Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

5 Szerda, 1977. november 9." Gáztárolók I Közgazdasági szakközép- ' Védelmi berendezés A Zala megyei Pusztaede­rlcs község határában csak­rwm 40 éve feltárt és azóta „leművelt" földgázlelőhelyet, mint természetes föld alatti tárolót, ismét felhasználják gáztárolásra. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakemberei által kidolgozott elvek és tervek alapján 300 millió köbméter, nagyobb részt az országos távvezetéken érkező alföldi gáz befogadására tették al­kalmassá. iskolások Közgazdasági szakközép­iskolások mérték össze tudá­sukat- a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója alkalmából Szege­den, a házigazda Kőrösy Jó­zsef Közgazdasági szakközép­iskolában. A bajaiak, fél­egyháziak és vásárhelyiek versenyeztek a két szegedi szakközépiskolásokkal együtt. A kérdések a Szovjetunió X. ötéves tervének leglényege­sebb adatai és tényei körül I keringtek, s a diákok alapos ismeretekről adtak tanúbi­zonyságot. A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete patronálta a ver­senyt. Az első helyen a Kis­kunfélegyházi . Varga Jenő Közgazdasági Szakközépisko­la háromtagú csapata vég­zett. A díjakat — s a válla­latok által adományozott ju­talmakat — dr. Dékány Klá­ra, a KISZ szegedi bizott­ságának első titkára, a zsűri elnöke adta át a tanulóknak. AT elmúlt hét ünnepi mű­sorfolyamában kapott helyet a Golgota 13 részre tervezett feldolgozásából az „első blokk" befejező darabja. A filmsorozat most bemutatott négy része várakozást keltő. Tolsztoj hatalmas tablóját tökéletesen „lemásolni": le­hetetlenség. A rendezőnek, Ordinszkijnek viszont sike­rült járható utat választania. Az irodalmi ábrázolás lé­nyeges tartalmi csomópont­jait „meghagyva": a regény­nek az olvasás közben indu­kált hangulatait képekkel és szerkesztésükkel újrateremt­ve — lehet és érdemes fil­mesíteni a Golgotát. A szokatlan sugárzási módnak — a sorozat meg­szakítoltságának — előnyei és hátrányai egyaránt sorol­hatók; minthogy nehéz té­nyekkel vitatkozni, elég any­nyl: a sorozatokébresztette, már sokszor megfigyelt nézői kíváncsiság remélhetőleg most ls sokakat indft arra, hogy kézbe vegyék Tolsztoj művét — mielőtt jönnek a további részek. A szerencsés „kézzel" végzett átültetésnek persze legalább annyi része lehet az újabb olvasási kedv felkeltésében, mint a soro­zatjellegnek. A négyrészes film az első háború, illetve a forradalom előtti korról szól. A vívódások­kal terhes, a változások elő­jeleit hordozó Időket elsősor­ban nagy hangulati erejű képsorok révén sikerült be­mutatni. Tiszteletre méltó rendezői tudatosságról árul­kodik a négy film. Ordinszkij vállalta annak a kockázatát, hogy a cselekmény lassú ki­bontása miatt a nézők idő előtt „unalmat kiáltanak", vagy, hogy az időigényes „ké­pi műveletek", melyek a sze­replők minél árnyaltabb, alaposabb bemutatására hi­vatottak, a nézők kedvét ve­szik ettől a hosszadalmas is­merkedéstől. De nyilván iga­za hitében kockáztatott. Es meggyőzött eszközeinek lét­jogosultságáról. Vaszilkov ugyanis úgy fényképezett például tárgyakat, hogy azok beszélhessenek: nemcsak tu­lajdonosaikról, azok élet- és gondolkodásmódjáról, hanem az egész korról. Utca- és táj­képek jelentést adtak a je­lenről, de beszéltek a múlt­ról és a valami megfogha­tatlan feszültséget teremtve sejtették a holnap esedékes változásokat is. Ügy fényké­pezett például szemeket, hogy sorsokat tudjunk a kép­hez illeszteni. Percekig ki­sért látszólag monoton moz­dulatokat, mondjuk egy séta lépteit, úgy, hogy a mozdu­lat képéből rekonstruálhat­tunk hangulat- és gondolat­váltásokat. A nézőit az első pillanatokban csigatempójá­val próbára tevő film végül így kerített „hálójába", kí­vánt és követelt magának fi­gyelmet és késztetett egyre Közlekedési balesetek Vásárhelyen a Damjanich utcából figyelmetlenül balra kanyarodott kerékpárjával a Holló utcai kereszteződésbe Koprás Béla 44 éves helybe­li (Tanácsköztársaság tér 75.) lakos. Nekihajtott egy oddér­kező motorkerékpárnak. Emiatt felbukott, s súlyosan megsérült. Szentes és Kunszentmár­ton között szabálytalan elő­zéssel okozott közlekedési balesetet Vereb Imre 41 éves szentesi (Beloiannisz u. 10.) lakos. Egy személyautót elő­zött, majd a szembejövő for­galom miatt hirtelen úgy tért vissza a jobb oldalra, hogy a megelőzött kocsit le­szorította. Ezért összeakadt a két autó lökhárítója, s a bal­esetben vétlen — az előzött gépkocsi hátsó része balra, az úttest közepe felé csú­szott, s egy szemben odaér­kező autóval összeütközött. A két autó szinte teljesen összetört, az ütközés követ­keztében öten sérültek meg, közülük hárman súlyosan. Az egyik autó belezuhant az útmentl; három méter mély árokba. Domaszék és Zákányszék között a hétfő esti ködben ifj. Zentai László 17 éves sze­gedi (Roosevelt tér —9.) la­kos nekivezette édesapja au­tóját egy lovas fogatnak. A fogat hajtója viharlámpát tartott a kezében, s gyalog vezette lovát. A fogathajtó sérült meg, a kár 10 ezer fo­rint. Szeged és Sövényháza kö­zött a dóci útleágazásnál ls súlyos baleset történt. Jójárt Jenó 27 éves dóci (Bodor­szék 73.) lakos motorjával figyelmetlenül hajtott kl az alárendelt útvonalról, még­pedig egy autó elé. amely el­ütötte. A motoros súlyosan megsérült. Szegvár és Szentes között Osztroluczkl Pál 58 éves szegvári (Kossuth u. 1.) lakos figyelmetlenül egy személy­gépkocsi elé szaladt kerék­párjával. A gépkocsi vezető­je már nem tudta elkerülni a balesetet. Elütötte a kerék­párost, akinek sérülései sú­lyosak. Szeged-Klskundorozsmán a Dorozsmai út 178. számú ház előtt Zana Rudolf 63 éves szegedi (Lenin krt. 44.) lakos autójával Jobbra letért az út­padkára. Majd balra kor­mányzott, s áttérve az ellen­kezni oldalra nekiütközött a motorkerékpárral odaérkező Gombos Antal 28 éves hely­beli (Alsóvárosi feketeföldek 41.) lakosnak. A vétlen mo­toros sérült meg, a kár elerl a 10 ezer forintot. A kereskedelmi reklám érkezett. Értékelésükét köve­színvonalának emelése cél- tőén a díjazott plakátterve­jából a Magyar Hirdető által . _ll(.,í4t kiírt plakátbörze-pályázatra ket k.allitason mutatják sok színvonalas pályamunka majd be. Nyugdíjas­házak Hat újabb nyugdíjasház épül 1980-ig Budapesten. Két nyugdíjasházat emelnek 48— 46 lakással a kőbánva-új­hegyl, ugyancsak kettőt — 100 lakással — a békásme­gyeri lakótelepen. Pesterzsé­beten épül az ötödik, ez 4(1 lakásos lesz, mig az óbudai lakótelepen 71 lakás átadá­sát tervezik. és kóros elváltozás Szegeden rendezik meg az immunológusok vándorgyűlését feszültebb, felfokozottabb „együtthaladásra". Arra, hogy szokatlanul közeli, ide­geinkben, érzelmeinkben