Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

6 Szerda, 1977. december 21. i 2 Vereség a ráadáson is Tatabánya—SZEOL AK 2:0 (1:0) Labdarúgás innen-onnan Férfi­atlétáink az ország legjobbjai között Karácsonykor nyilvános­ságra került a legjobb ma­gyar atléták 1977. évi tízes rangsora. Öröm számunkra, hogy megyebeli férfiatlétá­ink közül ezen rangsorban a tavalyi 6 helyett az idén 7 versenyzőt találunk. Tavaly, 1976-ban 1 második, 3 ötö­dik, 1 hatodik, 1 hetedik és 1 nyolcadik, az idén 1 má­sodik, 1 harmadik, 2 negye­dik, 2 hatodik, 2 nyolcadik és 2 üzedik teljesítményt ér­tünk el a rangsorban, 3 versenyzőnk pedig országos ifjúsági rangelső lett A fej­lődés nyilvánvaló. A legérté­kesebb teljesítmény Török János 10 000 m-es ideje, a legnagyobb fejlődést Fóris László és Grandpierre Csaba produkálták. A felsorolásban az alábbi­akban 1977. évi eredménye­ik után zárójelben feltüntet­jük a tavalyi helyezést, és az elért eredményt: 400 m: 4. Fóris László (SZEOL) 47.6 (—). 1500 m: 8. Török János (SZEOL) 3:43.3 (—). 5000 m: 6. Török János (SZEOL) 13:58.2 (4: 13:48.8). 10 000 m: 4. Török János (SZEOL) 28:49.7 (5: 28:52.4). 110 m gát: 2. Bognár László (SZEOL) 14.38 (2: 14.1)7 20 km gyaloglás: 6. Grand­pierre Csaba (SZVSE) 1:30:10.0 (5: 1:33:58.0). 50 km gyaloglás: 3. Grand­pierre Csaba (SZVSE) 4:19:58.4 (7: 4:29:36.6). Hármasugrás: 10. Paál László. (SZVSE) 15,10 (—). Gerelyhajítás: 8. Kiss Gá­bor (SZEOL) 78,32 (8: 76,24). Tízpróba: lo/Kliszek An­tal (SZEOL) 6750 (5: 6799). Ifjúsági rangelsők: 400 m: Fóris László (SZEOL) 47.6. 10 km gyaloglás: Kéri Fe­renc (SZVSE) 44:12.2. Gerelyhajítás: Herédi Ist­ván (SZEOL) 70,26. Monostori Tibor Tatabánya, 4 ezer néző, vehette: Müncz. Tatabánya: Csepecz (Kiss) — Szabó, Juhász, Néder, Knapik — Halász, Arany, Csapó — Kisteleki, P. Nagy, Nagy 1. (Schmidt). SZEOL: Újhelyi — Ká­dár (Polyvás), Hojszák, For­gács, V. Tóth — Kozma 111., Birinyi, Zámbori, Garics — Hegedűs, Holler. A mérkőzés előtt az MLSZ játékvezető bizottsága nevé­ben köszöntötték Müncz Györgyöt, aki 15 évvel ez­előtt épp Tatabányán kezd­te a bíráskodást és most 192. közreműködése után fejezte be játékvezetői pályafutását. A kedves kis ünnepség után a tavaszias időben, mély ta­lajú pályán kezdődött a ta­lálkozó. A szegediek jól al­kalmazták a 4—4—2-es fel­állást, középpályásaik sokat mozogtak. Azonban a kezde­ményezést a bányászcsapat ragadta magához. Egymás után záporoztak a lövések Újhelyi kapujára, de hol a szegedi kapuvédő, hol a vé­delem, hol pedig a kapufa menteit. A SZEOL a 14. percben dolgozta ki első nagy helyzetét: Hegedűs az alapvonalig futva élesen ka­pu elé adott, s ott Csepecz előrevetődve Garics lábáról vette le a labdát. Ezt köve­tően a szegediek ügyesen adogattak a mezőnyben, a hazaiak kezdeti lendülete fo­kozatosan elfogyott. Sokáig bevált a kék-feketék fékező taktikája. De a félidő utolsó perceire beszorult a vendég­csapat, a védők kapkodtak, s így a 42. percben a nagy hazai nyomás góllá érett: Csapó szöglete után többen próbálkoztak lövéssel, végül Knapik vágta laposan a hálóba a labdát, 1:0. Szünet után a nézősereg meglepetésére a SZEOL AK lendült támadásba, feladva védekező taktikáját. A kö­zéppályások gyorsan átját­szották a pályát, olykor