Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

4 Kedd, 1977. november 1. 4 A h sörök Prágában a Kehely ven­déglő nem az igazi. Abban a táncteremnek is beillő barna tónusú, hodályban, ahova most a turistabuszok tucatjai hordják a Hasek­hiveket, erősen érződik a mesterkéltség. E modern ke­retbe nehezen lehet belekép­zelni a sörét komótosan nya­logató Svejk urat, és a po­harakat öblögető kötényes tulajdonost, miközben Bret­schnelder államrendőrségi nyomozó próbálja kiugratni belőlük, hogyan ítélik meg Ferdinánd őfelsége szaraje­vói lelövetését. Lóg Itt a falon legyektől körüldúngott életnagyságú „Ferenc Jóska"kép. Aki akar, szót válthat Palivec kocsmá­ros pincéreskedő leszárma­zottjával. Lehet a ruhatáros­nál vásárolni svejkes szal­vétát és képeslapot. Kifo­gástalanul etetik-itatják a vendégeket. Csak éppen a káundkás idők hangulata hiányzik egy kicsit. A „hal­hatatlan" és hamisítatlan Kehely ugyanis néhány ház­zal távolabb, egy jóval ki­sebb helyiségben működött, ahol füstös és padlószagú le­vegőt szívhattak a kutyape­cérek, cipőpucolók és más éhenkórászok, de ahova tol­lasabb polgárember aligha tette volna be a lábát. Ha sajátosabb cseh söröző­re vagyunk kíváncsiak, In­kább érdemes ellátogatni a hatodik kerületi Svejk-kocs­mába. A nagysipkás derék katona a bejárat fölött sza­lutál a közeledőnek, acélkék mundérját messziről láttatja egy villanykörte. Sokan van­nak odabenn, négyen alig tudunk lehúzódni az abrosz­talan asztalok egyikéhez. Megannyi hangos sörivó, bár­merre pislogunk. A hamu­tálcákban már nem fér a csikk, a poháralátétek ned­vesek a barna Ital lecsorgott habjától. A falakon színes plakátok nevetgélnek, a fo­gasok roskadoznak a felöltők és kalapok súlyától. Harsog­va szól a tévé, a mellékhe­lyiség ajtaját minduntalan bevágja valaki, s a jókedvű szakállas pincér úgy zuhint elénk négy óriás sört, hogy u hamufelhő arcunkba csa­pódik. Köszönjük, és össze­értetjük korsóink oldalát, mint a többiek. Nem tűnik föl rögtön, hogy a társaság­ban nők Is vannak — a ha­juk, és a farmerjuk pont olyan, mint a fiúké. A több­ség azonban kétségtelenül deres üstökű, kopaszodó fejű férfi, közel a nyugdíjas kor­hoz, vagy azon túl. Isznak és vitatkoznak rettentő buz­galommal. Az egyik éppen fölugrik, a szemközti cimbo­ra arcába hajol, úgy bizony­gatja a magáét. Talán ked­venc focicsapatát védelmezi? Vagy a világhelyzetet ma­gyarázza? De az ls elképzel­hető, hogy a tejszínhabos sonkatekercs finomságáról próbálja meggyőzni értetlen szomszédját. Egy rákvörös képű nagypapa látszólag megharagszik és készülődik hazáfelél Cekkert szed elő és a pultnál tele rakja sörrel. A többiek lármásan marasz­talják, s amikor nem hajlik a szóra, visszaráncigálják a székre. Nagyon otthon érzik magukat valamennyien, bá­mészkodó külföldiek aligha­nem csak mi négyen va­gyunk. Fizetünk! A szakállas jön, s mindössze öt koronát kér a négy sörért. S mivel keveselljük, csak rándít egyet a vállán: „Plzenit kell in­ni!" Megpróbáljuk. Másnap reg­gel a program