Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

5 Kedd, 1977. december 20. e> « Ünnep előtt Szántó Erika és Nemere előítéletekről szól. Azt is László dokumentumdrémája mondhatnánk, a rombolás (Segítsetek! Segítsetek!) ko- mechanizmusáról, arról a fo­rántsem a legtökéletesebb lyamatról, dmely mindenkor reprezentánsa a műfajnak, és mindenhol megindul, ha Szerkezetét egy bírósági tár- megfészkel a fejekben az elő­gyalás menete határozza meg, ítélet. Arról a jelenségcso­ilyenformán kissé zaklatott- portról, melynek feltétele, szaggatott; ami a hatás szem- hogy az egyik embefr ne a pontjából akkor nem lenne megismerés szándékával kö­baj, ha a részek — az egyes zeledjen a másikhoz, hanem vallomások nyomán megele- kész, előregyártott vélemé­venedő történetdarabok — nyének igazolása végett. egyformán nagyfeszültségűek, A dokumentumdráma fi- dási és Lottó egyformán lnformációgazda- gyelmeztetés: ha a fejünkben ajándékmúsora). Ha e tévéfilm csütörtöki bemutatóját leszámítjuk, a hét műsora az „ünnep előtti­ség" jegyében állt össze. Két sorozat (Kurtizánok tündök­lése és nyomorúsága, A Tur­bin család napjai) indult — folytatás: az ünneplős napo­kon. „Előszórakoztatás" is in­dult, szokatlanul sok könnyű­zenei adással (a Piramis és az Vngár együttes hangverse­nye; al3+I,.,a Sportfoga­Jgazgatóság És alpári gok lennének. De ez nincs így. és a viselkedésünkben az vidámkodással ( Vidám pad­A Segítsetek! Segítsetek! „ember" helyét elfoglalják az lás, 3. rész). Egy szatirahiány­mégis a jó tévéműsorok kö- emberről való minősítések; ban annyira szánalmasan zött tartandó számon. Mert ha kit-kit kategóriákba, ska- szenvedő Vitriolvasókörrel, közvéleményformáló ereje el- tulyákba tuszkolunk — életek hogy róla szólva még ironikus vitathatatlan. Mert olyan kér- mennek rá. Még ebben a mi megjegyzéseket sem merünk déskörben próbált meg hatni, békés, konszolidált mai való- kockáztatni, nehogy kimúl­•melyben egyáltalán nemkö- Ságunkban is Amelynek em- Jon eme szokatlan elemekkel zőmbos a kőz (az egyes embe- fcerszabásu elveit, hétköznap- ... , „ . „ , rek) véleménye. Jainak tisztességét piszkolja a opera10 közvetett beavatko­A film egy cigánycsalád gondolkodásban megülő tisz- zástóL tragédiájának ürügyén az tátalanság. S. E. Á város és irodalma Egyvárosú ország a miénk, úgy mondják. Furcsa dolog: az irodalomban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A ma­gyar vidékek Íróinak nagy része ugyan előbb-utóbb a fővárosba került, műveikkel sokan mégis jónéhány tájegy­ségünket tették irodalmi va­dászterületté. Ebben a kettős­ségben persze lehetne vitat­kozni: létezett, létezik-e mondjuk külön „szegedi iro­dalom", hiszen ehhez min­denkor nagyszámú, színvona­las és „standard" írógárda szükséges. Viszont tény: a vá­ros kapcsolata a magyar iro­dalommal története RÁDIÖNAPLOr lönös révén — speciálisan szegedi látásmóddal ragad­hassa meg. Ennek azonban a szigorúan vett szépiroda­lomban — a huszádlk század első felének nagyjait, Tömör­soráti kényt, Juhász Gyulát, Mórét mindvégig igen gazdag volt. kivéve — kevés jelét láthat­Ez volt a kiindulópontja a tuk- Azt a tényt- ho«y a ma" rádlóban múlt héten Hársing gyár irodalommal meglevő Lajos Irodalmi kirándulások valóban gazdag kapcsolat el-' műsorának is, amely két rész- , ^ tudott folyamato­ben indult írok nyortlaban , , , Szegeden, Péter László kala- 8an és elé8 erősen különleges, uzolásávaL Az első adás a „Irodalmi" szegediség klala­múlt század végéig kísérte a kulnl — bizonyítani látszik a városhoz kapcsolódó írogató Juhász Gyula-1 „átutazóság" emberek