Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

2 Péntek, 1977. december 23. Á helsinki záróokmány megvalósítása a nemzetközi enyhülés függvénye A jövő évi • Belgrád (MTI) Az új-belgrádi „Száva" kongresszusi központban tegnap délelőtt ülést tartott az európai biztonsági és együttműködési találkozó 2. számú szerkesztő bizottsága, s ezzel befejeződött a 35 ország nagyköveti szintű tanácskozásának október 4-én kezdődött első szakasza. A találkozó most 25 napra megszakítja munkáját, s a küldöttségek janúár 17-én ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. A résztvevők eddig hasznos és konstruktív munkát végeztek, feladataik jelentós részét megoldották, öszszesen 44 plenáris és 151 bizottsági ülést tartottak. Átfogó vitát folytattak a helsinki záróokmány végrehajtásáról, és sokoldalúan tanulmányozták, hogy milyen lépéseket kellene tenni e hosszú távú akcióprogram még teljesebb gyakorlati érvényesítéséhez. Ennek jegyében mintegy 100 javaslatot terjesztettek elö, s mindegyiket megvizsgálták. E hét elején a delegátusok rátértek a találkozó záródokumentumának kidolgozására, ami a plenáris ülések mellett szerkesztő bizottságokban és albizottságokban is folyik. Ez a munka nehéz és bonyolult, mert az összes fél számára egyaránt elfogadható okmányt kell megszövegezni, miközben a résztvevő; államok a „hogyan tovább?" számos kérdésben különböző nézeteket vallanak. A Szovjetunió és a szocialista országok képviselői erőteljesen hangsúlyozzák, hogy a helsinki konferencia záróokmánya kiállta az eltelt két és fél év próbáját, s azt egyetlenegy vonatkozásban sem szabad módosítani. Rámutatnak arra, hogy a helsinki záróokmány megvalósítása a nemzetközi enyhülés függvénye, de arra vissza is hat. A belgrádi találkozó tehát január 17-én folytatódik, s munkáját az elfogadott program szerint február közepe táján kell befejezni. Ezt megelőzően azonban el kell fogadni a záródokumentumát, s meg kell határoznia a legközelebbi hasonló jellegű értekezlet helyét és időpontját. Eredménytelen tárgyalások Kairóban • Kairó (MTI) Gyakorlatilag eredmény nélkül, a vasárnapi Szadat —Begin találkozó előtti feszült várokozás légkörében ért véget a Mena House Hotelben a kairói konferencia csütörtöki plenáris ülése. A konferenciát elnapolták: a következő plenáris ülés Időpontját hétfőn a küldöttségek nem hivatalos megbeszélésen rögzítik. .... Az Ótvenperces tanácskozáson egyetlen konkrét megállapodás született: a résztvevők táviratban üdvözölték Szadat elnököt 59. születésnapja alkalmából. A konferencia most lezárult szakaszéban a résztvevők az egyiptomi—izraeli munkacsoport által a genfi értekezlet összehívásának lehétőségéről készített Jelentést tanulmányozták. Anélkül azonban, hogy a jelentésről döntés született volna. Az értekezlethez közelálló források szerint a csütörtöki ülésen az egyiptomi küldöttség" szemrehányást tett az Izraelieknek, amiért a korábbi megállapodással ellentétben a sajtó a tanácskozások témájáról kiszivárgott jelentéseket közölt. Abdel Magld, az egyiptomi küldöttség vezetője újságírók kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy a konferencia további sorsa a vasárnapi Szadat—Begin találkozótól függ. Az egyiptomi hatóságok letartóztatták a Nemzeti Haladó Szervezet, az egyiptomi törvényes baloldali párt öt tagját — jelentette csütörtökön az Al-Ahrant című félhivatalos lap. A Khaled Mohíeddtn vezette párt aktivistáit azzal vádolják, hogy röplapokat nyomtattak és terjesztettek, melyekben a fenálló rendszer elleni felkelésre buzdították a lakosságot, és támadták Szadat elnököt. 0 Jeruzsálem (UPI) Izraelben csütörtökön hivatalosan cáfolták a kairói Al-Ahram jelentését, amely szerint Szadat elnök kérésére arab foglyokat bocsátottak szabadon izraeli börtönökből. A belügyminisztérium szóvivője kijelentette: „A szabadonengedéseket illetően semmilyen kérés nem érkezett hozzánk, és senkit nem bocsátottunk szabadon." NDK-NSZK megállapodás 0 Berlin (MTI) Berlinben Csütörtökön a két fél levélváltásával eredményesen befejeződtek a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos tárgyalásai az NDK-beli Maerienborn és az NSZKbeli Helmstedt határállomások közötti — az NSZK és Nyugat-Berlin között tranzitforgalomra is használt — közúti átkelőhely bővítésére. A megállapodás értelmében a mi híegy t kilométeres útszakaszt 6 sáv széles autópályává építik ki, az útépítési munkálatok 1978-ban megkezdődnek. A határátkelőhely kibővítését célzó tárgyalások október 26-án kezdődtek Berlinben. SZOVJET KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Szovjet Békevédelmi Bizottság küldötssége A. R. Asztefjev és J. K. Gyenyiszov az Országos Béketanács meghívására látogatást tett Budapesten. Megbeszéléseket folytattak az Országos Béketanács, az OBT tudományos bizottsága és a leszerelési szakbizottság vezetőivel arról a tevékenységről, amelyet a hazai és a nemzetközi békemozgalom a leszereléssel összefüggésben kifejt. A delegáció csütörtökön elutazott Budapestről. MAGYAR— CSEHSZLOVÁK JEGYZŐKÖNYV Befejeződött Budapesten a magyar—csehszlovák kulturális és oktatási munkabizottság 17. ülése. A tárgyaNem emelik a kőolajárakat # Caraballeda (MTI) A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) olajipari miniszterei a Caracas környéki Caraballedában tartott értekezletükön nem tudtak megegyezni az új kőolajárakban. Ezzel közvetve úfíy döntöttek, hogy az árakat a jövő év júniusában megrendezendő értekezletükig nem emelik, A tanácskozásról kiadott közlemény arra látszik utalni, hogy a kőolaj ki termelő országok nem akarván megkockáztatni az árrögzités és az áremelés hívei közötti szakadást, inkább nem hoztuk határozatot. A hivatalos közlemény megjegyzi, hogy a legközelebbi miniszteri szintű értekezletet 1978. június X5-én tartják, egyelőre még meg nem határozott helyen. A legközelebbi értekezletig az OPEC-tagországai által kitermelt kőolaj barrelenkénti ára 12,70 dollár marad. 1 ásókról készült Jegyzőkönyvet csehszlovák részről dr. Zdenek Trhlik külügyminiszter-helyettes, magyar részről dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár írta alá. SZAVAZÁS CHILÉBEN? Pinochet, a chilei diktátor, bejelentette: engedélyezi, hogy a chileiek népszavazáson nyilvánítsanak véleményt arról az ENSZ-határozatról, amely elítéli a rezsimet az emberi jogok megsértése miatt. A katonai junta vezetője szerdán este rádió- és televízióbeszédben közölte, hogy a népszavazáson —- amelynek időpontjáról semmi közelebbit nem mondott — az ország 18 éven felüli lakosságának véleményét kéri ki majd, az 1973aa véres katonai puccs óta először. GROMIKO FOGADTA AZ USA NAGYKÖVETÉT Andrej Oromi ko szovjet külügyminiszter csütörtökön fogadta Malcolm Toor—t, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A nagykövet kérésére létrejött találkozón a szovjet-amerikai kapcsolatok egyes kérdéséről tartottak véleménycserét ELFOGADTAK A KÖLTSÉGVETÉST Csütörtökön befejeződött Moszkvában az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsának ülése. A Szovjetunió legnagyobb szövetségi köztársaságának parlamentje egyhangúan elfogadta a jövő évi tervet és költségvetést Magyar—szovjet árucsere-forgalom • Moszkva (MTI) Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között írta alá dr. Bíró József, magyar külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az 1978. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1975. decemberében aláírt ötéves — 1976—80-ra szóló — magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények előirányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot Az előirányzott árucsere-forgalom meghaladja a 4,2 milliárd transzferábilis rubelt szemben az ez évi 3,7 milliárddal. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő gázvezeték elkészítésében történő magyar részvétel tovább növeli az árucsere-forgalmat ezzel az együttes érték mintegy 4,4 milliárd rubeL Mint dr. Bíró József az MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában aláhúzta, az új jegyzőkönyv, a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok sokoldalú, eredményes fejlődését tükrözi, elősegíti a kölcsönös lehetőségek továbbfejlesztésének kimunkálását — Az 1978. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv elkészítése során arra törekedtünk, hogy az országaink párt- és állami vezetőinek találkozóin elfogadott, és az együttműködésünk fejlesztését meghatározó elveknek megfelelően, az érvényes egyezményeknek a jövő évre előirányzott kiviteli és behozatali terve alapján biztosítsuk a külkereskedelmi forgalom kölcsönös bővítését, elősegítsük az országaink közötti munkamegosztás elmélyítését. A munka során nagy figyelmet fordítottunk az elmúlt évek tapasztalataiból származó következtetések érvényesítésére, a problémák megoldására. — Természetesen ilyen méretű forgalom mellett nem lehet százszázalékosan megtartani a hosszú lejáratú előirányzatok minden egyes tételét. Esetenként változnak a szükségletek, a termelési kapacitások sincsenek mindig összhangban a kereskedelmi elképzelésekkel, néha hiányzik a megállapodás műszaki, vagy a kereskedelmi feltétele. Ez mind olyan kérdés, ami nehézségeket okoshat az árucsere-forgalom vonalának és áruössztételének gyakorlati meghatározásában. Az Ilyen okok miatt mindkét részről akadt néhány olyan igény, amelynek teljes kielégítését ma még nem tudtuk megoldani. Ezeket kölcsönös levélváltásban rögzítettük, és az év folyamán keressük a lehetőségeket megoldásukra. — A Szovjetunióval folytatott külkereskedelmi kapcsolatainkat nem átmeneti konjunkturális érdekek határozzák meg. Népgazdaságunk termelési és külkereskedelmi szerkezetében meghatározó szerepe van a Szovjetuniónak, mint a magyar termékek importőrének, és mint a számunkra szükséges nyersanyagok, gépek, energia szállítójának. A magyar népgazdaság jelentős fejlesztési programjai ilyen nagymértékben csak a magyar—szovjet külkereskedelmi kapcsolatok megfelelő fejlődése útján valósíthatók meg. Gondolok Itt például járműiparunk fejlesztésére, vagy a timföldtermelés és az alumíniumhehgerdei, valamint az úgynevezett továbbfeldolgozó magyar kapacitások megteremtésére. A megállapodások eredményeként például 1978-ban a különféle típusú Ikarus-autóbuszokból több mint hatezret szállítunk a Szovjetunióba. Szállítunk továbbá 30 500 darab autóbusz és trolibusz hátsó hidat, jelentós mennyiségű garázsberendezést, 95 millió rubel értékű tartalékalkatrészt az autóbuszokhoz és a hátsó hidakhoz, 410 ezer készlet részegységet a Lada típusú gépkocsikhoz. Ennek fejében a Szovjetunió szállítja a magyar szükséglet túlnyomó részének kielégítését biztosító, 38 500 személygépkocsit — ennek 90 százaléka a Lada különböző típusaiból kerül ki —, továbbá több mint hatezer különféle típusú tehergépkocsit, több száz egyéb haszonjárművet és a hozzájuk szükséges tartalékalkatrészeket, 30 millió rubelt meghaladó értékben. Az általunk szállítandó timföld mennyisége 300 ezer tonna — ezért 150 ezer tonna alumíniumot importálunk. — A korszerű ipari berendezések exportjához tartoznak a híradástechnika igen változatos összetételű termékei, amelyekből mintegy 100 millió rubel értékben szállítunk a szovjet piacra. A konfekcióipar 74,8, a kötöttáru 44,5 millió rubel értékkel szerepel a szállításokban, 13,4 millió pár cipőt is exportálunk. Minden bizonnyal nem járunk messze az Igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a szerződéses feltételeknek megfelelő könnyűipari termékeinket megbecsülik a szovjet vásárlók, akiknek vásárlóereje állandóan