szerint ugyan­is éppen Plzenbe indul a cso­port. Elégedettek vagyunk 'és magasra hág bennünk a feladat nagysága miatti iz­galom: vajon meg tudjuk-e inni a világhírű -Prazdroj gyár összes termékét? Már a szánkban érezzük a kissé ke­sernyés, 12 fokos világos sör pompás ízét, amely 1842 óta a világ hetven országában sokmillló hívet szerzett ma­gának. A mintegy százkílo­méteres úton tréfálkozunk arról, milyen fogadtatásban részesülünk. Az a legkeve­sebb például, hogy fehérru­hás lányok várnak majd a fényképről már ismert díszes kapunál. Aztán bizonyosan csapra ütik az üzem pincéjé­ben található nagyhordók egyikét, ezekkel a szavak­kal: igyatok elvtársak, amennyi belétek fér. És mi­után az utolsó cseppig elfo­gyasztjuk az isteni nedűt, el­kérik majd a pontos címün­ket, hogy a család részére is küldhessenek legalább 40 —50 hektónyit. Mindezt # persze cseppet sem vettük komolyan, csak szórakoztattuk egymást az úton. Hanem a játékos kép­zelethez képest a valóság, kissé prózainak tűnt Egy nyugdíjas mérnök alkotta a „fogadóbizottságot". Mivel valószínűleg erre a célra al­kalmazzák, készségesen fel­vezette delegációnkat abba a terembe, ahol levetítették — tudja, hány csoportnak már — a sörgyártás folyamatáról és az üzem szociális Intéz­ményeiről szóló rövidfilmet. Láttunk ügyes férfiakat, akik társaikkal együtt idén egymillió hektó sört főznek, a jövő esztendei terv szerint pedig 50 százalékkal többet. Megtudtuk, hogy a techno­lógián nem változtatnak, vagyis lényegében ma is a régi módszerrel dolgoznak. Lefejtés után három hó­napig érlelik a Sört, s a ki­lenckilométer hoészú pincé­ben 5700 hordóban tárolják. Megtöltött palackot nem tar­tanak az üzem területén, azokat rögtön szállítják a megrendelőkhöz. A munká­sok két műszakban dolgoz­nak. Három palacktöltó automata működik, amelyek­nek összteljesítménye 24 ezer óránként. Láttunk a filmen mosolygós gyerekeket, amint az óvodában jól érzik ma­gukat. Utána kedves, de szűkbeszédű -kalauzunk fel­vezetett az egyik üzemcsar­nok emeletére, ahonnan ab­lakon át megtekinthettük a sárga rézüstöket, valamint azt, hogy egy okos csoma­goló szérkentyű milyen ren­desen végzi a dolgát Túlzás nélkül, ennyi volt az egész. Azaz nem egészen, mert a gyár szomszédságá­ban az egyik népes vendég­lőben megebédeltünk, ahol — prágai kísérőink számlá­jára — nyomtatékul kap­tunk személyenként egy kor­só, valóban finom Prazdroj sört. De megértem tisztelt plzenl vendéglátóinkat. Na­ponta annyi küldöttség, tu­ristacsoport kér hozzájuk bebocsátást, hogy a részlete­sebb bemutatást aligha győz­nék idővel — erővel. S ha minden idetévedőt jól akar­nának lakatni sörrel, köny­nyen elosztogatnák a hasz­not. Ingyenes vendéglátásból nem lehet megélni. F. Nagy István A szegény ember energiaválsága A szegény országok lakosságának 90 százaléka ma fű­tésre tűzifát használ, de a lakosság növekedése messze túl­szárnyalja tűzifatermelést. Egyre több és több terület van kitéve a sivatagosodás veszélyének, aminek fő oka az er. dők pusztulása, amit viszont a tüzelőigény magyaráz. La. tin-Amcrikában például a fa- és faszénhiány súlyos prob. lémát jelent az Andok sok részén. Közép-Amerikában és a karib-tengeri szigeteken. A hiány olyan nyomasztó, hogy a falusiak kénytelenek szükségleteik kielégítése céljából egy­re távolabbi területeket felkutatni tüzelöfáért. A tűzifa árának emelke­désével súlyosbodnak ^ vá­rosi szegénység gazdasági terhel. Egy szokványos reg­gelen Nepál fővárosának, Katmandunak a külterülete­in embereket láttam befelé jönni, férfiakat és nőket, gyerekeket és öregeket, amint súlyos, ágaitól megko­pasztott fatörzseket és -rön­köket cipeltek hátukon. Megkérdeztem a taxist, mennyiért fogják eladni a fát, amiért több órát gya­logoltak a környező hegyek­ben. „Ö, a fa igen drága áru!" — kiáltott fel. A tű­zifa ára a beszélgetések fő témája Katmapduban ma­napság. Az egyik farönk például 20 rúpiába kerül. Két évvel ezelőtt 6—7 rúpiá­ért árulták volna. A tűzifa ára gyorsabban emelkedik, mint a petróleumé. A tűzifa és a faszén ára csillagászati magasságokba emelkedik Ázsia, Afrika és Latin-Amerika legtöbb .or­szágában, Niameyben, Niger­ben, a nyugat-afrikai aszály sújtotta területeken egy át­lagos munkáscsalád bevéte­lének körülbelül egynegye­dét tüzelőre költi. Quagadou­gouban, Felső-Voltában ez az arány a 30 százalékot is kiteszi. Ha gazdaságosabb tűzhe­lyeket használnak is, a fej­lődő országok jövőbeli tűzi­faigényeit, más energiafor­rások hiányában, erősen be­folyásolja majd a lakosság növekedése. A tűzifahiány kétségtelenül tovább sürgeti majd a kormányokat, hogy mielőbb oldják meg a la­kosság gyors ütemű növe­kedésének problémáját. A tűzifaforrások iránti igény sok országot a végső­kig kimerít majd. Szerencsé­re a fa, nem úgy mint az olaj, megújítható energia­forrás, ha helyesen bánnak vele. Az azonnali logikus válasz a tűzifahiányra, hogy telepítsenek több fát az ül­tetvényeken, a farmokon, az utak mentén, a műveletlen területeken, a szegény orszá­gok vidéki területein. Gyak­ran a gyorsan növő fák ren­delkezésre állnak, egy évti­zeden belül tűzifának lehet­ne használni őket. Az elgondolás egyszerű, a megvalósítás azonban nem. Egy Ideje a kormányoknak, majdnem az összes fahiány­ban szenvedő országokban. vannak faültető programjuk, de számos probléma kezdet­től hátráltatja a programok megvalósítását. Bármilyen sikeresek len­nének ls a faültető progra­mok, az energiaforrások szé­lesebb körű helyettesítése nagyban hozzájárulna a tű­zifabrobléma megoldásához. A feltartóztathatatlanul növekvő tűzifaigény olyan mértékben sürgeti a faülte­tő programok megvalósítá­sát, amilyen mértékben a bürokraták még elkéozelnl sem tudták. Az afrikai, ázsiai és latin-amerikai er­dők gyilkos pusztulását min­denképpen le kell lassítani, és meg kell fékezni végkép­pen. Az ökológiai rendszerek­nek megvan a sajátos logi­kájuk. Csendesen és hosszú évekig tart a pusztulás fo­lyamata, mely az egész öko­lógiai rendszer összeomlását fenyegeti. Kédezzünk meg erről bárkit, aki 1934-ben