Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

* 2 Péntek, 1977. december 30. Előkészületek a dunai erőmű építésére A gabcikovo—nagymarosi erőmű- és vízlépcsőrendszer kiépítése hazánkban is és Csehszlovákiában is a következő 15 év legnagyobb beruházása lesz Magyar részről az Eszakdunántúli Vízügyi Igazgatóság lesz a munKák egyik legfőbb gazdája. Az előkészületekről és az építési munkák megkezdéséről nyilatkozott az MTI munkatársának Markó László igazgatóhelyettes, főmérnök. a remizben — A kivitelezési munkák megkezdését fontos hatósági intézkedéseknek kell megelőzniök. Rendkívül fontos például, hogy a vízjogi engedélyek kiadása gyorsan és rugalmasan történjék. Ezek néikül ugyanis nem lehet építkezéseket kezdeni. A pozsonyi társ vízügyi hatósággal már egyeztettük ezzel kapcsolatos elképzeléseinket, amelynek lényege, hogy egymás megkérdezése nélkül egyik ország területén sem adunk ki vízjogi engedélyeket. — Igazgatóságunkra ezenkívül még sok feladat hárul. Egyebek között a következő 15 évben milliárdos nagyságrendű kivitelezési munkákat kell elvégeznünk. Ennek érdekében építési és szállítási kapacitásunkat is jelentősen növelnünk kell. — A magyar oldalon Szigetköznél kezdjük a munkát, mégpedig a jövő év tavaszán. Utat építünk az ártéri erdőrengetegbe, és megkezdjük a tározó tó zsilipjének földmunkáit. Előzőleg kerül sor ezen a területen az erdőirtásra. A továbbiakban fokozzuk a tempót és újabb vállalatok kapcsolódnak be a gigantikus méretű munkába. A tervidőszak végén, 1980ban már jelentős gépi erő és nagyszámú munkás is dolgozik a dunai erőmű- és vízlépcsőrendszer építésén. A csehszlovák oldalon hasonló módon és ütemben dolgoznak a vízügyi szervek, az építővállalatok. (MTI) Szerelőaknán a csuklós Kövessük a sínpárokat. Egyik végük mindig a remízbe vezet. A remízből fűtött műhelyekbe jutunk. Itt dolgoznak azok, akiknek munkája nélkül egyetlen villamos sem hagyhatná 'el a kocsiszínt. Rókuson, a Szegedi Közlekedési Vállalat mű. helyeiben a naponkénti vizsgalatok, apróbb javítások mellett, teljes generálozást is végeznek. — A nálunk készült csuklósok közül már csak egykettő közlekedik a 3-as vonalon. Helyüket átvették a Debrecenben és Budapesten gyártott kocsik — mondja Ocskó Lajos művezető-helyettes. — Reméljük, hamarosan Szegeden is megjelennek a ' legmodernebb csehszlovák gyártmányú villamosok. A gépműhelyben óriási kerékesztergapad áll. Oldalán tábia: Szocialista megőrzésre vállalta a Móra Ferenc szocialista brigád. Kísérőm az eszterga történetét meséli. — Pécsről, a vasúttól ócskavasként került hozzánk. Csak így tudtuk beszerezni, mivel a szocialista országokban nem gyártanak ilyen masinát. Fölújítottuk, azóta is ezen szabályozzuk be a villamosok kerekeit. A kovácsműhelyben rugókat egyengetnek, eldeformálódott ütközőket kalapálnak. Odébb egy horpadt elejű KOCSÍ. — Hetven karambol történt a szegedi villamosokkal az idén — tudom meg. — Egy kisebb koccanás 200 forintba kerül, egy nagyobb núszezerbe. Megerőltető fizikai munkát ma már egyik műhelyben sem végeznek. — A tanműhelyben alakították át motoros hajtásúra ezeket a kocsiemelőket — mutatja Ocskó Lajos. — Régen kézzel kurblizták őket. A pályafenntartóknak sem kell kézzel krampácsolniok, nekik is gép segít. A villanyszerelő műhelyben teljesen felújítják, áttekercselik az egyenáramú motorokat. Mintha a gyári futószalagról kerültek volna le. úgy csillognak a forgórészek becsiszolt rézkommutátorai. — Budapesten elektromos hangjelzőkkel szer. ték föj a villamueol-at. Lóviuesen Sregeden sem kell kézzel ütögetni a jelzőharang gombját — így hívják szaknyelven a járművek csengőjét — a kocsívezetőknek. A 4-es vonalon közlekedő 813-as számú villamos már elektromos csengővel „dudál". Az udvaron jókora halomban tornyosulnak a használhaiatlanná vált rozsdás kerexek, tengelyek, síndarabok. Az SZKV-tól szállítják a