Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

84 Szerda, 1977. november 23: Kárpáti k Magasan a Kárpátokban, a hegycsúcsokkal vetekedve, emelkednek az ukrán Vlny­nylca és a magyarországi Albertirsa között épülő 750 kilovoltos feszültségű villa­mos távvezeték oszlopai. A jelzések Itt a tengerszint fö­lött 500—1100 méter között Ingadoznak. „Szuper magas feszültségű vezető" — így hívják az új, nemzetközi energlahidat. Most, visszatérve a Kárpá­tokból, ez az elnevezés má­zik, átvitt értelmet is sugall számomra. Mert minden, a hegyekben megtett kilométer az emberektől „rendkívüli feszítettségét". Igazi bátorsá­got követel. ... Még a magas kárpáti utakhoz „hozzászokott" gép­kocsink ls nehezen tesz meg minden méter utat. És szem­mel láthatóan ls vége sza­kad. Autónk nem tud tovább menni... MagasszArú gumi­csizmát húzunk, kilépünk a sűrű lombos erdőbe Innen a dombtetőről Jól látható a fővezeték útja: szé­les Irtást vágtak hozzá. Mö­göttünk — ameddig a szem ellát — már magasodnak nz acélvázak. Szerelésüket fém­szerkezetekből úgyszintén e hegyekben végzik, azután kerülnek a talapzatra. A szomszédos 140. oszlop még a földön, csak néhány óra múlva látjuk, hogyan emel­kedik a magasba. Itt pedig — a „száznegyvenegvedlk­hez" — épp elkészültek az alapzattal. — A Kárpátok mindig próba tesz bennünket — mondja Anton Voznlj bri­gádvezető. A hegyekben minduntalan akadályokba üt­közünk. hol mocsár, hol szik­lák állják el az utat. Ezen a helyen például a kotrógép nem boldogul. Hívtuk ag ak­nászokat. A napokban volt a robbantás. Előfordul, hogy egy-egy alapzat elkészítése húsznapos munkába kerül. Köszönet Jár a fiúknak — biccent a brigád taglal felé — Megértik a vezeték jelen­tőségét, és ez fokozza erejü­ket­Sok munkással volt alkal­mam beszélgetni a Kárpá­tokban. A nehéz magashegyi körülmények dacára, csak ritkán panaszkodtak sorsuk­ra. Inkább büszkén arról beszéltek, hogy résztvevői le­hetnek a nagy és fontos épít­kezésnek. Jól tudják, hogy az új vezeték átadásával a szov­jet erőművekben előállított villamos energiából nagy mennyiség kerül — a Kár­pátokon keresztül — a „Bé­ke" energiagyűrűbe. Közülük sokan — még a 60-as évek­ben saját kezükkel építették a „Béke" energiarendszert. A „Béke" energiagyűrű épí­tése során esett át a tűzke­resztségen következő beszél­gető partnerünk is — Alek­«zej Bagrij brigádvezető. Ve­le és brigádjával a 140. osz­lop szerelésénél találkoztunk. Az acéltömeg még a földön hevert, és láthattuk, hogyan 'állk a soktonnás monstrum karcsú mérnöki szerkezetté. „Magassága 35 méter, súlya 13 tonna, a szigetelők vagy kétemeletny! magasságban vannak" — jellemzi Alekszej Bagrij az ég felé emelkedő oszlopot. Ot gépelt sort foglal el az oszlop felállításának leírása. Az „emelésnél" velem együtt NDK-beli mérnökök Is jelen voltak. Tapasztalat­cserére érkeztek a Kárpá­tokba. Emlékszem a német szakemberek vezetőjének Iz­gatott arcára, amikor az osz­lop két soktonnás lába füg­tőleges helyzetbe került. Nem Vplezve elragadtatását, Jo­íiannes Schröder erősen még­szorította Alekszej Bagrij karját. Később az autóbuszban fel­jegyeztem Johannes Schrö­der szavait, amelyek vala­mennyi német szakember ne­vében hangzottak el — Az új vezetékkel, ame­lyet nagy hozzáértéssel épí­tenek