Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! OÉLMA6YARORSZÁG AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 67. évfolyam 276. szám 1977. november 24., csütörtök Ara: 80 fillér ] Január 1-181 Borbély Sándor látogatása Mjnjjségj kéiezés az áUaB, Csongrád megyében épitoiiiarban Enyedi Zoltán felvétele Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. — középen — és a kíséretében levő pártvezetők Bálint Lászlónak, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatójának magyarázatát hallgatják a csomagolóüzemben. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságánál^ fHkára kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Kédderi Szegeden részt vett és felszólalt a Csongrád megyei pórtbizottság végrehajtó bizottságának ülésén, ahol az MSZMP KI. kongresszusa, illetve a megyei pártértekezlet óta végzett munkát értékelték, és foglalkoztak a további tennivalókkal. A témával kapcsolatos összegezést dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette elő, és ehhez a megyei pártbizottság titkárai terjesztettek szóbeli kiegészítést. Borbély Sándor szerdán, ugyancsak Szegeden, a megyei pártbizottság épületében az időszerű kérdésekről megbeszélést folytatott a megyei pórtbizottság első titkárával, majd látogatást tett a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban. ' Az új szalámigyár bejáratánál Borbély Sándort, valamint a kíséretében levő Péter Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesét, dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát és Horváth Árpádot, a Központi Bizottság munkatársát — Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, Bálint László vezérigazgató, Tápai Antal, a vállalati pártbizottság titkára és Kiss Ferenc, a szakszervezeti tanács titkára fogadta. A húskombinát tanácstermében a Központi Bizottság titkára meghallgatta a vezérigazgató tájékoztatását a termelőmunkáról. valamint a helyi pártás társadalmi szervezetek vezetőinek beszámolóját a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatőia nem minden büszkeség nélkül mondta el: — Két esztendővel ezelőtt járt nálunk Borbély elvtárs, s mi akkor azt az ígéretet tettük, hogy a még javában folyó építkezést határidőre befejezzük. Ezt az ígéretet a vállalati kollektíva maradéktalanul betartotta, hiszen mint ismeretes, a beruházási programban feltüntetett határidőnél három hónappal korábban, és a tervezettnél csaknem 100 millió forinttal olcsóbban felépült a szalámigyár. Kapacitása megfelel a Várakozásoknak, hiszen ebben az évben a kombinát összesen 1055 vagon szalámit, várhatóan 595 vagon egyéb hentesárut, sok száz vagon tőkehúst, zsírt és más húskészítményt gyárt. Termelési értéke meghaladja a hárommilliárd forintot. Beszámolt a vezérigazgató arról is, hogy a következő egy-két évben mely üzemrészekben kerül sor további technikai és technológiai korszerűsítésekre, s arról, is szólt, hogy milyen intézkedéseket tesz a vállalat a dolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátottságának további javítására. Szinte felsorolni sem lehet azt a sok-sok kérdést, amelyet a Központi Bizottság titkára a beszámolók után tett fel a helyi vezetőknek. A munkaerőhelyzetről, a munkaidő kihasználtságának mértékéről, a termeltetési és felvásárlási tevékenység alakulásáról, a hulladékfeldolgozásról, a vállalat általános piaci helyzetéről • egyaránt érdeklődött. Mindebből talán érzékelhető: a szó legszorosabb értelmében vett mur'aértekezlet zajlott le a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát tanácstermében. Az elhangzottak summáját pedig a vezérigazgató szavaival adhatjuk vissza.. Ezt mondta: a párt és a kormány intézkedéssorozatának köszönhetően a húsipar számára biztosított a kiegyensúlyozott élőállatellátás. A vállalati kollektíva feladata, hogy ez tükröződjék a lakossági igényeket teljes egészében kielégítő minőségű és mennyiségű áruellátásban is. Uzemlátogató sétára. került sor ezután. A Központi Bizottság titkára és a kíséretében levő pártvezetők megnézték a sertésvágó vonalat, a húselőkészítő és a szalámigyártó üzemet, a füstölő- és az érlelőtornyot, majd pedig a csomagolóüzemet is. Befejeződtek az előkészületek és kísérletek, amelyek tapasztalatai alapján a minisztériumok és a tanácsok építő, és építőanyag-ipari vállalatai 1978. január 1-től teljes körűen érvényesítik a minőség javítására ösztönző bérformákat a darabbércs kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minőségét. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter februárban kiadott rendelete írta elő a minőségi bérezés bevezetését, tehát kellő időt hagyott az előkészületekre, annál is inkább, mert a jogszabály 16 vállalat kétéves kísérleteinek legjobb tapasztalataira épült. Idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minőség javítására ösztönző bérezési rendszer belső szabályzatát, gyakorlati kipróbálására pedig egy vagy több építésvezetőségénél, üzemrészénél már át is tértek a minőségi bérezésre. Ennek lényege. hogy a különböző szabványok, technológiai előírások és műszaki normák alapján munkafázisonként minősítik a terméket, a munkát s e minőségi osztályozástól függően, növelik vagy csökkentik a keresetet. A vállalatok többsége az első Munkalélektani Tatabányán kőtelező A Tatabányai Szénbányákban kötelezővé tették a munkalélektani vizsgálatokat. A hazai szénbányászatban első ízben Tatabányán tették intézményessé ezt a vizsgálati módszert Az új, föld alatti berendezések kezelése gyors reakcióképességet, tartós figyelmet igényel, vagy az átlagosnál nagyobb fizikai, pszichológiai megterhelést ró a bányászokra. A vállalat munkalélektani laboratóriumának munkatársai megállapították, melyek ezek a kritikus munkahelyek, s az ott dolgozók alkalmassági vizsgálatát tették kötelezővé. (MTI) osztályú munkáért az alapkereset 10—20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munjeáért kaphatják, amely a kedvezőtlen feltételek ellenére is első osztályú. Hasonló elvek alapján prémiumot kaphat az a dolgozó is. aki harmadosztályú feltételek ellenére másodosztályú munkát végzett, tehát javította a minőséget. Az előzetes feltételek minősítésével azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet, kap a dolgozó, s ha rontott a minőségen. akkor annak arányában 20—25 százalékot is elérhet a levonás. Az eddiginél jobb minőségű munka a vállalatok többségénél keresetnövekedéssel jár, amelynek anyagi erőforrásaként számításba veszik a másod- és harmadosztályú minőség miatti bérlevonást, valamint az eddig alkalmazott mozgóbérek és az éves bérfejlesztés egy részét is. Az elsők között kezdte meg a minőségre ösztönző bérezést — s immár harmadik évre érvényesiti — a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, amely gondoskodott a jó munka szervezeti, munkaszervezési és különböző műszaki feltételeinek megteremtéséről is. Teljes összefüggésben készítette elő tehát a minőségi bérezést, amelynek eredményeként az idén felépített létesítményeinek túlnyomó többségét kiváló minőségben adta át. A körültekintő • előkészítés • alapján a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál és más kivitelezőknél is kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók körében a minőségi bérezés. Az anyagi ösztönzés kedvezőbb feltételeket teremt a szocialista versenyben a minőségért indított munkamozgalmaknak: a garanciális kötelezettségvállalások. az előző szakmai munkák megóvásának stb. Az ÉVM és más főhatóságok éppen ezért, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a jövő évben a minőségi bérezés hatékonyságát javító feltételekre. Ezek közé tartozik az építés ütemességének. a munka szervezettségének javítása is. A rendeletben meghatározott program szerint a következő lépcsőben; 1979. január l-ig a tatarozó és karbantartó szervezeteknél, s 1980. január l-ig az építésügyi és építőipari ágazat valamennyi szervezeténél át kell térni a minőség javítására ösztönző bérformákra. • - (MTI) • Közlemény a KGST vb moszkvai üléséről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1977. november 21—23. között Moszkvában megtartotta 83. ülését. ' A végrehajtó bizottság meghallgatta Ny. K. Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének tájékoztatását az ipar fűtőanyag-energetikai és nyersanyagtermelő ágazatai hosszú távú célprogramjának kidolgozásáról, az alapvető élelmiszerek termelésének kiszélesítéséről, valamint a gépgyártás fejlesztéséről és jóváhagyta az e programok további előkészítésével kapcsolatos javaslatokat. A végrehajtó bizottság ezen belül megbízta a KGST illetékes szerveit azzal, hogy megfelelő intézkedésekkel gyorsítsák meg a megállapodások kidolgozását azokról a konkrét kérdésekről, amelyeket be kívánnak iktatni a hosszú távú együttműködési célprogramokba, különösen azokat a megállapodásokat illetően, amelyeket a tanács XXXII. ülésszakáig vagy az ülésszakon kívánnak aláírni. Szükségesnek tartják azt is, hegy aktivizálják a köz. szükségleti cikkek gyártásának együttműködési programjával kapcsolatos munkát, figyelembe véve e program jelentőségét a dolgozók anyagi életszínvonala növekedésének biztosításához. A "égrehajtó bizottság ülése idején alapvető fontosságú gyakorlati lépést tettek a KGST hosszú távú fűtőanyag-energetikai célprogramjának megvalósításában: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányának megbízásából aláírták a KGST-tagállamok egységes villamos energetikai rendszere 1990-ig szóló távlati fejlesztésének együttműködéséről kötött általános megállapodást. A végrehajtó bizottság nagyra értékelte azoknak a nemzetközi építőbrigádoknak a munkáját, amelyek a KGST tagállamaiból az Orenburgtól. a Szovjetunió nyugati határáig vezető „Szojuz" gáztávvezeték, a jelenlegi ötéves tervidőszak legfontosabb közös objektumán dolgoznak. A végrehajtó bizottság foglalkozott a gépgyártás terén megvalósuló nemzetközi szakosítás és kooperáció kér. déseivel. A tagállamok a komplex program megvalósítása során sok ilyen jellegű megállapodást kötöttek egymással . Megállapodás jött létre arról, hogy a szakosítás és a kooperáció további korszerűsítése érdekében intézkedéseket tesznek azért, hogy megszervezzék a legmodernebb gépek és berendezések gyártását, növeljék a műszaki színvonalat, hozzák, létre és fejlesszék ki a jelenleg nem gyártott, vagy nem kielégítő mennyiségben előállított gépek és berendezések gyártását, növeljék a szakosított termékek kölcsönös szállításainak mennyiségét, a szakosítási és kooperációs megál. lapodások keretein belül növeljék a felek felelősségét a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, mindenekelőtt a hosszú távú gépgyártási célprogramok megvalósításával összefüggő intézkedésekért. A végrehajtó bizottság megvitatta az „Interatom(Folytatás a 2. oldalon.) Országgyűlési bizoflság ülése Az orszf "gyűlés szociális és egészség ;yi bizottsága szerdán a Parlamentben ülést tartott. Dr. Pesta Lászlónak, a bizottság elnökének megnyitója után dr. Tenge'yi Vilmos Pest megyei és dr. Varga Árpád, fővárosi vezető főorvos tájékoztatóját hallgatták meg a résztvevők. A tanácskozás napirendjéna Budapest környéki agglomeráció egészségügyi közegészségügyi ellátása szerepelt. Egyebek közt megállapították, hogy a megye rendelőintézetei csak a fővárosiakkal együtt biztosíthatják az övezet lakosainak szakorvosi ellátását