legtöbb ócskavasat a MÉHnek. Néhány áramszedőt kerülünk ki, javításra várnak. Csúszólemezeik hamar elkopnak, elégnek az állandó súrlódástól. Majdnem megbntlom egy váltóban. Ki emlékszik már arra, amikor a villamos megállt, a kalauz leugrott és kézz»l állította át a mozgatható sínpárt. Félszáz automata váltó segíti Szegeden a gyorsabb közlekedést. A szabómúhely — meszszebb a csarnoki gépek zajától — külön épületben van. ílonter Imre nemsokára nyugdíjba megy. Joggal büszke újítására, hiszen ötlete je.entős megtakarítást hozott a vállalatnak. — Nem csurog többé víz a forgókorongon álló utasok nyakába — mondja. Az eddig vászonból készült „harmonikákat" most már műanyagból — Szegeden gyártott trikoplánból — szabják. Tartósabb, kevesebb anyag kell hozzá, mégis olcsóbb és ellenállóbb. A Szegedi Közlekedési Vallalat 38 villamosából 25 keziekedik állandóan, míg 2—3 — tartalékként — „bevetésre" vár. A remizben három műszakban dolgoznak, ünnepekkor sem pihennek. Itt vizsgálják a járműveket egy— három- és hétnaponként. A nyitott kocsiszín huzatos. hideg helyiség, nem kellemes télen a fagyos kerekek alatt bujkálni. A vállalat műhelyeiben nincs olyan munka, amit ne tudnának elvégezni. A járművek műszaki állapotának megóvása, üzembiztos állapotban tartása a kocsiszín feladata. Egy villamos három és íél millió forintot ér. A műhely szakmunkásai mindent megtesznek azért, hogy a meghibásodott Villamoskocskat minél gyorsabban megjavítsák; np essenek ki hosszú időre a forgalomból. Rózsa Imre Az ifjúsági törvény a pislán Késleltetett nagykorúság — Válasz csak írásban Tanuló fiatalok Mi valósult meg az ifjúsági parlamenten elhangzott kérdések közül a Szegedi Postaigazgatóságon? A pályakezdő fiatalok tisztában vannak-e jövőjükkel? Miért nem törekszenek itt a nők vezetői munkakört betölteni? Szegeden a posta szolgálatában 537 a harminc éven aluliak száma, ezzel szemben csak 219-en KISZ-tagok és közülük 22en tagjai a pártnak. Az arány lehetne jobb is? Egyharmaduk fiatat Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel az MSZMP Szeged városi bizottsága mellett működő ifjúságpolitikai bizottság tagjai azon a tanácskozáson, amelyen számot kellett adni az ifjúsági törvény végrehajtásáról. a Szegedi PostaigazI gatóságon. A tanácskozást ' Rigó Szilveszter, a pártbizottság osztályvezetője, az ifjúságpolitikai bizottság elnöke vezette. A kérdésekre Varga Antalné igazgatóhelyettes. Nagy Albert, az igazgatóság pártvezetőségének titkára és Vajda Imre, a posta KISZ-bizottsága titkára válaszolt annak alapján, hogy előKitüntetés az őrsnek Ünnepség a határnál Borongós nappal, szemerkélő eső. Ködös a táj, a folyó partján szél fújja a nádast, vendégmarasztaló a sár. Ilyen volt a kép tegnap, csütörtökön a gyálaréti határőrőrs szolgálati területén. Az őrs klubszobájában — ahol még állt a karácsonyfa — bensőséges, fegyelmezett ka;onaünnepséget tartottak. Gazsó Béla alezredes, a határőrkerület pártbizottságának titkára, a kerületi parancsnokság képviseletében átadta az őrsnek — parancsnoka Szemán Béla főhadnagy — az Élen járó alegység kitüntető címet, a zászlót és az oklevelet. Köszöntötte a katonákat, parancsnokaikat, az önkéntes határőrcsoport képviselőjét, Barna János gátőrt. A határőrök közül többen kitüntetést, jutalmat vettek ót. Az őrs tagjai ezután zubbonyukon viselhetik az ezüst sávot, megkülönböztető jelzését a közös kitüntetésüknek. Mivel szolgált rá az őrs a kitüntetésre? Tizenkét hónap kiváló kötelességteljesítésével. Ez igy olyan egyszerű, pedig sokféle, embert próbáló esemény tartozik hozzá. Ebben alapvető volt az őrsre bizott határszakasz őrzése; a mindennapok fegyelme és az együvétartozás érzelmi szálai; a kapcsolat a lakossággal. Csupán néhány példát erre. Az őrs minden katonája éberen és ötletesen teljesíti a határőrizetet. Pedig nemegyszer volt, hogy a riadó után mindenki teljes napig