Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

2 Szombat, 1977. december 3. Kizleray az MSZMP Központi Bizottságának tamier 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) podtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelőalapjai. Előrehaladás mutatkozik a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb {elhasz­nálásában. Erőteljesen bővült a kivitel. A lakosság életkö­rülményei Javultak, az élet színvonal emelkedése a ter­vezettet valamelyest megha­ladta. A XI. kongresszus határo­zatainak helyességét, dolgozó népünk helytállását és mun­kájának sikerét tükrözi, hogy a nehezebb feltételek ellené­re elérjük, vagy megközelít­jük az ötödik ötéves terv el­ső két évére kitűzött célokat. Ezt elősegítette a csepeli dol­gozók által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és országos­sá vált szocialista munka­verseny. A Központi Bizott­ság nagyra értékeli, hogy a dolgozó kollektívák becsülete tel teljesítették vállalásaikat Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapít­ható: a) A nemzeti Jövedelem a tervezettnél nagyobb mérték­ben, várhatóan mintegy 8 százalékkal nő. A gyorsabb fejlődést megalapozta, hogy a termelés növekedése különö­sen a mezőgazdaságban, de az Iparban és az építőipar­ban is meghaladja az élő­irányzatot — Az ipari termelés a ter­vezettet meghaladja, várha­tóan 7 százalékkal növek­szik. Leggyorsabban az élel­miszeripar termelése nő, a többi ágazaté lényegében a tervnek megfelelően emelke­dik. A termeléshez szükséges anyag és energia alapvetően rendelkezésre állt. Az ipari termelés fejlődését segítette a múlt évinél élénkebb ke. reslete A. népgazdasági terv követelményeinek megfele­lően az ipari export nagyobb mértékben bővült, mint a bel­földi értékesítés. Az üzembe helyezett új kapacitások hoz­zájárultak a műszaki színvo­nal emeléséhez, a termelés és a termékszerkezet fejleszté­séhez. A termelés növekedése ez évben is teljes egészében a termelékenyebb munka eredménye. Nem kielégítő az előrehaladás az állóeszközök kihasználásban, a versenyké­pes termékek arányának emelésében. — Az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütem­ben, mintegy 7 százalékkal nő. Teljesül a lakásépítési terv. Néhány nagyberuházás megvalósítása tervszerűbbé vált. A beruházások jelentós részénél — döntően előké­szítési és szervezési hibák miatt — a kivitelezés időtar­tama és költségei meghalad­ják a tervezettet. — A mezőgazdasági terme, lés az előirányzottnál na­gyobb mértékben, 1978-höz képest várhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A me­zőgazdaság dolgozói Jól hasz­nosították az anyagi és szel­lemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban fokozódott a termelési kedv, erősödött a termelési és az értékesítési biztonság. A tervezettnél több kenyér­gabona termett, a búza hek­táronkénti átlaga meghalad, ta a 40 mázsát, a kukorica átlagtermése ls nagyobb a számítottnál. A zöldség- és gyümölcstermelés fellendült. Nőtt a sertésállomány, magas szintet ért el a baromfite­nyésztés, fejlődött a szarvas­marha- és a juhtenyésztés. A hústermelés Jelentősen emelkedett — A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áru­szállítási feladatát a koráb­binál szervezettebben, az esz­közök jobb kihasználásá­val, eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem ki­elégítően — az együttműkö­dés a közlekedési, valamint a szállító és termelő szarvé, zetek között b) A beruházások volume­ne a tervezett 4—5 százalék­kal szemben előreláthatóan iís-Ji szazakkal aa M előirányzat túlteljesítése csak­nem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A célcsopor­tos beruházások (lakás, óvo­da stb.) teljesítése valame­lyest meghaladja a tervezet­tet, az egyéb állami beruhá­zásoké azonban elmarad at­tól. A gyorsított ütemű nagy. beruházások kivitelezése terv­szerűbbé vált Növekszik a határidőre és az előirányzott költségekkel megvalósuló be­ruházások száma. Bővülnek a versenyképes export áruala­pok termelésére alkalmas ka­pacitások. Az előirányzatot meghala­dó beruházások főleg á fel­dolgozóipar és a mezőgazda­ság technológiai korszerűsí­tését szolgálják, és segítik a termelés hatékonyságának ja­vítását, az exportképesség fo_ kozását. Az Ilyen mérvű be­ruházási tevékenység azon­ban nem áll arányban a nép­gazdaság jelenleg! teljesítő­képességével, a kivitelezés lehetőségeivel. A folyamatban levő beruházások száma nö­vekszik, s emiatt az üzembe helyezések ideje nem rövi­dül a kívánt mértékben. c) A foglalkoztatottak szá­ma a tervnek megfelelően az iparban és a mezőgazdaság­ban csökkent, a kereskedő, lemben és a közlekedésben emelkedett Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent A munka termelékenysége a termelő ágazatokban az elő­irányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalha­tó a