em­berfölényt teremtve a hazai kapu előtt. Az 51. percben Garics lövése a kapufáról vágódott ki. Két perc múl­va Kozma III. bombája su­hant kapu mellé. Hasonló helyzet a másik oldalon csak a 65. percben volt. Néhány kemény összecsapás mutat­ta, hogy a mérkőzés még nem dőlt el, egy ilyennél V. Tóth megsérült, s amíg ápolták, gyors hazai támadás indult, Halász P. Nagyot ug­ratta ki, aki a tehetetlen ka­pus mellett a hálóba lőtt, 2:0. A szegediek nem adták fel. többet támadtak, de a befejezés nem sikerült A két csapat a nehéz ta­laj ellenére nagy lendülettel küzdött, a kezdeti hazai ost­rom után a szegediek takti­kája jól bevált, de a félidő végére kissé kiengedtek. Szü­net után viszont a Tisza­partiaknak volt több helyze­tük, ezért jogosan örült a közönség a két. pontot biz­tosító második gólnak. A SZEOL AK-ban Újhelyi jól védett, a gólokért nem hibáztatható, Hojszák sokat vállalt magára, s tisztán sze­relt. Forgács és V. Tóth szin­tén fáradhatatlanul küzdött. Kozma III. be.iátszotta az egész pályát, Birinyitől in­dult el a legtöbb támadás. Garics és Hegedűs jól kom­binált, de a helyzetek ki­használásában egyiknek sem volt szerencséje. A hazai csapatból a védők teljesít­ménye dicsérhető, közülük is a veterán Szabó emelkedett ki. Havasliázi László További eredmények: Fe­rencváros—Csepel 5:2 (3:0, Üllői út. DVTK—MTK-VM 1:1 (1:0), Diósgyőr. Bp. Va­sas—Dunaújváros 2:2 (0:0), Fáy utca. Székesfehár MÁV Előre—Szombathelyi Haladás 2:1 (0:1), Székesfehérvár. Vi­deoton—ZTE 1:0 (1:0), Zala­egerszeg. Pécsi MSC—Békés­csaba 2:0 (2:0), Pécs. Rába ETO—Bp. Honvéd 1:1 (0:0), Győr. Újpesti Dózsa—Kapos­vár 5:1 (1:0), Megyeri út. A magasabb tudásszint érdekében Dán labdarúgóé az Aranylabda A „Francé Football" ma­gazin európai szakértékből éllfó zsűrije 1956 óta a 22. alkalommal döntött arról, hogy az óesztendőben ki volt Európa első számú lab­darúgója, s mint ilyen, az „Aranylabda" nyertese Az idei szavazás minden eddi­ginél szorosabb eredményt hozott, s némi meglepetéssel is szolgált, mert a Francé Football felkért szakértői első ízben hoztak föl az első helyre dán labdarúgót, aki a nyugatnémet Borussla Mönchengladbach együtte­sét erősíti: Allan Simonsen. A Budapesten, a Vasas el­len is szerepelt (s méghozzá hogyan...) „Szőke nyíl" Franz Beckenbauer örökébe lépett, s olyan ellenfeleket előzött meg, mint a jelenleg Hamburgban játszó Keegant, valamint Platinit, a Nancy erősségét A szavazatot kapott 32 európai játékos közé két magyar került. Nyilasi Ti­bor, az igen előkelőnek mondható 7—8. helyet osz­totta meg Rensenbrinkkel, mindketten 13 szavazatot kaptak. A másik magyar szereplő a ranglistán Törőcsik And­rás, a válogatott és az Új­pest középcsatára, a 22 éves játékos hetedmagával az egypontosok táborát alkotja. Az 1977. évi „Aranylabda" tulajdonosa: Allan Simonsen (Borussia Möchencladbach) 74 pont. 2. Kevin Keegan (Hamburg) 71 p, 3. Michel Piatini (Nancy) 70 p. 4. Ro­berto Bettega (Juventus) 39 p, 5. Johan Cruyff (Barce­lona) 23 p. Azt tartják, hogy ahány nyelvet tud valaki, annyifé­le emberré válik. Ha nem is szó szerint, hanem átvitt ér­telemben használva, vala­hogy így van ez a sportban is. Minél több sportághoz ért valaki, annál jobban helyt áll munkájában, annál több