Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

4 Kedd, 1977. november 22. 3 á szakszervezeti jogsegélyszolgálat Rövidesen harmadik évét háztartásával kapcsolatban kai közvetlenebbül jelent­zárja a szakszervezeti jog- korábban nem kerülhetett kező és gazdaságilag mérhető segélyszolgálat, amely e rö- szóba, növekedett a ház-, la- eredmény is. Csongrád me­vid Idő alatt is igazolta ered- ká-,építések száma, a gipko- gyében 1977. I. felében 2100 ményeivel a megszervezésére esik üzemben tartásával kan- olyan ügyben adtak tanácsot, vonatkozó elhatározás he- csolatos kérdések egy szűk segítséget a jogsegélyszolíá­lyességét. Ez látszik igazolt- kört érintettek, ma százezre- lat keretében, amelyet egyéb­nak a most lezajló és lezal- ket. Még sokáig lehetne so- ként a munkahelyen kívül, lott országos és megyei ta- rolni a példákat. Mindinkább munkaidő alatt kellett'volna' pasztalatok alapján. Az bővülnek az emberek közti elintézni. Ez. ha csak „két" MSZMP Központi Bizottsa- kapcsolatok is. Az életvitel- órára tesszük egy-egy Ilyen gának a munkásosztály hely- nek a változása, a kapcsola- ügyben a távollétet,' fél év zetével foglalkozó határozat tok bővülése azonban nagy- aiatt már 4200" órát i»lent végrehajtását tárgvaló 1974 mértékbon növeli a jogi kap- Ez pedi* mint=*y 520 fő egy­áprillsi ülése vetette fel azt, csola'okat, jogi problémákat napi munkájának felel me" hogy helyes és szükséges an- és növeli a viták, konfliktu- Az jjézett adatok valósát nak megszervezése: a dolgo- sok lehetőségét is. Jól mutat- hű»k de közgazdasági szem zók a vállalatok keretei kö- ja ennek a megváltozott élet- pontból n kiesett munkaórák zőtt ingyenesen seg tséget vite nek a jog, vonalon je- száma sokszorosan a megter­f,z tnaHaii°l Aub0ZŐv guye?lk' lentkcZÜ, hat,ását azok"akaz melhető érték nagyságával vitáik elintézésehez. E hata- ügyeknek a kore. ame yekkel E„t mindan komolv gazdasá­rozat nyomán a Miniszter- kaocsolathan a jogsezélyszol­tanács a Szakszervezetek Or- gálathoz fordulnak. így pél­szágos Tanácsát kérte fel a dául Csongrád megyében szakszervezetek Irányítása 1977. I. félévében a jogscgély­mellett működő jogsegély- szolgálathoz fordulók 30 szá­szolgálat megszervezésére. A zaléka polgári jogi kérdésben kiadott Irányelvek alapján (ezek általában adásvétellel először szűkebb körben, majd vagy más vagyoni kapcsola- is "íf" . foísevélvszolaálat az 1975. év tapasztalatai tokkal függnek össze), mint- meSv^ése nfm jeíent alapján szélesebben - az egy 20 százaléka munkajogi, ^zt hoav ! dolgotók üwei ,par. építőipar, közlekedés 10 százaléka államigazgatási, *fk v^fáinlk infSvel kül és mezőgazdaság minden 1G százaléka családjogi, 8 szá- f^Xvi"^ „kiemelt", valamint A. zaléka társadalombiztosítási, fosképpen a dolgozók ilyen és B. kategóriájú válla- 7 százaléka szabálysértési és 'rányu terhe nek csokkenté­latánál és a nagyobb ipa- 2 százaléka pedig büntető f^L!.?"