volt talpon. Ilyenkor aztán a szolgálati háromszorozást persze „csúsztatni" sem lehetett. Igaz, káromkodtak ezért a fiúk, de a lényeg: illegálisan nem sikerült átlépnie a határt egyetlen próbálkozónak — bűnözőnek, kalandvágyónak — sem. Az idén az őrs tagjai 150 dicséretet kaptak. Jakab István határőr például azér , mert a határnál szökr" próbáló emoert tett ártalmatlanná. A Határőrség kiváló katonája címet kapta Figura Károly szakaszvezető, az őrs KISZ-titkára és Tari Pál tizedes. Sós István és Kis Sándor tizedesek, s rajuk kiérdemelte az Élen járó raj címet. Ide azonban annyit: az őrs kitüntetése — a közösség elismerése. Mert csak együtt lehetett elérni az Élen járó alegység címet. És még valami kellett. Az, hogy az őrs és a lakosság között érvényesüljön a kölcsönös bizalom. Ezernyi példát sorolhatnánk erre. Kezdve attól, hogy a gyálaiak, röszkeiek jelzik a gyanús idegent; aztán a katonák ott vannak, ha sürgősen segíteniük kell a falubelieken. Orvost intéztek a nagybetegnek, elakadt jármúvet menekítettek ki a sárból. A nyáron ritkán látott pusztító vihar volt, mely fákat csavart ki tövestől, eltorlaszolva az utakat. A pihenőben levő határőrök valamennyien munkálkodtak a vihar pusztításának enyhítéséért. Az őrsnek szerepe van a közéletben. Iskolával, tanácstagokkai tartanak kapcsolatot, együtt fáradoznak a közügyekben. Ha kell, patronálják az úttörőket. Tömören talán így jellemezhetnénk az őrsöt: fegyelem és emberség ötvöződik náluk. A fiatal parancsnok — különben kétgyermekes családapa — katonáival együtt örül a kitüntetésnek. De azt hangsúlyozta, hogy mindez kötelez is. Nagy szavak nélkül mondta, hogy ezután is becsülettel teljesítik föladatukat. Végül a határőrkerület parancsnokságának képviselője békés, boldog új évet kívánt a katonáknak, hozzátartozóiknak. Itt indokolt a kérdés: szilvesztereznek-e az őrsön? Hát persze! Koccintanak üdítő itallal, tréfálkoznak, vidáman köszöntik az úi évet, s a szolgáiatt .'.n levők vigyázzák a határt. M. S. zőleg tartalmában és terjedelmében alapos, átfogó jelentést állítottak össze a napirendre került témáról. A Szegedi Postaigazgatóság hatásköre Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére terjed ki. Feladata a népgazdasági szerveknek és a lakosságnak postai, távközlési szolgáltatást nyújtani. Ezt az igényt a felügyelete és az irányítása alá tartozó végrehajtó szervei által elégíti ki, amelyek a következők: távközlési, hálózatépítő. gépjármú-szállítási, magasépítési üzem, postahivatalok és postafiókok. Az igazgatóság területén több mint 6 ezren dolgoznak, s 33 százalékuk a fiatalok korosztályába tartozik. Szervezettségük 23 százalékos, ezen belül Szegeden eléri a 45 százalékot. A számok önmagukért beszélnek és indokolják, hogy miért fontos beszélni a Szegedi Postaigazgatóság területén az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény végrehajtásáról, érvényesüléséről. Parlament — mint fórum Tisztában volt ezzel mára kezdet kezdetén a postaigazgatóság párt-, KISZ és gazdasági vezetősége s valamennyi tömegszervezete. Mindkét dokumentumot már 1970. nyarán, őszén megismertették a párt- és KlSZ-alapszervezetekkel, később pedig az összes érdekelt szervek képviselőiből ifjúsági bizottságot hoztak létre, majd igazgatósági intézkedési tervet dolgoztak ki a feladatok összehangolására. A postaigazgatóság pártvezetősége két ízben. 1974-ben és 1976-ban. az ifjúsági parlamentekre felkészülés időszakában tekintette át a határozat végrehajtását. 1973-tól kétszer számoltatta be az igazgatóság vezetőjét az intézkedési terv érvényesüléséről, amely ilyen témákat, tartalmaz: az ifjúság szociális helyzete; művelődési. sportolási lehetősége; érdekképviselete, részvétele az üzemi demokrácia fórumain; a pályakezdők beilleszkedése a munkahelyeken; az ifjúság termelést elősegítő mozgalmai; képzési, nevelési feladatok stb. Altalános a tapasztalat, hogy az ifjúsági parlament, mint fórum, nagy jelentőségű a Szegedi Postaigazgatóság egész területén is. A posta párt-, KISZ- és gazdasági vezetői ezen. a városi pártbizottság ifjúságpolitikai bizottságával folytatott tanácskozáson hangsúlyozták is. hogy a fiatalok magukénak érezték a parlamentet, azon bátran szólaltak fel és mondták el oroblémáikat, észrevételeiket. Tegyük hozzá rögtön: a parlamenten sajnos a kérdező fiatalok nem kaotak ott rögtön választ szóban, csak később, éspedig írásban. Lehetséges, hogy a kérdezők jobban felkészültek és a válaszadók nem? Szerepelt az ifjúsági parlamenten az is — éppen annak kapcsán, hogy a fiatalok tisztában vannak-e jövőjükkel —. hogy a postaműszaki főiskolára felvételt nverni miért csak a 25. életév betöltésével lehet? Ez a megszorítás viszszatartia azoknak a fiataloknak a lendületét. akik többre képesek és többre is szeretnék vinni. Nem csoda. hogv az elé lük állított sorompó láttán máshol, nem a poétán akarna!: érvényesülni. Más főiskolákról, egyetemekről éppen akkor kerülnek ki friss diplomával kezükben a fiatalok, amikor a postaműszaki főiskolára „megérett" a huszonöt esztendős fő. Netán itt. ekkor számítanak a fiatalok nagykorúnak? Ebben a kérdésben azóta — a legutóbbi ifjúsági parlament után — sem történt semmi. A ,,megtartás" gondjai A Szegedi Postaigazgatóság ugyanakkor nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megtartsa magának az ott dolgozó, vagy frissen bekerüli fiatalokat azért is. mert komoly munkaerőgondokká! küzd. Nemcsak kézbesítője, „postás bácsija" nincs elegendő. Az ügykezelésber. dolgozók is kevesen van nak. Csak a Szeged 1. pos tahivatalban hiányzanak : szükséges létszámból 40 en. A fiatalok megtartásának egyik módja a Szegedi Postaigazgatóságon a tanulásra ösztönzés. Tavaly és az. idén is mintegy 50-en, öszszesen százan végezték el munkaidőben biztosított tanulással. ingyenes tanszerre! és tanári felkészítéssel az általános iskola nyolc osztályát. A munka mellett ígr tanulók azelőtt egyszeri pénzjutalomban részesültek, ha befejezték tanulmányaikat, sikeresen vizsgáztak. Ez év januártól száz forint fizetésemelést kapnak. Fizika és matematika szakos tanárt foglalkoztat a postaigazgatóság azok felkészítésére, segítésére — jelenleg 35-en vannak, s közöttük csak egy, a fizikai dolgozó —, akik felső fokú tanintézetek levelező tagozatán tanulnak. Huszonheten harminc éven aluliak. A postán dolgozó nők tartózkodása a vezetői munkakör betöltésétől olyan komplex kérdés, amelyre ezen a tanácskozáson sen lehetett megnyugtató. a helyzeten változtató választ adni. Bizonyára nem a továbbképzés, a tanulás tartja vissza őket, hanem a magas követelmény, amelyet tőlük is elvárnak. Tartanak a munkaerőgondoktól telített feszültségtől. A Szegedi Postaigazgatóság területén erős a szocialista brigádmozgalom, amelyben 2700-an vesznek részt ér. 40 százalékuk harminc éven aluli. Az ifjúsági termelési mozgalmak 360 fiatalt tömörítenék. A legutóbbi pa> lament óta négy ifjúsági brigád alakult és számuk ma 1-. Nagy annak a lehetősége, hogy a legjobbak versenyeken nyerjék el a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjúmunkás, mérnök, közgazdász elismerést, amely elhivatottságot, kötődést i». jelent a postai szolgálathoz Reális helvzetet tükrözött a Szegedi Postaigazgatóságnak mind az írásos beszámolója. mind a szóbeli kiegészítése ezen a tanácsko záson, amelyen felmérték az ifjúságoolitikai határozat. az ifiúsági törvén'végrehajtását ezen a sajátos területen. Széo össze'-', az ifiúsági alánjuk, és van pénzük kulturális é- sport célokra is. Nem volt szűk markú a Szezedi Postaigazgatóság. amikor nemré'T megvásárolta a volt juta "vári snortDá'vát. ahol maii fedett és nyitott oálváka építenek. A posta tiataliair is műük. hogv mikorra építik. alakítják ki sportkombinátjukat. Lődi Ferenr t i