is nyomot hagyó ismeretségbe kerüljünk a korral és a sze­replőkkel. Mas források és más esz­közök révén, de hasonló ter­mészetű közelségérzetet tu­dott teremteni az Elismerés című kétrészes film. A fiatal szovjet állam elismeréséről van szó, pontosabban rop­pant diplomáciai erőfeszité­seket is megkívánó két fel­adatról: kilépni a háborúból és a kapitalista államokkal elismertetni Szovjet-Oroszor­szágot. Sikerül, vagy nem: sorsdöntő. Mindezt persze tudjuk, a tényeket ismerjük, már-már automatikusan em­legetjük, állandó jelzőkkel használjuk az erőfeszítéseket is, csak ezek természetéről van kevés fogalmunk. Mert keveset tudunk az akkor cse- 1 lekvő emberekről. A mosta­ni film a „hétköznapi" mun­káját végző Lenin (Kajurov bravúros alakítása) mellé, „emberarcú" — határozott és tévelygő, elkötelezett és vi­vódó, hivő és a forradalom­tól lassan tanuló — munka­társakat, főként diplomatá­kat sorakoztatott. Atélhetővé téve konfliktusaikat emberi közelségbe hozta a forrada­lom — ezúttal a távolság­rögzítő jelzők mellőzésével bemutatott — megtartóit. S.E. A Magyar Immunológiai Társaság nyolcadik vándor­gyűlését holnaptól, novem­ber 10-től Szegeden rendezik meg. A háromnapos prog­ramsorozat előtt a házigaz­dák, dr. Simon Miklós egye­temi tanár, a SZOTE Bőr- és Nemikórtani Intézetének igazgatója és dr. Kováts Ti­bor egyetemi docens szólt az immunológiáról, mint tudo­mányról, az immunológiai kutatások múltjáról és jele­néről, valamint a vándor­gyűlés feladatairól. — Az immunitás szót szin­te minden ember Ismeri már. Tudja, hogy valamiféle véde­kezést jelent. Az immunoló­gia tulajdonképpen a szerve­zetbe bejutó idegen anyagok elleni (baktériumok, vírusok, gombák, idegen sejtek, szö­vetek stb.) fajlagos védeke­zése a szervezetnek. Ez a szervezet immunitása, vála­sza. Az immunitást kivált­hatják egyes kórokozók, gyógyszerek, fajidegen fehér­jék, daganatok és idegen szervek átültetése. Ebből vi­lágosan következik, hogy az immunitás nagyon sokszor a szervezet számára hasznos reakció, de káros is lehet. Ezen káros reakciók közé soroljuk az allergiát és a ké­sői túlérzékenységet. Ez utóbbi csoportba tartozik a transzplantációs immunitás (az egyénbe ültetett más szerv, szervek vagy szövet kilökődése). Az immunológusok az el­lenanyagok kimutatásából következtetnek a mechaniz­.must megindító ágensek mi­benlétére. A mostani vándor­gyűlés egyik fő témája a résztvevő sejtekben végbe­menő biológiai folyamatok vizsgálata, s ezen vizsgálati módszerek elemzése. A nyitó napon, holnap elhangzó két referátum egyike ezen téma elméleti kérdéseit, másik a gyakorlati megvalósítás le­hetőségeit boncolgatja. Az immunológia olyan tudo­mányág, mely behálózza az orvostudomány szinte min­den ágát. Ezért szinte min­den tudományos és kutató­intézet vizsgálja a saját terü­letén végbemenő immun­mechanizmusokat. — A magyar immunológia már a századforduló táján Högyes Endre és Fodor Jó­zsef kutatásai nyomán Euró­pa-hirű volt. Nagyszerű eredményeket ért el ezen a téren a volt szegedi profesz­szor. Tomcsik József ls a két világháború között. A jelen kutatások fő feladata az egyes disciplínákon belül Im­munpathológiai kórképekben szereplő mechanizmusok vizsgálata, s igyekszik levon­ni a therápiás konzekvenciá­kat, gyakorlati gyógymódo­kat. A magyar immunológiai kutatások nemzetközi szin­ten is elismertek, ennek la köszönhető, hogy az Európai Immunológiai Társaság jövő év tavaszán hazánkban ren­dezi meg negyedik kongresz­szusát. — A holnap kezdődő nyol­cadik vándorgyűlés összefog­lalja az elmúlt évek új ered­ményeit, módszereit. Mivel sok immunológus dolgozott külföldi intézetekben, az elő­adások bepillantást enged­nek a nemzetközi immuno­lógiai kutatások élvonalába is. A 160 vendég-szakember és a helyi kutatók a három nap során 72 előadást tarta­nak a Technika Házának ta­nácskozó termében. T.U Prakofjev és Soszfakovics Zenei naptár Az időpont és a műsorlap tanúsága szerint a szegedi szimfonikusok hétfő esti koncertjével tisztelgett a fil­harmónia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlé­kének. November 7-én Sza­latsy István Prokofjev és Sosztakovlcs műveit dirigálta a szinházban, Prokofjev II. zongoraversenyének szólóját Szabó Csilla játszotta. A' program tehát az orosz-szov­jet zeneművészet legelső vo­nalából. ma már klasszikus­nak számító értékelből válo­gatott, így van ez rendjén, s annyi historikus érdekesség­gel is szolgált, hogy Prokof­jevtől az 1917-ben kompo­nált Klasszikus szimfóniát, Sosztakovicstól pedig az el­sőt ajánlotta, azt a szimfó­niát, mellyel a még igen fia­tal szerző letette névjegyét annak idején a nemzetközi zenei életben. A Klasszikus szimfóniát okkal tarthatja az utókor akár mesterfokú stilustariul­mánynak, stílusjátéknak. a mozarti kor hangulatában önfeledten megtnártózó, bri­liáns ékszernek: mellette a II. zongoraverseny dübörgő­fölkavaró élményvilága hite­les kontrasztja Prokofjev sa­játos zeneszerzői hitvallásá­nak. Egyéni hangvételű, a hivatalos formáknak fiatalo­san kesztyűt dobó Sosztako­vics 1. szimf/jniája, melynek zenekari palettáján új színt hoz a pultokhoz beékelt zon­gora (Pál Tamas szólaltatta meg) — mindez együttvéve érdekes, izgalmas kencertet sejtetett. Tulajdonképpen nem is csalódott a publikum. Szalatsy Istvánról régóta tudjuk, századunk muzsiká­jának avatott tolmácsa: nem­csak a mesterség kötelező küllemkellékeinek birtoká­ban, de érzelmileg sem ódzkodik tőle. láthatóan sze­reti és hiszi is. amit dirigál, így aztán szuggesztív hatás­sal tud lenni zenészeire. Szimfonikusaink játékában ugyan most is föllelhettük a már ismert erényeket és fo­gyatékosságokat (a lassú te­lek vonóshangzása például változatlanul üreges, tónus­én szir.szegény), mindazonál­tal a zenei gondolatok meg­mintázása, az egyes szaka­szok belső rendje, ökonómiá­ja, valamint az erőteljes tut­ti-hangzások dinamikai gaz­dagsága illúziókat keltett. Érdekes módon. Szabó Csilla erősen vonzódik az olyan férfias erényeket kívánó mű­vekhez, mint Prokofjev II. zongoraversenye. Tegyük hozzá mindjárt, nem egészen alaptalanul, hiszen játékát inkább Jellemzi az acélos, ha­tározott billentésmód és ze­nei megfogalmazás, semmint a finomkodó, felhőtlen és súlytalan, tünékeny futamok­kal csillámló zongorázás. Márpedig a feladat most nem kevés állóképességet, energikusságot igényelt: Szabó Csilla győzte szusz­szal, lendülettel a fergeteges Seherzót éppúgy, mint az el­ső tétel nagylélegzetű ka­dencláját, ha nem is min­denkor kellő feszültséggel, odavetett futamoktól mente­sen, de okos erőbeosztással, a zene mélyebb tartalmaival kapcsolatot őrző koncentrált figyelemmel, érzelemgazdag­sággal. N.I, Balázs