Oklahomában vagy 1975-ben Csádban élt. Erik P.Eckholm HÁZASSÁG I. kerület Sreged: Bessenyei Kálmán és SzabO Zsuzsanna, Jankó György és Nagy Uona Mária, Farkas András ós Major Eva Irón, Rutaá Zoltán és Szalma Zsuzsanna, Dudás Demeter József és Kóezó Jusztina, Tóth Róbert és Tóth Ilona, Kertat János Béla és Len­gyel Henriette. Majsa József és Iván Gizella. Horvath-Zslkó An­tal és Körmöczl Mária, Gál Fe­renc és Batkt Márta, Fepo Ist­ván Vilmos és Uglyesity Ágnes, Krlstó László és Rolk Ida, Pin­tér János és Dóra Eva, Pálfi István és Nagy Ilona Zsuzsanna, Molnár László és Soós Judit Er­zsébet. Ábrahám Ferenc és Szi­kora Mátdolna Erika, Oláh Zol­tán és Korsós Bmilia Klára há­zasságot kötöttek. III. kerület Ktskunflorozsma: Gajda József és Horváth Erzsébet. Rácz Já­nos Szilveszter és Ördög Veroni­ka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Darln Attilának és Csiszár Julianna Ilonának Juli­anna, Kószó Istvánnak és Dren­kovtes Irén Máriának Andrea, Zakar Péternek és öondár Er­zsébetnek Péter. Márta Mihály­nak és Tart Etelkának Gábor, Zsiga Jánosnak és Budai Ibolya Évának Mónika Ibolya, Tari Vencelnek es Vass Gizellának Edit. Lajos Pálnak és dr. Ge­rencsér Emőke Leonának Imola. Kéri Györgynek és Sós Ildikó­nak Zoltán, Piros György Ger­gelynek és Abrahám-Fúrus Mag­dolnának Endre Péter. Acs Im­rének és Vldács Piroskának Im­re. Petrovlcs Györgynek és Bu­dai Rózsa Klárának György. Zab Györgynek és Varga Ilonának Gabriella Erika, dr. Mészáros Svéd tísztítóhajó Svédországban speciális rendeltetésű katamaránt szerkesztettek. A 12 méter hosszú és 4,6 méter széles hajó feladata a vízfelület megszabadítása a szennyező­désektől. A hajón négy szál­lítószalagot helyeztek el, amelyek felszívják a vízfel­színt szennyező zsíros anya­gokat és egyéb kemikáliákat. Az első ilyen típusú svéd tisztítóhajó Norrköping kikö­tőben dolgozik. Családi események Rezsó Jenőnek és Bakos Ildikó­nak Zoltán Csaba, Bíró Miklós Lajosnak és Harangozó Évának Miklós Márk, Pécsi Antalnak és Acs Rozáliának Attila, Molnár Józsefnek és Németh Katalin­nak Gábor, Németh Bélának és Dobó Klárának Eszter, Király Jánosnak és Ábrahám Évának Gabriella, Kiss Gyulának és Vas Ágnesnek Tamás, Puskás Fe­rencnek és Nagy Irénnek Fe­renc, Agóes Józsefnek és Domon­kos Máriának Melinda Anita, Mészáros Györgynek és Veidner Valéria Margitnak Kata, Tompa Péternek és dr. Bor Editnek Krisztián Gergő. Vér József Györgynek és Mészáros Erika Viktóriának József, Balázs Ká­rolynak és Kovács Margitnak Beáta, Wenner László Bélának és Fekete Zsuzsannának Zsolt, dr. Bálint Gyulának és Dombi Évá­nak Gergely, Vörös Zoltán La­íRsnia/k és Beszédes Veronikának Máté Zoltán. dr. Mlhálka Györgynek és Slrotka Máriának György Sándor, Kupeczik Mik­lósnak és Kovács Rozáliának Henriett. Csaba Lász'ó Antalnak < ^ Borda Olgának Viktor, Tóth Jánosnak ós Gulyás Ibolyának Krisztina. Bálori Bélának és Luoták Piroskának Piroska, Lá­zár Istvánnak és Misán Julian­na Máriának Anett, Szekeres Jó­zsefnek és S'.éest Ilona Etelká­nak Zoltán Józs-f. Jórsa László­rak és S'mon Ro-állának K'ta­ltn. M'klós Mriáivn.ak és Hor­váth Ro-áita Idának risabá. Tö­rök Gvulának és Tóbiás Andrea Arankának Dávid Gábor. Török jenéinek és Csengeni Irén Juszti­nának Attila Jenő. Tóth József­nek és Rácz Irt-imek Erika, Csá­szár Ferencnek és E-s'ás Ilona Erzsébetnek Ilona. Rádi Antal­nak és Renong Máriának Péter Pál, Czabán László Bélának és Szalal Rozáliának László Csaba. Süli Sándornak és Bezsenyi Em­mának Anita nevű gyermeke született. ni. kerület Szeged: Pivárcsik Antalnak és Kovács Editnek Tímea Edit, Gaz­da gh Zoltán Nándornak és Bán Gabriella Katalinnak Tímea Ka­rola, Marosvölgyi Jánosnak és Egyházi Gizella Katalinnak Lász­ló János, Buha Istvánnak és Sza­bados Anikónak Krisztina, Ede-J tényt Tibornak és Csasztvan An­na Agnesílök Anna Mária, Ró­zsa Jénő Istvánnak és Kovács Teréziának Zsolt Jenő, Tielesch Józsefnek és Hegedűs Edit Ro­záliának Gergely Ferenc, Szabó Nándornak és dr. Simon Sarolta Erzsébetnek Sarolta, Fekete Ist­vánnak és Pusztai Annának Eri­ka Ilona, Szőke Gyulának é3 Rostás Ilonának Gyula Gábor, Dénes János Tibornak és Vass Uona Eszternek János Tibor, Regdon Károlynak és Rieza Ho­nának Rita, Szirákl Györg'-nek és Váradl Erzsébet Katalinnak György, Bakri József Jenőnek és Szén Máriának Géza Zsolt, dr. Palágyi Jánosnak és GaTző-Po­lyák Ibolya Lucának Bálint Já­nos. Varga Istvánnak és Sztan­kovies Ilonának István. Takács Ferencnek és Királyhegyi Jolán­nak Eszter Mariann, Hegedűs Zoltánnak és Budai Ilona Mar­gitnak Zoltán. Juhász Ferencnek és dr. Hegedűs Veronika Máriá­nak Dóra nevű gyermeke szüle­tett. HALALOZAS ­I. kerület Szeged: Kiss Gáborné Kupai Sára, Bödő Szllveszterné Nógrá­di Juliánná, Molnár Józsefné Bu­dai Erzsébet, Könesdi Imre. Nagy Péter Pálné Papdl Julianna, Nagy János. Csizmadia Mihály, Hamar Zoitánné Trónyl Ibolya, Hajdú Józsefné Hódi Uona. Sze­keres Erzsébet. Patik Kálmán, Juhász Istvánné Rozst Uona An­na, Labdás Pál, Szakái Sándor meghaltak. ni. kerület Szeged: Nagv Jánosné Virág Rozália, Boka Mlhályné SUU Er­zsébet, dr. Csaba Sándorné Áb­rahám Julianna, Szőke Antal, Farkas Antalné Pan Róza, Új­vári Jánosné Üjvárt Terézia, Sánta Istvánná Kíspéter Mária, Sándor József. Reznák Etelka. Farkas Lajos. Valach Pál, Batki Mlhályné Sütő Éva, Tanács Il­lés, Ta kács-Borbély Aroád. Med­ve Pál. Chrenka Teréz, Keszeg Péteirné Hegedűs Erzsébet. PapD Istvánné Sehtiszler Anna, Molnár Rudolf József meghaltak. Szőreg: Agócs József, Varga János meghaltak. Amit a vitaminokról tudnunk kell A vitamin tablettában, gyümölcsben, főzelékben izm^k fejlődéséhez szüksé­ges. Fokozza a termékenysé­get, és növeli a fogamzás esélyeit. A skorbut kiváló el­lenszere, a C-vitamin jelen­tősen hozzájárul a toxinok lebontásához. A Bl-vitamin elősegíti a glucidok asszimi­lációját, a B2-vltamin pedig az általános asszimiláció elő­segítóje. A PP- és a B3-vi­tamin a koleszterolszin* csökkentése és a véredén) erősítése terén játszik je­lentős szerepet. Ha azt akarjuk, hogy élel­miszereink megőrizzék vita­mintartalmukat, be kell tar­tanunk bizonyos szabályokat. A zöldség- és gyümölcsfélé­ket nem szabad túlságosan hosszú ideig tárolnunk, mert ebben az esetben (48 óra múlva) C-vitamln-tartalmuk 80 százalékát elvesztik. A zöldségeket óvjuk a fénytől, és helyezzük vízhatlan cso­magolásba. Közvetlenül fő­zés vagy fogyasztás előtt há­mozzuk, daraboljuk vagy reszeljük a zöldségeket. Á gyümölcslevet közvetlenül fogyasztás előtt készítsük el. A főzelékféléket ne áztas­suk: folyó vízben mossuk meg. Főzés közben fedjük le az edényt, nehogy a távozó vízgőzzel együtt a vitaminok is elpárologjanak. Használ­junk sok ecetet és citromot: savanyú közegben jobban konzerválódnak a vitaminolj. Manapság divatos „orvos­ság" a vitamin, az emberek minduntalan szednek vita­mintablettát: C-vitamint meghűlés esetén. A-vitamint a látás javítása érdekében, Bn-vitamint az öregedés el­len stb. Kitűnő üzlet ez a gyógyszergyárak szómára. De gondoljuk csak meg, hogy az említett vitaminok mind megtalálhatók termé­szetes állapotban a különbö­ző élelmiszerekben. A vitamintartalom ugyan­abban az élelmiszerfélében is változik, aszerint, hogy főtt vagy nyers állapotban fogyasztjuk, de változik az évszaktól, a tartósító anyag­tól függően is. Ahhoz, hogy egészségesen éljünk, naponta körülbelül 15 mg A-vitamint, 1,2 mg Bl, 1,7 mg B2, 19 mg B3, vagy PP, 70 mg C-vitamint kell fogyasztania a férfiak­nak, a nőknek pedig 15 mg A, 0,8 mg Bl, 1,3 mg B2, 14 mg B3, 70 mg C és 0,1 mg D-vitamint kell fogyasz­taniuk naponta. A növekedést kedvezően elősegítő A-vitamin növeli a betegségekkel szembeni el­lenállóképességet, és javítja a látást. Az angolkór elleni D-vitamin leköti a kalciu­mot és segíti a csontok ki­fejlődését. Az E-vitamin a szexuális egyensúly biztosí­tásához, az idegek és az Erdőtörvény a Szovjetssiőban Üj, átfogó erdővédelmi és -gazdálkodási törvényt ha­gyott jóvá nemrégiben a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa. A világ erdő borítot­ta területeinek egyötöde, a világ fakészletének egyne­t yede a Szovjetunióban van. rthető tehát, hogy már ed­dig is többször hoztak olyan intézkedéseket, amelyek sza­bályozzák az erdőgazdálko­dást, és előírják az erdő kin­cseinek védelmét. Az új erdőgazdálkodási törvény — amelyet össznépi vita utón hagyott jóvá a Legfelsőbb Tanács — általá­nosítja a szocialista állam erdővédelmének gazdag ta­pasztalatait. Ez a törvény aktívan elősegíti az erdők tudományos kihasználását, előírja a tervszerű újratele­pítést és az erdők hathatós védelmét. A természettel egyre In­kább konfrontációba kerülő tudományos-technikai hala­dás korában a környezetvé­delemhez és az ökológiai egyensúlyhoz azonban nem­csak állami törvény, hanem jelentős anyagi áldozat is szükséges. A Szovjetunióban a jelenlegi ötéves terv ide­jén az állam 'mintegy 11 milliárd rubelt fordít a ter­mészetvédelemre és a termé­szeti források ésszerű ki­használását célzó program megvalósítására. (BUDA­PRESS — APN).

Next

/
Thumbnails
Contents