Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-05 / 261. szám

4 Szombat, 1977. november 5. Okirata, Spolana, Tátra A szlovákiai Stara Tura rá lenni az átmeneti nehéz- kétezernél több ember dóiközségben — mint ezen a ségeken: Az országban telje- gozik, köztük lengyel es matajon mindenfelé — az új sitik az életszínvonaltervet gyar munkások uralkodik a régi fölött. Üdí- is. s ezen a tényen az sem tő látványt nyújtanak a meg- változtat, hogy néhány kis- * művelt földek, a friss veté- kereskedelmi cik'k árát — „ - , , , .... » , sű gabonatáblák. A távolban idén először — emelték Az ,Hazaakkal l,obb csehszlokékló hegyek szépségét csak ellátás jobb, mint eddig bár- Vak vabalatnak; intézetnek művész ecsetje tudná érzé- mikor, noha a választék az l*^ gyümölcsöző kapcsolata, keltetni. Mégis inkább az utóbbi években alig bővült T h?101"*'fogja meg az erre vetődő és konizerűsödött. Igen, az K-Utató"telep hét év óta kaP Idegent, hogy az utak, a köz- erőteljes gyarapodás ellenéépületek, a családi házak, a re itt is meg kell oldani bigyárak mind-mind újak, és zonyos problémákat: a nyuigen mutatósak. A 8500 lé- gáti világgazdasági folyamalekszámú településnek' szín- tok Csehszlovákiában is te valamennyi lakóháza a okoztak nehézségeket, ha fölszabadulás óta épült az nem is úgy, és ott, ahol és egykori viskók helyén. A ré- ahogyan nálunk. Nekünk közgit nem a háború rombolta ismerten — közgazdasági le, hanem a nagyra nőtt nyelven szólva — a csereigény. A szocializmus adta arányi-omlás miatt fájt a felehetőségek növekedése ré- jünk. Északi szomszédaink vén az egykor teknővájásból, , ,. .. fafaragásból tengődő lakos- t€rvte»jesít6sét ar- nehezítette, nak ugyanis nem kifizetődő ság kezdte szégyellni volt h°6y például 1976-ban a ko- — végre belátják — az évi Hazánkkal több csehszloák vállalatnak, intézetnek v«i»yyt«ir vfln gyümölcsöző kapcsolata, vaiasztek az Például az ivánkai baromfikutató tőlünk „jó anyagot", az olomouci Sigma-cég hozzánk is szállít szivattyúkat, a fentebb említett Spolana pvc-t Importál Magyarországról. ba Mint megtudtuk, a prágai Tátra gyárral is hamarosan kapcsolatba kerülünk: ez a régi üzem, amely a szocialista országok mindegyikét ellátja villamoskocsival, egykét év múlva Budapestre is betör". A Ganz-MAVAG és Levéltárak a közművelődés szegénységének rekvizitumait ós fokozatosan kicserélte az egesz települést. S kicserélte az életmódot is. Most a felnőtt népesség zöme abban az orvosi müfiaergyárban dolgoadk, amely- kedelmi mérleg ben — az igazgató szavaival — mindent az emberek I égi—éjiért csinálnak. A Ezek, mint mondjak, rábban jó áron, készpénzért 50-100 darab kocsi gyártási „.ív,.,, A » , u- .. sa- inkább vásárolunk' mi is eladható fa, cukor, kohászát! Tátra-terméket. Ezek széptermék ára valamelyest visz- vonalúak, .fűthetők, és mivel szaesett, ugyanalckor a gyen- gumikerekűek', kevésbé zagébb termés miatt gabonát is jo?ak- Dr- Rudolf Rohlicka, . -, i ., a kormány elnökhelyettese az kellett importálni. Ahogy 0ieflnpr(^rammal kapcsolat. mondani szokás, a külkeres- ban megemlítette, hogy szorkedvezőtle- galmazzák ®z együttmükönebbé vált a korábbinál. dést hazánkkal is. A nehézét. séget egyelőre az okozza, Az MSZMP KB 1974. járul a forradalmi és haladó márciusi határozatai a köz- mozgalmak népszerűsítéséművelődés fejlesztésének hez. feladatait megjelöltek. „Már A Somogy megyei Levélmy is; de a közeljövőben