a szovjet emberek, or­szágunk nemcsak pótlólagos energiaszállításokhoz jut, ha­nem felbecsülhetetlen mű­szaki tapasztalatra is szert tesz. Ez a tapasztalat mind­egyik KGST-ország erejének további megszilárdulását szolgálja, köztük a Német Démokratikus Köztársaságét. ... Közeledünk az energia­vezeték leghatalmasabb pont­jához. A fővezeték mű.szaki térképe ezt a pontot körrel jelzi: „Nyugat-ukrajnai al­állomás." Itt. nem messze Lvovtól — a KGST energia­hfdjának kész keleti szaka­sza, amely Vinnyicában veszi kezdetét. Az alállomást át­adták: 750 kilovoltos feszült­ség alatt van. Fantasztikus látványt nyújt az új alállomás. A negyvenöt tonnás portálok, az alállomás sajátságos kapui itt 50 mé-. teres magasságig emelked­tek. A magas oszlopok, a speciális védőberendezések feladata, hogy meg Ívjanak minden élőt a vezeték men­tén keletkező hatalmas mág­neses mező hatásaitól. A legveszélyesebb helyeken az alállomás dolgozói különle­ges védőruhában fognak dol­gozni, speciális biológiai óvó­rendszer védelme alatt — Nálunk minden elké­szült a nemzetközi fővezeték üzembe helyezésével — mondia Vaszilij Sztugyent, az alállomás vezetője. — Tü­relmetlenül várjuk azt a pil­lanatot, amikor magyar kol­légáink Albertirsáról értesíte­nek bennünket, hogy meg­kapták az első kilowatt vil­lamos áramot. (APN) Ifjúsági felmérés Ezt a címet viselte a kü­lönböző korú nyugatnémet fiatalok életcéljaira vonat­kozó tudományos felmé­rés, amely szerint a húsz­éves fiatalok fő célja az autó megszerzése, a 22—24 éve­seké a saját lakás elérése, a 25 éveseké a házasodás és három évvel később a gyer­meknevelés elkezdése. A lányok azt tervezik, hogy valamennyi életcéljukat 33 éves korukig megvalósít­ják, a fiúk — 37 éves ko­rukig. Hogy mindehhez meglesznek-e a megfelelő anyagi lehetőségeik, arról a tanulmány készítői hall­gatnak. Hétvégi Jövöre: Bélyeg-vllághíállífás Tíz év után a jövő év szeptemberében ismét Prá­gában rendezik a postabé­lyeg-világkiállítást — jelen­tették be kedden a cseh­szlovák nagykövetség saj­tótájékoztatóján. Dr. Frantisek Svarc. a Csehszlovák Bélyeggyűjtő Szövetség elnökhelyettese, a szervező bizottság titkára elmondotta, hogy a nemzet­közi filatelista szövetség védnökségével rendezett ki­állítás egybeesik az első csehszlovák postabélyeg ki­adásának 60. évfordulójá­val. Az eavéni bélyeggyűj­tők. a külföldi postaigazga­tóságok és a postamúzeumok anyagait kilencezer négy­zetméter területen mutat­ják be: a jelzések alapján mintegy 1500 gyűjteményre számítanak. Teljesült vágy Diane Diel filmszfnész­nő Miamiból a következő sorokat kapta egy ismeret­lentől: „ön ajándékozta ne­kem életem legszebb nap­jait. Csak most ismertem meg azokat az örömöket, amelyek után mindig vágy­tam..." A levél attól a fér­fitól származott aki egy taxiban megtalálta a szí­nésznő drága ékszereit. Szovjet expedíció az Atlanti-óceánon A szovjet tudósok a Grön­landtól a Spitzbergákig ter­jedő víztérületet választot­ták a sarkvidéki kísérlet (Poleksz—Szever—77) prog­rammal kapcsolatos tudo­mányos kutatásaik szín­helyéül. A kutatóhajó kifu­tott a leningrádi kikötőből 5s az Atlanti-óceán északi körzetei felé vette az irányt. A szovjet tudományos-ku­tatóhajó fedélzetén az ark­tlszi és antarktiszi tudomá­nyos kutatóintézet tudósai foglalnak helyet. A kutatóhajó mostani. 