Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

2 Péntek, 1977. december 23. SPORT Kevés tandíjat fizettek Áz MHSZ H munkájáról Jégpályákat! A KISZ Szeged városi bi­zottsága, valafnint a városi sportfelügyelőség felhívással fordul az üzemek, vállala­tok, intézmények és sport­egyesületek vezetőségéhez, hogy szabadtéri sportlétesít­ményeiken létesítsenek jég­pályákat. Az illetékesek a szabadtéri sportolás egyik szép hagyományát kívánják feléleszteni, illetve hozzájá­rulni az Edzett ifjúságért­mozgalom követelményeinek teljesítéséhez. A jégpályákat létesítő és fenntartó üzeme­ket, vállalatokat, valamint sportegyesületeket a városi KISZ-bizottság, illetve a vá­rosi sportfelügyelőség jutal­mazza. FTC-siker Harmadszor került kiírás­ra a vízilabda Bajnok­csapatok és Kupagyőztesek Európa Kupája győztesének találkozója a Szuper Kupá­ért. A színhely ezúttal is Ljubljana volt, ahol csütörtök délután telt házat jelentő 500 néző előtt a KEK-gvőz­tes FTC és a BEX-győztes olasz Canottíeri Napoli együttese szállt vízbe. A találkozó a zöld-fehé­rek szép sikerét hozta: 6:4 (1:0. 1:1, 2:1. 2:2) arányban győztek, s ezzel kiérdemel­ték az ..Európa legjobb klubcsaoata" címet is. A ferencvárosi gólok közül Fe­hér hármat, Kohán. Mülier és Gerendás egyaránt egyet­egvet szerzett. A zöld-fehérek, az Idei magyar bajnokság harmadik helvezettjei hármas kupa­szériát könyvelhetnek el: megnyerték az MNK-t, a KEK-tornát és most a Szu­per Kupát. Ez nemcsak a klubcsapat, hanem az egész magyar vízilabdasport szép sikere. Hátsó sor (hal ól jobbra): Hsrváth József rzakisz'á'vezeti. Sinas Hona. Berr'lh And-ájré, Török Tivadar edző, Jmei E - zsebet. Hajdú Sándor intéző. Első sor: Áb­rahám Erzsébet, Laczi Jánosné, Nyári Gyöngyi, Sajtos Istvánné és Iványi Zoltánná COOPTOURíST ajánlata Utazás: egyénileg Szátláf és ellátás biztosítása CSEHSZLOVAKIABAN Csorba-tonál Thalcban Svrrmovon Tátralomnlcon Poprádon Iddoont: 1978-ban egész évben. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: COOVTOUHIST Szeged. Kelemen u. 2. Telefon: 12-158. A tekézők ebben az év­ben is kitettek magukért. A SZEOL AK női csapata ezüstérmet, a DÉLÉP SC féríiesyüttese pedig' bronz­érmet nyert az NB I-ben. A sikerlistát a DÉLÉP SC női gárdájának bajnoki aranya teszi teljessé. A kék-fehérek az NB II keleti csoportjá­ban bizonyultak a legjob­baknak, s így jövőre ők is a sportág felsőházában küz­denek majd a bajnoki pon­tokért. Hasonló bravúrt korábban csak a kosarasok mondhattak magukénak: . az ötvenes évek elején három szegedi együttes küzdött a sportág élvonalában. A mindössze két éve, 1976. januárjában alakult szakosztály rakétagyorsa­sággal jutott a legjobbak közé A tandíjat a tavalyi bajnokságban szurkolták le Bernáthnéék, amikor is a hetedik helyen végeztek. Esztendő múltán viszont már bajnokok lettek, janu­ár 28-án pedig az élvonal­ban mutatkoznak be újonc­ként. A szép siker kihar­colói: Sípos Ilona, Bernáth Andrásné, Sajtos Istvánné, Laczi Jánosné, Iványi Zol­tánná, Jenei Erzsébet, Áb­rahám Erzsébet, Nyári Gyöngyi és Makra Erzsébet. A bajnokcsapat tagjai kö­zül Sípos Ilona, Bernáthné, valamint Sajtosné végig egyenletes, kiemelkedő tel­jesítményt nyújtott. Sípos Ilona tizennégy ponttal és 404 fás átlaggal járult a sikerhez, öt Bernáthné kö­veti a házi ranglistán 11 ponttal, illetve 401 fás át­laggal. Dicséretes Sajtosné helytállása is. aki 11 pont­tal, továbbá 395 ' fás átlaggal segítette csapatát. Rajtuk kivül Lacziné, Ivá­nyiné és