™*" Jfüi ri szövetkezeteknél — sor ke- ügyben kért tanácsot rült kötelezően a Jogsegély­gazdasá­gi vezető tudja, illetve tud­nia kell! Végezetül szólni kell arról szolgálat megszervezésére. A többi vállalatok és intézmé­nyek szakszérvezetl szervei szintén lehetőséget kaptak teendő nincsen. E cikk kere­tei nem engedik meg, hogy e kérdésre részletesen kitér­jünk. De — a teljesség igé­nye nélkül — szeretnénk né­Pokozza a jogi problémák hany ilyen irányú feladatot arra. hogy a kellő feltételek növekedését az is, hogv a jo. megemlíteni, megléte esetén Jogsegélyszol- gl rendezés alá kerülő élet- Elsősorban n vállalatok­gálatot szervezhessenek. viszonyok köre egyre bővül, nál, állami szerveknél kell Elég pl. arra utalni, hogy a lovább javítani a dolgozói; M szervátültetés ma már nem- ügyeinek intézését, ki kell csak az orvostudományt fog- küszöbölni az e téren je. lalkoztatja, hanem az e té- lentkező hiányosságokat. Azt, A Jogsegélyszolgálat célja ren történő előrelépés mar a hogy ezzel kapcsolatban még — arűint ezt a SZOT Irány- jognak is gondokat okoz, és sok teendő van, jól mutatja, elvei megfogalmazzák — n előbb-utóbb jogi rendezést hogy a munkaügyi viták kö­dolgozók érdekeinek jogi vé- kíván. De nem csak új terű- rében még mindig elég ma­delme. a jogi tájékoztatás letekre terjed ki a jogi sza- gas azoknak az eseteknek a és tanácsadás, a szükséges bályozás, hanem a már ed- száma, amikor a vállalat il­mértékű segítségnyújtás és dig is rendezett területeken letékes vezetője a jogsznbí­jogi képviselet. Ez a tevé- új témákkal bővül. Elég pél- ljrolt kellő ismerete nélkül Jcenység nem új a szakszer- daként a munkaviszonyokkal vagy pontatlanul, hanyagul vezeti mozgalom keretében, kapcsolatban a nő- és család- intézkedik, és ezt kell a vita A szakszervezetek a múlt védelemmel vagy az ifjúság, eldöntése során eljáró szer­században történt megalaku- gal kapcsolatos új jogokra, veknek helyreigazítani. Emel­lasuk óta mindig egyik lé- juttatásokra utalni. lett azonban növelni kell a ufeIadat , ak ]ekin" Nyilvánvalóan a jogszabá- dolgozók tájékozottságát is. tették, hogy tagiaik számára lyok vilá30S és egyértelmű Ismertetni kell jogaikat, kö­jogi tanácsot jogi képvtsele- s,Crkesztcse segítheti az ál- telességeiket. Ezzel kapcso­tet nyújtsanak. Ezt a tevé- Iampolaórok számára a jogi latban nemcsak a munka­IZSSSL kérdésekben való eiigazodást. helyeknek van szerepük, meg Illúzió volna azonban félté- kell ezt kezdeni már az ís­, „. .. ... . telezni, de még Inkább el- kolai képzés során. Enne!' » várni, hogy a dolgozók hiva- első lépései már megtörtén­ron raln/wJi Jt"' talos lapokat járassanak, jog- tek. Ezt azonban szélesebben t AToR?tanácsadá kéo" szabá,yokat böngésszenek az ki kell építeni, és különös, vhelet korábba áftalában^á alig hozzáférhető joganyagot képpen el kell érni hogy r Szakszervezet központjához elolvassak, és megfelelő mó- közép- es fe sofoku szakkép illetve eev-eav területi szer- don értelmezzenek, esetleg zés során a jovendo szakem­vehez kapcsoíódott Ezt íeg- [ogi szakkönyvekben búvár- ber megismerje a szakmájá­(eljebb az üzemekben időn kodJanak annak érdekében, val összefüggő fontosabb jog­ként tartott előadások, pa- hogy minden j°3> Erdősben szabályokat is Mindezek nasznapok egészítettek kl. Ez maguk el tudjanak igazodni, mellett még Jobban szélesí­ti helyhez kötöttség jelentő- Azzal kel1 tehat számolnunk tenl kell a társadalmi szer­űen behatárolta a tanácsadás ~ és elő kell segíteni -, vek - így különösen a Ma­lehetőségeit. A jogsegély- ho§y a dolgozók megismer- Syar Jogasz