tár közművelődési munkáméginkább fontossá válik jlibó, kiemelkedő, követena társadalom és az egyén d<3 péJdat jelent az az lga. számóra a műveltség fo- zan összehangolt, egymás lyamatos megújítása, kiegé- munkáját segítő kapcsolat, szitese. Ezért jobban kell iimi megvalósult az iskolák segíteni az iskolákra és köz- a levéltár között. Iskoművelődésl intézményekre jaievélláros státust biztoépulő télékozódas bővebb M-tott a megye, s ez azemélehetöeégeinek megteremtését, ]yesen js összeköti a két továbbfejlesztését." Irány- intézményt. A levéltári kielvként szabta meg a hatá- adványok, dokumentumkolrozat, hogy hatékony új le hetőségeket kell keresni a közművelődési intézményeknek is az eddig bevált jó módszereket felhasználva. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében zajlott le a közelmúltban Szegeden a „Levéltárak szerepe a közművelődésben" című konferenJekciók szinte minden iskolába eljutnak. Ezek kiadásának célja nem a tananyag mennyiségi növelése, hanem érzelmileg tartalmasabb integrált ismeretanyag biztosítása. A pedagógusok is részt vállalnak a munkában tanulmányok írásával is. Iskolatúdiumokat tart Chirana Vállalat Stara Turai meneti nehézségek Politikai hogy "álunk Kelet-MagyarSSÍJEL , injekcióatdket' vezetők és gyárigazgatók de- náluk pedig BszakSSSTÍSS^IÍSSS: nyilatkoztak arról. Csehországban működik az rluipi berendezéseket készí- hogy a jelenlegi ötéves ter- olefingyár, tehát kissé mesztenek azok az emberek, akik vet is teljesíteni fogják. A Bre vannak egymástól. A jó nem is oly régen még vétó- „eratovicei Spolana vegyi- együttműködés azonban — rSS^rűffiSk szálgyárban nagyarányú ra- han^ülyoct. - biztosíték úgy, ahogy boldogulni. S hogy "konstrukciós elgondolásokat ^^ hoRy megoldjak az milyen munkát végeznek? ismertettek: a következő effaíta nehézségeket. Talán elég annyi, hogy a ivekben kétszeresére növe- Több gazdasági vezető úgy ss tósrfiússiik a kapadtást-* régiüzem- nyiutkoz°u: -Annyi -do1- , , , ,ir m e i országgal az eltók között részeket és gépeket kicseré- Bunk. hogy akár bele is 3 levéltár, amelynek fő fel kötött szakosítási szerződést, lik, új viszkózaszalagot épí- őszülhetünk." Valóban. Nem adata a kozműveIödés Ennek értelmében Stara Tu- tenek, Számítanak arra, hogy lesz könnyű dolog végrahaj- A Csongrád megyei Levél" ^tStí^^WÍ3 SZaVjetUnÍn -g,tségével Uni a párt-es ko^ányhatátalan minőségben. Meghat*- nagyobb teljesítményű fonó- rozatokat, megvalósítani a rozó a KGST-országokkal va- gépeket tudnak beállítani. Á szigorú takarékosságot és az ló együttműködés, de termé- nagyarányú beruházás köz- elkezdett beruházásokat cla a Csongrád megyei Tu- a levéltár a történelem-szaknács Művelődésügyi Osztá- felügyelőknek. Különösen a lya és a Csongrád megyei levéltárban kutatást • íolyLeVéltár rendezésében. Meg- tató történelemtanárok akrendezésének célja az volt, tív támogatói a közös munhogy a megyei levéltárak kának. megismerjék egymás köz- A levéltár a közművelődéművelődési munkájának le- si intézmények közül „zárhetőségeit. módszereit, ered- tabbnak" tekinthető a többi ményeit. s munkájukkal kapcsolatos gondjaikat js feltárják és ezekből következtetésképpen meghatározzák a jelen közművelődési feladatainak eredményesebbé tételét. Az 1969. évi törvényerejű rendelet a levéltárak feladatkörébe iktatta a közművelődési munkát, mint a levéltári feladatok egyik fontos részét Olyan intézményrendszer tagja lett saetesen kisebb mértékben , , , nyugati tőkés eégelckel is ^ ^ feledkeznek meg a kooperálnak, bizonyos anya- környezetvédelemről, s meggok beszerzése végett. Saját oldják a biológiai viztisztíkutatóintézetiik van. Ez fi- tást. Ez azt jelenti, hogy nyelemmel kíséri az egész „ .... . . _ . világ orvosi műszergyártását, tlM,ább viwt cngednek az s igyekeznek a legkorszerűb- Elbába annál, mint ami benőét produkálni. Erre annál ne folyik. Az építkezéseken inkább szükségük van, mivei termékeik zömét külföldi piacokon adják el. A minden kritikát kibíró Jó munka fontos feltételének tekintik a magas színvonalú szociális ellátást. A kifogástalan bölcsődei ét óvodai gondoskodáson túlmenően saját üdülőtelepet is építettek: n vonzó környezetben mesterséges tó partjára tették a Bazdagon felszerelt üzemi nyaralót. Itt és a községben is ragyog minden a tisztaságtól. A porták rendben tartva, tisztára seperve, a mellékhelyiségek kifogástalanul felsúrolva tanúsítják, hogy Itt Igényes, Jómódú emberek élnek. Óriási dolog ez, hiszen valaha e dombok között luxusnak számított a tisztaság. Ma szükséglet, mert jut pénz mindenre. A dolgozók átlagkeresete 2300— 2400, a munkásoké pedig 1800—2000 korona. Idén errefelé ls Jó volt a gabonatermés, Szlovákiában például búzából 35 mázsás átlagot arattak hektáronként. A lehetőségeket és a boldogulás színvonalát jól mutatja, hogy a hektáronkénti 220 kiló műtrágyát ebben az ötéves tervben kétszeresére akár ja s növelni; hogy a valamikori 34,5 helyeit ma 72,5 kiló az egy főre eső húsfogyasztás. lehető leggyorsabban befejezni. A Csehszlovókia-szerte tapasztalt jó közhangulat és munkalendület azonban nem hagy kétséget: amit célul tűztek kl, azt meg 1« valósítják. F. Nagy István Csempészanyag a tárlaton Különleges kiállítás Különleges kiállítás nyílt állításon most ennek csak Ilyen a Helyzet a szlovák •idékeken. S ennek alapja az, hogy az egész csehszlovák' népgazdaság itabll és ailanotan fejlődik, képes urmeg a varsói Nemzeti Múzeum hét termében. A látogatók azokat a művészi alkotásokat tekinthetik meg, amelyeket egyes — ma már elítélt — személyek ki akartak csempészni az országból, A biztonsági szolgálat éberségének köszönhető, hogy a műkincsek továbbra is a lengyel nép tulajdonai. Valóban hatalmas veszteséget jelentett volna, ha Jan Matejkó lőskiccei, Siemieradzkl „Római lakomá"-ja, vagy Wyczólkowski „Virágcsokor vázában" című képe külföldre kerül. A csempész-maffia több éven át dézsmálta a lengyel nemzet közkincsét, s a külföldön eladott műtárgyakért mintegy 170 ezer dollárt vettek fel. Az értékes festményeken kívül olyan tárgyak is szerepeltek a csempészlistán, mint a lengyel királyok által aláírt különböző dokumentumok; a többi között Sobieski János, III. Zsigmond. Stanislaw Ágost, Tadeusz Kosciuszko és Józef Poniatowski nagyherceg kézjegyével ellátott írások. A lengyel Nemzeti Múegy része — mintegy 50(1 műtárgy szerepel. A többi egy későbbi restaurálás után kerül a közönség elé. (MTI) tár évfordulókhoz kapcsolódó kiállításainak megrendezésében a közművelődési intézmények közös' összefogása valósul meg. A „Szegedi Kenderfonógyér száz éve" című üzemtörténeti kiállítás szocialista szerződés keretében a gyár a Móra Ferenc Múzeum és a Csongrád megyei Levéltár közös munkájával készült el. Jelentós támogatást nyújt a Levéltár az iskolai történelemoktatásnak is. A tanulók életkoruknak megfelelő szinten tartott előadások keretében ismerkednék meg a Levéltárral, dokumentumaival, és házi kiállítás megtekintésével helytörténeti Ismeretük gazdagodik. 1977. első negyedében jelent meg az első levéltári k évkönyv: „Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1919—1945" címmel. A Csongrád megye harcosai intézménynél —, mivel a nemzeti közkincs védelmét szolgálja — így eltérőbb módon, de biztosítani tudja a munkásművelődés segítését. A Somogy megyei Levéltér ezt megvalósította. Igen jó kapcsolatuk van a gyárak szocialista brigádjaival. Alkalomszerű rendezvényeikhez, vetélkedők- véltár höz a kérdések összeállító- tések' sában. zsűrizésben állandó segítséget kapnak a munkásfiatalok. A levéltár önálló programként történelmi előadásokat tart az üzemekben. Munkások. levéltárosok találkoznak, megismerkednek egymás munkájával. Brigádnaplók, krónikák írásához is módszertani segítséget nyújtanak. Brisádtörténet írására ls adója műsorába pályázatot hirdetett a levél- ferencla előadói ványai mellett már új módszereket is megvalósított. „Levéltári tudományos délutánok" rendezése mélyíti a levéltár kapcsolatát a kutatókkal. Ez fórumot is jelent vitás kérdések megbeszélésére. A munkásmüvelödést egyes szukmák történetét dokumentáló reprodukciós gyűjtemények megküldésével segítik. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár is biztosított új lehetőséget a közművelődési igények szélesítése érdekében. Kutatóterme a hét egy napján a főiskolások rendelkezésére áll. A Bevezetés a történettudományba című kollokviumot ilt tartják. Levéltári napokat, konferenciákat rendeznek. s itt a közönség ismerkedik a levéltárral. Az Országos Levéltár nemzetközi hírét és tekintélyét növelik azok a kiállítások, melyeken az ország határain kívül vesznek részt levéltári anyagukkal. Munkájukban a levéltári propaganda ls egyre Jobban előtérbe kerül. Rádióban, televízióban előadássorozatot tartanak a levéltár munkatársai. A levéltár anyagából képes levelezőlapok készülnek. Minden Jelentős évfordulóra válogatott iratokról fénykép- vagy xeroxösszeállítást küldenek a közművelődési Intézményeknek. A Komárom megyei LeLevéltári beszélgeclőadássorozala is sikeresnek mondható. Levéltárosok és fiatal történészek előadásalkat levéltári anyagok dokumentálásával tartják. A Baranya megyei Levéltár is megvalósította, hogy a tudományos ismeretterjesztésben nem nélkülözik a levéltári anyagok bemutatását. Bekapcsolódnak a TV pécsi körzeti is. A konbizonyítottár, s erre 44 szocialista brt- ták. hogy a levéltárak meggád küldte be pályázn- találták azokat a társadaltát. A sikeres tanulmányok mi és szervezeti formákat, nyomtatásban is megjelen- amelyeken keresztül kőztek. művelődési feladataikat el A Fejér megyei Levéltár tudják látni. Nem hallgat1977-ben Dunántúl telepü- ták el gondjaikat sem. léstörténete c. tudományos (személyi ellátottságuk. konferencia megrendezésével vállalt szerepet a közművelődésben. Eddig még feltáratlan, jó részt levéltárakban őrzött források adatait, értékelését ismeranyaRi és technikai felszerelésük terén megmutatkozó gátló tényezőket.) A közművelődési feladatok eddigi munkájának elemzése meghatározó a nak a munkásmozgalomban eleteben. kifejtett tevékenységét mél- A Hajdú-Bihar megyei tató cikksorozat, méltóan Levéltár színvonalas kiadhették meg a részt vevő további feladatok megjelönépművelők, levéltárosok, léséhez. A levéltárak közkönyvtárosok és pedagó- művelődési munkája kiadványcentrikus, tervszerű A Békés megvei Levél- tevékenység legyen u tártar kiadványaival komoly lé- gyi, személyi adoltságoknyező a megye kulturális kai megfelelő harmóniában. Ki felei a rendezvényen történt balesetért? B. F.-né szegedi olvasónk utasítás, illetve milyen úton vagy egyéb ilyen irányú tea napi munkaidő befejezése kérheti a vállalattól kárának vékenységgel. Ezért ezen balután részt vett egy Ismeret- megtérítését? esete nem tartozik a munkaterjesztő előadáson. A rendez. Olvasónk balesetéből eredő viszony területére és így ebvény a vállalat kultúrtermé- kárának érvényesítésére van bői fakadó igény nem minőben volt. A teremből kijövet lehetőség, mégpedig polgári sülhet munkajogi vitának, olvasónk a lépcsőn megcsú- bíróság előtt. Itt kell a vél- Ebből a szempontból közöm szőtt, cs mivel nem volt meg. lalat ellen keresettel élni és felelő korlát, amibe kapasz- kérni felmerült kárának kodhatott volna, leesett és a megtérítését. Ezen jogvita lábát törle. Ebből a baleset- nem tartozik a vállalati bői kifolyóiul! huzamosabb munkaügyi döntőbizottság ideig táppénzes állományban batasÍLörébf «tbítates véBett volt. Amikor a munkahelyén kérie a kiesett mur'tsbérkülönbözetnek és egyéb kárainak megtérítését, kérést A munka törvénykönyve rendelkezései szerint a munkaügyi döntőbizottság a dolgozó és a vállalat között, a azzal utasítottak él, hogy munkaviszonyból eredő jo non, munka k«,hen történt n g0kkal és .MJteWtíégekke nem munka közben történt baleset, ezért a vállalat nem felelős. Ezután panasszal élt a vállalat munkaügyi döntőbizottságához, de olt Is elutazeum csaknem 3000 tárgyat ] sították. Olvasónk arra kivett át a bíróságtól. A ki-lváncsi, hogy helyes-e az el. ból eredő munkavégzéssel, ékkel összefüggésben felmerült viták elbírálására hivatott. A vállalati rendezvényen nézőként való részvétel nem valósit meg olyan ténykérdést, ami összefüggésbe hozható lenne a munkaviszonybős az is, hogy a vállalati kultúrterem területileg hol van elhelyezve. A bírósági eljárás során kell majd tisztázni a balesettel kapcsolatos összes körülményeket — esetleg szakértő bevonásával —, fő'eg azt, hogy megfelelő korlát állt-e rendelkezésre. Itt jegyezzük meg, hogy az adott esetben a vállalat nem a munka törvénykönyvének felelősségi szabályai alapján tartozik helytállni, hanem a polgári törvénykönyv szabálya. alapján, ezért a munkajogi vitában történi; Intézkedés nem törvénysértő. Dr. V. M. Segítsék a munkásművelődést. A közművelődési Intézményekkel a munka intenzitását fokozó kapcsolatokat. építsenek ki. Új közművelődési formákat vezessenek be: levéltári napok, levéltári konferenciák, a szélesebb közvélemény felé fordulva. A helytörténeti olvasókönyvek még hiánvzó köteteinek elkészítése a történelemoktatás segítése érdekében is megoldandó feladat. . Kovács Istvánná Az órás órái öt évszázad 650 rendkívül értékes óráját gyűjtötte öszsze több évtized alatt a drezdai Horst Lundrock. Magángyűjteménye Európában egyedülálló. Horst Landrock mar tanonc korában elkezdte kutatni Mrwrthfoftk és talusl templomok padlásait; a régiségkereskedők és bazárosok rendszi rss vásárlója volt. A gvűjtemény értékes bepillantást nyújt az órák fellődésének történetébe. A legrégibb darab egy 1470-ből származó gótikus óra, amely u gyűjtemény többi darabjához hasonlóan még mn is pontosan mutatja az időt.