Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

8 Szombat, 1977. november 19. Iskola ós társadalom Érettségiznek a fakultatív osztályok 1

A Pedagógiai Szemle I • tanulmányai között az 1977. évben gyakran olvashattunk a fakultatív rendézerű gimnáziumi oktatásról, s az égy és kísérleti iskolák beszámolói révén a szakember és az érdeklődő szülő egyaránt képet kaphatott a lényegről. A tapasztalatok áltálában kedvezőek. Ag ál'alártos vélemény az, hegy a fakultatív oktatás tWdtóéfa rugalmas és nyitott. Jé az a megoldás, hogy a tantdók zömét nem kényszerítjük már az e'ső oszfá'ybart pályává'asztésra: a gimnázium I—ff. osztá1ya ugyanis a „felzárkóztatás és az irányulás" időszaka, amikor fa a tanulóknak módjuk van ktpfóbálfltok képességeiket, a meggyőződni tehetségűkről. A tanulók teljesítményének rendszeres mérésévet, kéoesaézetk eé't-fdatos ftgve'é-ével a tanároknak ls lehetőségük van valósabb képet a'ketnt tanítványaikról. Az Ökfá'ásl Minisztérium Küzépísko'ai Főosztályának egyik előterjesztése is kifélti, hogy a tapasztalatok lgazo'Jáfc a faku'tatív osztó1 yok szükségességét, a hatásával kapcsolatos előzetes feltételezéseket és a külföldi Irodalomban olvasható értékeléseket. A fakultatív rendszerű flimnáz'umi oktatás kedvezőbb fe'téte'eket teremt a nevelés s-ámárn, és megfe'efő elméleti alapot ad a továbbtanu'áshoz. A választás mozzanata növeli a tanulás Iránti érdeke'fséget és érdeklődést, * ezáltal növekszik a tanulók fe'előss^gérze'e. őn'smerete. S mivel a továbbtanu'.ásra az órare-d keretei között készü'hetnek, a magas óraszámban az egyért! érdeklődésüknek megfelélő tárgyukkal foglalkozhatnak, fgy nem válik tú'ságósan fflegterhélővé á tón uldé. A Délmagyarorszég hasábja:n már beszámo'tunk arról, hógy a makói József Attila, a szegedi Radnóti Miklós ós á Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban is nyitottak fakultatív osztályost. ismertettük az I—XI. osztályban folyó munkát, es néhány vonással rögzítettük a Hl. daztáiy „blokkosódásánsfc" Von4 á rgycsoportokba va'ó rendeződésének) lényegét. Az 1973/74. évben beisko'ázo't osztályok az idén érettségiznek, érdemes tehát ismertetni a b'őkkrendszer. vagyis a tantárgycsoportéi oktatás lényegét és tapasztatótótt. Mi a tantárgycsoportos oltta'ns lényege? Erre a kérdésre — dr. Ágoston György professzornak, a kísérlet vezetőiének megjelent tanulmányait is figyelembe véve — rövidért így váteszo'hattink: a g'mnázium III. és IV. osztályában az álta'áno3 képzés terjedelme — megőrizve azért annak e'sődlegességét — a heti Időkeretnek körülbelül kétharmad részét tölti kl. a fennmaradó egvharmad részben ped'g szakosított oktatás fo'yik. Ez utóbbi két fő ágra oszlik: 1. egyetemi—főlsko'ai tanulmányokra való felkészítésre 2. részben vagy egészben bizonyos gvakorlafl életpályákra való e'lndításra. Az egye'eml—fő'skolal tanulmányokra való fe1készftés szakosodási lehetősége! az Isko'áhan mev'e'etóek a felsőoktatási felvételi v'zssák tárgyainak, és egy-egy tanA díjbevételnél több a kártérítés 1960-ban, amikor a magán- és a szövetkezeti gépjármüvekre volt csupán kötelező a felelősségbiztosítás, a gépjárművek által okozott károkra másfél millió forintot fizetett kl az Állami Biztosító. 1971 január elsejével lépett életbe az él* talénosan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. 1971ben a gépjárművek által okozott anyagi kár már megközelítette a 20o millió forintot. 