Szövetség es a szolgálat megszervezése en- íék a Jogaikra és kötelessé- TIT által folytatott jogi nek a jogi érdekvédelmi te- geihre vonatkozó alapvető propagandát és tájékoztatást. szervezetek is folytatták és folytatják ma is. A szakszer­vékenységnek a kereteit lé- szabályokat, valamint a mun­nyegesen kitágította, mond- kajukhoz szükséges rendel­hatjuk. hogy e tevékenysé- kezéseket. E téren is lénye­get tömegessé, általánossá "es lemaradás Van. Ezen a tette. Elég példaként Csöng- körön túl azonban mármeg­rád megyére hivatkozni, ahol felelő szervezett jogi segít­közel 60 munkahelyen mű- séget kell nyújtani a jogi ködlk a jogsegélyszolgálat és probl-mák, viták elintézésé­5977. I. félévében mintegy hez. Ez a feladat elsősorban 2800 dolgozó fordult e szer- a jogsegélyszolgálatra hárul, vezethez tanácsért, segítsé- ez indokolja azt az állítást. Cért. hogy a jogsegélyszolgálat a A most Idézett számok jól szakszervezeti érdekvédelmi mutatják, hogy a jogsegély- tevékenységnek egy jelentős szolgálat széles körben je- és egvre bővülő ága. lentkező dolgozói igényeket Edd'S a jogsegélyszolgálat­elégít ki. E tevékenység nem tal kapcsolatban annak a egy időlegesen jelentkező dolgozók védelmét, segítését kampányfeladat, hanem egv szolgáló szerepét emeltük kl. hosszú távon létező és bő- Nem hanyagolható azonban Vülő ága a szakszervezeti ér- el a társadalmi oldal, az tíekvédelmi tevékenységnek, ilyen irányú hatás sem. En­Ennek az állításnak az iga- nél nemcsak arra gondolunk, zolására három körülményt hogy a dolgozók, ha ügyes­szeretnék megemlíteni. bajos dolgaik, vitáik gyorsan Elsőként, mint leglényege- elintéződnek, mentesülnek az jebbre, arra kell utalni, hogy utánjárások alól, Jobban tud­»z embe-ek életvitele meg- nak munkájukra koncentrá'­változott. kapcsolataik klszé- nt és Uy mádon a termelés lesedt-k, úi elemekkel bő- mennyisége, minősége növe. v ültek. Ez hazánk további kedni, javulni fog. Ugyanis fejlődése, az életszínvonal valamennvi jogsegélyt igény­emelkedése nyomán tovább lő dolgozó — és közvetlen fog bőv lni. Elég itt arra környezete — kisebb vagy emlékeztetni, hogy ma már nagyobb mértékben es ideig mindennapos az olyan tartós képtelen arra, amelyre fogyaszt isi cikkek beszerzé- egyébként képes lenne. Mu­M, amely egy-egy munkás tatkozik ennél azonban sok­Dr. Nagy László egyetemi tanár, az állam­és jogtudományok doktora, JATE Színház Kaposvárott Például Ivanov Ha Krúdy Gyula orosznak gosan nehéz a harmónia lét ás drámaírói vénával szüle­tik. talán Csehov lesz be­lőle. Mintha az ő álmatag hőseit sodorta volna vala­mi játékos szellő pár száz kilométerrel keletre. Ezek rejötte — folytatja a fősze­replő. — A színháznál rend kívül tudatos után alakult ki lektlva, amelynek tagjaival lennie, aki erre alkalmas. Akinek nem tetszett — el­ment. Aztán két hét múlva szelektálás éjszaka csöngette föl a ren­az a kol- dezőt: vissza lehetne jönni? Ezzel nem a többi színház az emberek kivétel nélkül vetelmány. hogy számukra szemben az a legfőbb kö- légkörét akarom minősíteni, abnormálisnak tekinthetők a XX. századi néző szemével. Időről időre felordítanak és egymásnak esnek, máskor ;yerekesen ellágyulnak, úgy semmi más, csak a végzeit munka legyen a legfonto­sabb. Ehhez olvan feltételeket kellett teni. ahol nem a rivalizáló tűnik. sohasem alszanak, személyeskedések, eiziszten teát öntenek a zongorára és a pisztolvt az uborkásüvegbe vágják. Közben egyfolytában szomorúak, melankolikusak és nosztalgikusaié, siránkoz­nak és önmagukat vádolják. Az élet mint aláhullás a ciális harcok jelentik a lé­nyeget. hanem csakis az, ami a színpadon történik. Ez egészen onnan kezdődik, hogv a próbákat szigorúan pontosan tartjuk, és ott végződik, hogv alapvető az rothadó avarba: Csehov, eszmei-világnézeti egyezés az Oroszország, XIX. század. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház Ivanov-elő­adásában a színpadot vas­tag fakéregréteg borítja, köröskörül összekötözött óriási rőzsenyalábok. Szigo­rú logikával felépített, for­e"vütt dolgozó emberek kö­zött. — Az időnk rettenetesen kevés. Zsámbéki Gábor re­csak azt akarom bizonyítani: a gárda összeforrottságának igen erős lélektani és ebből munka- következő munkaerkölcsi kö­terem- vetelményei vannak. — Módszer, koncepció? Szerintem nincs koncep­ciónk — mondja Rajhona Ádám. — Előregyártott el­méletek helyett egyszerűen csak jó darabokat igyek­szünk játszani, nincs „profi­lunk". Rugalmasságra tö­rekszik a vezetés, igyekszik függetleníteni magát divat­és stíluskötöttségektől. Kö­vethstő-érthető szándékok és követelmények nálunk azt jelentik, hogy a korszerű el­formjainak lényege többek méleti törekvéseket igyek­között a részletek maximá- szünk ötvözni olyan eszkö­lis kidolgozottságára való tö .-„-B-— rekvés, ez egyúttal pótol­maérzékeny. nagyszerű szín- hatja a szakmai továbbkép­padi produkció atmoszférá- zés hiányosságait is, amiket iát szolgálják. Mégsem a szintén az időhiány indo­felsorolt tényezők alapján kol. Viszont legiobban mág­iogos elsősorban az Ivano- is a színpadon lehet fejlőd­vot maradéktalanul kitűnő ni. A kollektív játék, a cso­előadásnak. a kaposvári tár- portmunka jelenlegi színvo­sulatot padig a jeles vidéki palának k'c'.ak'tása mögött _ p H színháznak minősíteni. hihetetlenül sok munka van. szellemében lehet. , , , , A jó légkör, a köző'ségi — Olyan korképét akar- a]anáná<i ára pedig az ei-né- Ivanov: példázat is egy tunk adni az Ivanovval, ami ]yiji, többszörösen át°ondolt emberi magatartásformára, máig izgalmas, eleven — piszén apró részletekig pre- s figyelmeztetés az önvizs­mondia a főszereplő, Rajho- kidolgozása a'fár egy-egy áálatra — így beszélt alak zökkel, melvek révén egy­szerre lehet egy előadás szakmailag igényes, élvezetes és érthető. Persze ennek fel­tétele bizonyos, a mai ma­gvar színházban még erősen élő sablonoktól való elszaka­dás is, de ha van kaposvári „műhelytitok", akkor az a> együttesben, a kollektíva na Ádám. — Teliesen sze- munkafolyamatnak is. mélvesse igyekeztük tenni a _ - , , . , darabot. ~ Igen erosek- fények . itt a színészetikai követel­Az Ivanov korul! embc- .. rek szinte kivétel nélkül m6nyek ~ szo1 kozbe Va-,da egyformák. Mindegyik min- László. Az egymást segítő den mondatával salát éle- szellemet mindenkinek el téárt való küzdelmét hite- kell fogadnia, illetve eleve lesíti. Akarcsak a díszlete- . . . ... zés. rendezői szempontból olyan személyiségnek ke" cz is bravúrt sejtet. Párat­lan „összhagzattant", rend­kívül igényes színészvezstést igényel ennek a modell­komplexumnak színpadi megvalósítása. — Egy dologra spekuláló emberek között nem túlsó­járól megformálója. Ivanov Kaposvárott és Kaposvár Ivanovval, hírnévvel: példá­zat arra a lehetséges és kö­vetendő közös munkára, amely a kaposvári színvonal­hoz vezethet. Domonkos László "BTerasssra csScvvaríum Hetvenezer hektárnyi tengeri és partmelléki természet­ás vadvédelmi területet hoztak léire a Grúz SZSZK fekete­tengeri partvidékén, nem messze Poti városától. Ebben a .tengeri akváriumtan" több mint száz ritka halfajta él, köztük az atlanti tokhal. HÁZASSÁG I. kirület Szeged: Dr. Schuloe Ervin és Bareczkt Ágnes Rozália, Ober­toaxik János Attila és Fábián Ilona, Rácz András és C-.üth Judit, CT. Csunor István és Bal­lács Klára Katalin. Kószián GyOrgy és Erised AUce, Bagl Béla és Búzást Rozália, Palacs­lcó István és Madár Jullan.->a, Ambrus Sándor és Far'.crs Ág­nes, Blbrrvárl Gyula és Dánosé Családi események tán. Székelyi Gyulának és Mű­Balázs, Fazekas Tünde, Molnár Andrásnak és Molnár Anna Katalinnak And­rás nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kucsma József Ká­rolynak és Laki Éva Juditnak A'.tlla, Kucsma József K ;roly­naik és Laki Éva Juditnak László. Müller Károlynak és dr. Udvardt Juditnak László Árpád, Folbertb István Péter­nek és dr. Ladányi Ágnesnek Anikó Ágnes, Dárkányl Pálnak és Pap Rózsának Kornél. Sze­keres Antalnak és Faragó-Barát G'zella Éva házasságot kötöttek. Szöreg: A csal János és Török rátl Editnek • Margit házasságot kötöttek. Gyulának és Katona Pixosica An'.nánik" NLkoietT Gsöü:<á "sán­n. kerület ttsébetneX Gyula Szaiwas Já- > domak ^ Dasanc' Irénnek Lász­Szeged: Perezaj Ibrahim «s n0? Mihálynak és Németh Gyór- ló Kéri Istvánnak és Farkas Jusztin Mária, Sárközi Sándor gyiat£. SyörgÜ; E?ző!í1 Balázs- Krikának Erika. Kéri Istvánnak és Bujdosó Katalin, Révész Jé- nakés NagyGlzellának Andrea, ,.s Farkas Erikának Mirlann. zsef Lajos és Töth Erzsébet. Ta"ára Józsefnek és Deák Evá- szekerr-s Antalnak és Hegedűs Kővágó István Ferenc és Me- na,k Zsuzsanna, Gulyás Sándcr- Év:. Erzsébetnek Zsolt Antal, gyerl Mária Erzsébet. Tanner f* p^pdl A"1f ,AIrit+1<:k Becsei József Jánosnak és Pécs­Géza és Patka Mária, Binvölgyi Szabolcs Kopasz Lászlónak és földl MárLa Magdolnának Mó­„ , .. ' , flwfti*W Anna PlanaStnal, AnH. .... . . Zoltán és Nacy Irén házasságot kötöttek. SZtTl.ETÉS I. kerület Szeged: G?r<?yán Lászlónak és Dohány Judit Gizellának Zol­Mezőgazdasági gépek alkotói A V. P. Gorjacskinról el- ágát említeni, ahol ne hasz­nevezett rrtoszkvai össz- nálták volna fel a moszkvai szövetségi, Vörös Zászló ér- tudósok kutatómunkájának demrenddel kitüntetett Me- eredményeit. Gabonafölde­zőgazdasági Gépkutató Tu- ken, a burgonya- és zöldség­domónyos Intézetben több termesztésben, különböző ül­mint 100 olyan témával fog- tetvényeken az intézetben lalkoznak, amely a mezőgaz- .készített eszközök dolgoznak, dasági gépek készítésével és A mezőgazdasági dolgozók tökéletesítésével kapcsolatos, nagyra értékelik például a A kutatók figyelmének kö- kétsoros vontatott burgonya­zéppontjában a termelékeny- begyűjtő kombájnokat. Az ség növelése, a mezőgazdasá- ioar évente mintegy 10 ezer gi gépek műszaki lehetősé- ilyen gepet szállít a kolho­geinek és megbízhat óságának zoknak és szovhozoknak fokozása, iránvításuk autó- Idén kezdik meg a korszerű matizálása. a kezelők mun- négysoros, önjáró szamóca­kafeltételeinek javítása, az betakarító gép kísérleti pró egységesítés és a külföldi báit. szakemberekkel folytatott A legsikeresebb gépek kö­egyuttműkodés áll. zé tartozik a műtrágyázó gép. Az intézet vezető helyet , , . ,,. ,, ... ... foglal el az ország hasonló a z°ldségkulturák betakarítá­kutatóintézetei között. Nehéz sát és betakarítás utáni mun­lenne a mezőgazdaság olyan kát végző komplexum. (APN) Györfi Anna Plros.tának And- nlka Molnár imrJnek és Bólca rea, Vass Györgynek és Tóth piroVcának Gábor. Molnár Im­Dáf1^ Bcroálának Krisztina, rí:rwk és Bólta Plros,:i4mllk At„ Pál György Lászlónak é« Márta uu ^vu gyermekük született F.rikánrik Zsuzsanna, Dombi Mi- .... . ' hálynak és Földi Ibolyának Mi- HALALOZAS hály, Fiiszár Istvánnak és Tel- I. kerület kes Erzsébetinek Krisztina, Fo- Szeged: Kollátl István, Nagy dor Andrásnak és Selmeczkl István. Széli Gyula, Terhes Katalinnak Katalin. Korpa Liaz- Józsefné Volkovics Verc-ilka, lónak és Barsl Julianna Cyön- Fodor Ferenc, Marton Mihályné jylnek László, Miklós Sándor Bodó Katalin Eszter Rékssi ferencnek és Ocskó Jul'anna István, dr. Novaszel Ferenc, Máriáneik Judit. Horváth Gábor Zabos Mlhályné Ancyal Mária. Ignácnak és Elek Lujza Ju- Horváth Andrisné Tóth Err-sé­liannának Andrea Zita. Ka.rá- bet, Kiss József, Baksa Sln­csonyi Sándornak és Palatínus dorné Dóczl Erzsébet, Kovács Erzsébetnek Melinda, Vlgh Má- Kálmán. Mihalecz László. Hor­té Ferencnek és Sándor Mar- váth-Zsikó Istvánná Kurgyls Ro­gitnak Ildikó, Selymes József zllta. Kecskés Balázsné Mlcslk Jánosnak és Bósza Juliannának Ilona, Herkules Jóisef. Csányi József, Födi Jánosnak és Dunai István. Galgóczl András meg­Rozállának Mónika, Terhes halt. Pálnak és Molnár Rozáliának Szöreg: Bódl Ferencné Tom­Ildlkó, Becsei László Andrásnak bácz Erzsébet, Horváth József­és Krén Karolina Erzsébetnek né Bálint Éva, Bálint Ferenc László, Segesváry I.ászló De- meghalt, zsőnek és Retkes Ibolyának At- gerület ,Ivá£jyl Zoltánnak Szec-d: Juhász Jánosné Ká­HáJí^mv/1 te ríS,^ dir O'fclr Jánosáé Bo­eín Dj^nlt' «4k Julianna, Balla János. Bu­ruzs ts'vánné Herczr? Mária, raán T I vén Márton, szanka József. Mé ?y? Ilo^líkIS 0%SZnt vesl László Istvánnak és Szűcs Veronika Arankának Ottó. De­meter Lajosnak és Lázár Rozá­ita Erzsébetnek András. Kóes­kai Józsefnek és Magony Rozá­liának Kr'sztlna, Hnjbel Já­nosnak és Vér Piroskának Ildi­kó, Fazekas Attila Gézának és III. kerület Szeged: Kováos Józsefné Cseh Piroska, Honal János. Ördös Ferencné Szélpál Erzsébet, Laj­kó Elek. Lázár Jáno-né Tóth Anna, Merfeisz Józsefné Arvai Anna. Patkós Ferencné Szabó Ördög Teréziának Dóra. Rovó Julianna, Pálfl Antal. Sadler István Antalnak és Pintér Júlia Btfla- Duba István, Karácsonyi Zsuzsannának Gabriella, Barna Tamásné Nérrfeth Anna. Nagy József Sándornak és Albert Sándorné Burka Jolán Katalin, Mártának Gábor, Jenet Jáncs- Dek.ány Mihály Mátyás. Klamár nak és Rácz Erzsébet Máriának Ferenc. Elek Istvánná Dohai János. Pálfl Sándornak és Baj- A^nost C nóczl Magdolnának Magdolna Etelka meghalt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents