudományegye- iyá»ati felhívásokat, ame- A pályázati ídŐsz&k lezá­rfMTl ntéínt ^ fa Művelődésügyi Köz- g"*** tfffSftí nvekben, a testnevelési, va- lony február 1-i számában töit úllásnkra léhét alkal­lamlnt művészeti főiskolákon jelennek meg. Ag állást vál- mázni. (MTI) végső pedagógusok részé­rilis 15-ig nyújthatják be pályázatukat a képzőintéz­mény vezetőjéhez; a mun­káltatók május 5-ig dönté­hek és döntésükről értesí­tik az érdekelteket. A mun­Pályázat A Honvédelmi Minisztéri­um pályázatot hirdet közép­iskolai katonai kollégiumi felvételre. Felvételre azok az általá­nos iskola 8. osztályában ta­nuló fiúgyermekek pályáz­hatnak, akik vonzódnak a hivatásos katonai pálya iránt; szüleikkel egyetemben erkölcsi és anyagi kötele­zettséget vállalnak arra, hogy a középiskola eredmé­nyes befejezése után felké­szültségüknek, érdeklődési körüknek megfelelően, ta­nulmányaikat a magyar nép­hadsereg valamely katónai főiskoláján folytatják. A tanulmányi idő alatt a növendékek teljés és ingye­nes ellátásban (kollégiumi elhelyezésben) részesülnek. Jelentkezési határidő: 1978. február 20. A középiskolai katonai kollégiumi jelentke­zés feltételeiről a SKllŐk bő­vebb felvilágosítást a Csong­rád megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs­nokságon — Szeged, Széche­nyi tér 0. szám alatt kap­nak. Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Szegeden ülésezett tegnap, csütörtökön délelőtt a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Bódl György első titkár el­nökletével. Részt vett az Ülésen dr. Vastagh Pál, a KISZ KB IhtézŐ Bizottságá­nak tagja, Nemes Ildikó és Csapó Géza, a KISZ KB tag­jai, Szilágyi Balázs, a KISZ KB osztályvezető-helyettese, valamint Kiss János, a KISZ KB munkatársa. A KISZ Csongrád megyei Bizottsága 1978/79. mozgalmi év akcióprogramjának kiegé­szítéséhez Bódl György első titkár terjesztette elő a ja­vaslatot. Az 1978/79. mozgal­mi év üléstervét, az 1978. évi vezetőségválasztó, tervező KISZ-taggyűlésekre és al­sóbb szintű küldöttgyűlések­re, valamint a KISZ megyei küldöttgyűlésének megren­dezésére összeállított felké­szülési tarvet Kulcsár Pé­ter, megyei titkár Ismertet­te. Ezt követően zárt ülésen folytatta munkáját a testü­let. A KISZ Csongrád megyei Bizottsága elfogadta a je­lentéseket és meghozta a ha­tározatait. re hirdethető álláshelyek számát a minisztérium a jövőben nem koriátotta. Az óvónők, a tanítók, az álta lánofc iskolai tanárok és a gyógypedagógusok foglalkoz­tatására pályázati felhívást azonban továbbra la csak az a munkáltató írhat ki. amely arra a felügyeleti szervétől — át Oktatási Mi­nisztérium által meghatá­rozott kereten bélül — en­gedélyt kapott. Az engedé­lyezésnél előnyben kell ré­szesíteni a fejlesztésre ke­rülő körzeteket, intézmé­nyeket, valamint azokat a területeket, amelyek nin­csenek ellátva szakképzett pedagógussal. Pontos kité­tele a rendelkezésnek, hogv a pályakezdő pedagógussal csak határozatlan időre szó­ló munkaviszonyt lehet köt­ni. A miniszteri rendelet In­tézkedik a névre szóló, meghívásos pályázatokról la. A Jövőben a munkáltató — a munkahelyi szakszervezet és az illetékes pártszervezet egyetértésével — névre szó­ló, meghívásos pályázatot írhat ki, a következő fel­tételek esetén: ha a hirdetett állás a hallgató állandó la­kóhelyén, vagy onnan na­ponkénti be tárással meg­közelíthető helyen van; ha a pályakezdő házastársa már az adott településen dol­gozik, illetve tanulméhyi szerződése odaköti; ha ko­rábban tartós munka-, illet­ve szakmai kapcsolat volt Visnotért