Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

4 Szombat, 1977. december 3. flzda A társadalmi Elcsendesedett a határ. A téliesre forduló idő pihenésre parancsolta a mezőgazdaságban dolgozó embereket és gépeket Még a hideg előtt sikeresen és időben betakarították mindenütt az őszi terményeket A földek felszántva várják a tavaszt. Kikelt és kellőképpen megerősödött a kenyérgabona ls. í szénást srtekben gondosan összerakott széna- és szalmakazlak sorakoznak katonás rendben. Biztos helyre került a szemes takarmány. Az elmúlt esztendő eredményeiről természetesen még korai beszélni, hiszen a zárszámadásokat a termelőszövetkezetekben a jövő év elején tartják. Az értékeléshez azonban mindenütt hozzákezdtek, s az eddigi részeredmények biztatóak. Már bizonyos, hogy eredményes esztendőt hagy maga után mezőgazdaságunk. Volt törlesztenlvaló, mert a termelés 1976-ban országosan is elmaradt a tervezettől. A lemaradást tehát sikerült behozni, s maradéktalanul teljesítették az Idei tervet ls a mezőgazdasági üzemek. Már az év elején látni lehetett, hogy újabb lendületet vett a termelés. Megalapozottabb volt a felkészülés a korábbi évekhez viszonyítva, szervezettebben dolgoztak az idén a gazdaságokban. Több nagy teljesítményű gépet is vásároltak és új, nagyobb hozamú fajtákat vontak a termesztésbe. Javult az alkalmazott agrotechnika. A Jó eredményekhez mindezek hozzájárultak. 0 A mostani hideg Idő miatti pihenés csak látszólagos. A műhelyekben a szerelők az évi munkában elromlott gépek javítását és felújítását végzik. A kertészetekben megkezdődött a primőrszezon, s akad bőven munka az állattenyésztésben ls. Irodákba szorultak a mezőgazdasági szakemberek, s hozzákezdtek a jövő évi termelési tervek összeállításához, megszerkesztéséhez Téesz-tag, elnök, szakvezető, nyugdíjas az utóbbi időszakban gyakran összeül, hogy értékelje az eddigi munkát es meghatározza a következő évit. Most már nyugodtabban elidőznek, beszélgetnek, tervezgetnek, s tanácsokat adnak. Elmondják egymásnak: lehetett volna jobb is az eredmény, ha... Még több termést takarítottunk volna be, ha ... Nem lett volna baj a szalmalehúzásnál sem. ha... £s sorakoznak a feltételes mondatok, jelezve, hogy a jó eredmény ellenére is voltak problémák. Sok a kihasználatlan tartalék. Az elkövetkezendő időszakban a jobb termés érdekében célszerű hasznosítani ezeket. Már a terv összeállításánál és a munkák szervezésénél ls hasznos tanulságul szolgálhatnak az ilyen észrevételek. Nagyon fontos szempont a tervkészítések idején, hogy a termelőszövetkezet erejét nehogy túlbecsüljük. Óvakodjunk a nem kellően megalapozott, hirtelen termékváltástól, mert ez veszélyes, nagyon könnyen okozha* gazdasági nehézséget A tervezés nem könnyű feladat, hiszen sok mindenről kell előre dönteni. Határoznak llyerkor az adott gazdaságban: vajon hogyan változtassák meg a termelés sserkezetét, /agy hol szerezzék be az újabb növényfajt-s vt ő magját? Számíthatnak-e újabb gépekre, lesz-e Ezért ne erőltessék olyan elegendő öntözőberendezés, s növény termesztését ami az vajon a nehéz kézi munkát adott helyen újdonságnak sikerül-e gépekkel helyette- számít. A jövőben a szerzősiteni? déses fegyelem betartásának A kérdések tucatjára kell is "agyobb érvényt lehetne J szerezni. Ha mindkét fél megfogalmazni a választ, kölcsönösen megegyezik az íróasztalnyi papírlapokra ke- átadás-átvétel szabályaiban, rül fel a jövő évi termelés úgy jó, ha azt év közben is minden munkamozzanata, betartják. Az idei esztendő _ . , ,„„, , ebben is, más téren is sok Pontosan megjelölik azt is, tanulsággal szolgált termehogy milyen növényt mikor löknek és felvásárlóknak ültetnek, hogyan művelik, egyaránt Mindenképpen előmivel kezelik, mennyi szer- nyös Ha ezeket a tanulságo. , , kat elemezve már most hozves- és műtrágyát szórnak zákezdenek a probiémák