Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

Péntek, 1977. december 13. Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kell vetni napjaink megnövekedett követelményeivel, így értékelve gazdasági munkánkat, az elért eredményeknél lényegesen többet kell követelnünk magunktól: a változó külgazdasági feltételek fokozott figyelembevételét, a termelési szerkezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságossági követelmények következetesebb érvényesítését. Eletszínvonalpolitikónk 1977-re előirányzott céljai teljesülnek. A keresetek gyorsabb növekedésében a teljesítményektől függő, szabályozott bérfejlesztések mellett jelentős szerepe volt az oktatási, a közművelődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, valamint a műszakpótlékok emelésének. A jó terméseredmények erőteljesen növelték a lakosság mezőgazdaságból származó jövedelmét. Az összes fogyasztás 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre Jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4— 4,5 százalékkal, a tervezettet is meghaladóan nő. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzott keretek között marad. A külgazdasági kapcsolatok kedvezően bővültek, gyorsabban az előző évinélA szocialista országokkal — az államközi szerződéseknek megfelelően — élénk ütemben növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. Nem rubel elszámolású kivitelünket is dinamikusan bővítettük, bár a tőkés piaci helyzet és az erősödő protekcionizmus hátráltatta exportunkat. A tervezett szintet nem értük el. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17—18 százalékkal többel fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A vállalatok a tervezettnél lényegesen többet fordítanak beruházásokra Erre részben az teremtett lehetőséget, hogv amortizációból és aa 1976-ban elért nyereségből a számitottnál több fetiesztésl alapot képeztek. Jelentősen növelte • beruházási lehetőségeket a vállalati fejlesztések állami támogatása és a tervezettet meghaladó hitelnyújtás is. A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthatjuk. hogy a jövedelmek képződése és felhasználása több vonatkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendülése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költségvetési bevételt, de az erőteljesen növekvő támogatások levonása után visszamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. A lííll amennyit megtermelünk. Ezért a felhalmozással, a lakosság ellátásával és a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos költségvetési kiadások csak gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, az ideinél lassúbb ütemben bővülhetnek. Az előterjesztett költségvetés 385,9 milliárd forint bevételt, illetve 389.7 milliárd forint kiadást irányoz elő, a növekedés egyaránt 6.8 százalék. A hiány 3,8 milliárd forint. Termelés: igény szerint Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságpolitikánk középtávú tervben pnegfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az eddiginél valamivei mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978-ra előirányzott 5 százalékos növelése. A költségvetési előirányzatok ezért elsősorban nem a termelés mennyiségében, hanem a minőségi előrelépésben állítanak nagyobb követelményeket. A népgazdasági tervben előirányzott gazdasági növekedés és a gazdasági szabályozásban érvénybe lépő intézkedések figyelembevételével, a vállalatoktól és szövetkezetektől származó költségvetési bevételek 8—7 százalékkal, a részükre adott támogatások viszont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználását a jövő évben is csak mérsékel tebben növelhetjük annál, mint A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok állnak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez ev októberi ülésén Jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfelelően, a jövőt Is mérlegelve. gazdaságosan korszerűsítjük. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására A nemzeti Jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is követeli, hogy gyorsuljon válaszadási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Azzal számolunk, hogy 1978-ban az ipar termelése 5,5—6 százalékkal nő, ezen belül a vegyiparé és a gépiparé a legdinamikusabban. A termelési szerkezet átalakításában is Jelentős szerepet játszó kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból az 1978. évben csaknem 16 milliárd forint áll rendelkezésre. az előző évinél csaknem 10 százalékkal több. Az arányok javítása, a megváltozott piaci árakhoz való. 1975. óta tartó közelítés folyamata szükségessé tette a termelői árak emelését: a vaskohászati termékeknél 22 százalékkal, a kábeleknél és a villamos energiánál 15 százalékkal. A közlekedés jövő évi feladatainak eredményes teljesítése a kapacitások gondos kihasználását, a belső szervezettség további javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmélyítését igényli. A hozamok növeléséért A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva alapozzuk meg a termelés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fő feladata a hozamok növelése, a kivitelre ts alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az árukínálatot A forgalom növelésének ma legfontosabb követelménye, hogy a kínálat összetétele és választéka tartson lépést a kereslettel. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a termelés és a kereskedelem kapcsolatát. Külgazdasági kapcsolatainkban a jövő évben is alapvető feladat a KGSTországokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővitése. adottságainknak megfelelő kapcsolódásunk a kialakulóban levő célprogramokhoz. Maradéktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekel. Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos export további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet. Éppen ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordításokat igénylő módjaira is. Lehetőség van a termelési kooperációk és a közös vállalkozások számunkra is gazdaságos, szabályozott bővítésére. Ezek működését elősegítik a kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények is. Érdekeltség az export fokozásában Az utóbbi évek pénzügyi intézkedései kedvezőbb feltételeket teremtettek a vállalatok külkereskedelmi tevékenységéhez. A pénzügyi rendszer továbbra is megtartja, sőt növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásában. A termelési és értékesítési szerkezet korszerűsítéséhez tartozik azonban az is, hogy nem nézhetjük tétlenül a távlatokban is gazdaságtalan exportot, valamint egyes vállalatok indokolatlan költségtöbbleteit. Ilyen meggondolásból mérsékeljük 1978-ra az állami viszszatérítések mértékét. Szocialista viszonylatú külkereskedelmünkben nagyobb követelményeket támasztunk az export gazdaságosságával szemben. A belföldi termelői árak és a szocialista külkereskedelmi árak eltéréseit figyelembe véve módosítjuk a transzferábilis rubel forintban kifejezett árfolyamát. Az 1978. évben Mvó árakon 180—182 milliárd forin* beruházást tervezünk, ami «z idén kialakult mag.s színvonalat csupán 2—3 milliárddal haladja meg Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitelező és a szállító vállalatok számára, mert 1976ban már több beruházásnál a befejező munkaszakasznak kell következnie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést követeL A folyamatban levő nagyberuházások tervszerű megvalósítására az ideinél 2 milliárddal többet. 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét 6 folyamatban levő nagv létesítmény veszi igénybe. Két nagyberuházás, a Lenin Kohászati Művek új acélművének kivitelezése és a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése kezdhető meg. s ezekre már az első évben mintegy 1,5 milliárdot fogunk költeni. 1978-ban J0 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az elmúlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkezdődő nagyberuházás. Mégis, a folyamatban levők éFtékösszege egyre nő. Az V. ötéves tervidőszak első 3 évében 31 beruházást fejezünk be, átlagosan 2,1 milliárd forint öszszegű, de 16-ot indítunk, átlagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál is túl sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket, anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket. A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk, de bővülnek a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára szánt összegek is. A beruházási folyamatok tervszerűségének előmozdításában jelentős feladat hárul a hitelezésre. A kormány által jóváhagyott, összesen 25 milliárd forint beruházásihitel-folyósjtás nagy része, egyes ágazatokban a teljes összeg a folyamatban levő beruházások pénzügyi fedezetét szolgálja. A hitelkeret mintegy felét a konvertibilis exportárualapok növelésére alkalmas fejlesztésekre nyújtja a Magyar Nemzeti Bank. Bérek és jövede'mek A gazdasági fejlődés 1978ra előirányzott üteme, a fogyasztás-felhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények bérfejlesztési lehetőségei és a központi életszínvonal-politikai intézkedések a reálbérek 2,8—3 százalékos, a a reáljövedelmek 3—3,2 százalékos fejlődését alapozzák meg. Központi bérintézkedéseket is előirányozunk. Az ez évi rendezéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein és a szolgáltatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeivel összefüggő társadalmi közkiadások növekedése 1978ban is gyorsabb, mint a költségvetési kiadások átlaga. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít, 9 százalékkal többet, mint 1977ben. A pénzbeli juttatások a lakosság mind szélesebb körének jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztositási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet, e kiadások a lakosság jövedelmét egy főre számítva 5000 forinttal egészítik ki. Az 1978. január i-től életbe lépő intézkedés eredményeként a nyugdíjban, járadékban, nyugdíj jellegű ellátásban részesülők havi juttatása ezentúl az eddigi 50 forint helyett legalább 70 forinttal nő. Erre az állami költségvetés mintegy félmilliárd forintot fordít. A közoktatásban figyelmünket az állami oktatással foglalkozó határozatokban megfogalmazott teendőkre összpontosítjuk. Az óvodák befogadóképessége mintegy 17 ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi összefogással, vállalati együttműködéssel megvalósuló hálózatfejlesztés is. Az ifjúsági törvény végrehajtásaként a költségvetés támogatja az ifjúsági létesítmények működését. T?«récsok a lakásépítésért A tanácsok 1078. évi költségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terv 1978-ra ütemezett. Költségvetési előirányzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendelkeznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységében alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30400 lakás felépítésére 1978-ban több mint 18 milliárd forint állami támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezésre. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és kisegitő gazdaságok adóztatását, ami 1,7 millió állampolgár száméra tette kedvezőbbé az adózást. Jövőre jelentősen egyszerűsödik a borforgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő számára könnyíti meg az adóeljárást. Leküzdve munkánk fogyatékosságait Tisztelt Országgyűlést A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Ebben váratlan nehézségeket is le kell küzdeni, saját, munkánk fogyatékosságait is elkeli hárítani. Sokan úgy vélhetik, hogy könnyebb feladatunk lesz a következő évben, mert a mennyiségi növekedés valamivel alacsonyabb mértékével számolunk. Tapasztalataink igazolják, a terv és költségvetés előirányzatai bizonyítják, hogy jövő évi feladataink nehezebbek, és elsősorban a hatékonyság növelése útjén teljesíthetők. Az egyensúlyi követelmények is erre intenek. A nehezebb feladatokat mégis bizakodva vállalhatjuk, a fejlődés ez évi eredményei, számos vállalati és szövetkezeti munkáskollektiva tevékenységének szép példái nyomén. Olyan éves terv és költségvetés jóváhagyását javasoljuk, amely a legfontosabb arányok központi szabályozása mellett teret ad a vállalatok rugalmas kezdeményezéseinek. A feladatok megoldásában egyre nagyobb tere van az üzemi demokrácia szélesítésének. A költségvetés megvalósításának sikere új forrásokat tárhat fel a fejlődés jövőbeni megalapozására, az életkörülmények javítására. Huszár István felszólalása Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselő Elvtársak! Az 1978. évi állami költségvetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják, összhangban Vgnnak az 1978. évi népgazdasági tervvel. A törvényjavaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat, pénzszükségleteket. A javaslat az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak meghatározásakor szem előtt tartotta a népgazdasági, ezen belül a pénzügyi egyensúly fokozatos helyreállításának követelményét. Az egymást követő tervesztendők mindegyikének sajátos karaktere, jellemzője van, Az 1978-as gazdasági év azért fontos állomása V. ötéves tervünk végrehajtásának, mert 1978-ban a közép távú tervidőszak derekához, felezőjéhez érkezünk. Ezen túllépve, már a befejezéshez közeledünk. Ezért az Í978. évi népgazdasági terv kidolgozása során különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk előre a céljainkhoz vezető úton. Két év mérlege A társadalmi termelés az elmúlt két évben kedvezően növekedett. Az ipari termelés 11—12 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés 1976ban csökkent ugyan, de 1977ben mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1975. évit. Az építőipar két év alatt több mint 12 százalékkal emelte termelését. A termelés fejlődése a tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékos növelését tette lehetővé. A fejlődés a kát év folyamán nem volt egyenletes. 1976-ban a főleg mezőgazdasági termés visszaesése miatt mérsékelt növekedést értünk el. 1977-ben viszont fokozódott a gazdasági növekedés lendülete. így a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, és ezzel elérte az ötéves tervben 1977-re előirányzott színvonalat. Az elért eredmények elsősorban népünk szorgalmának köszönhetők, de a mezőgazdaságnak sokat segített a viszonylag jó időjárás is. A legfontosabb azonban a rajtunk múló emberi tényező értékelése. Sokat jelentett, a népgazdasági feladatok teljesítéséhez hathatós segítséget adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott társadalmi méretű munkaverseny. 1978-ban fenntartjuk a társadalmi termelés fejlesztésének lendületét, A népgazdasági terv a hatékonyság növelésére alapozva a termelés olyan fejlesztését tűzi ki célul, amely lehetővé teszi az egyensúly helyreállításának folytatását, a lakosság életszínvonalának folyamatos emelését, a népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítését és a forgóeszközök bővítését. Az 1977. évi gyorsabb növekedés után 1978-ban a nemzeti jövedelemnek legalább 5 százalékos emelésével számolunk. Ezt az ipari termelés 5,5—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az építőipari termelés mintegy 4—5 százalékos növelése biztosithatja. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést, Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink versenyképessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlük függetlenül bekövetkező feltétel változások hatásainak rugalmas kivédésére, kiegyenlítésére. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszak első két évében a nemzed jövedelemnél ugyan lassabban, körülbelül 8 százalékkal növekedett. Ez jó dolog, (gy önmaga összhangban van ötéves tervünk követelményeivel. Ugyanakkor a termelés és a felhasználás szűk különbsége nem elég az egyensúlyi állapotok tartós javításához. Figyelmeztető, hogy 1977-ben a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem emelkedését megközelítő ütemben, a tervezettnél lényegesen gyorsabban növekedett, nagyobb volt. a behozatal is és bár a kivitel teljesítménye viszonylag magas volt, nem érte el a tervezett szintet 1978-ban a nemzeti jövedelem és a belföldi felhasználás növekedést üteme között az ideinél nagyobb, mintegy 3 százalékos különbséget kell tartanunk. így a belföldi felhasználás az 1977. évinél jóval lassabban, mindössze 3 százalékkal emelkedhet Az életkörülmények afaku.asa Tisztelt Országgyűlés! Egész munkánk történelmi célja a népjólét emelése, ha szerényebb mértékben ugyan, de akkor is, ha a külső világ nagyobbik felében válságok sorozata sújtja a dolgozó embereket 1978-ra sem ígérhetünk töh(