sorsát, alkotásalt — kategóriája is. Vagyis: jöttek a premontreiek Márta nővé- _ s mentek Szegedről a Je­rétől, az első bizonyítottan lentős vagy éppen nagy frók. szegedi írótól, Tar Benede- g a baj nem az, hogy a műit ken, a prédikátoron, Dugó- században egy olyan bővérű nics Andráson, Kálmány La- realista, mint Mikszáth Kúl­joson keresztül az „átutazó- mán, engedett a kedves paló­kig": Mikszáthig, Jókaiig, cok szellemhívásának, s sze­Gárdonyiig. Egészen biztos, gedi újsógíróskodésa dacára hogy például a Tinódi által cseppet sem lett szegedi író. megénekelt 1932-es fura vár- A baj ott kezdődik, hogy a visszafoglalási kísérlet, a Sze- városhoz élményekkel szoro­gedi veszÖÜelöm, alapjaiban san kapcsolódó írók közül is másféle helyi irodalmat je- sokan csupán átutazók voltak lent, mint mondjuk Kálmány — nemcsak s főleg nem is a Lajos heroikus vállalkozása, tizenkilencedik században, a város és környéke nópköl* Az okok persze sokfélék. A tészetének összegyűjtése, ki- lényeg azonban az, hogy — lene vaskos kötetben. Ha lé- vannak. A műsor sugallatára tezik — s hiszem, hogy igert jó lenne remélni: már a köze­— olyasfajta „szegediség", H jövőben egyértelműbben mint például Pécsett a pécsi, beszélhetünk a város irodal­Debrécéhben a debreceni — máról. De ennek alapfeltéte­úgy rá kell annak nyomnia le, hogy az átutazók végleg bélyegét a város irodalmára, leszálljanak a Szegedről in­méghozzá ólyan egészségesen, dúlni készülő Vonatról. Vagy hogy a haza és az emberiség netán: el sóm Jussanak az ál­szemhatáral felé tágulva, az tornáiig, egyesben az általánost a kü- D. L. Emléliplakcll iiatalo'xHak Oláh Gusztáv, Kossuth-dí- művésznek, az operaház ve­ias díszlettervező, kiváló mű- zetö díszlettervezőjének és szcenikusának. Hazaérkezett az akadémiai küldöttség A Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, Márta Ferenc főtitkár vezetésével, hazaérkezett Helsinkiből. A látogatás során aláírták a Magyar Tudományos Akadé­mia és a finn Akadémia kö­zötti együttműködésről szóló jegyzőkönyvet, valamint megállapodtak az 1978—79. évekre szóló közös kutatási témákban. Magyar— csehszlovák megbeszélések December 19—23 között Budapesten tartja XVII, ülé­sét a magyar—csehszlovák kulturális és oktatási mun­kabizottság. Ebből az alka­lomból dr. Zdenek Thrlik külügyminiszter-helyettes, a csehszlovák tágozat elnöke Vezetésével vasárnap kül­döttség érkezett hazánkba. A hétfői plenáris ülésén — amelyen részt vett dr. Vác­laV Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is — Gosztonyi János oktatási ál­lamtitkár, a magyar tagozat elnöke értékelte a két ország oktatási és kulturális kap­csolatainak alakulását. Operettbemutató a színházban Dunajevszkij a szovjet ope­rett körüli viták hatalmas hullámokat verő ár-apályá­ban híres kor- és pályatár­saival együtt művekkel állt csatasorba a műfaj elismer­tetéséért, létjogosultságának bizonyításáért. Ennek a tár­sadalmi-történelmi alapokon nyugvó, zenecentrikus, a klasszikus operettek értékei­re építő, a dalok, tréfák, tán­cok, sziporkázó dialógok, bensőséges lírai költemé­nyek, vidám népi és tömeg­kórusok, táncos jelenetek szintézisét megteremtő mű­fajnak rangos képviselője a Szabad szél, a termékeny és népszerű Dunajevszkij legis­mertebb műve. A „Szél, szél, szállj keletről hozzánk..." kezdetű számot ma is min­denki füjjai idősek és fiata­lok, régi operettrajongók és mai tinédzserek. Nehéz volna meggyőző in­dokokat találni arra, miért e mostani szegedi bemutató. A magam részéről ugyanis az a véleményem, ha már ope­rett, akkor legyen klasszikus, ha már