G. árpád köszöntése Moszkvai gordonka­művész Szegeden Mit is mondhatnánk né­hány sorban 90 évéről és több tucatnyi kiállításúról? A Kassa melletti Felsőtőké­sen született, szülei onnan költöztek a Bácskába. Sza­badkán érettségizett, a ba­jai tanítóképzőben tanult, de — megszökött. Művész akart lenni. Nagybányára ment (1910), majd Réti biztatására az akadémiára. Tanulmánya­it a háború után fejezte be, Prágában (1924), ahol az év­ben kl is állított. Visszatérve Szabadkára, a Bács megyei Napló rajzolója lett. Grafikai albumai közül a legjelentő­sebb a Csurka Zoltánnal kö­zösen kiadott Vajdasági arc­képek és az Ady Endre nyolc verse című Illusztrációi, Szenteleky Kornél előszavá­val. Aes József, a Magyar Szó hasábjain írott köszöntő­jében kiemelte, hogy életmű­ve két vonatkozásban is út­: törő a jugoszláviai művészet történetében: ő volt a szociá­lis témájú művészet kezde­ményezője, és a munkásmoz­galom eszméi először az ő életművében kaptak avant­gnrde művészi fonnál. A háború alatt Nagyvá­radra költözött, majd onnan 1947-ben Szegedre. Váro­sunkban helvi lakosként há­romszor (1948. 1956, 1958), mint vendég egy ízben (1971) állított ki. A Délmagyaror­szág munkatársaként grafi­káival sűrűn szerepelt e ha­sábokon. „A bolyongó paletta" — önéletírásának (1969) ez a címe — csak 1959-ben álla­podott meg, amikor végleg letelepedett Jugoszláviában. Szabadkai műtermében ma ls a régi lázzal dolgozik, ta­valy Fórum-díjjal tüntették ki. Születésnapján jó egészsé­get és további munkás éve­ket kívánunk neki. A-F. Igazi ünnepi hangulat és légkör lette emlékezetessé november 3-án a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la szegedi tagozatának hang­versenyeit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából koncer­tet adtak a zeneakadémia szegedi tagozatának hallgatói mai szovjet szerzők művei­ből. Itt mutatták be a forra­dalom 60. évfordulójára ké­szített műsorukat az Egyete­mi Színpad tagjai is. Este Valentyin Fejgin gordonka­művész, a moszkvai Csai­kovszkij-konzervatórium pro­fesszora. a világhírű szovjet előadóművész-gárda egyik reprezentánsa ajándékozta meg közönségét felejthetet­len hangversennyel. Az elhangzottakat értékel­ni hálás feladatnak látszik, Fejgin művészete vitán felül áll. Technikailag mindazt tudja, amit a világ élvona­lába tartozó hangszeres mű­vésznek tudnia kell, szug­j geszti vitása, hangulatterem­i tő ereje, formálokészsege. játékának Izzó hőfoka, mon­danivalójának gazdagsága pedig egyértelműen a legna­gyobbak közé emeli. Lehetet­len feladat egyenletesen ma­gas színvonalú műsorából bármit is kiragadni. Mégis, számomra Bach Esz-dúr szólószeltjének előadása adott soká emlékezetes él­ményt. Bach zenéje ezúttal a romantikusan érző előadó­művészek nyelvén, a művé­szet olyan magas fokán szó­lalt meg. hogv a - reveláció ereiével mutatta meg a ba­rokk zene soha el nem múló szépségét, érzelemgazdagsá­gát. De nem tévesztette ha­tását Valentini E-dúr szo­nátájának virtuóz megoldá­sa, vagy Schubert Arpeggio­ne szonátájának költőisége, frappáns zárótétele sem. Bó­dás Péter, a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatának művészi anára a kevés próba­lehetőség ellenére is egyen­rangú partnerként működött közre a rendkívüli sikerű hangversenyen. W . R.

Next

/
Thumbnails
Contents