Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

Síerda, 1977. november 30. 23 Oszi csúcsforgalom Záhonyban Az őszi szállítások lebonyolítása nagy feladat elé állítja a vasutasokat Rengetek a munkájuk a hazai szállításokkal is, nem is beszélve az exportküldemények továbbításáról. A MÁV záhonyi átrakókörzetében is megállás nélkül folyik a munka, hogy eleget tehessenek az igényeknek. Képünkön: éjszaka is dolgoznak a fény esi itkei konténerátrakón. Kultúra és pártmunka Napjainkban a termelés tűzzék taggyűléseiken, veze- mélyebben értő előadót. Tákorszerűsödésével, a tudo- tőségi üléseiken és a pártélet jékoztatnak a folyóiratok mánvos technikai forradalom egyéb fórumain a kulturális cikkei, a politikai vitakörök széles körű kibontakozásával kérdéseket. anyagai. A pártszervezetek mindinkább megfogalmazó- A témák tárgyalásánál a ideológiai-kulturális munkája dik az a gondolat, hogy ez- pártirányítás korszerű elvei- szempontjából lényeges, hogy zel a folyamattal parhuza- ből ken kündulni. Ez azt je- milyen mértékig terjed kifimosan a .dolgozok tudasa- lenti hogy a pártszervezetek gyeimé, befolyásoló, nevelő nak, ismereteinek is lépést ne vegyék át a kulturális szerepe a párttagok és párkell tartania. A muvelodes élettel foglalkozók feladatait, tonkívüliek szakmai, politikai mind szorosabban kapcsoló- hanem tanácsadással, irány- képzésére. Mennyire kísérik dxk az élet egyeb területei- mutatással, a politikai össze- figyelemmel a szocialista brihez, s ugyanolyan figyelmet függések feltárásával, a vég- gádok kulturális vállalásaiigényei, mint a műszaki fej- rehajtós rendszeres ellenőr- nak tartalmát, azok megvalodes megfelelő korszerűsítő- zésével segítsenek. A fejlett lósítását. Milyen a területüse, a gazdasagosabb termek- szocializmus építése során a kön végzett KISZ és. szakszerkezet kialakitasa. párt vezető szerepének kö- szervezeti kulturális munka? rálVkSknek11 is rtkezeíes .^gvalósítása - a Fontos, hogy az alapszerDÍ , , s...,lgazl kulturális elet területen is — vezet állandó követelményt súllyal kell szerepelniük s nagy felelősséget követel a támasszon a párttagokká ugy tumk esetenként a part kommunistáktQl. Bátrabban szemben a rendszeres egyén szervezetek nem fordítanak keU terjeszteni a szocialista művelődésre. A párttagok kellő hangsúlyt ezekre a kér- kultúrai a művészet értékeit, személyes példamutatásukkal désekre. „Ehhez nem értünk" — fogalmazódik meg és meg kell akadályozni egyik-másik helyen a ma- nemzetünk érdekeit sértő gyarázat, mondván, hogy ez- irányzatok, tendenciák megzel a művelődés, a kultúra jelenését. területén dolgozó pártszervezetek hivatottak foglalkozni, * h°gy a kultúra jobb megis„„ . való otthonosság megszerző- , folyamatos önművelődésükkel járulhatnak hozzá környezetük alakításához, a szocialista életcélok terjesztéséhez. Mindezek elősegíthetik, az üzemi, a vállalati alapszervezeteknek a gazdasági feladatokkal kell törődniük. A kultúrát a gazdaságtól merése, a kultúrpolitika Tervfef/esffés Egy hónappal az év vége valósultak, mégpedig a szá•élőtt, november végére 820 mítottnál kedvezőbben — ez millió forint értékben téljesí- tette lehetővé az idei terv tette éves termelési tervét gyorsabb teljesítését. A az Ipari Műszergyár. Egyút- mintegy 400 millió forintos tal eleget tett valamennyi beruházási összeg 70 százaiébelföldi és exportszállítási kát nagy teljesítményű autokötelezettségének. matizált gépekre költötték. Az Ipari Műszergyár két Ezek nagy része idén lépett évvel ezelőtt bankhitelt vett munkába, s gépkihasznaláfel a termelés korszerűsítő- suk az átlagos műszakszámot séhez. A fejlesztések meg- tekintve már 1,6. séhez számos eszköz áll az alapszervezetek rendelkezésé- megvalósítása az alapszerve- j re. A kultúrpolitikával, a zetekben egyre inkább gyaHyen mereven nem 3 ^SS^alaptet ^ tevékenységgé váljon. nly