1070-ban ez az összeg 530 millió forintot tott ki, de az év első 10 hónapjának tapasztalatai alapján ez a rekord is megdől. A biztosító felmérései uzt mutatják. hogy a felelősségbiztosításra várhatóan 17. a cascóra pedig 25 százalékkal többet fizetnek ki az idén. Az Állami Biztosító ma már több mint másfél millió gépjármű-felelősségbiztosítását kezeli. Az elmúlt évben, 1971-hez viszonyítva két és félszeresére nőtt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapián rendezett károk darabszáma és csaknem háromszorosára a kifizetett forint Összefő. Egy-egy gépjármű kiiavítása ma már költségesebb, mint néhány éve: emelkedtek a szakipari munkadíjak és az alkatrészárak is. (Ez bizonyos mértékig azzal is összefügg, hogy a mai kocsik korszerűbbek, nagyobb tellesítményflek. mint a 10—15 évvel eze'Őttiek.) A mngán-személvgépko^s'k • iftejcl-flji+frt-ftárl díis i"50 óta változatlan. Aek során nőtt a lakosg bérszínvonala, cml cvzn azt ls jelenti. ho"v ma •már ezy Rmmélvl sérülsz kapcsán differenc'áttabb é: öss7."**,*TÜen is kártérítési igényeket kell kielégítenie a biztosítónak. Nőtt a járadékok összege is: 1971-ben 12 milliót, az elmúlt évben már 74 millió 750 ezer forintot fizetett kl a közlekedési baleset folytán maradandó sérülést szenvedett ügyfeleinek, illetve a halálos balesetek hátramaradottalnak a blztoeitó. Várhatóan az idén a kártérítésre fordított összeg több mint 100 millió forinttal fogja meghaladni a kötelezd gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevételeket és ráfordításokat. tárgycsoportot úgy alakítanák ki, hógy az több egyetemi-főiskolai karón egyezzék a felvételi vizsgatárgyakkal. (Például: a biológiafizika az Orvostudományi és a gyógyszerésztudomáiiyí kár felvéteti tárgya.) A szakosodás (blokkosodás) tehát mindig — a felvéteti tárgyaktól függőén — két vagy három tantárgy intenzívebb tanulmányozását (c enti. Ily módon szervezhetők társadálomtudományi, idegért nyelvi, természettudományi blokkok. Ami pedig a gyákórlati blokkot illeti, tudnunk kélt, hogy népgazdaságunkban szép számmá! vannak olyan munkakörök, amelyek nem igényelnek ó1yan fókú speclallzálást, mint amilyont a szakközépiskola ad, s ezekét a helyeket éppen ezért szívesen töltik be a gimnáziumi általános műveltséggel rendelkező érettségizett fiatalokkal. A foglalkozás! struktúra általános fejlődési tendenciája szerint az Hyen munkakörök száma á jövőben eem csökken, a hivatalok, vél'alatók, termelőüzemek, a tudományos és egészségügyi intézmények, a szolgáltatás különböző ágai igénylik n művelt, nem túlspecializált szellemi munkát végző középkádereket. Éppen ezért az életpá'yára felkészítő gyakorlati b'okk sem jelenthet kisebbrendűségi érzést kiváltó szakosítást, hanem a gyakorlati jelleg mellett magas azinvona'ú elmé'el ismereteket is kell ny-újtan'a Nem lehet atocsemyabb színvonalú, mtat az emretecc'főiskotói tanulmányokra felk-WZítő tao+árgyb'okkos képzés: az e'tér's cvnán a» hogv más képességeket igényel. Természetesen a tantárgy. "Sípottos oktatás mind az oktatási formák, mind az oktatási módszerek terén jelentős változásokat hoz magával. Az osztálvrendszer csak a mindenkire kötelező általános képzés szervezeti íórmójaként működik: a képessegeket feltáró tevíkenvség ér •x szakosító tantárgyblokkor képzés kisebb esoportokbar folyik, amelyek a párhuzamos osztályok tanulóíbó' alakulnak. Ha az Iskola lenét,őségéi megengedik, 