Jenei Erzsébet is mindenkor tudása legíavát nyújtotta. A fiatalok közül a 18 éves Ábrahám Erzsé­bet, a 17 éves Nyári Gyön­gyi és Makra Erzsébet ka­pott játéklehetőséget, dicsé­retükre legyen , mondva egy­szer sem okoztak csalódást, megfelelő kiegészítő . játé­kosoknak bizonyultak. December 7. óta már az új idényre készül a DÉ­LÉP SC. Török Tivadar tár­sadalmi edző az egyesület Szőregi úti sportcsarnoká­ban készíti fel az új idény­re a gondjaira bízott játé­kosokat. A szakember tisz­tában van az NB I követel­ményeivel, ennek megfele­lően keményen megdolgoz­tatja a keret tagjait. A ne­hezebb gyakorlatok teljesí­tése után többen a közép­kori inkvieíziót emlegetik — nem is minden alap nélkül. Az egyik edzés után Török Tivadarral be­szélgettünk az újonc esé­lyeiről. — Bízik a lányokban? — A legjobbak között sem kilátástalan a helyzetünk. Várhatóan a Bakony Ve­gyész, a Nagykanizsai Sör­gyár, a Békéscsabai MÁV és köztünk dől majd el a kiesés kérdése. Bízom bent­maradásunkban. — Ha holnap kezdődne a bajnrkság, milyen összeál­lítású csapat lépne pályá­ra? * — A Lacziné, Iványiné, Sajtosné, Ábrahám Erzsé­bet, Bernáthné, Sipos össze­tételű együttest küldenem pályára. Rajtuk kívül Nyári Gyöngyi, Nagy Erzsébet, Szombathelyi Ilona és Ká­rász Anna harcol még a csanatba kerülésért. 1978-ban tehát SZEOL AK —DÉLÉP SC helyi rangadó­kat izgulhatnak végig a sportág kedvelői. Bízunk benne, hogy az NB I egyik újonca a legjobbaknak is méltó vetélytársa lesz. T.L Kosárlabda Jövőre is az NB l-ben A női NB I 13—16. helye­zett csapatai keddtől Buda­pesten a Sportcsarnokban mérkőznek a bentmaradá­sért. A SZEOL AK női együttese jól rajtolt, a Nagy­kanizsai TE ellen 85:71 (39:36) arányban győzött. A szegediek közül Lázár (20). Molnár (18). Kertész (15), Pálinkás (11) játéka emel­kedett kt. Másnao, szerdán nagy rivális, a Kecskeméti SC ellen léptek pályára a szegedi kék-feketék. Tulaj­donképpen ez a találkozó volt a sorsdöntő. A SZEOL AK lányai ezen a találko­zón is helytálltak, igaz ugyan, hogy csak egy pont­tal, de legyőzték riválisukat, ami egyben azt jelenti, hogy jövőre is a legmagasabb osz­tályban játszhatnak. SZEor. AK—Kecskeméti SC 62:61 (28:24). A szegediek közül Molnár (17), Kiss (16), Pá­linkás (13) volt a legered­ményesebb játékos. A két győzelem birtokában a sze­gediek nyugodtan várhatiák a harmadik összecsapást, mert ennek eredményétő' függetlenül, jövőre is az NB I-ben küzdhetnek a bajnoki pontokért. Pályázatot hirdetünk az alábbi munkakö­rök betöltésére: egy bércsoportvezetö Felvételi követelmény: felsőfokú végzett­ség és legalább 5 éves szakmpi gyakorlat, egy könyvelési csoportvezető Követeim'ny: mérlegképes könyvelői szak­képzettség és szakmai gyakorlat. Fizetés 19/1977. MÉM, MÜM együttes ren. delet alapján. A pályázat-kat „Szakmai szeretet 6432/12" jeligére a Sajtóházba kérjük leadni. NEM MEGY A BAYERNNAK A Bayern München máko­dik egyiptomi mérkőzésén is vereséget szenvedett. A ku­pavédö Zamalek 45 ezer né­ző előtt 3:2 (1:1) arányban bizonyult jobbnak. GYŐZTEK AZ OLASZOK A világbajnoki döntőbeke­rült olasz labdarúgó-váloga­tott Liege-ben, 10 ezer néző előtt 1:0 (0:0) arányban győ­zött Belgium ellen. Az egyet­len gólt Antognoni szerezte a 73. percben. CSOSZICS A CSÜCSTARTÖ Kresimir Csoszics, a világ­hfrű kosárlabda-játékos 239. alkalommal szerepelt a jugo­szláv válogatottban a Török­ország elleni Balkán-bajnok­ság mérkőzésén. Ezzel túl­szárnyalta Solman és Jelovac teljesítményét, akik