Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

é Szombat, 1977. december 31. rezsnyev nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) ják ezt az embertelen fegy. pozitív irányban, nevezetesen belgrádi találkozó napirendjén szerepelnek. A Szovjetunió továbbra is arra összpontosítja erófeszí. téseit, hogy végérvényesen megszüntesse a nukleáris háború veszélyét, állandósítsa a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változásokat, elmélyítse az enyhülést, kiszélesítse az államok közötti békés együttműködést. Ezze! kapcsolatban szeretném kifejezni reményemet, hogy a hamarosan sorra kerülő NSZK-beli látogatásom, Schmidt kancellárral folytatandó tárgyalásaim nem csupán a számos területen kibontakozott szovjet—nyugatnémet együttműködés fejlődését szolgálják majd, ha. nem az egyetemes, az európai enyhülés és béke szélesebb érdekeit ls. Az ENfT-közgyűlés éppen e-ekben a napokban rendkívül fontos és időszerű okmányt fogadott el: az enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról szóló nyilatkozatot. Az ENSZ valamennyi tagállama — Kína és Albánia kivételével — a nyilatkozatra szavazott Ez hűen tükrözi a nemzetközi közvélemény törekvéseit Tükrözi ugyanis azt, hogy a népek az enyhülést és a békét óhajtják. A Szovjetunió ugyanakkor konkrét és — hangsúlyozom — megvalósítható javaslatokat terjesztett elő, egyebek között n leszerelés kérdéskpmplexumának területén. Mindez meggyőzően tanúsítja az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának dinamikus és eredményes voltát • KÉRDÉS: Ml a véleménye az e témakörben kialakult helyzetről? VALASZ: A Központi Bieottság és annak Politikai Bi. zottsága állandóan szem előtt tartja a külpolitika olyan fontos területét, mint amilyen a leszerelés. Ebben s vonatkozásban — magától értetődő módon — jelentós helyet foglalnak el a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások. Ml készek vagyunk arra, hogy sikerre vigyük a tárgyalásokat. A lehetőségek erre — véleményem szerint — adottak. Hozzáfűzném, hogy ezek ígéretes lehetőségek. Egyes megnyilatkozásokból ítélve, az amerikai fél bizonyos tekintetben hasonlóképpen derűlátó. Szeretnénk, ha ezt az optimizmust az amerikai fét gyakorlati tettekkel támasztaná alá. Gondolom, hogy az új SALT-megállapodás jelentős, pozitív ered. mény lenne a Szovjetunió és hz Egyesült Államok, mind pedig a világbéke szempontjából. A leszereléssel kapcsolatos tárgyalásaink a kérdések szées körét ölelik fel, n nukleáris fegyverkísérletek betiltásától és a vegyi fegyverek eltiltásától kezdve, egészen az európai katonai enyhülés szilárdításáig, és az Indiaióceán térségében a katonai Jelenlét csökkentéséig. E kérdések felvetésében a fő kezdeményező a Szovjetunió volt. A legfontosabb most már az. hogy a tárgyalásokról térjünk át a leszerelés kezdetét jelentő reális lépésekre. Ez, és csakis ez felel meg a fegyverkezési hajszát elítélő, a tartós békét óhajtó népek vágyainak. Márpedig ezzel ellentétes törekvések még ma is vannak. Nem ér. lékelhetjük például másként a NATO katonai tömbjén belül a fegyverkezési hajsza fokozását célzó próbálkozásokat Az emberiség szempontjából hallatlanul veszélyes tendenciáról van szó, amelyet még veszélyesebbé tesz az a sajnálatos tény, hogy nap mint nap újabb ós újabb tömegpusztító fegyve-1 rek jelennek meg. Vegyük például a neutronfegyvert Napjainkban a világra valósággal ráerószakolverfajtát, amelyet különösen veszélyessé tesz, hogy „taktikainak", majdhogynem „ártalmatlannak" minősítik. Nyugaton megpróbálják elkenni a hagyományos és a nukleáris fegyverek közötti lényegi különbséget, megpróbálják félrevezetni a világ népeit. A neutronfegyvert be akarják vezetni Nyugat-Európában. Lehet, hogy e kérdésben egyszerűen könnyen döntést hoznak azok, akik Európától távol élnek. Fel kell tételeznünk azonban, hogy Európában — gyakorlatilag „egy fedél alatt" — élő népek más véleményen vannak, például nem szívesen látnák, hogy a különféle fegyverrendszerek terheitől amúgy is súlyos „közös fedél" újabb, rendkívül veszélyes fegyverfajták terhétől váljék még súlyosabbá. A Szovjetunió a lehető leghatározottabban ellenzi a neutronfegyver kifejlesztését és gyártását. Mi, szovjet emberek, tökéletesen megértjük és támogatjuk azok véleményét, akik felemelik tiltakozó szavukat az új tömegpusztító fegyver létrehozása ellen. Ha azonban a Nyugat kifejleszti ezt a fegyvert — mégpedig ellenünk, amit ma már senki nem tagad —, számolni kell azzal, hogy a Szovjetunió nem vállalhatja magára „a passzív megfigyelő" szerepét. A neutronfegyver gyártása esetén arra kényszerítenének bennünket, hogy a szovjet nép biztonságának érdekében válaszoljunk erre a kihívásra. Végső soron ez a fegyverkezési hajsza újabb, még veszélyesebb szakaszát jelentené. Ezt azonban a Szov. jetunió nem akarja; ezért javasoljuk, hogy tárgyalások útján állapodjunk meg a neutronfegyver gyártásáról való kölcsönös lemondás feltételeiről. Egy ilyen megállapodás őszinte örömünkre szolgálna, és javasoljuk a nyugati országoknak, hogv kezdjünk tárgyalásokat erről a kérdésről. 0 KÉRDÉS: Hogyan értékeli a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit? VÁLASZ: A közel-keleti helyzet igen súlyos probléma. A térségben az utóbbi időkben változások történtek, sajnos, negatív Jellegűek. Történnek pedig akkor, amikor a jelek szerint a helyzet Magyar- szevjet kulturális együttműködési megállapodás a genfi békeértekezlet újbóli összehívásának irányában alakult volna. Nem kevés erőfeszítés történt az értekezlet összehívása érdekében, elég, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a konferencia két társelnöke közös erőfeszítéseit említjük. Ma azonban a közel-keleti helyzet jelentős mértékben bonyolultabbá vált, s ennek következtében jóval nehe. zebbnek tűnik a genfi értekezlet munkájának felújítása. A térségben lezajlott események mindenki előtt ismeretesek. A magam részéről most csak a következőket szeretném hangsúlyozni: A Szovjetunió, mint mindeddig, ma is az általános rendezés következetes híve. olyan rendezésért száll síkra, amelynek részese lenne minden érdekelt fél, természete, sen beleértve a Palesztinai Felszabadítás! Szervezetet is. Olyan tartós rendezést szeretne, amely előirányozza az Izraeli csapatok teljes kivonását az 1967-ben megszállt arab területekről, érvényesíti a palesztin nép elidegeníthetetlen jogait, beleértve sorsának meghatározására és az önálló állam alapítására való jogát is; szavatolja a térség valamennyi, a közel-keleti konfliktusban közvetlenül és közvetve érintett állam számára a biztonságot és a független állami létet, az arab országok és az Izraeli állam vonatkozásában egyaránt Csakis ezeknek az alapelveknek a következetes érvényesítése teremtheti meg a Közel-Keleten az igazságos és tartós békét Egyáltalán nem osztjuk azt a véleményt, hogy az Izrael-1 nek tett egyoldalú engedmé. | nyék, a Tel-Aviwal folyta- j tott egyoldalú tárgyalások — mint például az egyiptomi és az izraeli vezetők megbeszélései — elvezethetnek az óhajtott célhoz. Izrael és az általa megtámadott arab országok közvetlen tárgyalásai lényegében egyetlen célt szolgálnak: azt, hogy az arab világot megfosszák attól az erőtől, amelyet egységük és a baráti államok tá. mogatása jelent. Ezért a Szovjetunió változatlanul a genfi békeértekezlet szorgalmazója, és nem híve az arab népek érdekelt sértő, külőnutas alkudozásoknak. Ezt az álláspontot támogatják a szovjet nép és a világ békeszerető erőL # Budapest (MTI) Pénteken a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában aláírták a magyar— szovjet kormányközi kulturális együttműködési vegyes b:zottság XIV. ülésének Jegyzőkönyvét. A dokumentumot magyar részről Pozsgay Imre kulturális miniszter, szovjet részről Vlagyimii Ivanovics Popov kulturális miniszterhelyettes látta el kézjegyével. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökoelyettese, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Roska István külügyminiszter-helyetes és Nagy Mária, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt politikai és kulturális életünk több vezető személyisége, és jelen volt Félix Petrovics Bogdánon, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője^ A jegyzőkönyv aláírása alán Vlagyimir Ivanovics Popov szovjet kulturális miniszterhelyettes, a bizottság szovjet tagozatának elnöke nyilatkozatot adott. • — Tárgyalásainkon áttekintettük kulturális együttműködésünk egyes részterületeit, és megvitattuk a nemzetközi kulturális tevékenységünk tapasztalatait — mondotta. — Minket a szó szoros értelmében komolyan foglalkoztatnak ezek a kérlések, nagy jelentőséget tulajdonítunk a kulturális és szellemi értékek cseréjének. Ezt igazolja — mint közös bizottsági ülésünkön megállapítottuk —, hogy az utóbbi években kulturális kapcsolataink eredményesen fejlődtek. és az országaink közötti kulturális együttműködés számos új formával gazdagodott. Számos konkrét javaslatot ls egyeztettünk. Megemlíthetem, hogy a fiatal művészeink között eredményes kapcsolatok alapján kialakultak annak feltételei, hogy e téren ls tovább lépjünk, és együttműködésünk rendszeresebbé, tervszerűbbé váljék. Különösen jelentős a bizottságnak az a javaslata, hogy — az eddigiekhez viszonyítva — több művészeti ágra terjesszük ki a fiatal szakemberek — képző- és iparművészet, hangszeres művészet, hangtechnikusok, filmrendezők — képzését Szó esett arról, hogy a magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezőszakos hallgatóit is fogadjuk a Szovjetunióban néhány hónapos tapasztalatcserére, a végzett rendezők pedig időnkén' egy-egy neves szovjet rendezöegyéniség mellett is dolgozhassanak néhány hónapot. Bizottságunk állást toglalt abban, hogy az együttműködő művészeti főisKolák rektorainak találkozóját megrendezzük 1978ban. Ezen a művészképzés és -oktatás vezető szakemberei vitatják majd meg kapcsolataink fejlesztésének lehetőségeit. és az együttműködés tervszerűbbé tételét az oktató-nevelő munkában. Javaslatot tettünk arra, hogy háromévenként közösen rendezzünk művészetoktatási hetet, amelyen fiatal szovjet és magyar művészek — muzsikusok, filmrendezők, képzőművészek, színházi művészek — találkozhatnak egymással, megismerhetik egymás művészetét, alkotásalt, és átadhatják egymásnak szakmai, mesterségbeli Ismereteiket. Elfogadtunk egy olyan javaslatot is, amely szerint 1979-ben s Szovjetunióban és Magyar, országon egy időben, több városban is megrendezzük a magyar, illetve a szovjel színházművészet napjait Kurt WaUkein Algírban „KRITIKUS TARTÓZKODÁS" Begin izraeli kormányfő pénteken a Knesszet külügyi és hadügyi bizottságát táiékoztatta rendezési javaslatairól, amelyeket a kormány csütörtökön már jóváhagyott és amelyeket ő vasárnap Iszmatliában Szadat egyiptomi államfő elé terjeszt.. A parlamentbizottság, mindenekelőtt, pedig az ellenzéki képviselők ..kritikus tartózkodással" fo- \ gadták a Begin-tervet. ETIÓP HARCI SIKEREK Az etióp kormánycsapatok és önkéntesek a napokban 675 szomáliai katonát semmisítettek meg és több mint ezret megsebesítettek az Ogaden térségéhez tartozó Harrar-tartományban zajló összecsapásokban — jelentette be pénteken az Addisz Abeba-i rádió. A jelentés ismét megerősíti: szomáliai reguláris csapatok is részt vettek a harcokban. VIETNAMI PAPOK PHAM VAN DONGNÁL Pham Van Dong kormányfő Hanoiban fogadta a vietnami katolikus egyház legfelsőbb vezetőit. Beszámoltak a kormányfőnek a vatikáni ökumenikus püspöki tanácskozáson kifejtett tevékenységükről. Pham Van Dong arra hívta fel őket, ösztönözzék híveiket a nemzeti újjáépítésben való pozitív részvételre. a kormány ^vallásszabadságra vonatkozó politikájának végrehajtására. 0 Algír (MTI) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken délben Genfből Algírba érkezett, ahol a Polisario Front képviselői átadták neki azt a nyolc francia állampolgárt, akit a Nyugat-Szahara függetlenségéért harcoló mozgatófii katonái Mauritániában ejtettek foglyul. A világszervezet főtitkárát a repülőtéren Abdel Azlz Buteflika algériai külügyminiszter üdvözölte. Waldheim rövid repülőtéri nyilatkozatában aggodalmának adott kifejezést ar. északnyugat-afrikai helyzet miatt Az algériai külügyminiszter az üggyel kapcsolatban országa azon óhaját hangoztatta, hogy helyreálljon a normális viszony Franciaországgal. Kijelentette, ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy Franciaország egyfelől mint volt gyarmattartó. másfelöl mint a Biztonsági Tanács állandó tagia, tanúsítson semleges magatartást a vitatott ügyben. Waldheim főtitkár a repülőtérről egyenesen az elnöki hivatalba sietett, ahol Huari Bumedien államfő fogadta. Párizs: Afrikai fordulatok Sajátos munkamegosztás Algéria külügyminisztere az Afrikai Egységszervezet összehívását követelte. Az ok: az algériai álláspont szerint egyre nagyobb méreteket ölt Franciaország gyarmati típusú ntervenciója a Szaharában; annak is egy különösen lobbanékony, vitás területén. csúcsain szakítanak De Gaulle és utódja, Pompidou Afrika-politikájával. A két előző elnök tartózkodásával Mi áll a francia magatartás ellentétben Párizs ma hajlahátterében? Megfigyelők mosnak látszik arra, hogy megállapították, hogy Fran- — mint hajdani gyarmatociaország és az Egyesült ÁL sí tó és jelenlegi középhatalamok között 1977 folyamán lom — aktívan beavatkozzék sajátos munkamegosztás kör- az afrikai ügyekbe, vonalai bontakoztak kl az afrikai földrészen. FeketeAfrikában leglátványosabb De Gaulle és Pompidou mindig őrizkedtek attól, hogy konfliktusba keveredpéldája volt ennek a Zaire . * _ (a volt Belga-Kongó) terű- a fegyvere! * P°l!t " w,„ f .. P ' „ kai harc során felszabadult létén kitört felkelés. Ennek A1_i á l A tftrekeőtek •letörésére Franciaország ma- CÍ? 23 • törekedtek rrtWW,! „iiKH.Z Franciaorszag és a volt rokkói katonák szállítására légihidat szervezett. A beavatkozás lényegében az amerikai stratégiai érdekeket szolgálta. Köztudott észak-afrikai gyarmatok (Marokkó, Tunézia, Algéria) közötti kapcsolatokban fenntartsák a kényes egyensúlyt és a függetlenné vált átlaugyanis, hogy Mobotu, Zaire mok esetleges konfliktusaiáUamíöje egyértelműen az ban legfeljebb közvetítő, béamerikaiak embere. k(w5 szerepet vállaljanak. Már ez az akció jelezte, Most tdnik, hogy hogy Párizsban a hatalom UI szovjet teherszállító repülőgép 0 Kijev (MTI) nyak fölé építették, mert ez , , .« , a megoldás megvédi a hajAz ukrán főváros. Kijev tóműveket attól, hogy a légtérében próbálták ki az ventillátorok beszívják a első AN—72 tipusu szovjet légkörben található porsugárhajtásu teherszállító és homokszemcséket, iégrepülofiépet. amely Oleg krlstóiyokat és különféle Antonov . repulogep-konst- gázokat, amelyek a repülőruktőr szerkesztőirodajaban gép szárnVai alatt húzódkészult tervek alapján épült. Mk Az újszerű megoldás Az eseménnyel kapcsola- növeh a gép felhajtóerejét tos sajtókonferencián An- .... ,. , .„. , tonov elmondotta: újdon- "okkenti a leszállás és sóg, hogy a két hatalmas a felszállás -urulási idősugárhajtóművet a szár- tartamát. a francia politika jelenleg egyoldalúan támaszkodik Marokkóra és Mauritániára — azzal a nem is titkolt céllal, hogy korlátok közé szorítsa Észak-Afrika legjelentősebb és politikailag leghaladóbb országának, Algériának a befolyását. A Szahara-affér Ezt a politikai változást, amely szervesen beleillik Párizs Afrika-politikájának módosulásába az úgynevezett Szahara-konfliktus erőteljes kiélezése. A NyugatSzahara, Spanyolország hajdani gyarmatbirtoka lett a francia—algériai ellen tétfek gyújtópontja. Ezt a területet — Algéria tiltakozása ellerjére, de a párizsi kapcsolatait ápoló Spanyolország segítségével — felosztottak Marokkó és Mauritánia kőzött. Válaszként Algéria támogatta a Nyugat-Szahara önállóságáért küzdő Polisario nevű gérillamozgaJmat. A legutóbbi napokban a helyzet tovább mérgesedett, miután a Polisario bejelentette: francia repülőgépek, egyik alakulata ellen napalm- és foszforbombás támadást intéztek. A francia hadügyminisztérium cáfolta és Mauritánia „lovagiasan" magára vállalta a támadást. De sem a cáfolat, sem a lovagiasság nem volt meggyőző. így került sor végül arra, hogy Algéria az Afrikai Egységszervezet összehívását követelje. Mint e vázlatos összefoglalóból is kitűnik: az incL dens mögött valójában Franciaország egész Afrika-politikájának lassú, de félreérthetetlen módosulása áll. Választás előtt Mindez pedig a Franciaországban kibontakozó választási harc időszakában zajlik. Márciusban tartják a választásokat és Giscard elnök, valamint a kormány hónapok óta próbálkozott a Polisario gerilláinak fogságában levő 8 francia túsz kiszabadításával. Most közölték, hogy tegnap a túszokat szabadon engedték. Am a közlést akkor hozlák nyilvánosságra, amikor Marchais, a francia KP főtitkára látogatást tett Algériában, közbenjárt az ügyben, s egyben hevesen bírálta Franciaország Afrika-politikáját, különösen az Algériával szemben tanúsitott párizsi magatartást. Ilyenformán a szaharai ügy és ezen túlmenően Franciaország egész Afrika-politikája a kibontakozó választási harc egyik kérdésévé vált. L E. «