munkaerő-gazdálkodás, ban. A munka szervezettsé­ge sok helyen még nem ki­elégítő. d) A lakosság életszínvona­la a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a nö. vekedés üteme némileg meg­haladja az előirányzottat Az egy keresőre Jutó reálbér vár­hatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az Iparban, a vendélátóipar­ban és az élelmiszer-kiske­reskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot A villa­mosenergia-lpar, a ruházati ipar, valamint az oktatásügy, a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói köz­ponti béremelésben részesül­tek. A munkásság és a pa­rasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően lénye­gében azonos ütemben emel. kedik. Az egy lakosra Jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4,5 százalékkal nő, az elő­irányzatot valamelyest meg­haladja. A fogyasztói árszín­vonal emelkedése a tervezett keretek között marad. • A lakosság áruellátása élel­miszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukíná­lat nőtt, a választék bővült A húsellátás kielégítő, vá­lasztéka javult Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyab­bak voltak. Az életkörülményeket Ja­vítja, hogy felépül a terve­zett 89 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy két­ezer kórházi ágy létesül. Bő­vül a bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóké­pessége, nő az általános is­kolai tantermek száma. Ja­vul a lakosság kulturális, egészségügyi és szocális él­látása. e) Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai szélesed­nek, részvételünk a nemzet­közi munkamegosztásban fo­kozódik. A szocialista orszá­gokkal. elsősorban a Szov­jetunióval toreább erősödik az együttműködés, dinamiku­san nő az áruforgalom. Fej­lődik a termelési együttmű­ködés és a szakosítás. A nép­gazdasági tervnek megfele­lően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcso­lataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tő­kés országokkal ls A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda ldvltt termékeinké, ami veszteséget okozott a nép­gazdaságnak. D A gazdasági wfrélyazók. alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott fel­adatok megvalósítását segí­tik. A gazdálkodás feltéte­leiben bekövetkezett változá­sok miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a haté­konyság növelésére. Ennek következtében a jól és ke­vésbé jól do'gozó vállalatok lövedelmel túlzottan kiegyen­lítődnek A vállalatok költ­ségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatá­sok pedig meghaladják a tervezettet O A Központi Bizottság figyelembe véve a nép­gazdaság helyzetét, a gazdál­kodás feltételeinek változá­sát és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi fel­adatokat Jelölte meg: — A népgazdaság dinami­kus fejlődését a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatékonyabb társadalmi ter­melés, a magasabb munka­termelékenység eredményez­ze. A belföldi felhasználás a nemzeti Jövedelemnél kls­sebb ütemben növekedlék A felhalmozás aránya köze­ledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság élet­színvonala a gazdasági fej­lődéssel összhangban emel­kedjék. — A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhang­ban a gazdasági egyensúly javításának követelményé­vel. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét. — A hatékonyság fokozá­sával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítá­sával erősíteni kell a nép­gazdaság egyensúlyát tartó­san Javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell te­kinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki szín­vonal emelését, a beruházá­sok tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos ki­használását, az ésszerű taka­rékosságot, a munkaerő ha­tékonyabb foglalkoztatását A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak sze­rint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. év! előirányzatai: Nemzeti jövedelem 5 százalék Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2 százalék Ipari termelés S,3—6 százalék Országos építési-szerelési teljesítmény 4—5 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 3—3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 180—182 milliárd forint Egy lakosra jutó átlagos Jövedelem Egy keresőre Jutó nominálbér, országon állagban Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra juaó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami Az á'lami költségvetés bevétele legalább kiadása legfeljebb 7—7,4 százalék 7 százalék 4 százalék 3—3,2 százalék 2,8—3 százalék 2,8—3 százalék 3,4—3,6 százalék 90 ezer lakás 32—33 ezer lakás 6 százalék 7 százalék a) Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék: — Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a