hogyha kiStúrfKÜitíkaí ~ kérhet a kérdésekhez munka kizárólag a kulturális területen dolgozó alapszervezetek feladata. A kultúrpolitikai munka a politi. ka mas területein végzett munkával egyenrangú, és attól mereven elszakítani nem lehet. Párttagok között is akadnak olyanok, akik nem ismerik fel kellőképpen a kultúra társadalmi-ideológiai szerepét Akadnak olyan vélemények is: a kultúrpolitika kizárólag a felsőbb pártszervek hatáskörébe tartozik. A kulturális politika a párt politikájának szerves része, s ezért a kulturális politika megvalósításában minden alapszervezetnek, párttagnak megvannak a tennivalói. A munkásosztály nemcsak termelő, hanem hatalmon levő osztály is. A hatalom gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő tájékozottság. Ebben az összefüggésben a kultúr megismerése, elsajátítása már nem csupán nem értés kérdése, hanem igen fontos politikai kérdés. A kulturális élet egyes folyamataira maguk a dolgozók is úgy tekintenek, mint politikai kérdésekre. Gondoljunk csak azokra a beszélgetésekre, amelyek a közoktatásról, az iskolai, az egyetemi felvételekről elhangzanak. Vitatkoznak, véleményt mondanak az emberek a könyvekről, a tévéről, a színházról, a művészeti alkotásokról. Ezekben a vitákban. beszélgetésekben a kommunistáknak is részt kell venniük, és a párt kultúrpolitikájának szellemében kell állást foglalniuk. Állásfoglalásaikat csak akkor tudják következetesen képviselni, ha Időről időre ehhez az a.apszervezetüktől folyamatos támogatást, felkészítést kapnak. Szükséges, hogy apártHúapezervezetek napirendre Tanácskozás a gyermekés ifjúságvédelemről A II. számú gyermekvédel- ifjúságvédelem területén mi körzet hivatásos pártfo- dolgozók tartalmasabb góinak és másodfokú gyám- együttműködést várnák a ügyi előadóinak 1977—78-as szülőktől, tanévi közös továbbképzését Ennek a munkának társatartják Szegeden, a Novem- dalmi elismerését jelenti, ber 7. Művelődési Központ- hogy az iskolai gyermekvéban. A kétnapos tanácskozá- delmi megbízottak tiszteletson — amelyet a Csongrád díjat kapnak szeptember óta. megyei Gyermek- és Ifjúság- Ez az intézkedés a jövőben védő Intézet rendezett — a az eredményesen dolgozó Bács-Kiskun, Békés, Szolnok, társadalmi pártfogókra is kiFest és Csongrád megyében tenedszakemberek Néha nem értjük egymást ? G ondosan fejtegeti az előadó, miért létkérdés nekünk a hasznot hajtó szocialista gazdálkodás. Nem dobálózik nagy szavakkal, hanem a kornak megfelelő hangnemben érvel és bizonyít, igyekszik láttatni a dolgok összefüggéseit, több oldalról is megvilágítja a népgazdasági érdekek elsődlegességének szükségét. Látszik, ismeri az anyagot, s érdekes gondolatokkal jól megfogja a hallgatóságot. Nézem az arcokat, ismerem szinte valamennyit. Legtöbben érdeklődéssel figyelnek, fölírnak egy-egy mondatot emlékeztetőül. De van, aki álmosan pislog, nyitott vagy csukott szemmel szunyókál. Bizony, elég sok a fáradt, de talán még több a kényelmes ember azok közt, akiken áll vagy bukik terveink gyakorlattá lényegítése. Valamikor tapsot, sőt éljenzést váltott ki belőlük az irányadó kommunista beszéd, ma pedig majdhogynem érzéketlenül veszik tudomásul. Ha tudomásul veszik egyáltalán. Megfigyelték, hogy a jól átgondolt, s a legszélesebb társadalmi ellenőrzést is kiálló terveink megvalósítása hellyel-közzel annyira akadozik, mintha a vállaláskor tapasztalható egység a „kivitelezés" Időszakában valamelyest megbomlana. Néha az összevissza-intézkedések, a céllal ellentétes irányú mozgások, a szándékok és a cselekvések diszharmóniája olyan érzést kelt, mintha nem egészen értenénk egymást abban az országban, ahol a lakosság 97 százalékának anyanyelve a magyar. Már a kicsi gyerek is tudja, hogy ez idő szerint végképp nincs szabad munkaerő az országban, az igazgatók némelyike mégis valamiféle csodát remél, vagy felső intézkedéstől várja, hogy ölébe hulljon a gondok megoldásának kulcsa. Közhely, hogy az elsimított aszfaltot rövid idő múlva fölbontják, mert az útépítésben közreműködő szervek nem hangolják össze, vagy elnagyolják a munkát. Manapság is előfordul, hogy egy üzemben minden második hét szombatján mindig ugyanazokkal a munkásokkal tartanak kommunista műszakot, és senki sem veszi észre, hogy az aznap szabad szombatosok jót nevetnek a markukba. Hangoztatjuk: az ügyintézésbe korábban „kiemelteket" ösztönözni kell arra, hogy menjenek vissza a futószalaghoz, mivel azonban „sok az adminisztráció" indokolással gyakran a helyi vezetők félnek ettől a legjobban, a népgazdaságilag hasznos elgondolásból nem lesz semmi. Az egyik főnök-orvos erősködik, hogy az ő hatáskörében a hallgatók komolyan veszik a közvéleményt, s nem fogadnak el hálapénzt, de közben kiderül: az 1000—2000 forintokat úgy ejtik a fehér köpeny zsebébe, hogy néha meg sem köszönik. Hiába a kutatóintézetek, egyetemek igyekezete, hogy a tudományt — a párt útmutatásának megfelelően — a termelési hatékonyság szolgálatába állítsák, ha a korábbi beidegződések, az előítéletek nem egy üzemben. termelőszövetkezetben „elutasítják" a segítséget Ha bizonyos eredmények rendszeresen kimutathatók, vajon hány helyen néznek tüzetesebben utána, hogy azok az eredmények mennyivel lehetnének nagyobbak. mennyivel kerülhetnének kevesebbe? Tehát amikor együtt vagyunk, teljesnek látszik az egyetértés, amikor azonban kinek-kinek le kell tennie a magáét, kiderül, hogy az értelmezést, az egységes és ésszerű végrehajtást számos szubjektív tényező, egyéni vagy csoportérdek motiválja. Mi történik vajon az elhatározás és a megvalósítás között? Legtöbben úgy látják, anyagiasak lettünk és sértődékenyek. Indítványozzák, ássuk csak le az emlékezet mélyére, volt idő, mikor nem a fizetséget néztük elsősorban, hanem az elhordandó szemét- és romhalmaz nagyságát. Mint lelkes újjáépítők, anélkül gyűrtük föl az ingujjat. hogy eszünkbe jutott volna „mit kapunk" iránt érdeklődni. Az egypárbakancsos, lódenkabátos életszínvonal emelésénél fontosabbnak tartottuk, hogy megteremtsük a szabad élethez szükséges föltételeket. Az éhség nagy űr, szokták mondani. s az életéhségtől évekig hangos volt a felszabadult Magyarország. Ha a feketézőket és a többi ingyenélőt leszámítjuk, magától értetődőnek tartotta munkás és nyitott szemű értelmiségi, földéhes paraszt, hogy az élet, a szocialista boldogulás elképzelhetetlen tisztességes munka nélkül. Ezért szúr szemet, hogy ma — amikor pedig öntudatban is kétségtelenül sokat gyarapodtunk — oly sokan emlegetik: „csak a primitív ember dolgozza agyon magát". Ezért esik rosszul a népesedéspolitikánkat is megértő-támogató többgyermekes anyának, ha nem részesül kellő tiszteletben a jövedelmet hajszoló, tülekedő egoisták részéről. « A sértődékenység oka pedig alighanem a „beérkezettség" jóleső tudatának féltése némelyek részéről, vagyis a már semmit nem akarás enyhe bűntudattal vegyes érzékenysége. Aki makacsul, pláne megszállottan akar mindig valamit, vagy legalábbis kétségbe vonja, hogy minden úgy a legtökéletesebb, ahogyan van, akkor a pozícióféltők sértődötten kapják föl a fejüket: miért kell a békességes, jó életet zavarni? Pedig az elégedetlenség, a mindig jobbra törekvés természetes énünk, s oly nélkülözhetetlen számunkra, mint a levegővétel. Enélkül nincs tett, nincs munka, tett ék munka nélkül pedig nem lehet az embernek jó közérzete, felhőtlen öröme. Rendben van, tudott dolog, hogy egy-egy munkahelyen azok szoktak a legmaradibbak lenni, akik már minden egyéni céljukat elérték, s félnek attól, hogy a fiatalok „hebehurgyasága" miatt ezt az anyagi biztonságot veszély érheti. Korántsem elszigetelt jelenség, hogy egy-egy hízásnak indult „valaki" szívesen azonosítja magát a szocialista renddel, s így ebből a pozícióból dörög rá a látószemű, nyughatatlan beosztottjaira, Szereti a nyugalmat, a dicsőségfényt. Alighanem ezért van az, hogy ha bármilyen nyilvánvaló rossz munkáról, intézkedésről kérjük a helyrehozással bajlódó emberek véleményét, azok gyakran vállat vonogatva kijelentik: „Nem rám tartozik az ügy, tessék az okosokhoz fordulni!" Nincs is talán annál kopottabb frázis, hogy a hibák ellen harcolni kell. Tudniillik. ezt hangoztatja az is, aki rögtön megsértődik miatta. Korántsem veszi tehát komolyan mindenki azt, amit mond. illetve mint a herefojtó aranka, úgy terjed az a szemlélet hogy „minek feszíteni a húrt, a problémák úgy is megoldódnak". Felelősök? Ugyan ki nevezi meg őket legalább abban a kezdeti időszakban, amikor még valóban helyrehozható lenne a mulasztás, a melléfogás, a hiba. A minap rá akartunk venni egy kátéeszes dolgozót, hogy közölje, ki panaszának az okozója, mert segíteni szeretnénk. Az illető úgy megrémült ettől, hogy rögtön abbahagyta, amit elkezdett. Megmagyarázta: nem szeretné, ha ezentúl rajta lovagolnának. Illetve erényei helyett csak a gyengéit emlegetnék. N

yersanyagszegény hazánkban, ahol létkérdés jövedelemzően gazdálkodni, vészes könnyelműség szemet hunyni a közösség érdekeire fittyet hányó önzés fölött. Mert az nem mehet sokáig, hogy egyrészt fáradtra beszéljük magunkat a tisztességes munka védelmében, másrészt pedig még a fejünket sem csóváljuk meg, ha nemtörődömségből, esetleg hozzá nem értésből eredő kárt tapasztalunk. Igaz. nálunk az ember az első, s végső fokon minden érte történik, de az is tagadhatatlan, hogy az ember [elemelése csak vele együtt, vele minden tekintetben szót értve lehetséges. F. Nagy István Békemozgalmi tájékoztató A Hazafias Népfront Csöng- A nemzetközi békemozgarád megyei Bizottsága, a Ró- lom időszerű kérdéseiről Gömai Katolikus Papi Békebi- bölyös Gábor, a HNF Orszázottság megyei Elnöksége, va- gos Tanácsa nemzetközi oszlamint a Protestáns és egyéb tályának vezetője tartott előEgyházak Lelkészi Békebi- adást a megyében tevékenyzottságának Elnöksége tájé- kedő lelkészeknek, koztatót rendezett tegnap, A rendezvényen megjelent ,. _ . Molnár Sándor, a HNF mekedden delelott Szegeden,- a gyei utkára és dr RátkaiJá. Bartók Béla Művelődési Köz- nos megyei egyházügyi titpontban. kár is. dolgozó szakemberek vesznek részt, és előadások hangzanak el a hivatásos pártfogók munkájának tapasztalatairól, a fiatalkorúak személyiségzavarairól, a nevelés lehetőségeiről. Az előadók pozitívumként értékelik azt a gyakorlatot, hogy a hivatásos pártfogók és a gyámügyi előadók a legmesszebbmenők-'g segítik a ársadalmi p- rtfogókat, jogászokat. Ugyanakkor a gyermek- és!kijelölt bázisgazdnságokban kerülnek továbbszaporftásra, Vírusmentesítés A MÉM-ben elkészült program alapján összevont „hadműveletet" indítanak a gyümölcsösök és a szőlők vírusfertőzésének megfékezésére. A hazai kutatóintézetek részletes tervek szerint, megfelelő munkamegosztással már dolgoznak a vírusmentes anyagok előállításán. A munkát a Növényvédelmi Kutató Intézet koordinálja. Az előállított csemeték és oltványok a Családvédelmi kongresszus Kedden befejeződött a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kétnapos kongresszusa. A zárónapon előadást tartott Erdei Lászlóné, a Magvar Nők Országos Tanácsának elnöke is. Faházak A Balaton partján az egyik legkedveltebb nyaralótípus — a faház. A különálló, egyegy család rendelkezésére bocsátott vízparti faházakat a külföldi törzsvendégek rendszeresen „jegyzik*. Ez az érdeklódes késztette a balatoni idegenforgalmi szerveket arra, hogy tovább növeljék a faházak számát. Az északi parton az utóbbi idő•ben Tihanyban, Kiliántelepen és Fonyód-Bélatelepen az elmúlt években jól belvált faháztípusokból telepítettek újabbakat A faházakra máris befutottak az első előjegyzések. Az érdeklődők többsége külföldi vendég. ( «