10—12 tanuló már alkothat egy csoportot, de a csoportok maximális létszáma nem lehet magasabb húsznál. Az integrált oktatás fejlődésével az ügynevezett csoportoktatás bizonyos formái is kialakulhatnak. Bánfalvi József Természetesért a szegediben. Ezt jelfl a nagy kezdőbetű: nálunk mindig így íriák, így szarepei Juhász Gyűli költeményében ls: A Munkásotthon homlokára. Akkor, 1919-ben, a Berlini (most Moszkvai) körúton volt, 1920tól á Maros utcai kiskaszlnóban, 1920-tól a Hét vezér utcában. Könnyű dólgunk volna most, ha elővehetnénk a izegédi munkásmozgalom törtenetének monográfiáját, fölütnénk a névmutatót, s pillanatok alatt megállapíthatnánk, hol, mikor, milyen öszszsfüggésben fordul benne elő Ady neve. Ennek híján azonban kénytelenek vagyunk innen-onnan összeszedegetve adatainkat, a teljesség lehetősége nélkül számot adni Ady szegedi utóéletének, kultuszának legjelentősebb gócpontjáról, a helyi munkásmozgalomnak és „a forradalom Víharmadarának" egymásra találásáról. Szinte természetes, hogy a kiindulópont itt is Juhász Gyula, Ady barátja, harcostársa és emlékének leghívebb ápolója. A költő mint a Munj kásotthon Kulturális Bizottságának elnöke, sok előadást tartott a húszas évek elején i szegedi munkásoknak. Ady halála második évfordulójának előestéjén, 1921. január 18-án á proletárság költőjeként emlékezett meg Adyról. Ahogyan A Munka című szocialista napilap írta másnapi tudósításéban: „Ezután lángoló azavakkal emlékezett meg a munkásság, a magyar proletárok legnagyobb költőiéről, Ady Endréről, aki szolidaritást vállalt a dolgozó milliókkal életre, halálra." Még ugyanebben az évben, izeptember 4-én, a Szegedi Általános Munkásdalkör kilőtt a kiskaszlnó vizes falai közül az új Belvárosi Mozi ;zínpadára: hangversenyén Uty Gizella Ady és Juhász verseit adta elő, utána pedig a szegedi költő beszélt „A műsor kiemelkedő száma volt Juhász Gyula szabadelőadása. Ady Endre költészetét ezúttal nemzeti szemponttól méltatta annak kapcsán, hogy egyik helyi lap első számában bírálat jelent meg Adyról, amelynek szerzője egyszerűen tagadásba vette Ady költészetének magyarságát és nemzeti gyökereit. Juhász erővel és hatásosan zengte poétatársának dicsőségét ét nagyságát a bírálattal szemben, majd a nála megszokott felkészültséggel mutatott rá az üres jelszavaktól mentes Igazi kultúra Jelentőségére és értékeire." így írt A Munka szeptember 6-án. Az elhalt anya után jár-e árvaellátás? P. A.-né szegedi olvasónk sógornője meghalt, két kiskorú gyermek maradt utána. Olvasónk arra kíváncsi, hogy az cnya után a gyerekek apja Igényclhet-c árvaellátást, s mik ennek a feltételei, Illetve hány éves korig jár? Az elhalt dolgozó jogán az özvegy! nyugdíjon kívül árvaellátást és szülői nyugdijat ls biztosít az arra jogosultak részére a társadalombiztosítási törvény. Árvaellátást akkor állapítanak meg, ha az elhunyt dolgozó (biztosított) megszerezte a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati Időt vagy padig akkor, ha már nyugdí. jas (Öregségi vagy rokkantsági) volt, r.ml'tor meghalt. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati Idő: 22 éves ílotkor betöltése előtt két év, 122—24 éves életkorban négy év, 25—29 éves életkorban hat év, 30—34 éves életkorban nyolc év, 35 éves életkor betöltése után pedig tíz év. A szolgálati idő tartamára tekintet nélkül is jár az árvaellátás akkor, ha az elhalálozás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következménye. Az árvaellátást nemcsak az apa, hanem az anyá elhalálozása esetén is lehet kérni, ha az anya rendelkezik az előbb felsorolt feltételekkel. Az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig, továbbtanulás esetén, ha az árva valamelyik oktatási Intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok idejére, de legteltebb a húszon, ötödik életévének betöltéséig Jár. Ha az árva a 16. — vagy továbbtanulás esetén a 25. — életévének betöltése előtt megrokkan, akkor életkorára tekintet nélkül a rokkantság tartamára jogosult árvaellátásra. Nem befolyásolja az árvaellátásra jogosultságot, ha az életben levő szülő házasságot köt, vagy az árvát örökbe fogadják. Ez esetben az árvaellátás jár, ha az előírt feltételek egyébként fennállnak. AZ árvaellátás összege ár. vánként az özvegyi nyugdíj fele, dé legalább 670 forint. Ha az árva mindkét szülője meghalt, az árvaellátás öízszege az özvegyi nyugdíj teljes összegével azonos, dz legalább havi 870 forint. Az árvaellátásra az igényt az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapén, fi lakóhely szerint Illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz kell benyújtani. Dr. V. M. | Juhász Gyula 1921 és 1929 között, tehát betegségének súlyosbodásáig, Sohasem mulasztotta el Adynak sem születési. sem halálozási évfordulóján, hogy versben vagy cikkben ne emlékezzék m*r költőtársáról, akár a színházban, akár a Tiszaszálló nagytermében, akár a Munkásotthon színnadán. Nyilván nem mlndegvlk szerepléséről maradt fönn híradás. De tudjuk például, hogy 1926. február 5-én ls tartott előadáJt Adyról a Munkásotthonban. A Délmagyarország 1927. november lű-i száma pedig Az ötvené -e* Ady dmú írását a vezércikk helyért közölte ezzel a cím alatti megjegyzéssel: „Juhász Gyula előadásából, amelyet a Munkásotthonbán tartott." 1928. április 1-én volt a Munkások Gyermekbarát Egyesületének matinéja. Juhász Gyula prológusa vezette be; Juhász, Móra és Várnái Zseni versein kívül Reinitz Déla megzenésítette Adydalokat is bemutattak. Ugyanennek az évnek május 1-ről ls maradt följegyzés: a munkás színjátszók n Kállai-ligetben Ady, Petézői Andor, Várnai Zsénl, Kiss József és Petőfi verselt szavalták. 1928. novemberében a Munkásszínpad műsorában Ady két vérié ls elhangzott: A bélyeget sereg és a Szent Mar g-l legendája. Sajnos Nagy Dezső, a Munkásszínpad vázlatos történetének földolgozója, adósunk piaradt a pontos dátummal, a Délmagyarországban pedig nem találtam. De megtaláltam, hogy ugyanekkor, november 4-én Ady-matiné volt a Belvárosi Moziban, amelyet természetesen szintén Juhász Gyula vezetett be, s amelyen Peéry Piri és Főidényi László szavalt Adyverseket, s több más művész Ady megzenésített költeményeit tolmácsolta. Csaplár Ferenc A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma című könyvecskéjében közli a Munkásotthonnak a harmincas évek elején Hont Ferenctől és Szepesi Imrétől kidolgozott repertoárját Ebben Ady Csák Máté földjén, Fölszállott a páva és a Hortobágy üzenete című verselve! szerepel Petőfi, József Attila, Radnóti, Kassák, Várnai Zseni él mások társaságában. Az ls nagyon Jellemző, amit Serfőző Lajos közölt a munkásmozgalom ekkori történetéről írván, hogy tl. 1932. április 3-án, amikor a Szepesi-féle szervezkedés kapcsán házkutatást tartották a Hét vezér utcai Munkásotthonban, egy Ady-kötetet ls lefoglalt a rendőrségi A háború kitörése után Ady már az antifasiszta ellenállás jegyében került a Munkásotthon műsoraiba. 