Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

2 Csütörtök, 1977. december 22: Új agyagbánya Szegeden Folytatás — magasabb szinten - - • ^í* *: . .. Még néhány napig tart a szerelés, azután az új bánya ad sárgaföldet Üj bányát nyitott Szege­den a Bajai úti tci;lagyár. Azért, mert a régiből egyre rosszabb minőségű agyag ke­rült az üzembe. A dolgozók az elmúlt hónapokban kép­telenek voltak elegendő és főként jó téglát égetni. Idei tervüket csak 91 százalékra teljesítik. A selejt hat és fél­ről 112 százalékra nőtt ta­valy december óta. Sürgős intézkedés kellett tehát. Már évekkel ezelőtt is le­hetett számítani arra, hogy kimerül a bánya. Nagy Zol­tán üzemvezető elmondta, hogy három éve kért először pénzt az űj lelőhely feltárá­sára. Idén végre kapott 1 millió forintot. A kutatófúrások eredmény­re vezettek. A repülőtér szomszédságában, az elha­gyott szabadkai vasútvonal mellett jó minőségű agyagot találtak. A készlet — becs­lések szerint — 12 évre ele­gendő. A Szarvasi Talajjavító Vállalattal közösen nyolc­ezer köbméter fekete földet hordtak el a közeli laoályo3 területre. A bánya éjs az üzem vezetői között közleke­dő agyagosvonat pályájához olcsón jutottak: az ásotthal­mi kisvasút vágányából vet­tek meg 1200 métert. Az agyagot bányászó vedersoros kotrógép azon a sínen fog járni, amelyen nemrég a do­rozsmai villamos. A DÉMÁSZ dolgozói veze­téket építettele a bányáig, s ott transzformátort helyeztek eL A trafótól a téglagyáriak szerelték tovább a zsinóro­kat. Ezekben a napokban az egyik kotró a régi bányában váj.ia a sárgaföldet. Az új lelőhelyen a jövő héten in­dítják a gépet. Néhány hétig mindkettő ad agyagot, aztán a dolgozók végképp elhagy­ják a régi bányát. Mit várnak ezek után a téglagyáriaktól? Jövőre 4 millió 700 ezer darab B 29-es blokktéglát kell égetniük. Napirenden: a vöröshagyma Termeléséről, feldolgozáséról, forgalmazáséról tanácskoztak Szegeden A rendszerek között első­ként alakult meg a megyében — még 1973-ban — a makói vöröshagyma-termelési társu­lás. Az elmúlt évek feldolgo­zási technológiájának fejlő­dése megkövetelte, hogy a meglevő rendszer működési szabályzatát módosítsák, s ezzel a fűszernövény terme­lését és értékesítését bizton­ságossá tegyék. Minderről tegnap tárgyal­tak Szegeden, a megyei ta­nácsszékház első emeleti ter­mében a hagymatermesztés­sel foglalkozó szövetkezetek vezetői, a fűszernövényt for­galmazó és feldolgozó vállalat képviselői, valamint a fel­Ügyeleti szervek szakvezetői Az értekezletet R egöczi István, a ZÖLD2KT igazgató­ja nyitotta meg. A tanácsko­zás munkájában részt vett Koazkás Ferenc, a makói já­rási pártbizottság első titká­ra, Gyuris Szilveszter, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Perczel László, a TOT kertészeti fő­osztályvezetője, Ábrahám Vin­ce, a megyei TESZÖV titká­ra és dr. Pintér György, a ZÖLDKER vezérigazgató-he­lyettese is. Dr. Scheibl György, a ZÖLDÉRT igazgatóhelyettese tartott tájékoztatást a vörös­hagyma-termesztés és -feldol­gozás technológiájának kor­szerűsítési lehetőségeiről. El­hangzott: a tervidőszak vé­géig a makói tájkörzetben több mint 2500 hektáron ter­mesztenek vöröshagymát. A 6000—3500 vagon termés biz­tonságos felvásárlásához, fel­dolgozásához a rendelkezés­re álló 170 millió forintból raktárakat építenek, feldol­gozógépeket vásárolnak majd. Állami támogatással a ZÖLDÉRT Vállalat 1979-ig a makói tranzittelepen felépít­tet egy 11 ezer négyzetméter alapterületű, több mint 1000 vagon hagyma fogadására tá­rolót, továbbá egy 400 vago­nos dughagyma hőkezelőt. Az ehhez szükséges technológiai géoek értéke meghaladja a 45 millió forintot. A VI. öt­éves terv első évében a csa­nádpalotai körzetben újabb vöröshagyma-tároló raktár építésére kerül sor. Ábrahám Vince, a TESZÖV titkára szólt arról, hogy a je­lenlegi vöröshagyma-termelő rendszer nem funkcionál meg'elelően. A makói tájkör­zet, a megye élelmiszer-gaz­daságának érdeke, hogy ezen sürgősen változtatni kell. Az előterjesztés alapján egyetér­tően javasolta, hogy a rend­szer új gesztora, a fűszernö­vény felvásárlója a ZÖL­DÉRT legyen. Koczkás Ferenc szólt arról, hogy a társulás működési szabályzatának módosítása­kor célszerű elkerülni azt, hogy a rendszeren belül a termelőszövetkezetek terme­lési, feldolgozási feladatai to­vább növekedjenek. Perjési József, a megyei pártbizottság munkatársa fel­hívta a figyelmet arra, hogy a