növekedik. Egyre nagyobb mennyiségben kerül a szovjet dolgozók asztalára a magyar jonatánalma es más gyümölcs — 275 ezer tonna az előirányzat , vagy a különféle zöldség- és gyümölcskonzerv — 237 ezer tonna. -— A nem a teljesség igényével ismertetett magyar áruexport ellenében túlnyomórészt a magyar népgazdaság szamára nélkülözhetetlen nyersanyagokat importáljuk, részben a szakosítási és kooperációs szerződések, részben a különböző célegyezmények alapján. Kőszénből és kokszból 1 millió tonnát, kőolajból több mint hétmillió tonnát hozunk be a Szovjetunióból. A magyar kohászat szinte száz százalékban szovjet importból származó vasércet használ. Hazai energiaszükségletünk kielégítésében sem kisebb jelentőségű a villamosenergiaimport, ennek előirányzata 4,4 milliárd kilowattóra. Gépiparunk anyagellátásában igen jelentős szerepet tölt be a Szovjetunióból behozott hengerelt áru (650 ezer tonna, á réz (15 ezer tonna), az ólom (11 ezer tonna) és a többi színesfém ís. Változatlanul nagy fontosságú a faféleségek behozatali előirányzata. 1978-ban például: 1,1 millió köbméter ipari fát, 850 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolhatunk. — Jelentős az ipari fogyasztási cikkek mennyisége is. Változatlanul nagy menynyiségben vásároljuk a jó minőségű szovjet órákat, fényképezőgépeket és a háztartási munkát megkönnyítő különféle gépeket. 1978-ban több közfogyasztási cikket kapunk a Szovjetunióból, mint az idén. Nyikolaj Patolicsev szovjet küiKeres^edelmi miniszter a megállapodásról a következődet mondotta: — A most aláirt dokumentumra tulajdonképpen igen szerény elnevezés a jegyzőkönyv; ez nagy fontosságú raegáilapouas országaink, kormányaink között. Fontossága nemcsak abban van. hogy komoly anyagi értékedről van szó benne, hanem abban is, hogy poli-. ti kai jelentőségű dokumentum, amelynek végrehajtásán a szovjet és a magyar dolgozók milliói munkálkodnak majd. — A most aláírt jegyzőkönyv különleges vonása, hogy az áruforgalom a két ország közötti kapcsolatok történetében most először haladja meg a négymilliárd rubel értéket, eléri a 4,4 milliárdot — ez óriási összeg. Bízom abban, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak teljesítése új, nagy lendületet ad a Szovjetunió és Magyarország kereskedelmének, megfelelő előfeltételeket teremt a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások teljesítéséhez. — A jövő évre szóló, most aláírt jegyzőkönyv jelentős — ezt a szót külön is kiemelem: jelentős — növekedést irányoz elő a jelenlegihez képest Én azonban arra is emlékszem, hogy amikor 1958 novemberében aláírtuk az 1959. évre szóló jegyzőkönyvet annak összértéke még csak 420 millió rubel volt — a mostani 4,4 milliárd —• több, mint tízszerese az akkori megállapodásnak. Akkor a magyar gépek es berendezések szállításának értéke csak 104 millió rubelt jelentett, most meghaladja az egymilliárdot. Ez jól jellemzi kereskedelmi kapcsolataink történelmi fejlődését. — A Szovjetunió Magyarország legnagyobb nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszállítója. 1978-ban tovább növekszik nyersolaj-, olajtermékszállításunk, a gyapot és faféleségek Magyarországra irányuló exportja. — A két ország dolgozói jólétének emelésére, az Igények jobb kielégítésére jelentős mértékben növekszik a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek kölcsönös szállítása is. — Leonyid Brezsnyev elvtárs a Nagy Október évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondotta, hogy a szocialista országok szövetsége, barátsága és együttműködése szuverén, egyenjogú, közös célokat követő és közös érdektől ve- . zettetett, az elvtársi szolidaritás és kölcsönös segítés szálaival egybefűzött országok szövetsége, barátsága és együttműködése. Ez a megállapítás érvényes országaink kapcsolataira, külkereskedelmi kapcsolatainkra is.