Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

Szerda, 1977. noveniHer 9. 3 Készül a szövetkezetek új alapszabálya Gondos előkészítés A szövetkezeti és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény korábbi módosítása szükségessé tette a tsz-ek belső szabályzatainak felülvizsgálását, korszerűsítését. Az új alapszabályok máris munkát adnak a termelőszövetkezetek szakembereinek, vezetőinek és jogászainak. Az alapszabály-tervezetet gondos előkészítő munka után. a termelőszövetkezeti közösség véleményének öszszesítése alapján állítják öszsze, ezután a közös gazdaság vezetősége elé terjesztik. Az itt jóváhagyott anyagot a zárszámadó közgyűlés elé tárják, ahol részletes vita után határozatot hoznak az új szabályról, amelyet végül is a törvényességi felügyeleJárási ifjúsági nap Tiszaszigelen A KISZ szegedi járási bizottsága november 6-án, vasárnap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére ifjúsági napot rendezett Tiszaszigeten több száz fiatal részvételével. A gazdag politikai, kulturális és sportprogram során többek között ünnepi megemlékezést tartottak, melyek szónoka Talpai János tanácselnök volt. Ezután Lovászi József, a járási KISZ-bizottság titkára átadta a jubileum alkalmából adományozott kitüntetéseket. Aranykoszorús KISZjelvényt kapott Balogh Ferenc (Bordány) és Kucora Ernő (Pusztamérges). A KISZ KB dicsérő oklevelével négy ifjúkommunistát és öt alapszervezetet tüntettek ki. A kulturális programban többek között fellépett a néphadsereg egyik alegységének irodalmi színpada és a deszki délszláv- tárcegyüttes. Az ünnepi eseményen résztvevő fiatalok szolidaritási táviratot fogadtak el, melyet aláírásukkal hitelesítettek. A művelődési ház udvarán emlékfát ültettek (képünkön). A program a járási KISZbizottság által kiírt November 7. Kupa döntőivel ért véget. A női kézilabdacsapatok versenyében a deszki községi KISZ-szervezet lányai diadalmaskodtak, míg a férfi kispályás labdarúgásban a kisteleki községi KISZszervezet csapata győzött. tet gyakorló járási hivatal hagy jóvá. Ezután lesz majd kötelező. érvényű egy-egy termelőszövetkezet életére, gazdálkodására. Az új alapszabály egyebek között előírja a munkahelyi közösségek tevékenységét. Üjdonság, hogy a közgyűlés tehermentesítésére a küldöttgyűlés hatáskörébe utalnak egész sor feladatot. A küldöttgyűlésnek ezt a funkcióját szintén az új alapokmány tartalmazza majd. Ennek megfelelően például a jövőben a zárszámadásnak csak fontosabb alapszabályait vitatja meg a termelőszövetkezeti közgyűlés, a részletesebb elemzést, a gazdaság tevékenységének mélyreható vizsgálatát a küldöttgyűlésre bízzák. A sztVvetkezetek szabályalkotó munkáját a TOT elnöksége azzal segíti, hogy útmutatót adott ki, ezt követi majd a szervezeti és működési szabályzatminta, a munkaügyi és a munkavédelmi szabályzatminta kiadása. Az útmutató célja, hogy megteremtse az alapszabályok szerkezetének kívánatos egységét, tájékoztatást adjon az alapszabályok kötelező tartalmáról. A TOT elnöksége ajánlja a tsz-ek vezetőségeinek, hogy a szabályzatok elkészítésébe vonják be a választott testületeket. a szakszervezetet, a KISZ-szervezetet, a nőbizottságot. Legjobb megoldás, ha munkabizottságot alakítanak a szabályzattervezet elkészítésére. (MTI) November 10-től december 10-ig Fogászati és testápolási hónap Az idén — november 10. és december 10. között — tizenharmadik alkalommal rendezik meg a fogászati és testápolási hónap eseménysorozatát. A Csongrád megyei egészségnevelési csoport munkatársai gazdag programot állítottak össze. Az általános iskolákban csapatversenyek, szellemi vetélkedők, ügyességi játékok, filmvetítéssel kísért előadások szolgálják a gyermekek egészségügyi nevelését, a községékben például a helyi fogorvosok tartanak ismeretterjesztő előadásokat. A járási és városi vetélkeA kisiparasok tevékenységéről Tegnap, kedden délelőtt a KIOSZ székházban ülést tartott a KIOSZ Csongrád megyei választmánya. A tanácskozáson részt vett Neményi Endre, a KIOSZ országos vezetőségének elnökhelyettese is. A jelenlevők először Sass Ferencné, megyei titkár beszámolóját hallgatták meg a kisiparosok helyzetéről és szolgáltató tevékenységükről. A beszámolót a Csongrád megyei tanács vb-ülésén már megvitatták, ezért Sass Ferencné a vb határozatát is ismertette a hallgatósággal. Az ülés napirendjén szerepelt a kisiparról szóló ez évi 14. számú törvényerejű rendelet végrehajtásának megvitatása is. Béres József, a megyei vezetőség titkárhelyettese az új rendelet legfontosabb vonásairól szólva a gondokra is kitért. A feladatok sorában említette: a nyugdíjas szakszervezeti csoportoknál ismertetni kell az ipartörvény kedvező feltételeit, s ezáltal munkaviszony és nyugdíj mellett ipargyakorlásra ösztönözni a szakembereket. Elmondta, hogy adminisztratív és anyagi táriu.