Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

4 9 Csütörtök, 1977. december 15. fi kenderipar jövője A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta a kflnynyüipar termelési szerkezetének korszerűsítéséről szóló jelentési. A beszámoló készítői a következő szempontok alapján ítéltük meg az iparágat! milyen a hatékonysága, mennyiben clégiti ki a lakossági igényeket, hogyan állja meg helyét * nemzetközi piacokon, vagyis mennyire versenyképes. A hatékonysági mutatók alapján három csoportba soroltak a vállalatokat. A számítások után a kedvezőtlen csoportba, Igy a visszatejlesztendők közé Jutott a pamut-, a len- és kenderípar. Ennek az értékelésnek a várható hatásáról beszélgettünk Marosi Jánossal, a Kendoríonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgató-helyettesével. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — mondta Marosi János —, hogy a könnyűipart miniszter előterjesztése rendkívül nagy fontosságú a népgazdaság struktúrajavító munkájában. Megértem azokat, akik • közlésen meglepődtek. A könnyűipari struktúra helyzetének megtárgyalását a Minisztertanácsban úgy értékeltem, mint e fonr tos kérdés aktuális áttekintését a tárca területén. — Van-e az új besorolásnak konkrét hatása a vállalati életre? — A rövid válasz csak az lehet, igen. Szükséges azonban ezt bővebben is megmagyarázni. A strukturális változások tudományos kutatása a hatékony gazdálkodás ez idő szerint egyik legfontosabb területe. Ebből következik: azért készülnek értékelések, hogy azokat a gyakorlatban hasznosítani lehessen. Ez azonban folyamat, amely már évekkel ezelőtt megkezdődött, most egy szakasza zárult le. A főbb ismérvek alapján értékelték a tárca helyzetét, s ebből nyilvánvalóan olyan konzekvenciákat fognak levonni, amely felgyorsítja a strukturális átalakulást, ezáltal segít a hatékony gazdálkodás erőteljesebb kibontakoztatásában. Ez azonban nem jelenti ezt, hogy már a közeljövőben lényeges változások lesznek. Gazdaságpolitikánknak ugyanis nem módszere a hirtelen beavatkozás. Különben sem arról van szó, meg a távolabbi éveket figyelembe véve sem, hogy vállalatunkat fel kellene számolniAzok a termékek, amelyeknek előállításával foglalkozunk, a nagyarányú exportteljesítés, azt jelzi, hogy ezekre a cikkekre itthon ls és külföldön is szükség van. Sokszor elmondtuk már, hogy pusztán a kender kiváltása nem kevesebb, mint 10 millió dollár értékű textilalapanyag importját tenné szükségessé. Ez pedig nagy összeg, ha figyelembe veszszük, hogy dollárexportunk ls majdnem ilyen nagyságrendet képvisel, zömben kenderből készült árukból. Szó sjnes tehát olyan durva beavatkozásról, amely a vállalat életét, termelőmunkáját felborítaná. — Ha így áll a helyzet, akkor milyen konzekvenciákat kell levonni ebből az értékelésből a kenderiparban? — A kérdésre adandó válasz rendkívül bonyolult. Ha a fejlesztési politikát nézzük, teljesen nyilvánvaló, hogy a kenderkikészítés és -feldolgozás a Jövőben nem részesülhet állami támogatásban. De hadd tegyem hozzá, a rostipari rekonstrukciót kivéve, eddig sem volt ez jellemző. Gyakorlatilag tehát saját eredményünkből képzett forrásaink szolgáltak a továbbfejlesztés alapjául. Ennek a Jövőben sem lesz akadálya. Kizárólag eredményes Áz ulánbátori energiaközpontban Csend. világosság. kényelem. Pislákolnak az apró lámpák a hőerőműköz. pont és alállomásutnak tiz méter hosszú ábráján; Mongólia energetikai rendszerének központi diszpécserszolgálatánál. A központhoz tartozó hőerőművek az ország összes elektromos energiájának 65. hőenergiájának pedig 90 százalékát termelik. Világossággal ós hővel látják el Ulánbátort, Darhunt, Erdenetet — a köztársaság három legnagyobb ipari központját —, tíz másik várost és települést, a Központi, a Ezelengini és a Bulgani ajmakok több mint 30 állami gazdaságát és termelőszövetkezetét. Mongólia központi energiarendszerének .diszpécserszolgálatát 1968-ban alapították. amikor Darhnn központi hőerőműve eevesütt a két ulánbátori hőerőművel. Abban az időben a szolgálat öt mérnökből állt, munkaeszközük egy telefon és egy hosszú asztal volt. Jelenleg a legkorszerűbb berendezésen 6 technikus és 12 mérnök dolgozik. A hőerőművekkel és alállomásokkel három csatornán tartanak kapcsolatot: egyenes kábelösszeköttetésen. nagyfrekvenciás rádióval, valamint hivatali automata telefonközponttal. A mérnökök, akik Itt dolgoznak. az MNK-ban és a Szovjetunióban végezték tanulmányaikat. A Mongol Népköztársaság közpon i i energiarendszere az idén 674 millió kilowattóra elektromos energiát termel. A múlt év végén a központi energiarendszert összekapcsolták a Szovjetunió energiarendszerével. Ez lehetőséget ad arra, hogv növeliék az energiaellátás megbízhatóságát. Bármelv pillanatban felhasználhat!" olvan hatalmas vízi erőmüvek energiáját, mint a kras7nr>iarszki és a bratszkl. (BUDAPRESS—MONCAME). Juhtenyésztés munkásságunk szabja meg, hogy milyen fejlesztési politikát folytathatunk. A kérdés másik oldala a fejlesztési lehetőség. A kenderipar technológiája bizonyos határon túl nem modernizálható. Részben a speciális adottságok miatt, részben pedig volumen miatt. Eddig ls sokszor egyéb textilipari területek átalakított, vagy célszerűvé tett gépelt, berendezéseit kellett vásárolnunk, mivel a világon a kifejezetten kenderlpnri gépgyártás már megszűnt. Ebből is adódik, hogy dinamikus fejlődést fejlesztési síkon nem lehet megvalósítani, Marad tehát az az út, amelyen immár közel 10 éve járunk, hogy olyan technológiákkal és technikával kell kiegészíteni állóeszközállományunkat, amellyel elviselhetővé válik a hagyományosan kenderből készült cikkek gyártása. Ebben az értelemben, különösen az átlagnál jobb exportlehetőségeinket figyelembe véve a jövőben ls számíthatunk a pénzügyi szervek támogatására. — Harmadik szempontként említeném azt a kissé szubjektív megállapításomat, hogy a Magyar Pamutiparral egy kategóriában lenni eleve nem keltheti a reménytelenség, a bizonytalanság érzotét. Olyan társadalmilag szükséges termékeket állítunk elő ezekben a vállalatokban, amelyekre még hosszú évtizedekig szükség lesz. Pusztán az arányok változásáról van tehát szó, ez az ipart fejlődéssel összefüggésben törvényszerű és elkerülhetetlen. — Elegendők-e a saját erő bői képződő fejlesztési erőforrások? — Ügy gondolom, azok a munkatársak, dolgozók, akik hozzám hasonlóan évtizedeket töltöttek el az Iparban, nem adják fel könnyen. Azt azonban látni kell, hogy a magyar kenderfpart sem lehet pusztán érzelmi alapon fenntartani. A mezőgazdaságot is beleértve az iparág mintegy 30—35 ezer embernek nyújt egzisztenciális alapot. Hogy milyet, az jórészt tőlünk függ. A szabályozós általános rendszere még sok lehetőséget kínál s ezeket ki is kall használni. Most. hogy ismerjük a rólunk kialakított véleményt, céltudatosan kell dolgozni. A gazdaságpolitika objektív folyamat; a struktúrajavítás a társadalmi haladás egyik fontos feltétele Rajtunk a sor, hogy bebizonyítsuk, visszafejlesztésünk sok évtizedig fog tartani. Eközben persze legalábbis átlagos, vagy annál valamivel jobb jövedelmet kell biztosítanunk dolgozóinknak. Markovits Tibor Könyvszemle Egy ország a csillagéi Richárd Carson első vészcsengőjét, a Silent sprinp-et (Néma tavaszt) követve, mind többet foglalkoznak a szakemberek környezetünk védelmével. A most recenzált mű Jócsik Lajos a neves közgazda, iró és publiciszta remekbeszabott alkotása, a magyar valóságkutatds jeles darabja. A két világháború között a szlovákiai magyar szellemiség egyikéiharcosa volt, mint az ottani magyar értelmiség Sarlósmozgalmának egyik vezető alakja. (Jövőre ünneplik az alapítás 50. évfordulóját.) Később Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a Kelet Népe című folyóiratot. Jócstk Lajos figyelme a hatvanas évektől kezdődően mindinkább az egész világot foglalkoztató környezetvédelmi és népélelmezési kérdések felé irányul. Két nagysikerű könyve Jelent meg ezekről a témákról: A világ kenyere ma és 2000-ben ét nz öngyilkos civilizáció. Az Egy ország a csillagon ez utóbbi fontos problémakörnek magyarországi vonatkozásait bontogatja. Jóesík Latos ez utóbbi munkéia a Magyarország felfedezése sorozatban jelent meg nemrégiben. Jócsik Lajos műve olyan friss és eleven mint egy kemencéből kivett tüzes cipó, n téma széles néprétegeket foglalkoztat, testületek foglalkoznak vele, sőt van környezetvédelmi törvényünk. A könyv megírásával a szerzőnek az volt a fő célja, hogy ökológiai szeretetre hangolja kis országunk szemléletét, amely nem látszik nagy feladatnak, mégis nehéz és fáradságos 'munkálkodást jelent. A könyv foglalkozik a bioszféra csillagával, a járgány. ég traktorországgal, a Földdel, amivel mit is kellene tennünk? Ezeken belül Ily jelentős jelenségekre hívJa fel a figyelmet; a bioszféra veszélyei, a talaj népesség, a körforgás alaptörvénye, táplálkozási láncok, az erdő, a víz és a társadalom, ártalmak a táplálkozási láncban. Külön kiemelést érdemei a tájrendszerek technológiája című alfejezet precíz és gondos tárgyalása, valamint gyümölcs- és zöldségprogram érintése, a mezőgazdaság kemizálása. A víz külön téma, ugyanis természetes vizeink szenvednek legtöbb károsodást Itt foglalkozik a víztermeléssel, a szennyvízkérdéssel, a tavak problematikájával: a Balatonnal, a Velencei-tóval, a Fertő tóval, az alföldi vízlépcsőkkel, valamint a halpusztulások okaival. A város „tüdejével", az erdővei, a zöldfelülettel külön alfejezet foglalkozik, olyan részletekre ls - kitérve, hogy Szeged városában ma 35 ezer fa él (vagy talán már ennyi sem, hiszen a Kiss Ferenc által felújított ún. Makkos erdőnek ls egy jelentős hanyucsa az Északi városrészi építkezések áldozatául vált), Tárgyalja a szerző az erdei vaogazdálkodáat, és legnagyobb eltartható képességre SzabolcsSzatmár ós Pest megyét ítéli. Légterünkkel foglalkozva megállapítja a szerző, hogy huzánk terülote felett egybillió tonna a levegősúly, amelyre ugyancsak nem vigyázunk eléggé, u szédületes Ipari fejlődés és az urbanizáció Igen sokat árt, de ezeket „ki lehetne védeni". Ebben természetesen jelentősen ludasak a gépjármüvek is. A zaj szintén nagy baj, hiszen a zajtól meg is lehet halni. A zajártalom számos súlyos betegség forrása. Különösen az éjszakai zajártalom igen veszélyes, mivel megakadályozza a nyugodt alvást, a pihenést. Néhány évvel ezelőtt elterjedt a hír, hogy a Marseille mellett francia szakemberek titkos laboratóriumokban készttettek egy szerkezetet, amelyet óriás méretű sípnak is nevezhetnénk, Ebben a több száz méter méretű hosszú sípban sűrített levegőt olyan sebességgel nyomták ki fúvókán, hogy a levegő rendkívül éles, Igen nagy frekvenciájú hangot adott kl. Ezt a hangot az emberi fül már nem érzékeli, de néhány másodpercen belül minden élőlényt elpusztíthat, néhány száz méteres körzetben. De ne menjünk el eddig, -pusztít minket a nappali 80 és az éjszakai 50 decibel hangerősség is. E kérdéskört a szerző bölcsen úgy összegezi, hogy az utóbbi néhány esztendőben a zajártalommal kapcsolatos problémák urbanisztikai és szociális problémákká váltak. Megoldásukhoz valóban minden erőnek együttes öszszefogására szükség van, Foglalkozik a könyv a KGST országainak átfogó, részleges együttműködési programjával, a környezet védelmére, alakítására, és az ezzel kapcsolatban a természeti források ésszerű felhasználásával. Ismereteket kapunk a környezetvédelem elvi rendszeréről, a környezetvédelmi területekről Lengyelországban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és hazánkban. Kitér a szerző arra is, hogy a környezetalakítás és -védelem területén folyó tevékenység nemcsak az állampolgárok ós társadalmi szervezetek kötelessége, hanem elsősorban a műszaki emberek feladata. A mérnökök és a technikusok ugyanis aktívan vesznek részt a termelési folyamatban, tudományos kutatásokban, az építkezéseken, különböző létesítmények és berendezések gyártásában, ezáltal elősegíthetik a környezetszennyeződés csökkentését. Nagyon igaz ez a megállapítás, de a műszakiakon túl erre pénz is szükséges. A szerző az utolsó fejezetben igen aktuálisan idézi Engelst: az állat csupán felhasználja a külső természetet, és egyszerűen jelenlétével hoz benne létre változásokat; az ember á változtatásaival céljai szolgálatiba állítja azt, uralkodik rajta". Tehát ne feledjünk ol uralkodni! A könyv igen hasznos minden érdeklődő számáré, és méltó darabja a Magyarország felfedezése sorozatnak. Bátyai Jenő II színesfémek hazája Terven teiül Csarnokelemek a Szovjetuniónak Szovjet segítséggel hatalmas Juhtenyésztő állami gazdaságot létesítenek Mongólia Baianhongor tí.'légében. A tervek szerint 50 hodály jut majd az anyajuhoknak. a növendékállatokra pedig 36. Állat egészségügyi laboratóriumot, gyógyászati tskarményállomást és -rsktórakat is építenek. Az «?•* dolgozóknak pedig <r tes házakat, iskolát k'V zat és óvodát létS'.í' magas hegyek kc-Ott. ia+w; Terven felül gyártják a könnyűszerkezeti csarnokelemeket a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában. ahoj a termelés nagyobb része az idén szovjet megrendelés volt; kiegészítő kellékeket szállíottak az uszty-ilimszkj eellulózkembinátjíoz. amelynek fém épületszerkezeteit Kecskeméten gyártották. Ezenkívül 17 esarnok köny"VÜszerkezeti elemeit tn'ítottók útnak. mintegy másfél hónappal a határlő előtt a baráti országba, ffty az óv hátra'evő részében terven felül még öt csarnok építéséhez elegendő épületszerkezetet gyártanak a Szovjetuniónak, ahonnan 'már megérkezett az újabb megrendelés a kővetkező évekre. Jövőre 21 különböző méretű üzem csarnokhoz szállítanak kecs keméti elemeket, A ha 'árldúk betartásához. ' gyártmányok Jó minőségé nek megőrzéséhez megkezdték a technológiai fel készülést. A hatékonyabb termeléshez 14 műszak módosítást alkalmaznak, további gépesítéssel pótol 1ák a hiányzó munkaerőt. (MTI) Plovdivtól néhány kilométerre, a Rodope felé vezető országút jobb oldalán emelkedik a Dimiter Blagoev nevét viselő színesfém kombinát épülete. A kombinát adja az ország cinktermelésének több mint 60 százalékát, ólomtermelósének pedig majdnem a felét. Elsősorban ennek a szovjet tervek alapján felépített és hazai berendezésekkel felszerelt létesítménynek köszönhető, hogy Bulgária ma e fémek egy főre jutó termelésében vezető helyet foglal el a világon. Az a tény. hogy a Rodopehegység adja ma a bolgár színesfémkohászat több mint 90 százalékát következtetni enged a terület hatalmas gazdasági szerepére. Jtt található az ólom- és cinkérctermelés legnagyobb bulgáriai létesítménye, a „Gorubszo" bányászati és ércdúsító kombinát- A kombinát története 1950-ben a közös bolgárszovjet ércbányatársaság, a ..Gorubszo" létrejöttével kezdődött, Madan község (ma VB-Q8) közelében építenék az első ércdúsítót, maid Rudobemben a következőt. 1955-re ->7 építkezésbe Jovábht nyolc bánva kapcsolódott be. 1959 re még Ú bánva és két új Rotációs üzem épüit T ikahban és Usztremben, a 'tardzsali és rudozemi gváakat Bedig bővítették. Ma már a „Gorubszo" egyesülés a bányák és Rotációs üzemek hatalmas komplexuma. A Bolgár Kommunista Pártnak és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának a terület 1930-ig megvalósuló társadalmi, gazdasági és kulturális fejlesztéséről hozott határozata értelmében n régi létesítményeket íelútít.lák, korszerűsítik, új részlegeket — géngvártás elektrotechnika, elektronika kémia — hoznak létre Eze'* üzembe helyezése, valamin' a könnvű- és élelmiszerjna feliesztése (különösen a falu közösségekben ós a faluköz pontokban) elősegítették-, t környék nőlakosságának fog laikoztatását. Még sok rodopel öreg em lékszik a török rabság idetá re. amely alól Szmoljan vi déke csak 1912-ben szaba dul fel — később, mint a> ország többi területe. De a» ember könnyen hoz-ászokik az újhoz, és ma má.- senki sem csodálkozik azon, hogv az egykori pásztorok és fa vágók gyermekei intézetek ben tanulnak és szívesen né zik a televízió adásait, A ;(ít ezer lakost számláló vámközpont, Szmoiian nanorámásához egv tdeie hozzátar tozik egy nagv kimolás énii let. Ez a Balkán-'-"síi? legmodernebb planetáriuma é3 az amatőr csillagászok obszervatóriuma. Nagy te leszkópjai az NDK-ban ké, szültek- Harminc évvel ezelőtt hasonlót is nehéz lett vgJna elképzelni. Ma ez is természetes (BUDAPRESS— SOFIAPRESS)