mindenben szerez jártassá­got. Nem utolsósorban anya­gilag is jobban jár. Ezért ésszerű az, ha valaki még főiskolás korában él azzal a lehetőséggel, hogy a tanári diploma mellé edzői végzett­séget is szerez. Az egyéni érdekeltségen túl azonban, a társadalom is nyer vele, hiszen fiatal pedagógusként falura,, községbe, városba ke­rülve, rögtön bekapcsolód­hatnak a település sportéle­tének szervezésébe, irányítá­sába, mozgatásába. A tanárképző főiskolákon az edzőképzésben 1938 ho­zott változást. Ekkor az OTSH elnöki rendeletben szabályozta o fontos tevé­kenységet, annyiban, hogy korábban a nyolc féléves tantárgyakból — atlétika, torna — bárki segédedzői igazolványt kaphatott. Azon­ban 1963-tól csak az jutha­tott edzői oklevélhez, aki el­végezte a három féléves szakképzést. Az 1977—78-as tanév újabb változást jelen­tett a sportági szakképzés­ben: a középfokú edzői mi­nősítés mellett a segédedzői bizonyítvány megszerzése is választhatóságként szerepel. — Természetesen, hallga­tóink közül a legnagyobb há­nyad a középfokú végzettsé­get szeretné megszerezni — mondotta Honti Gyula, a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola testnevelési tanszékének vezetője, majd igy folytatta. — A jelentke­zőket a tanszéki vélemény alapján soroljuk a három féléves szakképzésre. A vá­lasztáskor figyelembe vesz­szük a következőket: a je­lentkező a választott sport­ágban minősítéssel rendel­kezzen, a szaktantárgyában és az általános tanulmányi előmenetelében is jó eredmé­nyeket mutasson fel, s nem utolsósorban emberi maga­tartása alkalmassá tegye az edzői tevékenységre. Korábban mindössze négy sportág — atlétika, kézilab­da, kosárlabda, torna — kö­zül választhattak hallgatóink. Ma már, kísérleti jelleggel, a szegedi és a pécsi főisko­lán még három sportággal — labdarúgás, röplabda, úszás — bővült a sor. Az idén, ugyancsak kísérletként, két évfolyamnak összevontan tartjuk az elméleti képzését. A főiskolai testnevelési tan­tárgyak mellett edzéselméle­tet, sportélettant, sportpeda­gógiát, sportpszichológiát és szaktárgyi elméletet kell ta­nulniuk a résztvevőknek. Horváth Antalné docens pedig elmondotta, hogy 1968 óta Szegeden 163 hallgató végzett az edzői szakképzé­sen, 34-en pedig segédedzői bizonyítványt szereztek. A sportágak közül, a végzősök számát figyelembe véve, az atlétika vezet 41-gyel, kosár­labdában 37-en, tornában 34-en, kézilabdában 32-en, míg úszásban 19-en szerez­tek edzői oklevelet. Érthető a nagy érdeklődés, mivel a tanári oklevél mellé a jövő pedagógusai edzői igazol­ványt is szerezhetnek, s mindez egy fillérjükbe sem kerül. Egyetlen megterhelés, hogy az 5—6—7. félévben heti két elméleti és négy gyakorlati foglalkozáson kell pluszként résztvenniük. Ugyanakkor, akik magán­úton, a megyei TSH-nál, vagy a Testnevelési Főisko­lán végzik ugyanezt el, azok­nak legalább 10 ezer forint­jukba kerül, a fáradságról nem is beszélve. Az is természetesnek hang­zik, amelyet a főiskolán a testnevelési tanszéken mond­tak, hogy nem a verseny­sport szolgálatába akarják állítani az edzőképzést, ha­nem minél jobban képzett, pedagógiával átitatott taná­rokat akarnak az életbe en­gedni. Olyan pedagógusokat, akik az iskolájukra, a min­dennapos oktatási és nevelé­si munkájukra építve, egy­ben a település minőségi és tömegsportjának is mozgató rugóivá válnak. Süli József Bár a Svájc és Olaszor­szág közti határátkelő-állo­másokon sok száz, olasz vagy épp svájci üzletembert is­mernek a svájci és olasz határörök, akik nap mint nap oda-vissza utaznak a két ország között, egyvala­ki azonban közülük min­denki másnál népszerűbb. Hogy miért? Mert ő évti­zedeken át Európa egyik legismertebb labdarúgója volt. Jósé Altafiniről van szó, a Brazíliából Itáliába áttelepült (az 1958-as világ­bajnokságon még a brazil válogatott tagjaként sze­replő) csatárról. Bár már elmúlt harminckilenc éves, egyszerűen nem tud végle­gesen búcsút mondani a játéknál?. 1963-ban az AC Milán gólgyárosaként volt részese a BEK-győzelemnek, majd az AC Napoliban el­töltött jó néhány esztendő után a Juventus színeiben a hetvenes évek elején újra BEK-diadalt ünnepelhetett A „Juve"-val járt Buda­pesten is. az Újpesti Dózsa ellen játszott, sőt, gólt is szerzett Másfél esztendeje elbúcsúzott a torinói gár­dától — de nem a foci­tól! Azóta a svájci másod­osztályú Chiassóban szere­pel: néhánv száz kilométert utazik a hétvégeken, hogy torinói otthonából eljusson a svájci—olasz határon le­vő kisvárosba. Aztán magá­ra kapja a Chiasso mezét és megkeseríti az ellenfél kapusainak életét. 1977-ben 14 gólt szerzett, és hallani sem akar arról, hogy le­mondjon „hét végi vakációi­ról". A lengyel első osztályú Arka Gdynia csapatának edzője, Janusz Pekowski megkapta felmondását, amelyben az egyesület ve­zetősége az ő, „egy labda­rúgó súlyos sérülését okozó, rendkívüli sportszerűtlensé­gére" hivatkozik. Pekowski mester ugyanis. hogy já­tékosai ellensúlyozni tudják a rossz időjárási körülmé­nyek következtében rend­kívül méllyé vált talajt, a szokásosnál jóval hosszabb „stoplikat" csavartatott a ci­pőkre. A Polonia Bytom el­len mérkőzést, ennek elle­nére, annak rendje és mód­ja szerint 5:1 arányban el­vesztették. De nem ez volt a baj. Hanem az, hogy egy összecsapás során az egyik Bytom-játékos súlyos sé­rülést szenvedett. A „bőr­szeg" volt az ok^, de a ve­zetők szerint az edző az oka mindennek. És ráadásul most az ázsiai földrész szövetsége, mint­hogy ók a maguk részéről Tajvant kizárták tagálla­maik sorából, a Kínai NK felvételét is nyilatkozatban tették közzé... • <5 George Best. 1968. Arany­labda-tulajdonosa a kezdet kezdetétől legalább annyi­szor hallat magáról botrá­nyaival. mint a játéktéren nyújtott produkcióival A brit labdarúgás „fenegyere­ke" észak-amerikai kirándu­lása utár visszatért a kö­dös Albionba, több klub után végül a másodosztályú Ful­hamnál kötött ki. Végleg? Ugyan, dehogy. Amint a londoniak menedzsere, Bob­by Campbell most bejelentet­te. szabad utat biztosítanak az egykori csodacsatárnak. Merthogy Best november ele.ie óta nem csak, hogy a mérkőzéseken nem, de még az edzéseken sem, egyetlen alkalommal sem jelent meg. Nyolc nappal porckorong­operációja után súlyosrt fordult a Benfica váloga­tottjának, Vitor Martisnak egészségi állapota. Beszéd­zavarok léptek fel, emellett ráadásul bénulási tünetek ielentkeztek jobboldali vég­tagjainál. Rekordbevétellel zárta az 1976—77-es „üzleti évét" a Hamburger SV, amely a Kupagyőztesek Európa Ku­pájában elért győzelmével a klub történetének eddi­gi legnagyobb sikerét köny­velheti el. A mérkőzések jegyeladásaiból, a stadion­hirdetésekből és a tv-közve­títési jogdíjakból 10 millió 760 ezer márka bevétel származott. A kiadások vég­összege (beleértve a játé­kosok szerződtetését és pré­miumait, az edzők fizetsé­gét, a játékosvásárlásokat és az utazásokat) 9 millió 330 ezer márka. A különbség jó­val több, mint egymillió! Görögországban a jelek szerint külföldi edzőktől re­mélik, az általános fociszín­vonal emelkedését. A 18 el­ső osztályú klub közül 14 esetben külföldi mesterek okítják a sportág tudo­mányát. Közülük négy-négy Bulgária, illetve Jugoszlá­via képviselője, egy-egy pe­dig északír, holland, an­gol. olasz, szovjet és len­gyel állampolgár. Igy kellett volna tippelni! 1. Arsenal—Cbelsra 3:o 1 2. Aston Villa—Coventry 1:1 x 3. Bristol Clty­West Br. Albion 3:1 1 4. Everton— Manchester United 2:6 2 5.Leiccster C.— Middlcsbrough 0:0 x 6. Norwlcb—Ipswlch 1:0 t 7. Nottingham—Liverpool 1:1 x S. Queens Park— Derby County 0:0 X 3. W. Ham United­Birmingham ISI 1 13, Wolverhampton— L. United JUJ 11. Burniey—Blackburn 2:3 2 12. Mlllwall—Totteoham 1:3 2 IS. Stoke City—Charitop 4:0 1 + 1 14. Sunderland—Blackpooi 2:11 Az 52. fogadási héten 13 talá­latos szelvény 9 darab volt, nye­reményük 123 739 forint. Ebből 13 plusz 1 találatos szelvény 3 darab, a nyeremény és a jutalom együtt 417 552 forint. 12 talalatos szelvény 212 darab, nyereményük 3302 forint. 11 találatos szelvény 3203 darab, nyereményük 232 fo­rint. 10 találatos szelvény 26 529 darab, nyereményük 42 forint. (MTI) Az ázsiai szövetség ti­zenkilenc tagországának részvételével, Hongkongban megtartott rendkívüli kong­resszusán nagy szavazattöbb­séggel Izrael és Tajvan ki­zárása mellett döntött. Meg­lehet azonban, hogy e „bel­ügynek" számító döntés ko­moly sportdiplomáciai „há­ború" kezdetét jelenti. A FIFA ugyanis 1978. január 5-ig szóló ultimátumot sza­bott meg e kontinentális szövetségnek: ez idő alatt kellene érvénytelenítenie e testületnek az első Ízben már 1974-ben megfogalma­zott kizárási határozatot­Egyébként Tajvan már ed­dig is jócskán adott gon­dot... A FIFA 1976-os dön­tése értelmében ugyanis a Kínai Népköztársaság fel­vételt nyert a nemzetközi szövetségbe, csakhogy a kí­nai vezetők nem éltek e le­hetőséggel — mondván, amíg Tajvan képviselői ott vannak a FIFA-ban, addig ók nem kérnek a tagságbóL A „Don Balón" (szabad fordításban: Foci-úr) című spanyol magazin olvasói összeállították 1977. legjobb spanyol csapatát, persze, a bajnokságban és a nemzet­közi kupamérkőzéseken mu­tatott teljesítmények alap­ján. Íme: Arconada (RealSo­ciedad) — Marcelino (At­letico Madrid), Migueli (FC Barcelona), Luis Pereira (Atletico Madrid), Camacho (Real Madrid) — Neeskens (FC Barcelona), Alves (Sala­manca), Cardenosa (Betis Sevilla) — Juanito (Reál Madrid), Cruyff (FC Barce­lona), Kempes (FC Valen­cia) ... A brazil Luis Pe­reira, a holland Neeskens és Cruyff, valamint az argen­tin Kempes személyében négy, spanyol földön ját­szó „idegenlégiós" szerepel e társulatban. Csak négy — és ez nem sok. ha hozzá­tesszük, hogy: a spanyol el­sőosztályű klubokban je­lenleg harmincöt külföldi labdarúgó áll szerződésben. Horváth István

Next

/
Thumbnails
Contents