egyaránt 238 találkozón játszottak a kékek csapatában. NEESKENS HARCKÉPTELEN Johann Neeskens, a Barce­lona és a holland válogatott középpályása műtőasztalra került. A Burgos elleni leg­utóbbi bajnoki mérkőzésen az egyébként keménységéről is híres játékos jobb térde súlyosan megsérült, sebészeti beavatkozásra volt szükség. Az orvosok véleménye sze­rint a középpályán csak feb. ruárban kezdheti el ismét az edzéseket. ASZTALITENISZ­GYŐZELMEK Űjabb mérkőzéseket ját­szanak a különböző asztali­tenisz-kupákban. Legutóbb két magyar csapat is asztal­hoz állt, s mindkettő győ­zött. A Bp. Spartacus férfi­együttese a BEK negyed­döntőjében Svédországban a Mölndals ellen 5:2-re győ­zött és továbbjutott. Ugyan­csak előbbre léphetett a VVK negyeddöntőjéből a BSE női csapata, miután Hollandiában szintén 5:2-re nyert az Avanti Hazerswou­de-Dorp ellen. MAX EUWE BELGRÁDBAN A Korcsnoj—Szpasszkij sakkvilágbajnoki párosmér­kőzés függőben maradt 10. játszmáját csütörtökön sem folytatták. A mérkőzéssel kapcsolatos vita megoldására a jugoszláv fővárosba érke­zett dr. Max Euwe, a Nem­zetközi Sakkszövetség (FI­DE) elnöke. Amennyiben megoldást találnak a továb­bi játékra, akkor pénteken a 12. játszmára kerül sor, és a függőben maradt 10-iket szombaton fejezik be. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége tegnap délelőtt év végi mun­kaértekezleten számoltatta be a területi titkárokat az esztendőben végzett szövet­ségi munkáról. A munkaér­tekezleten részt vett és fel­szólalt a megyei pártbizott­ságtól dr. Horváth Károly­né, a közigazgatási és admi­nisztratív osztály vezetője, valamint a területileg illeté­kes pártbizottságok PTO­képviselői is. Az MHSZ járási, illetve városi titkárai nemcsak a testületek munkájáról szá­moltak be, hanem az irányí­tásuk alatt tevékenykedő MHSZ-klubok honvédelmi oktató-nevelő és sporttevé­kenységéről, valamint a gaz­dasági munkáról is. A jelentések az eredmé­nyek mellett a sajátos prob­lémákról is számot adtak, de összességében tartalmas és eredményes szövetségi munka került mérlegre. Mihalik Ferenc alezredes, az MHSZ megyei titkára összefoglalójában hangsú­lyozta, hogv az előző év vé­gi beszámoló munkaértekez­let óta megyénkben tovább fejlődött a területi vezetősé­gek és az MHSZ-klubok te­vékenysége. ídegenforgcsrmi szemfélelünk Statisztikai adatok bizo­nyítják, az elmúlt egy-két évben az idegenforgalom nem fejlődött eléggé Ma­gyarországon. Noha szép számmal akadnak az ország­ban, akik saját munkaterü­letükön, például a kereske­delemben, a szolgáltatásban, az utazási irodák kereteiben gyekeznek mindent megten­ni azért, hogy az idegenfor­galmat fellendítsék. Csak­hogy mindezt úgyszólván „saját szakállukra", saját belátásuk szerint teszik. S ahogy mondani szokás, sok bába közt elvész a gyerek. Igazolta ezt az a vitafórum is, melyet a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság kezdeményezésére Buda­pesten tartottak, az idegen­forgalomban érdekelt szak­emberek részvételével. A vita témája: idegenforgalmi szemléletünk. A hozzászólá­sok után azt a meglepő — talán nem is meglepő? — megállapítást kényszerültek kimondani, hogy az idegen­forgalomra vonatkozóan egy­általán nincs egységes szem­léletünk. A szemlélet szó alatt köztudomásúan azokat a nézeteinket értjük, me­lyekkel bizonyos dolgokat megközelítünk, illetve ame­lyek alapján cselekszünk, tervezünk és véleményt mondunk. A gyakorlat igazolta, az idegenforgalomról általában, de céljairól és feladatairól is, mindenki másként véle­kedik. Sokan az idegenfor­galomról szólva annak poli­tikai jelentőségét igyekeznek kidomborítani. S igazuk van. Az idegenforgalom jó lehető­séget biztosít arra, hogy a népek egymást megismerjék, s számtalan lehetőséget nyújt, a népek barátságának elmélyítésére. Megint sokan csak a gazdasági oldalát -agadják meg az idegenfor­galomnak, azt tartják, lehe­tővé teszi a „láthatatlan ex­oortot", jelentősen növelhe­ti az ország bevételét, és serkentheti a hazai gazdasá­got. Egyrészt nekik is iga­zuk van. (Persze a gazdasá­gi kérdések megoldásában nem lehet kizárólag az ide­genforgalomra, mint jöve­delmező üzletre számítani, csupán az idegenforgalom­ból ugyanis egyetlen ország sem képes megélni, legyenek bármilyen vonzó adottságai.) Idegenforgalmi szemléletün­ket tovább boncolgatva: szép számmal akadnak, akik úgy vélekednek, az idegen­forgalom szervezése, felada­tainak megoldása csupán az utazási irodák dolga. Vagy éppen a kereskedelemé. Vagy a vendéglátóiparé. Vagy a közlekedésügyé. Erre utal, hogy a sikertelenségek felsorolásakor, az illetékes­ség megállapításakor mind­untalan egymáshoz „passzol­ják a labdát". A Budapesten megrende­zett vitában valaki kimond­ta: ahhoz, hogy egységes szemlélettel tervezzünk és cselekedjünk, először meg kell ismernünk az idegen­forgalom alkotó elemelt Ott kellene elindulnunk, hogy jól megkeressük, mi az a vonzerő, amivel az idegene­ket az országba, városaink­ba tudjuk csalogatni. Igaz, földrajzi adottságainknál fogva nem sok országgal ve­hetjük fel a versenyt, de ne­künk is vannak szép tájaink, hangulatos falvaink és váro­saink, van Balatonunk és így tovább. De még mindig ke­vés a szórakozóhelyünk, pél­dául a Balaton partján — esős időben már a víz sem olyan vonzó —, és még min­dig szűkös a szállodai férő­helyünk. A szállodaépítésről szólva r vről évre csak a le­maradásokkal „dicsekedhe­tünk". (Még akkor is, ha az építéshe biztosítottak az anyagi feltételek.) Az idegen azért utazik, mert élményeket keres, ki­kapcsolódni, pihenni, szóra­kozni vágyik. Ezért fizet. Az idegenforgalom tehát üzlet is, a vendégnek a pénzéért valamit adni kell. S egyre inkább nem mindegy — e téren is mind nagyobb a konkurrencia —, hogy mit s mennyit adunk. Ha nincs mit nyújtani élményben, el­látásban stb. fejlődést sem várhatunk. Évente három és fél millió idegen utazik át az országon: olvashatjuk a statisztikai adatokból. Arra kellene törekednünk. hogy az átutazókat rövidebb-hosz­szabb időre itt tartsuk, s ebben a fogadtatás, a körül­mények meghatározóak. Az idegent elriasztja, ha a köz­lekedés nehézkes, ha külön­féle üzletekben nívón aluli az árukínálat, ha az- étter­mekben sokat várakoztatják, s ha a különféle szolgáltatá­sok akadoznak. Az igazság az, hogy mindez a hazai la­kosságot is zavarja. A gon­dok orvoslása tehát mind­annyiunk érdeke, a tovább­lépéshez szolgáljon serken­tőül, hogy ez üzleti, gazda­sági érdek ls. Az idegenforgalomról szól­va nem ártana végre azt az egyetlen közös szemléletet kialakítani, melynek birto­kában az irányítástól az ak­tív tevékenységig összehan­goltan tudnánk szervezni, tervezni és dolgozni. S itt az ideje, hogy végre min­'denki felismerje; az idegen­forgalom fogalmába a hazai turizmus is beletartozik. A lakosság százmilliárd forin­tot takarékbetétekben tart, a kereskedelem keszlete 50 milliárd forint. A lakosság „vásárlóerejét" a hazai ide­genforgalomban ls jobban tudnánk kamatoztatni. L. Z&,

Next

/
Thumbnails
Contents