klasszikus; akkor le­gyen pazar kiállítású, magá­val ragadó primadonnával, elbűvölő tánckarral, andalító muzsikával és kényelmes né­zőtári székekkel. A Szabad szél mindezek ellenére ké­redzkedett fel a szegedi desz­kákra. Nem is számíthatott hát igazi operettsikerre.,. Angyal Mária rendező a megformálójának adnám. Az tolmácsolta a méltán színpadra állítással rutinfel- ő karakteralakításuk szép és szerű címadó dalt. adatot oldott meg. Nem akart őszinte pillanatokat szerzett. Üj szerepkört próbált a erőszakkal beavatkozni a Túl a színpadi figurán, min- közelmúlt Csárdáskirálynőjé­megírt és kottafejekkel raj- den külsőséges panelektől nek primadonnája, a szép és zolt darabba, megelégedett a mentesen tudták e típusokat kedves Harmath Andrea. Ez­korrekt munkával, a lehető- emberi tartalommal megtol- úttal a négyes fogat szub­ségek tisztes kihasználásával, teni. Igaz, szerepformálásuk rettjét, Diabolo Pepita A hét A vegyes muzsika —akiasz- kissé kilógott a darabból, de mennyországhoz címzett mat­szikus operettek dallamvtlá- Szabó Mária ironikus fel- rózfogadó takarító- és fel­gat, dzsesszes hatásokat és hangjaiból és Garay őszinte szolgálólányát alakította. hitéből fel lehetett volna Megvallom őszintén, prima­építeni az egész előadást donnaként meggyőzőbb volt, Tetszett új szerepben Csíz- most néha iskolás megoldá­madia László, aki egy rum- sokat alkalmazott, főiskolai mai gyakran locsolt tengeri helyzetgyakorlatokat ísmé­medve^ imbolygó lapasztala- telt Király Levente Mikiként faiból és egy víziúttörő naiv néhány mulatságos percet lelkesedéséből gyúrta Popey színpadképről és jelmezekről figuráját. Rá és társára, Sza­vagy Jót vagy semmit — ez- bó Istvánra várt a feladat, úttal semmit, s erről nem hogy megtestesítsék a hü­csupán a tervezők tehetnek, mort, elmondják a vicceket, Ha a premieren a jobb el- eljátsszák a kabarétréfákat, ső páholyból Idétlenül beej- kiélezzék a szójátékokat, tett két szál szegfűt hekem Megjegyzendő: a részegek József) ezúttal partizán vezér, kellene odaadnom a színé- színikliséi ma is veszélyesen a primadonna (Török Vera) Hernádi Oszkár (elvétele Diabolo Pepita (Harmath Andrea) és Miki (Király Levente) kettőse nép­sanzonelemeket ötvözi — meghatározták a vegyes já­tékstílust, a többszöri váltá­sokat, a sokféle hatást. A ze­nei megszólaltatás tisztes színvonala a Szalatsy István vezette zenekar érdeme. A szerzett — nem az Ő hibá­juk, a darab gyengesége, hogy ez a két figura szür­kébbre sikeredett, csakúgy, mint a bonviVán—primadon­na kettős. Furcsa paradox, hogy a bonviván (Szabady Táncantológia '11 és vész emlékére emlékplaket­tet alapítottak, amelyet min­den évben fiatal művésznek adnak át eredményes mun­kájáért. Első ízben hétfőn adta át az emlékplakettet Lukács Miklós, az operaház igazgató­ja: Forray Gábor érdemes mindenütt, most Pesten is Pisztrángos Elkészült a balatoni halgazdaság ódörögdpusztai piszt­rángOBtelepe. A négyhektáros telep 29 medencéjét bauxit­bányák karsztvizéből töltik fel. A világviszonylatban is korszerűnek számító ódörögdpusztai plsztrángos 1978-ban már IS—18 vagonnyit ad el, zömében külföldön, értékes árujából. szeknek, az egyik Szálat Sza- csábítóak! A premier tatán ppmg egy volt partizán ki­bó Máriának, Pauletta már- legszebb perceit Juhász Jó- kötőben dolgozó lánya. Így a kinő alakítójának, a másikat zsef szerezte, aki a színész klasszikus elemek mellőzése Garay Józsefnek, a súgó Gall Cézárként nagyszerűen miat(; nemigen találtak új színészi eszközöket, hangjuk szépsége és őszintesége kp­vés volt az igazi varázslat­hoz. Egy-egy