Á/atást nyújtanak a szakmunkásvizsga megszerzéséhez a kisiparosoknál foglalkoztatott segéd- és betanított munkásoknak. A szolgáltatások hatékonyságát kisgépek alkalmazásával kívánj ált fokozni. A márciusi választmányi ülés óta végzett munkáról ismét Sass Ferencné tájékoztatott, ezután Gyulai Dezső, a KIOSZ megyei vezetőségének elnöke emlékezett meg a NOSZF 60. évfordulójáról. Végezetül kitüntetéseket adtak át. A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Neményi Endre adta át Szente Béla szegedi cipész kisiparosnak. dők legjobbjait hívják meg a december 9-én Szegeden, a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolában megrendezendő megyei versenyre, amelynek első helyezett csapata tíznapos balatoni táborozást kap jutalmul és elnyeri a Makk Marci vándordíjat — az egészséges gyermekeket szimbolizáló figurát. A nagyobb üzemekben és a megye több helységében kóstolóval kötik össze az egészséges táplálkozást szemléltető kiállításokat, Szegeden, a Bartók Béla művelődési központ ad helyet a MENCS bemutatójának. Az úttörőszövetség pályázatán, az egészségügyi vetél-, kedőkön részt vevő gyermekek a DELTA Kereskedelmi Vállalatnál összeállított tisztasági csomagokat kapják jutalmul. A fogászati és testápolási hónapban Csongrád megye filmszínházaiban egészségügyi kisfilmeket tűznek műsorra. Káder- és személyzeti munka a szegedi járásban Állandó feladat a káderés személyzeti munka. Ezt hangsúlyozza az MSZMP KB 1973 novemberi határozata, s egyben megszabja a tennivalókat is mindazon párt-, állami gazdasági és társadalmi szerveknek, amelyeknek kötelességük következetesen végrehajtani, érvényesíteni területükön e fontos párthatározatot. Erre a munkára mozgósítani, majd ellenőrizni a feladatok végrehajtását nem lehet egyszeri és kampányjellegű munka, hanem folyamatos és megszakítás nélküli, amely éppen a dolog természetéből, fontosságából, sokrétűségéből ered. A KB-nek, majd a Csongrád megyei pártbizottságnak a káder- és személyzeti munkáról szóié határozata alapján összegezte ezzel. kapcsolatos tennivalóit annak idején — 1974 májusi ülésén — a szegedi járási pártbizottság. Azóta három év telt el és időszerű volt — ismét pártbizottsági ülésen — napirendre tűzni, hogy mi valósult meg a feladatokból. A többi között például : javult-e a politikai képzettség? Kellő mértékben foglalkoztak-e a fizikai munkások, a nők. a fiatalok bevonásával a vezetésbe, szakmai továbbképzésükkel, politikai felkészítésükkel? A kádermunka demokratizmusa érvényesült-e a pártszervek hatáskörének, az alapszervezetek véleményezési jogának érvényesítésére amellett, hogy a személyi felelősség ne kerüljön háttérbe? Amikor meghatározta tennivalóit ezen a területen a járási pártbizottság, erőteljesen hangsúlyozta az állami személyzeti munka erősítését, ugyanakkor a pártszervek irányító és ellenőrző szerepét. S e tevékenységben nem alárendelten, hanem partnerként kell a kádermunkával kapcsolatos feladatokat végrehajtaniuk a társadalmi és tömegszervezeteknek és mozgalmaknak is. Az általános tapasztalatok szerint — az utóbbi három évet vizsgálva — előrelépés történt a KB-nek szóban forgó határozata végrehajtásában. A járási párt-végrehajtóbizottság következetesen kísérte figyelemmel és tervszerűen vizsgálta egyes területek, általában a járás káderállományának alakulását. Ezzel kapcsolatosan pedig egy-egy községi pártszerv káderpolitikai tevékenységét is. A vezetés színvonalának fejlődését tükrözik az eredmények : összehangoltabbá vált a párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek ilyen jellegű munkája. A követelmények azonban egyre magasabbak és azokhoz kell igazítani ezt a tevékenységet is. Esetenként nem válnak be az elképzelések egy-egy káder megtartásában, éppen a mozgás, a cserélődés miatt. Ezért van a körülményekhez alakított káderképzési terv. hogy ne állhasson be megtorpanás. Ugyanakkor szükséges a fegyelmezett végrehajtás mind a pártszerv, mind pedig a számításba vett káder részéről. Tanulás, képzés nélkül nincs jó káderpolitika. Tudják ezt mindazok a szervek, amelyeknek ezt a politikát folyamatosan gyakorolniuk kell, de tudják azok is, akikre építeni akarnak. Vannak, akiket nem sikerül meggyőzni az élethez igazított képzettség megszerzésének fontosságáról. A halasztó indokokat állítják szembe a követelményekkel, hogy miért nem tudják vállalni a politikai képzésben való részvételt, holott azt kellene keresniük, hogy mi a megoldás kulcsa. Egy-egy számításba vett kádernél — ha vannak ilyen kizáró vagy halasztó indokok — az illetékes pártszerv is azt keresse, ami a fennálló tényleges vagy vélt problémát megoldja. Lehetnek családi, munkahelyi, vagy magánjellegű nehézségek, amelyek objektíve elfogadhatók. Lehetséges azonban, hogy egyike-másika megoldható, ha közös rá a törekvés. Tapasztalható a szegedi járásban is, hogy általában a szakmai képzés iránt nagy az érdeklődés. Annak megszerzése után, éppen a több tudás révén, fokozódik az alkalmasság, a fiatalok munkája mind értékesebbé, hatékonyabbá válik. Ezzel párhuzamba állítva a politikai képzettség megszerzését, az eredmény nem minden esetben ugyanaz. Kétségtelen, hogy a frissen szerzett politikai ismeretet, az elméleti felkészültséget a gyakorlat erősíti meg. Arra viszont több időt kell áldozni, mert eleve társadalmi elfoglaltságot követel a politikai ismeretek alkalmazása. A kettő — szakmai és politikai képzettség — azonban nem egymást kizáró, hanem éppen egymást feltételező tényező. A kettőnek egy úton kell haladnia. A szegedi járásban is a pártmunka szerves részévé vált a fizikai dolgozók. a nők és a fiatalok bevonása a közéleibe, a vezetésbe. Szép számmal vannaK már közülük választott vezető testületekben, vezető beosztásban. Szakmai és politikai felkészítésük is folyamatos. A kádermunka demokratizmusának fejlődését pedig az jellemzi, hogy a testületek egyre nagyobb szerepet töltenek be a káderpolitikában. Emellett azonban olyan jelenség is tapasztalható, hogy a káder- és személyzeti tevékenység leszűkül a munkakör betöltésére, vagy az abból való leváltásra, holott a két tényező közötl sok minden van még: a kiválasztástól a segítségig, egyáltalán a káderekkel való foglalkozásig. Másrészt egyes gazdasági vezetők csak formaságból kérik ki a pártszervezetek véleményét. összegezve a szegedi Járásban a három évvel ezelőtt meghatározott tennivalókat a káder- és a személyzeti munkában: hasonlóan a járási párt-végrehajtóbizottság következetes, segítő és ellenőrző munkájához, a községi pártszervek és szervezetek is hivatásuk magaslatán állnak. Élnek a beszámoltatással, területükön vizsgálják a káderpolitikát. Esetenként a feladatok végrehajtásának ellenőrzése azonban nem kielégítő még. Ha nem maradnak is el, de nem folyamatos vagy késik, következésképpen a korábban befektetett munka — káderképzési terv — veszíthet értékéből. Egy bizonyos — állapította meg legutóbbi ülésén a járási pártbizottság — a KB határozatának szellemében folyik a káderpolitika végrehajtása a szegedi járásban, és a fejlődésben kedvezőek a tapasztalatok. Ebben a munkában sincs azonban megállás. S ennek javítására számos javaslatot terjesztett a pártbizottsága elé az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága, amely ez év végén e témát ismét napirendjére tűzi még. Lőili Ferenc Holnap A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére emlékülést szervez az MSZMP Csongrád megyei bizottságának Oktatási Igazgatósága, valamint a szegedi felsőoktatási intézmények marxizmus— leninizmus tanszékei. Az emlékülést az egyetemek központi épületének aulájában holnap, csütörtökön délelőtt nyitja meg dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, az ülés elnöke. Dr. Berecz János, a történettudományok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottságának külügyi osztályvezetője tart referátumot A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, és a forradalomelmélet fejlődése címmel, melyet tíz korreferátum követ. Új gépek a kenderfonóban Relgl Endre felvétele Újabb két, olasz gyártmányú, SIMA típusú gombolyitógéppel gazdagodott a szegedi kenderfonógyár, s igy ma már hét nagy teljesítményű gombolyítógépen készülhetnek a nyugati piacokon, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Nyugat-Németországban, de itthon is keresett zsineggombolyagok. A két új gép — hasonló az országban még sehol nem üzemel — 9, illetve 12 fejes, azaz egyszerre enynyi gombolyagot képes készíteni. A korábbi berendezésekhez képest jelentős változás a gépeken, hogy mindkettőt újszerű feltűzőállvánnyal látták el, s igy tartalékcsévéket is be lehet fűzni, ami a folyamatos munkát segiti elő