20. útja folytatása annak a tu­dományos kutatósorozatnak, amelynek célja az óceán és az atmoszféra közötti köl­csönhatás dinamikájának és mechanizmusainak tanul­mányozása. mondotta Ivan Zikov, a kísérlet tudomá­nyos vezetője. A „Déli-sarki kísérlet" programban a kutatóhajó már óriási anyagot gyűj­tött össze az Antarktisz kör­zetében. Zikov megemlítet­te. hogy itt többek között rendkívüli ismeretekre tet­tek szert az úgynevezett eir­kumpoláris áramlatrendsze­réröl. a hatodik kontinenst körülvevő óriási áramlatról Most eme adatokat kiegé­szítik az északi tengerek­ről kapott információkkal A tudósoknak tanulmá­nyozniuk kell az óceán é: az atmoszféra közötti ener­giacserét, tanulmányozniu'­a hő- és a nedvesságátvlte' törvényszérűségeit az At­lanti-óceánból az arktisz' sarkvidékre. Az expedícu eredménvei lehetővé teszik hogy teljesebb képet kap­junk a világóceánban le­játszódó folyamatokról és lehetővé teszi, hogy vál­toztassunk a hosszú távú időjárás-előrejelzések mód­szerén a mérsékelt égövi nagy magasságokban. Az expedíció tanulmá­nyozni fogja az olajfoltok „elsodródását" ls az Atlan­ti-óceán északi vízterületé­ben. Oj divat ütötte fel a fejét a vendéglátásban: a szokásos heti egy szünnapot sok he­lyütt szombatra vagy vasár­napra helyezik. Az ok érthe­tő: a munkaerőhiánnyal küz­dő vállalatok igyekeznek a vendéglátás dolgozóinak ls a hét végén adni pihenőnapot. Csakhogy a vendéglátás — szolgáltatás. Méghozzá olyan szolgáltatás, amelyet na­gyobbrészt éppen a hét végén van módunk és kedvünk igénybe venni. Vasárnap, vagy szombaton, mikor együtt ebédelhet a család, so­kan már megkímélnék a ház asszonyát attól, hogy fél nap­ját a konyhában töltse, egy másik felet meg a piacon, az üzletekben. Mind többen anyagilag is megengedhetik maguknak ezt a kis kényel­met, amely mellesleg válto­zatosságot ls nyújt. De a hétvége nemcsak a pi­henésre, hanem a szórako­zásra, a kikapcsolódásra is szolgál. Például eszpresszói randevúra, beszélgetésre vagy cukrászdái kuruccanásra a gyerekek kedvéért Megnőtt az idegenforga­lom, mind a belföldi, mind a külföldi. Családok százezrei rendelkeznek autóval, mo­torkerékpárral, és még az őszi, téli napokban is szíve­sen töltik a hétvégét kirán­dulással, országjárással. De hol ebédeljenek, ha mind több kisvendéglő, étterem, bisztró éppen vasárnap tart zárva? És hová menjenek ét­kezni a szomszédos országok­ból idelátogató, víkendező tu­risták, akiknek száma örven­detesen növekszik? Akárhogy ls nézzük, a ven­déglátásban elterjedt új szo­kás nem kedvez igényeink­nek. Márpedig az üzletek nyitvatartását szabályozó rendelet kimondja, hogy a nyitvatartási idet a lakosság élet- és munkakörülményei­hez igazodva kell megállapí­tani. Erre a rendeletre hivatkoz­va Jelent meg a Kereskedel­mi Értesítő — a szakma hiva­talos lapja — legújabb szá­mában a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása. A közlemény felhívja a ven­déglátó vállalatok figyelmét arra, hogy a szombati, vasár­napi szünnap ellentétes a fo­gyasztók érdekeivel. És — igazságosan, logikusan — ki­mondja: csak ott tartsanak zárva a hét végén, ahol az eddigi tapasztalatok szerint ilyenkor kisebb a vendégiá­rás, mint a legalacsonyabb forgalmú hétköznapon. Aki csak kicsit is jártas a vendéglátó helyeken, az tud­ja, tapasztalhatja, hogy az éttermek java hétköznapokon a déli órákban majdnem üres, ezzel szemben szómba" ton, vasárnap a jobb vendég­lőkben, sörözőkben le sem le­het ülni ebédelni, várni kell, míg. egy asztal felszabaduL És ez nemcsak a hagyomá­nyos vendéglőkre, hanem a bisztrókra, cukrászdákra, esz­presszókra is vonatkozik. Hi­szen valamennyit elsősorban akkor látogatjuk, amikor rá­érünk — a hét végén. S vala­mennyit azért építették — nem kevés pénzért, állami tá­mogatással —, hogy bennün­ket kiszolgáljon. Nem akkor, amikor a szolgáltatóknak tet­szik, hanem amikor nekünk; vendégeknek. G. Zs. A vegyipar Bulgáriában A burgaszi olajfeldolgozó kombinátban, Bulgária leg­nagyobb olajvegyipari üze­mében nemrég fejezték be egy új szintetikus kaucsukot gyártó technológiai sor üzem­be állítását. A kaucsukgyár­tó üzemrész a termelés kiszé­lesítését szolgáló rekonstruk­ciós program része. Burga­3zon kívül számos más vegy­ipari üzem fejlesztése is na­pirenden van: az iparág a bolgár népgazdaság legdina­mikusabban fejlődő ága. A területig szétszórt, az ország egész területén található vegyipari üzemeket — példá­ul Jambolban, Sztara Zago­rában és Vidlnben — folya­matosan korszerűsítik. A VII. ötéves terv végére elkészül egy új, hatalmas mű­selyemgyártó komplexum, amely jelentős mértékben nö­veli a könnyűipar nyers­anyagbázisát Devnyában a Szovjetunió­val közösen most helyeznek üzembe egy klórt és PVC-t gyártó üzemet. Növekszik az ásványi nyersanyagokat és kalcinált szódát gyártó üze­mek kapacitása és ettől az export fellendülését várják. A vegyipar fejlesztése szempontjából igen nagy je­lentőségű a Szovjetunióból kiinduló csaknem 270 kilomé­ter hosszú gázvezeték meg­építése. (BUDAPRESS — SO­FIAPRESS) Biztonsági benzintartály Svédországban a személy­gépkocsik számára olyan benzintartály! állítottak elő, amely üzemzavar vagy ütkö­zés esetén maximális védel­met biztosít a robbanás vagy a gyulladás ellen. A benzin­tartály megszerkesztésekor abból indultak ki, hogy a benzintartály kilyukadása esetén meg kell akadályozni a kifolyó benzin érintkezését az oxigénnel. Ezért magát a tartályt gumiedénnyel vették körül. A tartály és a gumi­edény falai közötti teret fo­lyadékkal töltötték meg, amely megakadályozza a lán­gok terjedését. flz oroszországi forradalmak és a nemzetközi munkásmozgalom Lenin az OSZDMP megalakulásának pillana­tától hirdette a munkásosztály nemzetközi össze­fogásának a szükségességét, de nem mulasztotta el mnnak hangsúlyozását sem, hogy melyek a forradalmi munkáspárt nemzeti feladatai. Marx és Engels elméletét tanulmányozva, ennek se­gítségével feldolgozta a nemzetközi munkásmoz­galom eredményeit, tanulságait és felismerte, hoRy Oroszországban ls 3 legelső feladat a for­radalmi párt létrehozása. A pártért folytatott küzdelemben különösen az elmélet jelentőségét hangsúlyozta, mert csak ennek segítségével tud elszakadni a munkásosztály, a polgári, kispolgárt irányzatoktól. Az elmélet a párlp-ogram kidolgozá­sának és a nemzetközi tapa-ztalatok átvételének is e'engedhetetlen feltétele, mivel „a szociáldemokra­ta mozgatom lényegénél fogva nemzetközi" — ez pedig megköveteli, hogy az adott országban a mozgalom úgv tevákenykedien, hogv vigve előbb­re az „összmozgalom" fejlődését. Különösen fon­tos volt az elmélet Oroszországban, ahol a pol­gári demokratikus forradalom következetes vég­rehajtása volt napirenden oly módon, hogy az a proletariátust közelebb vigye a szocialista torra­dalom megvívásához. Ehhez viszont pártot kel­lett létrehozni. Nyugat-Európától eltérően, az oroszországi proletárpárt a polgári forradalom előtt kezdett létrejönni és kialakulása folytató­dott a forradalom idején és'Utána is. A proletár­demokrácia Oroszországban a marxizmus teljes elméleti győzelme után vált ki a polgári és kis­polgári demokráciából. Ezért itt más formában folyt a harc — nem annyira a már teljes győzel­met aratott maxizmusért. mint a „marxista" fra­ziológia mögé bújó kispolgári elméletek ellen. A párt megalakulásának sajátossága ez, és egyben a leninizmus kialakulásénak körülményeire is rá­világít. Nevezetesen arra. hogy a leninizmus ki­alakulása elméleti fejlődése nem annyira a mar­xizmus elterjesztéséért, hanem mindenekelőtt a marxizmus védelméért, forradalmi lényegének megtartásáért, az úi viszonyokra való alkalmazá­sáért és to-ább'eüesztéséé-t folytatott küzdelem sórán ment végbe és feüődött tovább Lenin olvan Pártért kütóött. amely képes ennek meg­valósítására. Az 1905—1907. évi forradalom ide­jén kidolgozott pártstra'égia és taktika az orosz­országi viszonyokból Indult ki. de a nemzetközi munkásmozgalom forradalomelméletét fejlesztette tovább, amikor kidolgozta az Imperializmus ide­jére a permanens forradalom elméletét a pol­gári forradalomnak szocialistává fejlődéséről. Ugyanakkor Lenin abból a feltételezésből indult ki, hogy az orosz polgári demokratikus forrada­lom a nyugati szocialista forradalom prológusa lesz. Az 1905—1907. évi orosz forradalom győzel­métől azt is várta, hogy dobja át a forradalom lángját Európába, és ott szocialista forradalmat szítson. Az első világháború idején az új helyzetet vizsgálva eljutott arra a következtetésre, hogy az imperialista háborút polgárháborúvá kell át­változtatni, amelynek tartalma a fejlett orszá­gokban szocialista, az elmaradott országokban de­mokartlkus forradalom. Lenin a forradalom kér­dését a legszélesebben értelmezte, Marxhoz ha­sonlóan, megkövetelte a forradalmároktól, hogy önállóan tudjanak gondolkodni. Vagyis, alkal­mazzák az új körülményekhez a maxizmust, ő maga pedig példát mutatott ezen a téren is. Már 1915-ben levonta azt a következtetést, hogy mi­után az imperialista háború meggyorsította a kaoitalizmus egyenlőtlen fejlődését,' így nem szükségszerű, hogy egyszerre győzzön a szocia­lista forradalom, hanem elképzelhető, hogy elő­ször egy. vagy néhány országban gvóz. Felhívta az orosz proletariátust a polgári demokratikus forradalom vég'gvitelé-e ..Az oroszországi prole­tariátus győzelme kétségtelenül rendkívül kedve­ző feltételeket teremtene ahhoz. hogy mind Ázsiában, mind Eutooátan kibontakozzon a for­radalom. Ezt már 1905 ls bebizonyította. A oro­letariátus nemzetközi szolidaritása pedig tény." 1916-ban pedig már kimondta, hogy vitathatat­lan tény: nem győzhet egyszerre a forradalom, hanem először egy egymagában vett országban győz. A nacionalizmus és sovinizmus tombolái*

Next

/
Thumbnails
Contents