ter­melékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fej­lődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőtelje­sen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a ter­melés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek mi­nősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fe­jezzék be a gazdaságos ex­portot bővítő beruházásaikat. Erősödjék az együttműködés tervszerűsége a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között. — Az építési-szerelési te­vékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításá­val, a rendelkezésre álló gé­pek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervsze­rűség fokozása, a minőség javítása, a kivitelezés meg­gyorsítása. — A mezőgazdasági ter­melésben fő fe'adat az 1977. évben elért eredmények meg­szilárdítása és. a hozamok további eme'ése A termelés 2—3 százalékos növelésének feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek hasznosítsák job­ban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás ered­ményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosab­ban használják fel a műtrá­gyát, a növényvédő szereket és a takarmányt. A kenyérgabonát a terve­zett térü'eteken ideiében és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogv a nagyüze­mek a jövő évben nőve'lék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldságter­melésben, a baromfi-, a ser­tés-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben étert ered­mények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakar­mány-termelést, javítani a rét- és, legelőgazdálkodást A termelés feltételeinek Javítá­sával, a termékek felvásárlá­sának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldolgozó kapacitás bővítésével is se­gíteni, ösztönözni kell a ter­melőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelési lehetőségei­nek kihasználását A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a ter­me'őüzemek jobban figye­lembe vegyék adottságaikat ésszerűbben gazdálkodianak anyagi és szellemi erőforrá­saikkal. Tevékenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesz­tésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a gazdaság­talan termelés visszaszorí­tására. Hasznosítsák gyor­sabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a ter­melésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenyság folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berende­zések jobb kihaszná'ásával, az anyag- és energiatakaré­kossággal, a szerződésekben vállalt köte'ezettságek pon­tos teljesítésével, a munka­és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításá­val tegyék hatékonyabbá. b) Az áruszállítás 5,5 szá­zalékos növelése a közleke­dés szervezettségének, az esz­közök kihasználásának, a ter­melő és a közlekedési válla­latok együttműködésének to­vábbi javítását teszi szüksé­gessé. A torlódások elkerülé­se vésett fokozni kell az előszállításokat. A szemét­szállítás színvona'át új léte­sítmények üzembehelyezésé­vel es a lármű-park bővíté­séve] is tavítsák. c) Az étet- é? munkakörül­mények további javításának feltétetett a termelés terve­zett növelésével, a hatékony­ság fokozásával kell meg­teremteni. — Az 1978-ra tervezett reálbér-emelkedést oiy mó­don kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a tel­jesítmények és a bérek nö­vekedése között. — A korszerű gépek és berendezések jobb kihaszná­lása, a dolgozók érdekeltsé­gének növelése céljából 1978. július 1-vel rendezik és egységesítik a műszak­pótlékot a ••állítási, a hír­közlési, a szolgáltató válla­latoknál, az állami gazdasá­goknál, valamint a kereske­detem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg. — A Jövő évben néhány te­rületen központi bérintézke­désre képül sor. Béremelés­ben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi al­kalmazottak, akikre az 1977. évi Intézkedés nem terjedt kl, továbbá a terület! ügyész­ségek és bíróságok dolgozói. — 1978. január 1-től a rendszeres nyugdíj-kiegészí­tés legkisebb összege havi 50 forintról 70 forintra emel. kedik. A terv biztosítja a lakos­ság fogyasztásának növeke­dését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját. A kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő- és a keres­kedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az importszállítások jobb ütemezésével tegyék folya­matossá az áruellátást Az Illetékes hatóságok to­vábbra is szigorúan ellen­őrizzék a fogyasztói árak ala­kulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasz­tói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülmé­nyeinek további javítására megépül 90 ezer ÚJ lpkás; az óvodai helyek száma 17 ezer­rel, a bölcsődei helyeké 5100­zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bő­vül az által'.nos és a szak­munkásképző Iskolák háló­zata. d) 1078-ban beruházásokra 180—182 milliárd forintot for­dítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházá­sok befejezésére kell össz­pontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak tel­jesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagy­beruházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászali Művek kom­binált acélművének építése és a Székesfehérvári Köny­nyűfértiműben a félgyártmá­nyok termelésének fejlesz­tése. A feldolgozó ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenek­előtt a termelés korszerűsí­tését és a gazdaságos export növelését kell szolgálniuk. A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. öt­éves tervbeh kiemelt felada­tok megvalósításának elsőd­legességéről, az előirányzott lakások, gyermekintézmé­nyek, iskolák megépítéséről. e) Az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes meg­oldása, a külkereskedelmi mérleg Javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcso­lataink, erőteljesen növeked­jék az export. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink fejlesztését min­denekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal foly­tatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az árufor­galom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági In­tegráció elmélyítésére, a ter­melés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibon­takoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés or­szágokkal is bővítjük külke­reskedelmi forgalmunkat, és fejlesztjük a kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kiate­kult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműkö­désünket az eddiginél gyor­sabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevé­kenységben fokozott figyel­met kel! fordítani a szerző­déses kötelezettségek pontos teljesítésére, a kivitel össze­tételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszer­zés és az értékesítés jó üte­mezésére, valamint a terme­lő és a külkereskedelmi vál­lalatok együttműködésének erősítésére f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a nép­gazdasági terv előirányzatai­val összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek # vállalatokat és a szövetkeze­teket növekvő teljesítményre, a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következe­tesen érvényesíteni kell a ta­karékosságot Az államigaz­gatás központi és helyi szer­vei, a tanácsok és az irányí­tásuk alatt működő intézmé­nyek törekedjenek a takaré­kos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihaszná­lására, az ügyvitel korszerű­sítésére. K) A központi irányító szer­vek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok fel­tárására és kiaknázására: se­gítse elő a beruházási folya­matok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását A gaz­dasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetke­zetek számára a teljesítmé­nyekhez Igazodó gazdálkodá­si és pénzügyi feltételeket 7 Az 1978. évi terv elő. irányzatai összhangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves nép­gazdasági tervünkkel, .előse­gítik a népgazdaság kiegyen­súlyozott és tervszerű fejlő­dését, s ennek megfelelően az életszínvonal további meg­alapozott emelését. A nép­gazdasági terv teljesítése egy­séges szemléletet, kezdemé­nyező magatartást, követke­zetes és fegyelmezett végre­hajtást igényel minden mun­kahelyen. A központ! gazdaságirányí­tó szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezde­ményezésére, és építsenek fe­lelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására Idejében Intéz, kedjenek. Segítsék és éllen­őrizzák a tervfeladatok meg­valósítását. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a népgaz­dasági terv céljaival össz­hangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazod­janak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a kül­földi piacok igényeinek meg­felelően fejlesszék a terme­lési szerkezetet, javítsák ter­mékeik korszerűségét és mi­nőségét. Gazdálkodjanak ta­karékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az er.erriával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növe­lése. a munka- és üzemszer­vezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában épít­senek a dolgozók alkotó kez­deményezésére és aktív rész­vételére. A pártszervek és -szerve­zetek mozgósítsák a párttag­ságot, a dolgozókat gazda­ságpolitikai céljaink elérésé­re, a terv teljesítésének segí­tésére. A kommunisták Jár­janak élen, mutassanak pél­dát a feladatok végrehajtásá­ban. A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségben, a tömegszervezetek­ben és a tömegmozgalmak­ban tevékenykedő párttagok, aktivisták felvilágosító, meg­győző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezései­nek felkarolásával, a szocia­lista versenymozgalom támoj

Next

/
Thumbnails
Contents