a kenderfonógyárba Munkásból lett igazgató Jóformán még a szék sem tudott megmelegedni alatta, hiszen alig néhány napja, hogy e felelősségteljes posz­tot elfoglalta. Persze nem­csak képletesen szólva, de a valóságban sem akarja, hogy megmelegedien alatta a szék. Helyette inkább az üzeme­ket, munkacsarnokokat, te­lepeket, irodákat járja. Nem idegen itt, hiszen idestova huszonhat esztendeje, Újsághír: 1977, decem­ber 15-ével Kapás Sán­dornál, a megyei párt­végrehajtóblzoltság tag­ját. a KSZV pártbizott­ságának korábbi titká­rát nevezték ki a KS/.V Szegedi Kenderfonógyá­rának igazgatójává. — Csak rajtunk múlik, milyen eredményeket érünk el. Nem véletlen hogy a gyári pért-vb éppen most tűzte napirendre a korszerű termékszerkezei kialakításá­nak kérdését, s meghatároz­ta, hogy a gazdasági vezetők­nek, így nekem is, mit kell tennünk ezért. Ezzel össze­függ, hogy termékeink jól értékesíthetők legyenek. Ml­hogy egyébként sem lehet élesen "főn termelésünk 70 száza­dos zor belepett Ide. Mint az elválasztani a gazdasági te- !eka közvetlenül vagy köz­újonnan létrehozott szegedi vékenységtöl hiszen a párt- vetett formában exportra ke­textlltechnikum első évfolya- bizottság titkáraként is na- rül' tudomásul kell Vennünk, mának egyik tanulója rend- ponta olyan ügyek kerültek ll0«y megnőttek a munkánk­szeresen a kenderfonóban eiém, amelyek kapcsolatban kal »*«*ben támasztott mi­töltötte nyári gyakorlatát. V0ltak a termelőmunkával, nőségi igények. Ha meg Három évvel később, frissen Éppen munkásmúltam segí- akarjuk tartani a külföldi, végzett technikusként is Itt tet1 egy-egy döntésnél, hi főként nyugati vevőket, ak­kapott állást. A gyár éppen szen mindig magam előtt kör kifogástalanul kell dol­fénykorát élté: az első mun- láttam az adott gépet a sóznunk. Ezért 1978-at a mi­kéaigazgató, Nagygyörgy mellettük tevékenykedő 'em- nósé8 évének tekintjük... A Mária irányítása mellett a bereket, akiknek sorsáról, jövőtől nem félek: néhány termelésben, a kultúrmün- béréről, munkakörülményei- nappal ezelőtt aláírták azt a kában és a sportban ls élen nek javításáról határoztunk, hltélsaerződést, amelyből 70 Járt. Megtiszteltetés volt itt A vállalat valamennyi gyá- forint értékú beren­dolgozni... ,-át átfogóan ismerem, s ezt dezést kaP gyárunk a poli­— Akkoriban — emléke- a tudást mindenképpen hasz- P^PHén zsinegek és kötözők zik vissza Kapás Sándorné nositani szeretném most, a előállításához. Ezeket rész­— annyi hozzáértő műszaki partnert kapcsolatok kialakf- ben toK«* országokban érté­szakemberrel dicsekedhetett fáséban. mald a vállalat, ré­a gyár, hogy a tnagamfaita Egy új Igazgatót mindig P®ö|8 bazal, felhaszná­tapasztaláílan technikusnak vegyes érzelmekkel fogadnak Jaara száimabála-kütözoi. ké­. ,, _ . - , ^ _ . nemhogy íróasztal, de jóeze- Vatinak, akik Örülnek, bleo- Szftu?k; Eí a muflka egyér­a hallgató és a munkáltató réve! még SíakmUnka sem nvitani akarnak, mások eset- telrrtfl ko««»rÚsítés százéves között, s ezt a munkahelyi társadalmi szervek vezetői a pályázati felhíváson alá­írásukkal igazolják. A meghívásos pályázati felhívást az érintett képző­intézményekben teszik köz­zé és arra csak a név sze­rint megjelölt hallgató pá­lyázhat. Ha a hallgató az állás megpályázásától elte­kint, s ezt írásban közli a munkáltatóval és a képző intézmény vezetőjével, ak­kor az állasra más is be­adhat pályázatot. Módosították a pályázatok rangsorolását is. A hallga­tók továbbra is legfeljebb három álláshelyre nyújt­hatnak be pályázatot; a felhívás közzétételétől szá­mított 21 napon belül. A képzőintézmény vezetője az ugyanazon állásra pályá­zók között az első három helyre ajánlási sorrendet állapít meg. a többi hall­gató pályázatát azonban a korábbitól eltérően csu­pán névsorba rendezve továbbítja a munkáltató­hoz. A képzőintézmény vé­leményét és az ajánlási sorrendet ismertetni kell az érintett hallgatókkal. Azo­kat. akiket nem soroltak az első három helyre, egyide­jűleg arról is tájékoztatják, hogy melyik más pályá­zati kiírásnál sorolnák az első három hely valamelyi­kére. Ez utóbbi esetben a hallgatók korábbi pályá­zatukat visszavonhatják és újabbat adhatnak be. Ha a munkáltató a pályásatok el­jutott. A Tolbuhin sugár- leg féltik a már eddig meg- gyárunkban, s munkaerő­úton, a kenderfonóhoz tar- szerzett pozíciójukat, kivált- gondjaink sem lesznek, ht­tozó kötélgyárban kezdtem tágalkat. így van ez egy s*en u,2ta munka vonz­dolgozni segédmunkásként, olyan igazgató esetében, aki- M "^Jd 02 embereket, Kezeltem a nyújtógépet, dol- vei néhány évvel ezelőtt még A gyár történetében má­goztam a nagyágyazón, gom- együtt dolgoztak. Sok hajda- sodnor fordul elő, hogy bolyitottam, voltam eaálaaó, ni „főnöke" most • bcQIZ* tlyan embert bíztak meg az mikor mire volt éppen szűk- tottja lett. Ez bizony magá- igazgatói teendők ellátásával, ség. Több mint húsz év táv- bafl hordozza a konfliktus ökl Itt kezdte munkáspályá­l3t,6b?L mo"dhatom- _ '^^vezetők és a veze- Itapílffimé munká" volt hiábavaló ez az időszak, tettek helyzetét nem lehet Hói lett igazgató, s ezért ki­Sokféle munkát megismer- állandónak tekinteni. ez mondva vagy kimondatlanul tem, s ennek talán éppen gyakran változik. Hogy ez sokan párhuzamot vonnak — i„—mennyire igy van, arra csak kettejük közé... raTznát egyetlen példa: van olyan _ Nagygyörgy Mária em­nasznát- műszaki a gyárban, aki va a- )ékét ma is tiszteljük a gyér­Segédmunkasbol meós ha a „kezem" alatt tanulta ban. Sokan vannak, akik lett, később a kötélüzem fo- a szakmát, aztán felettesem rnég vele együtt dolgozhat­nódájában, aztán a cémázó- lett, most pedig ismét a be- tak gn közéjük tartozom hun volt művéaető, s innen osztottam. A változások Láttam, hogyan vezette a került 1967-ben a gombolyí- azonban soha nem okoztak gyárat, milyen Jó kapcsolat­tókhoz főművezetőnek. A (észültségét közöttünk. A t,an állt valamennyi dolgo­napi munka mellett a kö- többség mosolyogva fogad, s zöval hogyan segített a rá­zösségi életből is kivette ré- ami különösen Jólesik, meg- szorulókon. Még ma is em­szét. Tagja volt a DlSZ-nek, osztják velem örömüket, lékseem arra az örömre, amit részt vett a gyári KISZ-J Egyik volt munkatársam, „kkor éreztünk, ha odajött szervezet megalakításában, Rózsa Vlncéné például azt hoznánk néhány percre be­1960-tól a pártban tevékeny- újságolta, hogy egy hétig he- szélgetni Bér rendet tartott kedett, előbb, mint alapszer- lyettesítheti a művezetőt az ott volt a szeme mindenen, vezeti vezetőségi tag, majd éjszakai műszakban, Csa- mj mégsem éreztük ezeket a párttitkár, öt éven ét a mangó Ferencné nyugdíjas látogatásokat ellenőrzésnek, gyári párt-végrehajtóblzott- pedig azzal dicsekedett, hogy túl nagy szó lenne ha én ság tagja volt, 1975-ben pe- lakást kapott az Északi vá- most azt mondanám, igyek­dig megválasztották a válla- rönrészben. Ezzel olyan M<)m maM u ó nyomdoka­lati pártbizottság titkárának, gondja oldódott meg, amely- m haladni. Én erre tudatosan és a megyei párt-vb tagjá- lyel én még főművezető ko- nem törekszem, nem akarom nak. Három évén át látta el