epizódszerep­ben korrekt alakítást nyújtott Bányász tloná, Bagó László, Herczeg Zsolt, Katona And­rás, Boross Mária, Badíczy Zsuzsa, Gémesi Imre, Szé­kelyhídi György, Huszár Fe­renc. Külön szólnunk kell a tán> OOsokról és a koreográfiáról Talán elegendő volna — 8 kényelmesebb is — pusztán hivatkozni az Élet és Iroda­lom legutóbbi száméra, ott is Váncsa István tévékritiká­jának ide vonatkozó passzu­sára. De vállalva az ódiumot, meg kell mondani végre, hogy szinte alulmúlhatatlan néha ez a tánckar. Nemhogy lehetőségeit nem használja kl, de mintha nem Is ismer­né saját lehetőségeit. Pedig egy mai operettelőadás el­képzelhetetlen jó koreigrá­fia és kiválóan képzett tán­cosok nélkül. Ez az operett fűszere, az előadások sava­borsa. Vajon az idén végző első színpadi táncos szakos szegedi középiskolások tud­nak-e frissíteni? Mert a kor még nem minden! Tandi Lajos —Stoller Búcsúsok című mű ve következett az Avas Tánc­együttes előadásában. Krica­kovics Garmina Burónáját u Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese tán­Fővárosi Művelődési Ház különös izgalommal Várta a A gála második részében a Népművelési Intézet közönség, hogy fölcsendüljön a klasszikus néptáncfeldolgo­szervezésében évente meg- a tápal ajkakon a Kistápéba zások következtek. Vágvölgyi rendezik a Madách Színház- két Útört kell bemenni, mel- —Varga Szegényesét a VDSZ ban a táncantológtat, ahol léje meg a táncot, aminőt Bartók Béla Táncegyüttes nem az együttesek, hanem az erre a dalra és még sok más- tolmácsolta, ami után Rossa i általuk előadott és kiválóra, ra csak a "lápalak tudnak vagy aranyra minősített igazán, önfeledten járni. A táncfeldolgozások találkoz- gyöngyösi Vidrócki Tánc­nak. együttes Maglódi láncokkal A műsort ezúttal a Kalo- jelentkezett, melyhek szerző­csai Népi Együttes Pécsiné- a Szegeden is ismert ki- _ Tóth- Kalocsai tátlcok című vál<5 tártekütató Timar San- coita el. Gyorgyfalvuy Vot­összeállításával kezdte. Ezt dör Vólt. A szekszárdiak Kó- tozatok egy munkásmozgalmi követően a tápai népi e.gyüt- MJa foközótt ütemű, látvá- dalra címú koreográfiájával tes lépett színpadra amely ny°8- széP kimunkátású tánc — amit a Vasas Táncegyül­első ízben kapott meghívót — Szabadi Mihály műve. tes mutatott be — csakúgy az antológiára. A kétszeresen Satirdi Zsolt. a szegedi csillogtatta magas művészi aranyra és kiválóra minősí- ÉDOSZ Táncegyüttes kivalo kepesseget, mint Sebő és 11­tett Tápai lakodalmassal hív- muzsikusa most z&lai szí- már az új gyűjtésű művel, ta föl magára a szakemberek ríekben lépett közönség elé a Románok tánccal, amelyet ' ' ' , , ' " .... a Szurdi—Orsovszky Tánc ismét a VDSZ táncosai mu­figyelmet, e jeies „tsaiaui boltal és dorombbai című tattak be. A szólótáncosokat eseményt" mindössze tíz perc mut>en. Kiss—Foltin Talalaj- Mlinárék mellett Gyalog alatt kellett bemutatni. Mint ját a HVDS£ Bihari János László és Janek József Táncegyüttese mutatta be. A Aranysarkantyús ifjú nép­BéVés megyei Born t Miklós művészek képviselték a Le­tanítványai Mlinár és gényessel, illetve a Magyar Koralovszky Mária Dunán- verbunkkal. A második mű­iéit ugrásával kbotak meg- \ sorf követően szakmai ta­hívót, a Fejér megVei népi nácskozásra ültek össze az együttes nedig Kneifel—Bo- együttesvezetők, valamint tos Mezőföldről hozott Zóré azok a szakemberek, akik és ugrósával érkezett. Tímár 131 ár a jövőre nézve latolgat­. „ . . . .. ., ják, értékelik a táncegyütte­Sándor Domahazi tancat a Jsek'1977. évi munkájátT ered­jászsági népi együttes mu- ményeit, tatta be. If j. Lele József

Next

/
Thumbnails
Contents