ki a területre, s miként szer- megoldásához, hogy hasonló vezik majd a termény sze- . , , „ ., „ , . dését és beszállítását. Arról esetek a következő évben ne ls most döntenek, hogy csat- fordulhassanak elő. lakoznak-e valamelyik termelési rendszerhez az új esztendőben, így korszerűsítve termelésüket, vagy inkább maguk teremtik meg a . termelA.. kw>_ t-hát fejlettebb módszerek alkal- A termelési Kedv tehát másának lehetőségét. örvendetesen fellendült, a mezőgazdasági termelés eredményei javultak. A népgazdaság célja, hogy ez a továbbiakban ls így legyen, A felvásárló és feldolgozó s6t párosuljon megfelelő vállalatok termelésirányító ,, „ . . szakemberei az utóbbi na- "^ezettséggel és gazdasápokban sűrűn megfordulnak g°sabb termeléssel Minden a termelőszövetkezetek iro- mezőgazdasági üzemben érdálban. Most kötik a jövő demes még jobban odaévi termelési szerződéseket .;„„„, „• . Ez a mezőgazdasági üze- f1®?1"' arra' hoey 8 meg" meknek ls előnyös, hiszen a levó ré*' Ú1 eszközöket tervezésnél figyelembe tud- jobban kihasználják, a tarják venni a felvásárlók Igé- talékokat feltárják és tökéÍzesítsék a munkák szervenehézség nélkül lehet vál- , „ toztntnl a termelési szerke- zését- Csak ez biztosíthatja, zeten aszerint hogy melyik hogy a mezőgazdasági terterményre van nagyobb melésünk a következő évre szükség. A szerződéskötők- kltűzött _ az ,delné, ,g nek nem szabad arról meg- .. . , feledkezni, hogy minden O™^ ~ tejeket teljesíteni termelési körzetnek van va- tudja, lamllyen jellegzetessége. Radlos Ferenc d Je^t@a»í5S& Az Észak-magyarországi úgynevezett ..döngölő" hajó Vízügyi Igazgatóság tiualö- val gyarapszik. A megieVő ki telelójsben megkezdték 1é„török csak ráe„ü„nak.. „ a jégtörő hajók felkészíté- Je*tor0K csaK ..rácstlsznak „ sét. Négy jégtörő gépeinek táblákra, és úgy szabdalfelülvizsgálatát valamint iák azt fel, a „döngölő halavítását végzik el deeem- jó" viszont jobbra-balra ber elejére. Az igazgatóság „billegve" szétfeszíti az Jégtörő ílotillája egy újabb, egymásra torlódott jeget isüif észete József Attila halálának negyvenedik évfordulójára „A mindenséggel mérd mert változatban: „Rend és sebb." József Attila költémagad" — írta a költő az szabadság." szetére ez érvényes: szemeArs poeticában; „A világ József Attila kora társa- lyesség és közösségiség szinvagyok, minden — ami volt, dalmi ellentmondásainak, te teljes azonossága. Ennek van" — hangzott A Dunánál disszonanciáinalt felismerésé- bizonyítására hadd idézzük című vers egyik tétele. Egy re, s azok megszüntetésére magát József Attilát: Én azt egész életmű törekvései, kí- törekedett egész életművé- az egyet tudom, hogy amikor sérletei, s eredményei sűrí- ben. Ebből a szempontból is verset írok, nem költsszetet tődnek itt egy-egy sorba, azok közé tartozott, akiknek akarok csinálni, hanem meg Egy jellegzetesen XX. száza- munkássága fordulatot ho- akarok szabadulni attól, ámí di költő fogalmazza meg az zott a magyar líra történe- szorongat. Engem csak ez életművének egészét átható tében. Az irodalomtörténet- érdekel. Az életem." De teljességigényét, teljesség- írás e fordulatot általában az ugyanaz a József Attila Irta képzetét József Attila e tel- 1928. és az 1932. év közé te- ezt is: ..Amit versben frok jességre, egységre törekvését szi. A modern magyar líra le, annak társadalmi és egyekövetkezetesen fogalmazza s újításai után is jelentős for- temes jelentősége kell, hogy valósítja meg mind költésze- dulat volt ez. A költői én s legyen, annak társadalmi értében, mind elméleti mun- általában az Indivídum a telme van." Épp e két gonkáiban. Életművében e ket- szokottnál is nagyobb hang- dolatmenet közötti látszólatő: költészet és elmélet nem súlyt kap a Nyugat költűi- gos ellentmondásban rejlik elválaszthatók, hanem egy- nek műveiben. A Nyugat- a lényeg, az, hogyha legszemást is magyarázó-hitelesítő nemzedék nagy vívmánya a mélyesebb élményeiről ír is, és szervesen kiegészítő ré- személyiség érvényesítése a teljes emberi léttel néz szel a rendszert alkotó teljes volt. Erősen személyes, mé- szembe. S megfordítva: aml" " lyen szubjektív líra Babits kor osztálya egészének türMihály. Kosztolányi Dezső, ténelml-társadalmi létét . . , Tóth Árpád, Juhász Gyula igyekszik átélni, éppen olyan musban a műalkotást végső lírája KeUett> hogy szüles- közvetlen, személyes élmészemléleti mozzanatnak te- sén olyan költészet, amely nyeként jelenik meg osztátovábbl újítást jelent. Ennek lyának múltja-Jelene, mint a a fordulatnak a szükségsze- gyerekkorában elszenvedett . . . rűségét Babits nemzedéke ls verések emléke, magányosvészét — írja - nem más megirezte. Az 1928. decem- sága, árvasága. A társadalmi "} x aJner? szemléleti végső be«. 14_én megrendezett, fia- problémák belső vívódásalvilágegész helyébe való tévé- ta, írók eWadóestjén elhang- ként, személyes szenvedésese egy vegso szemlelett 70tt bevezetőjében Babits ként szólalnak meg verselegesznek . A letezési ter egé- Mihály Js hangsúlyozta, hogy ben. vfdo »«moenézésre felnőtt egy nemzedék. lm itt a szenvedés belül, vállalkozott József Attila; a >iKevesen hallgatnak talán ám ott kívül a magyarázat. „vilagegósz fogalmán nem- ma még rájuk _ mondtn _> Sebed a világ - ég, hevül csak az ot közvetlenül korul- de 6k hfven hallgatnak min- s te lelkedet érzed, a lázat, UCVde az <emberés körmié" denkire: kihallják néni* szí- _ írta az Eszmélet VI. tétének kaDcsofatát atársn venek Primitív dobbanását, telében, jelezve, hogy a dalmi viszonyokat is érti az emberi önzés bhegését - s „kmr és a „bent" között okNem véletlen hoev versei- a prolctir külvárosok jaját." okozati viszonyt keU látnunk. neT talán lecevalmribb mo Ez utóbbi eSetben blzonyo- Igy személyessége a külsőtívuma a rlnd" amelvnek san énpen Jófef Atti!ál:a nek nevezett világ egészében tlvuma alrend , amelyne.c gondolt és utalt. A közössé- föloldódik, mint ahogy életműnek. Az Irodalom is szocializkinti, úgy értékeli, mint bármilyen más szemléleti-tudományos vizságlódást: „a műszámos jelentése közül is leggyakrabban a „térsadalA kerítés építéséről giség, a társadalmiság volt Alkalmi vers a szocializmus mi Wmrtrt- az- amit úlnak látott Babits. állásáról Ignotusnak című 33k óh én nim S hadd kiéheztessünk a művében érzékelteti is ezt a képzetem "el a rendet Y Le te ^J^^IL^pn ío^ot: valami furcsa SJcSű^'éb^^ lanatára^ arra™ amikor & ^hS t^éTT^ tor^ŰlásL ra^dőrtendet dacemberében ugyanabban a dom'/a külső világban -/ megfelenítve Efzel a v^ág- ^^k-számban együtt- nem a fűben, a fákban, /hamegjeiemtve. tzzet a vuag- egyszerre jelent meg József nem az egészben" , Attila Invokáció és Illyés Attila költészete vaSSSSSk?WmtS S^tfllvŐuifkt ^an.a Jdnt" és a bent". szembe, mint a Májusban X a munkások a fl1sö"faí ! f^ClallS 6S a 8? ^jdS/sSzérbSeá4e^rdJa ^élek ^pedifa3^ 2 £ ÍvSTkőlt*' majd/szép gyerme.cét, a iérek-parasztok küldöttje- szintézise rendet, / az ágon a vmág kl- ként lkültűjeként szólal meg. Attila hajt." József Attila gondo- Gaál GáboJr ls erre fl ft "a /^^L^ L hovv tel^ latrendszerében ezek egy- föl amikor ,g emié;°zett "imnnntS? i* 4ntéfTs »k mástól elválaszthatatlan fo- vissza az 1932. évre: „Csak a szempontból ls szintézis akgalmak. Mi sem bizonyítja dolgokra figyeltünk, s nem a k°r s^mPontok kozott ott . , . , , . . a kxiu... „ tudhatjuk tarsadalmisaga és ezt jobban, mint az, hogy a kltalálasra. A. költészetet, a személJyessége egymást erősíLevegöt! korábbi címe is így a'^pr. tő együttélését is. József At»- - wasüs zsef Attilával, akik innen ls • ... . " , . {rhatta ró. indultak, megjelent ismét a u hnm 8 la Jean Rousselot is, hogy ő magyar költészetbe, az «et- M a költ5_ aki magáró, társadaimias szólva válik a többleknek ls M. B. szegedi olvasónk a kerítés építésével kapcsolatos vitás ügyben kér tanácsot. Telket vásárolt cs arra építkezett. A szomszéd telek tulajdonosával azonban vitája van, hogy ki köteles a A két közút között fekvő kor a hátsó telekhatár szaépítési telket a jobb oldal bályát kell alkalmazni, meghatározása szempontja- Nyúlványos építési telek ból olyannak kell tekinteni, esetén a nyúlványos telek mintha az a két közút kö- és a visszamaradó telek között — a szomszédos építési zötti — az utcavonallal pártelkek mélységének megfe- huzamos — közös telekhatákerítést megépíteni. Olva- lelően. Illetőleg a szomszédos ron álló kerítés megépítésésónk arra kíváncsi, hogy mit mond ezzel kapcsolatosan a rendelet, vagyis a telek mely részét kell a tulajdonosnak bekeríteni? Az építésügyi szabályok határozzák meg, hogy a te'ektulojdonosnak hogyan, illetve mely oldalról kell a kerítést megépíteni és fenntartani. E szabályok szerint a kerítést az építési telek tulaldonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán. továbbá n közútról nézve > 1obb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak telkek megosztása hiányában nek és fenntartásának a köaz oldalhatárok felezőpont- telezettsége a visszamaradó jainál — meg volna osztva, telek tulaldonosát terheli. Oldalhatáron levő épületnél Előfordul, hogy egyértela tulajdonos az oldalkerítést műen nem állapítható meg, azon a telekhatáron köteles hogv valamely építési telek megépíteni és fenntartani, kerítése megépítésének és amelyen az épület áll. Az fenntartásának a kötelezettépítésügyi hatóság mér kl- sége kit terhel. Ilyenkor c alakult beépítés esetén — a helyi gyakorlatnak megfelelően — az oldalkerítáé megépítésének és fenntartásának a kötelezettségét ettől eltérően is megállapíthatja, forhelyi építésügyi hatósá dönt. • Az építési telek tulaidon^ sa a teleknek azon a hat' r'n vagy « hr''rrrk o'vrészfa is létesíthet kerí:' telek esetén az építési ts'.ak rir.elvre rlncj köte'szettséT szemben de a kerítésnek ezt a részt hcmlokvonalaival fekvő mindegyik telekhatár csak a saját telkén helvez u ,u oldalhatárrak számít. Ha az heti el. s az így létesftet' ettől az oldalhatártól _ mért <ültési telek 0idaihatárára a kerítést bármikor megszünszomszédos építési telenn-k tethetL egyúttal a hátsó határa, ak- Dr. V. ML fele hosszán köteles felépíteni és fenntartani közösségbeli, a látománya." szószólójává", s ugyanezt foJózsef Attila közösséglsé- galmazta meg Eugéne Guilgót, társadalmiságát g/ak- ievic jS verseit olvasva: „si:-an hangsúlyozza Irodalom- került bennük összefognia a történet-írásunk ls, ritkáb- maga személyes életét azban szól azonban arról, hogy zai, am;t megtudott, vagy •gyanakkor „én"-költészet is megérzett korának dolgairól egyúttal József Attila élet- és embereiről". műve, ha nem ls a babitsl , r- A.i József Attila harminckét frja egyfk essztjébenf^'.A vblt- amlkor 19S7' de" költészetre érvényes talán leginkább az ellentétek diavégletesen — a legszemélye- Szigeti Lajos cember 3-án este meghalt Költészete, társadalmi személyessége azonban művészi Szokatlan múzeum A kakasok gabonát csépel- népművészt kifogyhatatlan nek, két szekérbe fogóit tyú- fantáziája, eredeti figurák h.ocska elviszi a malomba, ahol a kecske megőrli, rr.a'd ggy másik a lisztet s tálja lyen és ehhez hasonló ked.33 jelenetek láthatók a litvániai Eutenaj falu szokatfaragósdra ösztönzi. Hajlott kora ellenére a mester most is dolgozik. ' A múzeumot g. ak.an tel koresik az ország legkülönbözőbb részéből jött vendélan múzeumában. Vannak gek, hogy gyönyörködjenek Itt madarak ós állatok, me- az eredeti művészeti alkotásefigurák, szoborkompoz!- sokban. Zenonasz Valunta elók. A szobrokat agy tehet- múzeumában már több mint séges fafaragó, Zenonasz 1009 látogató fordult meg. Valunta készítette, íábóL A (APN)