romban foglalkoztam. utánozni. Mégis igazgatói a KSZV pártbizottságának Nemrégiben látott napvilá- munkám első sikerének azt titkári teendőit, a most igaz- got a döntés, amely a ken- tartom, hogy egy idősebb Katónak neveztek ki. A part- déripart a visszafejlesztendő --,-u munkát gazdaságival cserél- iparágak közé sorolta. Aki M«nK«ártam égyik tervem­tt: fel... ma ezt a S2akmát választja, 0161 kapcsolatban megle­— Szó sincs cséréről — számolnia kell ezzel a tény- gvezte: „Mária is éppen így mond ellent. — Az Igazgatói nyel. Aki pedig vraetói be- csinálta!".— megbízatást is pártmunká- osztást vállal itt, arriak még nak tekintem. A pártmunkát nagyeáb a kockázata. Reigt Endre Milyen a rugalmas munkaidc-rendszei ? Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a mun­kaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jel­lemzi, A Vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgaz­daság egészét tekintve je­lenleg mintegy 200 ezres munkaerőhiány jelentkezik. Demográfiai okokból a kö­vetkező években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkozta­tottság gyakorlatilag megva­lósult, munkaerő-kínálat nem várható az ország Ipa­rilag kevésbé fejlett terüle­teiről sem, A nehézségeket a vállalatok többsége elsősor­ban a munkaerő-gazdálko­dással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgyne­vezett rugalmas munkaidő­rendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő-kihasz­nálás hatésára — nő a ter­melékenység, csökken a munkaerőigény, és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidő-rendszeren 7 Na­ponta előfordul, hogy a kö­tött munkaidőben dolgozók it rákényszerülnek magán­ügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik mun­kaidőben való Intézésére, Az „ügyletnek" tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az ese­tek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A ru­galmas munkaidő-rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapít­ja meg a munkaidőkezdés és -befejezés Időpontját, vala­mint a napi munkaidőt. Ter­mészetesen, a dolgozónak minden munkanap egy meg­határozott — a szakirodalom által biökkidőnek neve-zen — időszakában munkahelye i kell tartózkodnia, hogy mun katársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgo­zandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mér­téket a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidő­rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vál­lalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugat-európai országok­ban, Kanadában, az USA­ban, Japánban, még Dél­Amerikában is. Több szocia­lista országban, a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkal­mazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszer­telenül jelentkeznek. Az ed­digi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai mun­katerületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő fel­tétele, hogy a' dolgozó ön­álló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében pél­dául aligha valósítható meg. Hazánkban Jelenleg a ru­galmas munkaidő-rendszert 60—70 vállalatnál és intéz­ménynél alkalmazzák. Eb­ben az évben a Munkaügyi Minisztérium további 26 vál­lalatnál segftl bevezetését, melyre programot dolgozott ki. Bitó Zoltán Iskolások gyűjtötték A Fejér megyei Csór Község kisiskolásai a falu egykori használati tárgyait, munkaeszközeit Madarász István törté, nelemtanár vezetésével gyűjtötték össze. A kiállítás legér­dekesebb darabja egy 1826-ban készített szőlőprés

Next

/
Thumbnails
Contents