1941. március 16-án délután tartott műsorukon Lengyel Gusztáv szavalt Ady-verset. Ezekben az években két emlékezetes Ady-estet is rendeztek a szegedi munkások. 1942. február 20-án a Munkásotthonban Kállai Gyula tartott Ady és kora címmel előadást. Előtte Komócsin Zoltán szavalata vezette be a műsort, majd Kállai Gyula előadási közben a verses szemslvényeket Dáni Mária, Uagygyórgy Mária, Schwarz Lipót,né, Rosenberg Anna, Lengyel Gusztáv, Markovit* Tibor és Komócsin Zoltán mutatta be. Előadták a munkás színjátszók (Boda József, Albert János és Ábrahám Ervin) Ady ifjúkori, váradt újságíróskodása idejéből és Ihletéből született egyfelvonásosát, A műhelyben címmel. 1943. október 10-én, vasárnap este a szegedi szervezett munkáiság a Tisza-szálló nagytermében rendezte meg Ady-eztjét, amely a fél évvel korábbi, május 17-i József Attila-est párja volt, és hasonlóan nagy sikerrel hirdette a demokrácia és a szocializmus gondolatát az egyre jobban faslzálódó magyar világban. „A Tisza szálló nagytermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, igen sokan csak állóhelyhez jutottak" — írta a Délmagyarország tudósítója. Fehér István rendőrségi jelentésből azt közli, hogy mintegy hatszázon voltak jelen. Valentiny Ágoston bevezetője után Gellért Lajos tolmácsolt Ady-, verseket, majd Hont Erzsébet énekelt Relnltz Ady-dalalból; az Őrizem a szemedet elműt meg ls kellett Ismételnie. Végezetül ismét szavalat következett: Forgáce Sándor mutatott be néhány verset, köztük a beszámoló cím szerint ls megemlíti az Almódik a nyomor címűt. Szünet után Szakosíts Árpád tartott ünnepi beszédet. Többek között — a Délmagyarország szerint — hangsúlyozta: „milyen nagy bíztatás és nagyszerű tanúságtétel a munkásság lelkében élő leküzdhetetlen szabadságvágy és a kultúra szelleme közötti kapocs létrejötte" és az, hogy „a szegedi szervezett munkásság egymásután vonultatja fal matinékon és művészeiteken Petőfi, Juhász Gyula és Ady költészetét". Tudom, hogy a munkáskultúra szegedi történetét, a Munkásotthon históriáját nem könnyű megírni, htszen a gyér hírlapi adatok, a még gyérebb levéltári források msílátt csak gondos utánjárással ellenőrzött kortársi emlékezésekre támaszkodhat a kutató. De tán ez az alkalmi vázlat is bizonyítja, m annyira tanulságos önmagában u, hogy Ady kultusza honnan plántáiódótt a szegedi munkások kö2é. hogyan élt, és mit hirdetett számukra az ellenforradalom negyedszázada alatt. Péter László Vitorlás hajók elektronikával Szinte hihetetlennek'tűnik, hogy a „hangsebesség korában" a tengeri áruszállításban újra tervbe vették a vitorlás hajók alkalmazását. A szakemberek szerte a világon nagy erővel vizsgálják a vitorlások felhasználásának lehetőségeit, s a kísérletek nár a modellezés stádiumában vannak. . A vitorlásokat elsősorban a tömegáru, a szén, az érc és a különböző vegyi anyagok szállítására használnák, mert ehhez nem szükséges nagy sebesség. A probléma az, hogy a vitorlás hajók nagy személyzetet igényelnek, s ezért fontos szerepet szánnak az elektronikának. A konstruktőrök olyan vitorlások tervezésére készütnek, amelyeken az elektronlkát és a hidraulikus meghajtásokat alkalmazzák a vitorlák távirányítására, s így minimálisra csökkenthetik a hajó személyzetét. Az előzetes tervek szerint 17 000 bruttó reglsztertonnás hajókat építenek.