társulásnak a korábbinál nagyobb termelői érdekeltsé­get kell képviselnie. A terme­lésben és a felvásárlásban nagy fegyelemre lesz szükség. Az értekezleten határozatot hoztak a hagymatermelési rendszer módosítására. En­nek értelmében az új gesztor a ZÖLDÉRT Vállalat. A gaz­dasági társaság neve: Makói Tájegység Hagymatermelő és Forgalmazó Egyszerű Társu­lás. A tanácskozás résztvevői a társulási szerződés módosítá­sával, az ezzel kapcsolatos teendőkkel a volt gesztor­szövetkezet elnökét, Borbá s Józsefet (makói Lenin Tsz), valamint az új gesztor igaz­gatóját, Regőczi Istvánt (ZÖLDÉRT) bízta meg. A vállalatok munkája többféle szem­pontból értékelhető. A legkorsze­rűbben úgy, hogy az eredményeket nemcsak az előző évekhez és a tervhez, •hanem ahhoz is hasonlítjúk, hogy a meg­rendelők szükségleteit mennyire elégítet­ték ki és a reálisan elérhető eredményt mennyire közelítették meg. A tényleges vállalati teljesítmények és a még jobb gazdálkodással elérhető szint közötti tá­volság „áthidalásához" elsősorban a vál­lalati belső tartalékok felkutatása és hiány­talan kiaknázása szükséges. E „belső tarta­lékok" lényegében mindig valaminek a kihasználatlanságát jelzik. Például a munkaidő vagy a gépek nyilvánvaló vagy rejtett kihasználatlanságát. A nyilvánvaló veszteség az, ha munkaidőben áll a gep, a rejtett az, amikor például a működő gé­pen nem olyan korszerű, értékes, jó mi­nőségű termék készül, mint amilyen ké­szülhetne. Az efféle veszteségek felszámolására az adott gyár munkásai, brigádjai, alkalma­zottjai szorosan vett munkaköri kötelessé­gükön felül is sokat tehetnek. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny gazdag eredményei ponto­san megmutatták a munkaversenyek, a szocialista brigádok felajánlásainak jelen­tőségét — éppen a belső tartalékok feltá­rásában is. A jubileumi munkaverseny felajánlá­sainak túlnyomó része ráadásul nem is egyszeri eredményt hozott, hanem tartó­san alkalmazható műszaki-szervezési in­tézkedések, munkafogások, megoldások alapjául szolgált. Sokfelé a munkaver­seny a tartós és régóta hiányolt gyümöl­csöző együttműködést alakította ki olyan vállalatok, ágazatok között is, ahol „hiva­talból" már régóta — sikertelenül — igye­keztek a kooperációt tökéletesíteni. A héten az új versenyre hivő szó An­gyalföldön, a Láng-gépgyár munkásai kö­rében hangzott el. A folytatásra buzdító felhívás a legmegfelelőbb időpontban lá­tott napvilágot: ismeretessé váltak a nép­gazdaság jövő évi tervének irányelvei, és ennek nyomán a vállalatok, ágazatok már pontosan tisztázhatják 1978. évi felada­taikat: kiegészítve, kiigazítva korábbi el­képzeléseiket. A vállalati kollektívák te­hát már a végleges tervek tudatában ké­szülhetnek fel az új versenyszakaszra, mérlegelhetik, hogy az adott vállalati terv mely céljainak teljesítésihez szuKséges Hozzáadni a munkaköri kötelességen felüli tudást és akaratot. A belső tartalékok feltárásának gyorsa­sága, az egyének, brigádok kezdeményező készsége, lelkesedése pontosan sohasem tervezhető. Számíthatnak a tervezők per­sze erre az erőforrásra is, de csak a ter­vek túlteljesítésének lehetőségeként. A túl­teljesítés mértékét a munkaversenyben részt vevő százezrek lendülete, munkasze­retete, akarata szabja meg. Ez az, amit 1977-ben is, szerte az országban a gyárak, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kollektívái hozzáadtak a tervekhez. Száz­féle módon, tízezernyi alkalmat találva ahhoz, hogy a tervezők, vállalati vezetők elképzeléseihez hozzáadják saját lelemé­nyességüket, hozzáértésüket. S a verseny ma már nehezebb. Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol a jobb eredmények eléréséhez elégséges lenne pusztán a nagyobb meny­nyiság: a több darab, tonna, méter. Min­denütt az egész gazdálkodás minőségének javítása a legfontosabb feladat: az újdon­ságok gyors bevezetése, a költségek leszo­rítása, a termékek műszaki színvonalának emelése, az idő jobb kihasználása stb. Ezekben az években a gazdaságfejlesztés célja: „felsőbb osztályba" kerülni. (A kö­zepesen fejlett országok sávjából a maga­sabban fejlettek alsóbb régiójába) Nyil­vánvaló, hogy — miként a sportban — a gazdaságban is, a „felsőbb osztályban" másképpen kell versenyezni. A folytatás tehát, egyre inkább, egyre több helyen a „versenyt, de magasabb szinten" követel­ményét írja elő. Ahol a következő napok­ban. hetekben elfogadják majd az angyal­földi munkások „kihívását" — erről a kö­vetelményről el ne feledkezzenek. A mun­kaverseny, a felaiánlások sikere min­denütt, csakis ezzel együtt válhat teljessé és időszerűvé. Gerencsér Ferenc Szénkészlefekef kutatnak Korszerűsítik a gépparkot Tlljesítette idei 84 000 mé­teres tervét, és az év végéig további 4000 métert mélyít le az Országos Földtani Ku­tató-Fúró Vállalat. Ebben az esztendőben 11 000 méterrel növelték teljesítményüket, amelyre a nagyszabású re­konstrukció adott lehetőséget. Központi támogatással, mint­egy 120 millió forintos költ­séggel ugyanis a vállalat ki­cseréli az elavult gépparkot. E program keretében ebben az esztendőben már 20 nagy teljesítményű szovjet beren­dezést állítottak munkába és jövőre további 14 foglalja el helyét a kutatási területeken. A nagyszabású rekonstruk­ciót az indokolta, hogy az 1970-es évek elején a szén­kutatás iránti igények csök­kentek, időközben azonban az igények ismét megnőttek, Az Adria-kőolajvezeték magyar szakaszának építése Az eddigi munka ériéke 103 millió torint Ez év augusztus 3-án kez­dődött meg az Adria-kőolaj­vezeték magyarországi szaka­szának építése. Ezt a munkát az országhatártól Kára köz­ségig 85,1 kilométer hosszú­ságban a Siófoki Kőolajveze­ték-építő Vállalat 200 főnyi kollektívája végzi. A jugo­szláv határtól Berzencéig 700 milliméter, majd tovább Ká­ráig 600 milliméter átmérőjű csöveket fektetnek le. A munkákkal rendkívül nehéz körülmények között, az időjárással is dacolva ké­szültek el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeménye­zett versenymozgalom lendü­letében már túl is teljesítet­ték ez évi tervüket. A terepelőkészitők 60,5 ki­lométeren készültek el mun­kájukkal és ugyanilyen hosz­szúságban kihelyezték az acélcsöveket. Az Adria-kőolajvezeték magyarországi szakaszának épftése során az idén több mint 300 ezer köbméter föl­det mozgattak meg és az el­végzett munka értéke meg­haladja a 103 millió forintot. Az építők január 5-én foly­tatják a munkát. (MTI) akkorra viszont a vállalat gépparkja elavult, és csak 50 százalékban tudott eleget tenni a kívánalmaknak. Most az új gépek munkába állítá­sával a vállalat lehetőségei megfelelnek a szénbányászat igényeinek. Ennek értelmé­ben az idén már több mint 50 000 méteres kutatófúrás­sal gyűjtöttek információkat a különböző szénkészletekről, hogy ezzel előkészítsék az újabb bányanyitásokat. Ugyanakkor bekapcsolódtak a központi földtani hivatal „Magyarország földtani szer­kezetének újravizsgálata" cí­mű programjába és ehhez mintegy 9000 méteres kutató­fúrást végeztek el. Folytatták a recski érc­lelőhelyek kutatását, amely­nek eredményeképpen ma már pontosan körülhatárol­hatók, hol húzódnak a kész­letek. Az Országos Földtani Ku­tató-Fúró Vállalat jövőre 96 000 méterre növeli kutató­fúrását, s ezen belül a szén­kutatás eléri a 60 000 mé­tert. (MTI) Megemlékezés a Belügy­minisztériumban Szerdán a Belügyminiszté­riumban ünnepélyes keretek között megemlékeztek a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állambizton­sági Bizottság megalakulá­sának 60. évfordulójáról. A megemlékezésen Benkei And­rás belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Az ünnep­ségen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbdndi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályveze­tője, valamint Félix Petro­vics Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Fedőt Krivda vezérezredes, az ideiglenesen Magyarorszá­gon állomásozó déli hadse­regcsoport parancsnoka, Jurij Andrejevics Neumenko ve­zérezredes, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek magyaror­szági képviselője. Az ünnepséget követő fo­gadáson Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsága ] nevében pohárköszöntőt mon­I dott. (MTI) Síkosak az utak Szerdán reggel 140 munka­gép dolgozott az ország út­jain, hogy a síkosságot, csú­szósságot megszüntesse. A KPM Ütinform jelzése sze­rint valamennyi fő- és alsó­rendű út járható, de a kö­dös helyeken gyakori a pá­ralecsapódás miatt a síkos­ság. Az M7-es autópálya Bu­dapest és Érd között ,Jcödta. karóban állt, alig 100 mé­ter volt a látótávolság. Né­hány alsóbbrendű út különö­sen síkos, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú, Pest, Békés és Veszprém megyében. Szerdán reggel a budapesti közlekedés zökkenőmentesen bonyolódott, még a hegyeken is. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents