Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

4 9 Csütörtök, 1977. december 15. fi kenderipar jövője A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta a kflny­nyüipar termelési szerkezetének korszerűsítéséről szóló jelentési. A beszámoló készítői a következő szempontok alapján ítéltük meg az iparágat! milyen a hatékonysága, mennyiben clégiti ki a lakossági igényeket, hogyan állja meg helyét * nemzetközi piacokon, vagyis mennyire ver­senyképes. A hatékonysági mutatók alapján három csoport­ba soroltak a vállalatokat. A számítások után a kedvezőtlen csoportba, Igy a visszatejlesztendők közé Jutott a pamut-, a len- és kenderípar. Ennek az értékelésnek a várható ha­tásáról beszélgettünk Marosi Jánossal, a Kendoríonó és Szö­vőipari Vállalat vezérigazgató-helyettesével. — Mindenekelőtt azt sze­retném hangsúlyozni — mondta Marosi János —, hogy a könnyűipart minisz­ter előterjesztése rendkívül nagy fontosságú a népgazda­ság struktúrajavító munká­jában. Megértem azokat, akik • közlésen meglepőd­tek. A könnyűipari struk­túra helyzetének megtárgya­lását a Minisztertanácsban úgy értékeltem, mint e fonr tos kérdés aktuális áttekin­tését a tárca területén. — Van-e az új besorolás­nak konkrét hatása a válla­lati életre? — A rövid válasz csak az lehet, igen. Szükséges azon­ban ezt bővebben is megma­gyarázni. A strukturális vál­tozások tudományos kutatása a hatékony gazdálkodás ez idő szerint egyik legfontosabb területe. Ebből következik: azért készülnek értékelések, hogy azokat a gyakorlatban hasznosítani lehessen. Ez azonban folyamat, amely már évekkel ezelőtt megkezdő­dött, most egy szakasza zá­rult le. A főbb ismérvek alapján értékelték a tárca helyzetét, s ebből nyilván­valóan olyan konzekvenciá­kat fognak levonni, amely felgyorsítja a strukturális át­alakulást, ezáltal segít a ha­tékony gazdálkodás erőtelje­sebb kibontakoztatásában. Ez azonban nem jelenti ezt, hogy már a közeljövőben lényeges változások lesz­nek. Gazdaságpolitikánknak ugyanis nem módszere a hir­telen beavatkozás. Különben sem arról van szó, meg a távolabbi éveket figyelembe véve sem, hogy vállalatun­kat fel kellene számolni­Azok a termékek, amelyek­nek előállításával foglalko­zunk, a nagyarányú export­teljesítés, azt jelzi, hogy ezekre a cikkekre itthon ls és külföldön is szükség van. Sokszor elmondtuk már, hogy pusztán a kender kiváltása nem kevesebb, mint 10 mil­lió dollár értékű textil­alapanyag importját tenné szükségessé. Ez pedig nagy összeg, ha figyelembe vesz­szük, hogy dollárexportunk ls majdnem ilyen nagyság­rendet képvisel, zömben kenderből készült árukból. Szó sjnes tehát olyan durva beavatkozásról, amely a vál­lalat életét, termelőmunkáját felborítaná. — Ha így áll a helyzet, ak­kor milyen konzekvenciákat kell levonni ebből az érté­kelésből a kenderiparban? — A kérdésre adandó vá­lasz rendkívül bonyolult. Ha a fejlesztési politikát nézzük, teljesen nyilvánvaló, hogy a kenderkikészítés és -feldol­gozás a Jövőben nem része­sülhet állami támogatásban. De hadd tegyem hozzá, a rostipari rekonstrukciót ki­véve, eddig sem volt ez jel­lemző. Gyakorlatilag tehát saját eredményünkből kép­zett forrásaink szolgáltak a továbbfejlesztés alapjául. En­nek a Jövőben sem lesz aka­dálya. Kizárólag eredményes Áz ulánbátori energiaközpontban Csend. világosság. ké­nyelem. Pislákolnak az ap­ró lámpák a hőerőműköz. pont és alállomásutnak tiz méter hosszú ábráján; Mon­gólia energetikai rendsze­rének központi diszpécser­szolgálatánál. A központhoz tartozó hő­erőművek az ország összes elektromos energiájának 65. hőenergiájának pedig 90 százalékát termelik. Vilá­gossággal ós hővel látják el Ulánbátort, Darhunt, Erde­netet — a köztársaság há­rom legnagyobb ipari köz­pontját —, tíz másik vá­rost és települést, a Köz­ponti, a Ezelengini és a Bul­gani ajmakok több mint 30 állami gazdaságát és terme­lőszövetkezetét. Mongólia központi ener­giarendszerének .diszpécser­szolgálatát 1968-ban alapí­tották. amikor Darhnn köz­ponti hőerőműve eevesütt a két ulánbátori hőerőművel. Abban az időben a szolgá­lat öt mérnökből állt, mun­kaeszközük egy telefon és egy hosszú asztal volt. Je­lenleg a legkorszerűbb be­rendezésen 6 technikus és 12 mérnök dolgozik. A hőerő­művekkel és alállomásokkel három csatornán tartanak kapcsolatot: egyenes kábel­összeköttetésen. nagyfrek­venciás rádióval, valamint hivatali automata telefon­központtal. A mérnökök, akik Itt dol­goznak. az MNK-ban és a Szovjetunióban végezték ta­nulmányaikat. A Mongol Népköztársaság közpon i i energiarendszere az idén 674 millió kilowattóra elektromos energiát termel. A múlt év végén a közpon­ti energiarendszert össze­kapcsolták a Szovjetunió energiarendszerével. Ez le­hetőséget ad arra, hogv nö­veliék az energiaellátás meg­bízhatóságát. Bármelv pil­lanatban felhasználhat!" olvan hatalmas vízi erő­müvek energiáját, mint a kras7nr>iarszki és a bratsz­kl. (BUDAPRESS—MONCA­ME). Juhtenyésztés munkásságunk szabja meg, hogy milyen fejlesztési poli­tikát folytathatunk. A kér­dés másik oldala a fejlesz­tési lehetőség. A kenderipar technológiája bizonyos hatá­ron túl nem modernizálható. Részben a speciális adottsá­gok miatt, részben pedig vo­lumen miatt. Eddig ls sok­szor egyéb textilipari terüle­tek átalakított, vagy célsze­rűvé tett gépelt, berendezé­seit kellett vásárolnunk, mi­vel a világon a kifejezetten kenderlpnri gépgyártás már megszűnt. Ebből is adódik, hogy dinamikus fejlődést fej­lesztési síkon nem lehet meg­valósítani, Marad tehát az az út, amelyen immár közel 10 éve járunk, hogy olyan tech­nológiákkal és technikával kell kiegészíteni állóeszköz­állományunkat, amellyel el­viselhetővé válik a hagyomá­nyosan kenderből készült cikkek gyártása. Ebben az értelemben, különösen az át­lagnál jobb exportlehetősé­geinket figyelembe véve a jövőben ls számíthatunk a pénzügyi szervek támogatá­sára. — Harmadik szempontként említeném azt a kissé szub­jektív megállapításomat, hogy a Magyar Pamutiparral egy kategóriában lenni eleve nem keltheti a reménytelenség, a bizonytalanság érzotét. Olyan társadalmilag szükséges ter­mékeket állítunk elő ezek­ben a vállalatokban, ame­lyekre még hosszú évtizede­kig szükség lesz. Pusztán az arányok változásáról van te­hát szó, ez az ipart fejlődés­sel összefüggésben törvény­szerű és elkerülhetetlen. — Elegendők-e a saját erő bői képződő fejlesztési erő­források? — Ügy gondolom, azok a munkatársak, dolgozók, akik hozzám hasonlóan évtizede­ket töltöttek el az Iparban, nem adják fel könnyen. Azt azonban látni kell, hogy a magyar kenderfpart sem le­het pusztán érzelmi alapon fenntartani. A mezőgazdasá­got is beleértve az iparág mintegy 30—35 ezer ember­nek nyújt egzisztenciális ala­pot. Hogy milyet, az jórészt tőlünk függ. A szabályozós általános rendszere még sok lehetőséget kínál s ezeket ki is kall használni. Most. hogy ismerjük a rólunk kialakított véleményt, céltudatosan kell dolgozni. A gazdaságpolitika objektív folyamat; a struk­túrajavítás a társadalmi ha­ladás egyik fontos feltétele Rajtunk a sor, hogy bebizo­nyítsuk, visszafejlesztésünk sok évtizedig fog tartani. Eközben persze legalábbis átlagos, vagy annál valami­vel jobb jövedelmet kell biz­tosítanunk dolgozóinknak. Markovits Tibor Könyvszemle Egy ország a csillagéi Richárd Carson első vész­csengőjét, a Silent sprinp-et (Néma tavaszt) követve, mind többet foglalkoznak a szakemberek környezetünk védelmével. A most recen­zált mű Jócsik Lajos a ne­ves közgazda, iró és publi­ciszta remekbeszabott alkotá­sa, a magyar valóságkutatds jeles darabja. A két világhá­ború között a szlovákiai magyar szellemiség egyikéi­harcosa volt, mint az ottani magyar értelmiség Sarlós­mozgalmának egyik vezető alakja. (Jövőre ünneplik az alapítás 50. évfordulóját.) Később Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a Kelet Népe című folyóiratot. Jócstk Lajos figyelme a hatvanas évektől kezdődően mindinkább az egész világot foglalkoztató környezetvédel­mi és népélelmezési kérdé­sek felé irányul. Két nagy­sikerű könyve Jelent meg ezekről a témákról: A világ kenyere ma és 2000-ben ét nz öngyilkos civilizáció. Az Egy ország a csillagon ez utóbbi fontos problémakör­nek magyarországi vonatko­zásait bontogatja. Jóesík La­tos ez utóbbi munkéia a Magyarország felfedezése so­rozatban jelent meg nemré­giben. Jócsik Lajos műve olyan friss és eleven mint egy ke­mencéből kivett tüzes cipó, n téma széles néprétegeket foglalkoztat, testületek fog­lalkoznak vele, sőt van kör­nyezetvédelmi törvényünk. A könyv megírásával a szer­zőnek az volt a fő célja, hogy ökológiai szeretetre hangolja kis országunk szemléletét, amely nem lát­szik nagy feladatnak, mégis nehéz és fáradságos 'mun­kálkodást jelent. A könyv foglalkozik a bi­oszféra csillagával, a jár­gány. ég traktorországgal, a Földdel, amivel mit is kel­lene tennünk? Ezeken belül Ily jelentős jelenségekre hív­Ja fel a figyelmet; a biosz­féra veszélyei, a talaj népes­ség, a körforgás alaptörvé­nye, táplálkozási láncok, az erdő, a víz és a társadalom, ártalmak a táplálkozási lánc­ban. Külön kiemelést érde­mei a tájrendszerek techno­lógiája című alfejezet pre­cíz és gondos tárgyalása, va­lamint gyümölcs- és zöldség­program érintése, a mező­gazdaság kemizálása. A víz külön téma, ugyanis természetes vizeink szenved­nek legtöbb károsodást Itt foglalkozik a víztermeléssel, a szennyvízkérdéssel, a ta­vak problematikájával: a Balatonnal, a Velencei-tóval, a Fertő tóval, az alföldi víz­lépcsőkkel, valamint a hal­pusztulások okaival. A város „tüdejével", az erdővei, a zöldfelülettel kü­lön alfejezet foglalkozik, olyan részletekre ls - kitérve, hogy Szeged városában ma 35 ezer fa él (vagy talán már ennyi sem, hiszen a Kiss Ferenc által felújított ún. Makkos erdőnek ls egy jelentős hanyucsa az Északi városrészi építkezések áldo­zatául vált), Tárgyalja a szerző az erdei vaogazdálko­dáat, és legnagyobb eltart­ható képességre Szabolcs­Szatmár ós Pest megyét ítéli. Légterünkkel foglalkozva megállapítja a szerző, hogy huzánk terülote felett egy­billió tonna a levegősúly, amelyre ugyancsak nem vi­gyázunk eléggé, u szédületes Ipari fejlődés és az urbani­záció Igen sokat árt, de eze­ket „ki lehetne védeni". Eb­ben természetesen jelentősen ludasak a gépjármüvek is. A zaj szintén nagy baj, hiszen a zajtól meg is lehet halni. A zajártalom számos súlyos betegség forrása. Kü­lönösen az éjszakai zajárta­lom igen veszélyes, mivel megakadályozza a nyugodt alvást, a pihenést. Néhány évvel ezelőtt elterjedt a hír, hogy a Marseille mellett francia szakemberek titkos laboratóriumokban készttet­tek egy szerkezetet, amelyet óriás méretű sípnak is ne­vezhetnénk, Ebben a több száz méter méretű hosszú sípban sűrített levegőt olyan sebességgel nyomták ki fúvó­kán, hogy a levegő rendkí­vül éles, Igen nagy frekven­ciájú hangot adott kl. Ezt a hangot az emberi fül már nem érzékeli, de néhány má­sodpercen belül minden élő­lényt elpusztíthat, néhány száz méteres körzetben. De ne menjünk el eddig, -pusz­tít minket a nappali 80 és az éjszakai 50 decibel hangerős­ség is. E kérdéskört a szerző böl­csen úgy összegezi, hogy az utóbbi néhány esztendőben a zajártalommal kapcsolatos problémák urbanisztikai és szociális problémákká vál­tak. Megoldásukhoz valóban minden erőnek együttes ösz­szefogására szükség van, Foglalkozik a könyv a KGST országainak átfogó, részleges együttműködési programjával, a környezet védelmére, alakítására, és az ezzel kapcsolatban a termé­szeti források ésszerű fel­használásával. Ismereteket kapunk a környezetvédelem elvi rendszeréről, a környe­zetvédelmi területekről Len­gyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriá­ban és hazánkban. Kitér a szerző arra is, hogy a környezetalakítás és -védelem területén folyó te­vékenység nemcsak az ál­lampolgárok ós társadalmi szervezetek kötelessége, ha­nem elsősorban a műszaki emberek feladata. A mérnö­kök és a technikusok ugyan­is aktívan vesznek részt a termelési folyamatban, tudo­mányos kutatásokban, az építkezéseken, különböző lé­tesítmények és berendezések gyártásában, ezáltal elősegít­hetik a környezetszennyező­dés csökkentését. Nagyon igaz ez a megállapítás, de a műszakiakon túl erre pénz is szükséges. A szerző az utolsó fejezet­ben igen aktuálisan idézi Engelst: az állat csupán felhasználja a külső termé­szetet, és egyszerűen jelenlé­tével hoz benne létre válto­zásokat; az ember á változ­tatásaival céljai szolgálatiba állítja azt, uralkodik rajta". Tehát ne feledjünk ol ural­kodni! A könyv igen hasznos minden érdeklődő számáré, és méltó darabja a Magyar­ország felfedezése sorozat­nak. Bátyai Jenő II színesfémek hazája Terven teiül Csarnokelemek a Szovjetuniónak Szovjet segítséggel hatal­mas Juhtenyésztő állami gazdaságot létesítenek Mon­gólia Baianhongor tí.'légé­ben. A tervek szerint 50 hodály jut majd az anyaju­hoknak. a növendékállatokra pedig 36. Állat egészségügyi laboratóriumot, gyógyászati tskarményállomást és -rsk­tórakat is építenek. Az «?•* dolgozóknak pedig <r tes házakat, iskolát k'V zat és óvodát létS'.í' magas hegyek kc-Ott. ia+w; Terven felül gyártják a könnyűszerkezeti csarnok­elemeket a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárá­ban. ahoj a termelés na­gyobb része az idén szov­jet megrendelés volt; ki­egészítő kellékeket szállí­ottak az uszty-ilimszkj eel­lulózkembinátjíoz. amely­nek fém épületszerkezeteit Kecskeméten gyártották. Ezenkívül 17 esarnok köny­"VÜszerkezeti elemeit tn­'ítottók útnak. mintegy másfél hónappal a határ­lő előtt a baráti országba, ffty az óv hátra'evő részé­ben terven felül még öt csarnok építéséhez elegen­dő épületszerkezetet gyár­tanak a Szovjetuniónak, ahonnan 'már megérkezett az újabb megrendelés a kő­vetkező évekre. Jövőre 21 különböző méretű üzem csarnokhoz szállítanak kecs keméti elemeket, A ha 'árldúk betartásához. ' gyártmányok Jó minőségé nek megőrzéséhez meg­kezdték a technológiai fel készülést. A hatékonyabb termeléshez 14 műszak módosítást alkalmaznak, további gépesítéssel pótol 1ák a hiányzó munka­erőt. (MTI) Plovdivtól néhány kilo­méterre, a Rodope felé veze­tő országút jobb oldalán emelkedik a Dimiter Blagoev nevét viselő színesfém kom­binát épülete. A kombinát adja az ország cinktermelé­sének több mint 60 százalé­kát, ólomtermelósének pedig majdnem a felét. Elsősorban ennek a szovjet tervek alap­ján felépített és hazai be­rendezésekkel felszerelt léte­sítménynek köszönhető, hogy Bulgária ma e fémek egy főre jutó termelésében ve­zető helyet foglal el a vilá­gon. Az a tény. hogy a Rodope­hegység adja ma a bolgár színesfémkohászat több mint 90 százalékát következtetni enged a terület hatalmas gazdasági szerepére. Jtt talál­ható az ólom- és cinkércter­melés legnagyobb bulgáriai létesítménye, a „Gorubszo" bányászati és ércdúsító kom­binát- A kombinát története 1950-ben a közös bolgár­szovjet ércbányatársaság, a ..Gorubszo" létrejöttével kez­dődött, Madan község (ma VB-Q8) közelében építenék az első ércdúsítót, maid Rudo­bemben a következőt. 1955-re ->7 építkezésbe Jovábht nyolc bánva kapcsolódott be. 1959 re még Ú bánva és két új Rotációs üzem épüit T ikahban és Usztremben, a 'tardzsali és rudozemi gvá­akat Bedig bővítették. Ma már a „Gorubszo" egyesülés a bányák és Rotációs üze­mek hatalmas komplexuma. A Bolgár Kommunista Pártnak és a Bolgár Nép­köztársaság Minisztertaná­csának a terület 1930-ig meg­valósuló társadalmi, gazdasá­gi és kulturális fejlesztéséről hozott határozata értelmében n régi létesítményeket íel­útít.lák, korszerűsítik, új részlegeket — géngvártás elektrotechnika, elektronika kémia — hoznak létre Eze'* üzembe helyezése, valamin' a könnvű- és élelmiszerjna feliesztése (különösen a falu közösségekben ós a faluköz pontokban) elősegítették-, t környék nőlakosságának fog laikoztatását. Még sok rodopel öreg em lékszik a török rabság idetá re. amely alól Szmoljan vi déke csak 1912-ben szaba dul fel — később, mint a> ország többi területe. De a» ember könnyen hoz-ászokik az újhoz, és ma má.- senki sem csodálkozik azon, hogv az egykori pásztorok és fa vágók gyermekei intézetek ben tanulnak és szívesen né zik a televízió adásait, A ;(ít ezer lakost számláló vám­központ, Szmoiian nanorá­másához egv tdeie hozzátar tozik egy nagv kimolás énii let. Ez a Balkán-'-"síi? legmodernebb planetáriuma é3 az amatőr csillagászok obszervatóriuma. Nagy te leszkópjai az NDK-ban ké, szültek- Harminc évvel ez­előtt hasonlót is nehéz lett vgJna elképzelni. Ma ez is természetes (BUDAPRESS— SOFIAPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents